Somogyi Hírlap, 2005. október (16. évfolyam, 230-255. szám)

2005-10-05 / 233. szám

SOMOGYI HÍRLAP - 2005. OKTÓBER 5., SZERDA 3 MEGYEI KÖRKÉP ÁLLÁSPONT A bűnös, vén seregély emlékszel-e egy csúf madárra... a bűnös, vén seregélyre? - kér­dezi egyik versében Ady Endre. Nos, a Dél-Balatonon szőlészkedők mostanában velük alszanak el és velük ébrednek. Nem elég, hogy a kedvezőtlen időjárás meg a különféle betegségek megtizedelték az ültetvényeket, ami maradt, azt lecsipegetik előlük a seregélyek. Nem félnek a kolomptól és a madárijesztőtől sem. Nagy csapatok­ban mint egy baljós fekete felhő repülnek rá a szőlőre. A gazdák­kal ellentétben őket nem zavarja az sem, hogy mindössze 13-15 fo­kos a bogyók cukortartalma. Vígan zabálják a savanyút meglehet, az a kisbirtokos jár jól, aki átengedi nekik a szürete­lést. Nagy öröm úgysincs benne. A szőlőnek alacsony az ára, a musthoz drága cukrot kell venni, kész borhoz pedig munka nél­kül potom pénzért hozzá lehet jutni. már ady idejében is volt miért haragudni a seregélyre, de friss hír: a hét végén háromezer madarász számlált, és eszerint seregélyből van most legtöbb az országban. A Dél-Balaton is vonulási útvo­nal és nincs számukra energiadúsabb táplálék a szőlőnél. A kár­vallottak persze messzire kívánják őket, repülnek is majd Észak- Afrikába. Ott az olajfaültetvényekben okoznak károkat. Bírja a gyomruk a keserű olajbogyót is. némi igyekezettel lehet érvet találni a seregély hasznosságára is; például azt, hogy szőlő híján kártékony rovarokat eszik. Amúgy jobb a beletörődés, mert igazából nem lehet semmit tenni elle­nük; évezredes tapasztalat, hogy az élővilág úgyis elveszi azt a részt, ami neki kell. Ez nem lopásnak minősül a seregély szem­pontjából, hanem a létfenntartáshoz szükséges cselekedetnek. ezt pedig az embernek kell lenyelnie. czene attila Somogy gazdasági sikere történelmében rejlik Bartos László- A középkorban Somogy megye jelentős gazdasági szerepet töl­tött be, több fon­tos, Nyugatra és Délre vezető ke­reskedelmi út érintette. A 19. században meg- épült a Budapest ^Kl és Fiume közti vasútvonal pedig pontosan a megye közepén ha­ladt át, így könnyebbé tette a ga­bona vagy a kukorica szállítását- mondta Bősze Sándor, a megyei levéltár igazgatója (képünkön) az intézmény szervezésében ren­dezett XXX. somogyi levéltári na­pon. Az igazgató hangsúlyozta: mára méltatlanul háttérbe szo­rult a megye gazdaságtörténe­tének kutatása, pedig ahhoz, hogy megértsük korunk gazda­sági folyamatait, a történetiségét kell először megvizsgálni. A Kereskedelem évszázadai címmel rendezett szakmai talál­kozóra az ország több levéltárá­ból érkeztek vendégek a kapos­vári Rippl-Rónai Múzeumba. Sárái Árpád, a megyei közgyűlés alelnöke köszöntőjében elmond­ta: harminc évvel ezelőtt előde­ink úttörő munkát végeztek, amikor először tették közkincs- csé a levéltár falai közt folyó ku­tatások eredményeit. Gorán Cmkoviac, a Rijekai Állami Le­véltár igazgatója a fiumei keres­kedelmi és ipari kamara tevé­kenységének múltját tárta fel. Feltárásra várnak a várak Csikós Magdolna Somogybán 83 középkori vár­rom van. Ezek feltárásáról, vé­delméről tanácskoztak kuta­tók, történészek Segesden, ahol szintén van egy várrom. A résztvevők nemcsak szakmai előadásokat hallgathattak, ha­nem egy új könyvvel is megis­merkedhettek, melyet a szer­zők, Magyar Kálmán és Nováki Gyula mutattak be. A Somogy megye várai a középkortól egé­szen a kuruc korig című könyv a fellelhető várak maradványa­inak eredetét, helyét mutatja be közérthetően. Még Nyugatra vándorolnak a somogyi szakemberek vándorbot Jó szakma, nyelvtudás és szerencse kell a sikerhez Az EU-ban és Amerikában egyaránt van keresnivaló­ja a jó somogyi szakem­bernek, legyen az orvos vagy szakmunkás. Az oly­kor nehezebb körülmé­nyek ellenére földijeink­nek nincs okuk panaszra, hiszen a hazainál jobb kö­rülmények között “zsák­mányolják” ki őket, és az itthoni bérük sokszorosát kereshetik. Nagy László Épp fél éve indult útnak a csokonyavisontai háziorvos Íror­szág felé. Felesége, Pintér Veroni­ka azt mondja: férje a több pénz reményében ragadott vándorbo­tot. Most a szigetországban ügyeletes orvosként dolgozik, egyéves szerződést írt alá. - A hazai ügyeleti óradíj tízszeresét kapja odakint, s nem 16, hanem 8 órát kell ügyelnie. Jól érzi ma­gát, korrekt körülmények között dolgozhat. Havonta egy alkalom­mal jön haza - mondta a vison- tai doktornő. Bojcsev Sztojan bélavári házi­orvos arról beszél: az utóbbi fél évben három orvosbarátja is ne­kivágott az ismeretlennek. - Mindhárman ortopéd szakor­vosok, Angliába mentek, ahol a klinikán havonta 1,5 millió fo­rint a nettó keresetük. A bér mellett a másik vonzerő, hogy jó körülmények között dolgozhat­nak, szakmailag fejlődhetnek. Két belgyógyász ismerősöm pe­dig az Arab Emirátusba szerző­dött. Egy orvosi lapban láttam Fizetés euróbán. Ehhez egyelőre a kontinens országaiban juthat a munkavállaló fotóiiausztráció, láng Róbert egy statisztikát; eszerint eddig háromezer magyar orvos ment külföldre. A kaposvári kórházból ugyan­akkor a mai napig egyetlen or­vos sem indult el idegenbe dol­gozni. Épp ellenkezőleg: ide jöt­tek. Az utóbbi két évben 19 szak­ember érkezett a megyeszék­helyre. Közülük heten Erdély­ből. Az iparosnak legalább úgy örülnek kint - persze a helyi konkurenciát leszámítva -, mint a diplomásoknak. A jó szakem­ber úgy kell Nyugat-Európának, mint egy falat kenyér. S a ma­gyarok jók. Szakembereinknek csupán a krémje állja a sarat odakint, de őket meg is becsülik. Egy kaposvári asztalos tíz éven át dolgozott Ausztriában. Azt mondja: a fizetése kétharmadát félre tudta tenni, pedig közben itthon maradt családját is eltar­totta. 2000-ben, amikor végleg hazajött, 16 ezer schilling, azaz 288 ezer forint volt a havi nettó bére. Itthon 50-60 ezernél nem kereshetett volna többet. A szakmunkásoknak a mun­kaügyi hivatal is segít a külföldi munkavállalásban. Polgár István, a megyei munkaügyi központ munkatársa elmondta: eddig 91 somogyi pályázatot továbbítot­tak német és osztrák munkahe­lyekre. 36-an egész éves munká­ra jelentkeztek, a többiek szezo­nálissal is beérnék. - Hogy mennyien próbáltak eddig önál­lóan szerencsét, azt lehetetlen kideríteni, hiszen Európa több országában - Anglia, Írország - be sem kell jelenteni a munka- vállalást - mondta a szakember. - Azt borítékolni lehet: a külföl­di munkavállalás csak azoknak váltja be a reményeit, akik jó szakmával és legalább alapszin­tű nyelvtudással indulnak neki. Pórul is járhatnak : Nemcsak a szakmunkásokat : fenyegeti, de néha az orvoso­■ kát is kihasználják. Somogy- : ból elszármazott fiatalember : mesélte: hónapokig dolgozott : egy amerikai intézet kutató­■ csoportjában több kelet-euró­'■ pai társával együtt Csak a ta- : karítók kaptak náluk keve- : sebb pénzt, eredményeiket a ; vezető - amerikai - szakem- '■ bér neve alatt publikálták. Somogyi munkanélküliek 2005 júliusában képzetlen középiskolát, főiskolát, egyetemet végzjett szakmunkás Kivételes helyzetben, hazai vállalkozás a háttérben A barcsi Kuszinger Róbert három napja érkezett haza az USÁ-ból. 31 évesen már megjárta Amerikát, Indiát és Kam­bodzsát. Az utóbbiról könyvet is írt. Amerikában a NASA- nak dolgozott, űrfelvételek feldolgozásában működött köz­re. 1995 óta jár külföldre rendszeresen. - A tartós meghívá­soknak nem engedek, néhány hónap után mindig hazajö­vök - mondja. - A külföldi munkák közül azokat vállalom csak el, amelyek érdekelnek. Ez persze nem mindig találko­zik a jó díjazással, hiszen például a régészetben Ameriká­ban sincs pénz. Szerencsére kivételes helyzetben vagyok, akkor is elvállalhatok egy jó munkát, ha csak a költségeim térülnek meg. Az itthoni vállalkozásom ugyanis eltart. A csalók eszén is könnyen túljárnak az ellenőrök táppénz Próbálkozó mindig akad, jogszerűtlen kifizetést azonban ezúttal nem találtak a megyében Somogybán nem derült fény olyan jellegű táppénzcsa­lásra, amilyeneket a közelmúltban az Országos Egész­ségbiztosítási Pénztár felügyeleti ellenőrzési szerve tárt fel félszáz szúrópróbaszerű vizsgálatán. Országo­san 138 millió forintot fizetett ki néhány pénztár jog­talanul. Ez persze nem azt jelenti, hogy időről időre ne kísérleteznének a megyében is a táppénzcsalók. Márkus Kata Jogszerűtlen kifizetés nem volt Somogybán - mondta Brant-müller István, a megyei egészségbiztosítási pénztár igazgatója -, ám próbálkozók mindig akadnak. Nemrégiben például egy idős, nyugdíjas hölgy bejelentett vállalkozását vizsgáltuk, ahol az alkalma­zott a lánya volt. Kiderült: fal az egész vállalkozás, semmifé­le tevékenységet nem végez­nek, így tehát táppénz sem jár senkinek. Az első félévben 6631 táp­pénzes ügyet vizsgáltak a pénztár munkatársai és a 10 ellenőrző főorvos. A kifizetett táppénzes napok száma a ta­valyihoz képest csaknem öt­venezerrel csökkent. Ennek hátterében az is áll, hogy ez év januárjától egy 5700 főt foglal­koztató cég áttette székhelyét másik megyébe. A csökkenés miatt hatvanmillióval keve­sebb táppénzt fizettek ki So­mogybán.- Mivel sajnos a megyében a táppénzt igénylők legalább 90 százaléka minimálbért keres - tette hozzá az igazgató -, ezért a kirívóan magas bér rögtön feltűnik. Ám vizsgáljuk a ke­vésbé ismert munkáltatókat is. A nagyobb cégeknél többnyi­re nincs gond - folytatta Geicz Az egészségbiztosítás összes kiadása Somogybán 2004.1. félév 2005.1. félév Terhességi-gyermekágyi segély 213.426 Ft 231.518 Ft Táppénz 878.634 Ft 818.990 Ft Gyermekgondozási díj 553.637 Ft 574.630 Ft Az egy napra jutó táppénz összege 1859 Ft 1949 Ft A táppénzes napok száma , I 472.531 I 420.257 FORRÁS: MEP i | Gézáné, a pénztár pénzbeli ellá­tási osztályának vezetője. - Ál­talában a kis létszámú munkál­tatóknál próbálkoznak vissza­élésekkel. A legnagyobb prob­lémát az okozza - vette át a szót Brantmüller István -, hogy a pénztár azt nem ellenőrizhe­ti: a munkaadó valóban fizet-e járulékot. Arról tud, hogy fize­tési kötelezettsége van. Talán a jövő évtől ebben is lesz válto­zás. Ha tiszta viszonyokat te­remtenének a társadalombizto­sítási rendszerben, úgy felelős­séggel kijelenthetném: a jelen­legi biztosítási alap elegendő volna egy tisztességes egész­ségügyi ellátáshoz.

Next

/
Thumbnails
Contents