Somogyi Hírlap, 2005. október (16. évfolyam, 230-255. szám)
2005-10-30 / Vasárnapi Somogyi Hírlap, 43. szám
2005. október 30., vasárnap Riport, interjú 7 Pados Gyula operatőr a közelmúltban fejezte be az Elemi ösztön 2 forgatását. Kéthetente kap külföldről forgatókönyveket, de gyakran mond nemet. Szívesen dolgozik itthon, ő volt az operatőre a Kontroll, a Sorstalanság, az Állítsátok meg Terézanyut! című filmeknek. A nagyközönség nem különösebben szokta megjegyezni az operatőrök nevét, de ön most mégis ismertté vált.- Szerintem továbbra sem tudják az emberek, hogy ki az operatőr. Még a rendezők nevét is nagyon nehezen jegyzik meg. Főleg, ha azokról beszélünk, akik leginkább moziba járnak, a húszhuszonöt éves korosztály tagjai egy-két rendezőt tudnak mondani.. Az operatőr nevét pláne nem jegyzik meg, de nem is baj.- Ez tényleg nem zavarja?- Nem. Én ezért állok a másik oldalon. Ez bujkáló szakma. Hogyha nekem tévében riportot kell adnom, akkor vakaródzom. Abszolút rosszul bírom, ha a másik oldalon kell lennem.- Mit bír rosszal?- Zavar, hogy úgy érzem, belemásznak az aurámba.- De ön is egy aurába mászó operatőr, sok közelit csináL - Igen, de akkor nem én akarok szerepelni, hanem meg kell találnom azt a módot, ahogy a színész leginkább el tudja adni azt, amit szeretne. Ebben kell nekem segítenem. Más dolog nekem szerepelni.- Nagyon fontosnak tartja, hogy a magyar filmnek legyenek kedvencei, ismert személyiségei.- Ez így van. De azért nem az operatőrökre, hanem elsősorban a színészekre gondolok. És jó lenne ugyanígy a rendezőkre gondolni, ahogy amikor mi felnőt- -) tünk, ott volt Szabó István, Sándor Pál, Jancsó. Nagyon vártuk, hogy mikor jönnek az új filmjeik. Ez most hiányzik. A szakmában mi ismerjük a neveket, de nem várnak annyian egy-egy új filmet, mint fiatal koromban.- Sorban álltunk magyar filmekért, ami ma már elképzelhetetlen.- Emlékszem, hogy a Mephis- tóra jegyüzértől vettünk jegyet a Corvinban. A magyar filmmel valami igen rossz történt az elmúlt tizenöt évben, miközben például egy Wajda-filmet Lengyelországban ma is megnéznek másfél-két millióan. Kelet-Európábán a többi országban az első három legnézettebb filmben egy hazai film van, sőt gyakran kettő. Ez csak nálunk nincs így.- Máshol az amerikai film nem tarol le mindent?- Ilyen szinten nem. A magyar film a rendszerváltás után egy kicsit megszűnt.- Ez nem azért is történt, mert szétverték a filmgyárat? Azt pedig nem azért lehetett könnyen szétverni, mert a magyar filmesek a vész idején amúgy is egymásnak mentek? Ellentétben például az amúgy egymást nem feltétlen kedvelő színházigazgatókkal akik a bajban összefogtak, és lényegében változatlanul őrizték meg a színházi struktúrát.- Amikor ez történt, még húszéves voltam, úgyhogy ebbe nem nagyon látok bele. Azt látom, hogy volt körülbelül tíz év, amikor alig akadt munka, és ezért rettenetesen sok jó szakember elment, ott hagyta a filmgyártást, valami olyanba kezdett, amiből meg tudott élni. Most néhányan visszajönnek, jót tett az adókedvezmény. Ha már két külföldi filmet forgatnak Magyarországon, akkor nincs hozzá elég ember. Miközben azok a magyar filmek, amelyekre nagy számban bementek a nézők, a kilencvenes évek elejétől eltűntek. Nem készültek olyan filmdrámák, amelyek bevitték volna a nézőt a moziba. A szakma nem tudott felmutatni olyan komoly filmeket, amelyeknek jelentős közönségsikerük is volt.- Vészesen kettévált a közönségfilm és a művészfilm. Annak idején a filmfesztiválon például érezhető volt a zavar, amikor Kotai Róbert a Sose halunk meg című mozijával jelentkezett, nem nagyon tudtak vele mit kezdeni. Le is sajnálták. Aztán esetleg utálták, hogy annyian megnézik.- A Sose halunk meg, az ösz- szes hibájával együtt, nagyon szerethető. Még leginkább ez van a legközelebb Sándor Pál közönség- sikert elérő, de értékes filmjeihez. Nem olyan, mint egy mai vígjáték.- Amik többsége valóban ócska, de azért lehetséges, hogy ezek hatására is kezdtek el újra az emberek magyar filmekre járni.- Ez abszolút így van. Az utóbbi években a jó és a rossz magyar közönségfilmek kicsit elkezdték a magyar filmekre visszaszoktatni a nézőket. De most már nem kellene annyira ízlésben alámenni a közönségnek, szerintem már komolyabb dolgokat is elviselne. Igen fontos, hogy a nézőkhöz magyarul, magyar dolgokról beszéljenek, hogy a vásznon egy kicsit magukat lássák vissza. Ezt az államnak támogatnia kell.- Azt nyilatkozta, hogy az amerikai szuperprodukciókra szintén kevés a pénz.- Persze, a 70-80 milliós produkcióhoz is több pénz kéne. De ott sok minden tényleg gazdasági alapon működik, kiszámolják, hogy mennyi pénzt kell a produkcióba beletenni, és mennyit hozhat vissza. Ezenkívül vannak a függeüen filmek. Az igazi vízválasztó itthon is és külföldön is, hogy vannak-e jó forgatókönyvek. Kéthetente külföldről is kapok mostanában forgatókönyveket és érdekes látni, hogy a világon is ezerből egyet érdemes igazán megcsinálni. Én pont azért mentem ki először Angliába dolgozni - nem azért, mert azt gondoltam, hogy az annyira nagy dolog -, mert onnan kaptam az első olyan forgatókönyvet, amit meg akartam csinálni.- Honnan tudták, hogy ezt önnek kell adni?- Előtte csináltaift egy főiskolás koprodukciós filmet az angolokkal. Ez sok díjat nyert, sokan látták a szakmából, és ennek alapján kezdtek hívni kisebb filmekre. És ezek után már kaptam egy-két nagyjátékfilm-forgatókönyvet.- Annak ellenére, hogy Angliában nagyjátékfilmet forgathatott volna, többször nemet mondott?- Igen. Addigra én már itthon is sok nemet mondtam.- De még kezdő voh. Nem próbát inkább minél több mindent elvállalni, akár azon az alapon, ha sokat dolgozik, lesz közte jó is?- Elképzelhető, hogy ez pont fordítva működik, az ember éppen kezdőként gondolja azt, hogy élet-halál kérdés, mit csinál és mit nem. Nem tudtam volna megcsinálni egy olyan filmet, amiben nem hiszek száz százalékig, mert az pokoljárás. Olvastam a forgató- könyveket, beszéltem a rendezőkkel, és éreztem, hogy ezek a munkák nem lesznek olyanok, mint amilyennek én szeretném őket.- Ilyenkor mit mond?- Az nagyon kellemetlen. Külföldön ez jóval egyszerűbb, mert azt mondom, hogy sajnos nem érek rá.- És itthon mi történik?- Itthon nehezebb, mert azért nagyjából mindenki tudja, hogy ki, mit csinál. Itthon a külföldi filmekre hivatkozom.- Azért az is csak kiderül hogy forgat-e külföldön vagy sem.- Ott is vannak csúszások. De például a Kontroll másfél évvel később indult, mint ahogy eredetileg szó volt róla. Elvileg azonban bármikor indulhatott volna, és ezért ez alatt az időszak alatt PADOS GYULA__________ operatőr 1969-ben született Budapesten. A Színház- és Filmművészeti Főiskolán 1997-ben végzett. Fontosabb filmjei: Kontroll, Sorstalanság, Állítsátok meg Terézanyut!, Heart of me, Hotel Splendid, Elemi ösztön 2 tényleg nem tudtam semmi mást elvállalni, mert nekem nagyon kell készülnöm egy filmre. Három-négy hónapig utánajárok, kutatok, csinálok hozzá képeket a számítógépemen. Festményeket, fotókat nézek, rajzolgatok, megpróbálom elképzelni a film képi világát. Felvillan bennem egy-két meghatározó kép a filmhez, és ezt meg is próbálom valahogy rögzíteni. Én nem tudok belemenni úgy egy filmbe, hogy „szervusz, holnap forgatok”.- De éppen önnel fordut elő, hogy a Sorstalanságot befejezte pénteken, és hétfőn már kezdte az Állítsátok meg Terézanyut!- Igen, csak előtte már készültem négy hónapot a Terézanyura. A Sorstalanság előtt már forgattunk három hetet.- A Sorstalanságról mit képzet el előre? Amikor meghalbttam, hogy Kertész Imre regényéből film készül arra gondotam, annyira kopogósán kemény, tulajdonképpen líramentes a szöveg, hogy ebből maximum fekete-fehér, normál filmet lehet csinálni, nem pedig színes, szélesvásznú, nagyszabásút. Az előbbi viszont nyilván eladhatatlan lenne.- Igen. Figyelembe kell venni, hogy mi az, amit a közönség végig tud ülni, de azért még megmarad az elképzelt mondanivaló is. Ezt Koltai Lajos elég jól tudja. Én olyan filmet képzeltem el, amiből teljesen eltűnnek a színek. És így is lett.- Azt hogyan viseték, hogy földbe döngölő írások jelentek meg a filmről?- Én nem túl rosszul. Már a Kontrolinál is megéltem azt, hogy a világ legrosszabb filmjének titulálták. Miután megcsinálom a filmet, az első évben csak a hibákat látom. A Kontrollt és a Sorstalanságot is vagy hússzor megnéztem moziban. A rendezők általában jobban meg- sínylik a rossz kritikákat. De működik az önvédelmi reflex, a jó kritikákra próbálunk emlékezni. Angliában egy kisfilm- je révén fedezték fel a magyar operarőrt, és legutóbb már Sha- ron Stone- nal forgatott Egy-másfél év után aztán jóval reálisabban látom, hogy milyen a film.- Most az Elemi ösztön 2-t forgatta Sharon Stone-nal...- Ez egy szuperprodukció, nagy sztárokkal. Mit mondjak még, hogy diplomatikus legyek? Igen érdekes volt. Az ilyen munkának az a legfőbb jelentősége, hogy az ember átlép egy korlátot. Innentől engem bármilyen filmre hívhatnak. Hiszen kint is vannak kategóriák, máshová sorolják azt, aki még csak tizenötmillió dolláros költségvetésű filmet forgatott. Az Elemi ösztön 2 nyolcvanmilliós költségvetésű, így én belekerültem a legfölső kategóriába. Innentől kezdve a szerencsén múlik, hogy az ember eljut-e egy olyan filmhez, amit igazán meg akar csinálni. Miközben imádom a kis költségvetésű magyar filmeket, mert ezek forgatásakor magunk vagyunk, azt csinálunk, amit akarunk. Az ember azt gondolná, hogy egy nyolcvanmillió dolláros filmre rengeteg %idő van, hiszen háromszor hosszabb a forgatás, mint egy hazai filmnél. De minden lassabban megy, nehézkessé válik attól, hogy van egy négyszáz tagú stáb. A sztárokra pedig gyakran órákat kell várni, mire előkerülnek a sminkből.- Milyen pályát futhat be?- Eddig mindig állati szerencsés voltam, jó pillanatokban ajánlottak, jó embereknek. Van egy csomó hasonló vagy nagyobb tudású ember, aki esetleg nem ilyen szerencsés. Én eljuthatok bármeddig, de lehet, hogy soha nem fogok továbbjutni annál, mint ahol most tartok. Bóta GAbor KEZDY GYÖRGY színész Szívbe markolóak a Sorstalanság képei. Nagyon tetszettek a fakó szürkés színek. Bár az borzasztóan fájt, hogy engem kihagytak ebből a filmből, amit szerettem, és sokat vitatkoztam róla másokkal. SZABÓ ISTVÁN filmrendező Nagyon tehetséges operatőrnek tartom, aki különböző stílusokban is kitűnő. A Kontroll és a Sorstalanság képi világa teljesen eltér egymástól, ez az ő nyitottságát mutatja. Ugyanúgy együtt tudott dolgozni Antal Nimróddal, mint Koltai Lajossal, akinek az igényei nagyon magasak. KISHONTI ILDIKÓ színész A legérzékenyebb szemek egyike, akivel valaha találkoztam. Rendkívül visszafogott, csendes ember, nem érződik rajta a feladat súlya. Alig beszél, a munkája beszél helyette.
