Somogyi Hírlap, 2005. október (16. évfolyam, 230-255. szám)

2005-10-30 / Vasárnapi Somogyi Hírlap, 43. szám

2005. október 30., vasárnap Közélet, politika, gazdaság' 5 Ki a zsidó? Mi a zsidó? Életképesnek bizonyult a népszerű rádiós showman, Boros Lajos (Lali király) ötlete, aki Beer Iván vallástörténészt bírta rá arra, hogy egy CD-n rögzítse: mit kell tudni a zsidóságról? A kezdeményezést maga a főrabbi is üdvözli, szerinte minden kitörési kísérlet hasznos lehet. A Siratófal előtt rendre egymás mellett imádkozik fiatal és idős. A hétközna­pokban azonban másként élik meg zsidóságukat a különféle generációk Ma sincs irigylésre méltó helyzetben a zsidóság. Irán fu­ra ura a napokban ugye megfenyegette a világot Izrael elpusztításával. Eköz­ben itthon is zajlott az élet: aláírásgyűjtés indult, hogy a zsidókat kisebbséggé nyilvá­nítsák Magyarországon. Kar­dos Péter főrabbi a történtek ellenére bizakodó. - Az elmúlt tizenöt évben sokat szelídült a helyzet. A rendszerváltást követő néhány évben, az An­tall- és a Boross-kormány ide­jén még tagadhatatlanul nehe­zebb volt egy magyar zsidó helyzete, mára viszont nem ér annyi atrocitás minket. Az EU-tagság részint moderálta is a közbeszédet. Brüsszel remé­nyeink szerint egyfajta védő­ernyője lehet az európai zsi­dóságnak. Ez most, hogy Irán fenyeget bennünket, különö­KICSINYES JÁTSZMA A KISEBBSÉGEKKEL? Néhány napja azért Indult aláírásgyűjtés, hogy a hazai zsidó­ságot is felvegyék az eddig bejegyzett nemzeti kisebbségek sorába. A Mazsihisz azonban szinte azonnal elhibázottnak nevezte a kezdeményezést. Az alkotmányjogász Kolláth György a VR-nek elmondta: ami most történik, szimpla politi­kai küzdelem. - Senkit nem lehet akarata ellenére boldoggá vagy boldogtalanná tenni - jegyezte meg vállalt iróniával. Majd kijelentette: az 1993 óta érvényben lévő kisebbségi tör­vény megalkotásakor még senkinek sem fordult meg a fejé­ben, hogy egyszer komolyan felvetődhet Magyarországon, bármely népcsoport akarata ellenére kisebbséggé váljék... sen fontos - rögzíti a főrabbi. Vásárhelyi Mária nem ért vele egyet teljes mértékben. - A helyzet szerintem alig-alig ja­vult, s bizonyos politikai erők még rá is játszanak erre. A médiakutató azért hozzáfűzi: normális emberből jóval töb­bet találni kis ha­zánkban, mint anti­szemitából, így min­den esély megvan arra, hogy javuljon a helyzet. A Heti Hetesben, illetve más tévémű­sorokban évek óta zsidó értelmiségi­ként megmutatkozó Verebes István ezúttal nem kívánta kommentálni sem az aláírás- gyűjtési akciót, sem Borosék „Ki a zsidó? Mi a zsidó?” elne­vezésű ismeretterjesztő prog­ramját. Arra jutott, ő nem is autentikus a témában, hiszen csak azért áll ki újra meg újra a zsidóság mellett, mert elfo­gadhatatlannak tartja a megbé­lyegzést, az igazságtalanságo­kat. A színész-rendező a VR- nek még elújságolta: „gyakran lezsidóznak, de ha arról van szó, akár cigány is lennék!” Vásárhelyi örömmel konstatál­ja a puszta tényt, hogy Boros Lajos az ügy mellé állt. - Nap­jainkban nagy a médiaszerep­lők felelőssége. Szerepvállalása jelenthet né­mi pluszt, ál­tala talán azokhoz is eljuthat a CD híre, akik máskülön­ben nem rá­gódnak ilyes­min, netán hajlamosak a szélsőséges gondolkodás­ra. Régi igaz­ság: a tudatlanság melegágya az antiszemitizmusnak! Kende Anna pszichológus figyelmeztet: Magyarországon évtizedek óta kutatják az anti­szemitizmust és a cigányelle­nességet is. Úgy fest, a romák helyzete össze sem vethető a zsidókéval. - Egy roma ma az élet szinte minden színterén „szembetalálkozik” a diszkri­minációval. A hazai zsidóság szerencsére nincs ilyen re­ménytelen helyzetben - említi. Hozzáteszi: a cigá­nyoknak a bőrére van írva, hová tar­toznak, s így nehe­zebben tudnak asszi­milálódni. A zsidók­nak ez már sikerült... Kardos főrabbi meg- vallja: ő híve a kitá­rulkozásnak, mert ha egy felekezet, egy csoport megmutatja magát, igazi arcát, kultúráját, több megértést, na­gyobb figyelmet kaphat. Azon­ban a zsidók csak egy része hajlandó nyitni a többségi tár­sadalom felé. S ők a fiatalab­bak. A holokauszt túlélői, a 60 év feletti korosztályhoz tarto­zók egyelőre őrzik titkaikat, mély sebeiket. Szabó Zoltán Attila Gyurcsány Ferenc miniszterelnök „Nem használunk fel titokban kilopott anyagokat politikai tá­madásra, hanem fölháborodva visszautasítjuk az effélét. Nem bátorítunk ilyen lapok olvasására és előfizetésére embereket. Mert különben tönkre fogjuk tenni ezt az országot.” Orbán Viktor „Felemellek, nemcsak titeket, hanem az országot is.” Mester Ákos publicista „Az is rejtély: az MSZP elnöke miért hiszi, hogy A buli színe című kampány-CD dalaitól miért akarna egy tizenöt éves fiú beájulni a szocialista pártba.” Schilling Árpád színházi rendező „Amióta bármelyik pojáca kaphat Kossuth-díjat, baráti alapon, azóta számomra teljesen egyértelmű, hogy nem a szakma ál­tal javasolt kitüntetést tilos elfogadni. Aki ilyet átvesz, nem tud­ja, hol él, vagy egyszerűen csak megalkuvó karrierista." Bokor Pál publicista „Ha A szólás szabadsága Friderikusz nélkül megbukna, ak­kor Rudi Zoltán tévéelnök, aki nemrégiben szüntette meg a köztévé mégoly pocsék, de mégis legnézettebb műsorát (Névshowr), jó eséllyel indulhatna a minden idők legkártéko­nyabb tévéelnöke címért tizenöt éve folyó versengésben.” turMIX OLASZ-MAGYAR. A vén olasz labdabüvölő, Signori jött, látott és gólokat szórt Sopronban. A magyar foci vele tehát tényleg gazdagodott, más kérdés, hogy ha nem 37 éves lenne, hanem teszem azt, ötven, ő bizony akkor is sztárjátékos lenne nálunk. Javasoljuk is az olasz, a spanyol vagy brit focistáknak, ha már megöregedtek, kiégtek, jöjjenek Magyarföldre bátran! Itt ugyanis a másod- vagy harmadvirágzásuk szinte biztosított. _____________ És még a publikum is hálás, mert focit láthat. No, nem a mi ifjabb ászainktól... ***** ERTEKELES ***** Ez már döfi **** Elmegy *** Átlagos ** Gyengus * Bukta ABA JUSSA. Lehet, hogy karácsony tájékán mégsem kell nélkülöznie a BKV vezérének és családjának. Aba Botond amúgy is „to­ronymagas” havi jövedelméhez meglehet, még hozzácsapnak egy húszast. Tévedés ne essék, nem 20 ezer forinttal gazdagodhat az ellenőrök védőszentje, hanem mindjárt húsz­millióval! Mindeközben a Budapesti Közleke­dési Vállalat évek óta nyomorog, a körúti villa­mos - miként a metrótender - lassan döcög. Nem beszélve a buszokról, amelyek előszeretettel kozmáinak oda, ráadásul csigalassúak. Abával sincs baj - a jelek szerint Demszky Gábor főpolgármester sokra tartja. DROGHARISNYA. Droglabor működött egy vidéki harisnya­gyárban. A vezetők alighanem megérezték, mit kíván a piac és a szerkezetváltás mellett döntöttek. Ráadásul a ro­mán-magyar viszonyt is ápolták, hiszen úgy tudni, a két nem­zet fiai együtt vitték a boltot. Ha nem ütnek rajtuk időben, ta­lán még állami kitüntetésre is szert tettek volna. Veszélyes, de jól fizet a külföldi kiküldetés A világ nyolc pontján több mint nyolcszáz magyar katona - továbbá néhány rendőr - vesz részt külföldi missziókban. Közülük sokan rendkívül veszélyes helyeken szolgálnak, munkájukat elismerik a külföldi és hazai parancsnokaik. A magyar békefenntar­tásnak évszázados ha­gyományai vannak, már a boxerlázadás ide­jén is ott voltak katonáink. A ki­lencvenes évek elején a NATO békepartnerségi tagországaként hazánk újra bekapcsolódott eb­be a tevékenységbe. Miután megszületik a po­litikai döntés ar­ról, hogy hány katonát és mi­lyen feladatra küldjön Magyar- ország a külföldi missziókba, a munka dandárja a HM Honvéd Ve­zérkarra, ezen belül a Műveleti Főcsoportfő­nöksége békeműveleti és válság- kezelési osztályára is hárul - mondja el lapunknak Dómján László alezredes, az osztály megbízott vezetője. A tervezés, a résztvevők kiválasztása, felké­szítése hetekig, hónapokig tart, többek között hadszíntér-isme­reti, békefenntartói, katonai képzésen, kommunikációs tré­ningen vesznek részt, begyako­Jelenleg a világ 16 országában működő 19 békefenntartó misszióban teljesít szolgálatot több mint nyolcszáz honfitársunk. rolják a rájuk váró feladatokat, egészségügyi, pszichológiai vizsgálaton és angol nyelvi felmérésen esnek át, hogy csak a tökéletes fizikai és mentális ál­lapotban lévő emberek utazhas­sanak. A katonák döntő többsé­ge önként vállalkozik az ilyen szolgálatra - általában nagy a túljelentkezés. Szudánban például az Afrikai Unió békefenn­tartói erőfeszíté­seit az EU támo­gatja, itt jelenleg csupán egy kato­nánk dolgozik, Aphrodité szige­tén - ahol a cip­rusi görögök és törökök néznek egymással farkasszemet nyolcvannégyen. Míg ez utóbbi viszonylag biztonságos helynek számít, az Afganisztánban állo­másozó könnyű gyalogszázad - ez az alegység váltotta az egész­ségügyi kontingenst - és más nemzetközi törzsekben szolgáló törzstisztjeink és egészségügyi katonáink fokozott Veszélyben vannak, de nem sokkal köny­nyebb az életük az EBESZ zász­laja alatt szolgáló grúziai megfi­gyelőinknek sem, akikről kevés híradás jelenik meg. Annál töb­bet lehetett viszont olvasni és hallani az iraki szállító kontin­gensről. Ők ugyan tavaly decem­berben hazatértek, de jelenleg is van kinn tizennyolc kiképző tiszt és tiszthelyettes a NATO kötelékében. Dómján alezredes osztálya nemcsak nyomon követi a misz- sziók tevékenységét, de részt vesz az operatív feladatok koor­dinálásában, így többek között a pihentetés megszervezésében és egyéb logisztikai szerepük is van. Továbbá tartják a kapcsola­tot a családtagokkal, ha például történik valamilyen váratlan esemény - például robbantanak a szálláshely közelében -, azon­nal telefonálnak a szülőknek, fe­leségeknek, férjeknek, hogy nyugodjanak meg, nem történt baj a szeretteikkel. A kemény fi­zikai munka, a környezeti hatá­sok, az állandó készenlét, a stressz, a bezártság ugyanis még meglehetősen jól elviselhe­tő az edzett katonák számára, a család hiánya azonban még a legtapasztaltabbakat is megvise­li. Ezért mindent megtesznek azért, hogy e-mailen, telefonon, levélben tarthassák egymással a kapcsolatot, itthonról csomago­kat is kaphatnak. Az is a kom­fortérzetet növeli, hogy a ha­zánkhoz közelebb lévő helyszí­neken itthoni ízeket ehetnek, tá­volabb azonban a nemzetközi konyhához kénytelenek hozzá­szokni, ünnepnapokon viszont gulyás is kerül az asztalra. Újsá­gokat is küldenek itthonról, de az internetről mindenki tájéko­zódhat. A műholdon továbbított m2 és Duna tévét is nézhetik, a szarajevói alakulat azonban az összes hazai csatornát tudja fog­ni. A szexuális élet, de még férfi­ak és nők közötti, nem szol­gálati jellegű kapcsolattartás is szigorúan tiltott. Házaspárok, élettársak nem mehetnek azo­nos helyre, de persze az nem A katonák legfeljebb hat hó­napos külföldi szolgálaton vehetnek részt, egyes be­osztásokban ez meghosz- szabbítható, kivéve az afga­nisztáni missziót. Ha kéri va­laki - kinti vagy itthoni prob­lémák miatt hogy idő előtt hazajöhessen, ezt min­denféle hátrány nélkül meg­teheti. A szolgálatot teljesí­tők a hazai fizetésükön kívül kapnak rendfokozattól füg­gő járandóságot - ez őr­nagyok esetében 1800, őr­mestereknél 1050 dollár ha­vonta -, továbbá egyes he­lyeken veszélyességi pótlé­kot. Ez Cipruson nem jár, a Balkánon húsz, Afganisztán­ban pedig 90 százalék. zárható ki, hogy a misszióban ismerkedjenek meg egymással. Ám legfeljebb plátói szerelem képzelhető el, ha ugyanis kide­rülne, hogy bármilyen testi érintkezés - akár egy kézen fog­va tett séta - van közöttük, azonnal hazaküldik őket. A szolgálatot, a társait is veszélybe sodorná ugyanis az, aki például őrségben is a szerelmét lesné az esetleges támadók helyett. Almási B. Csaba A francia író, Sartre sze­rint „a zsidó helyzete olyan, hogy bármit cse­lekszik, min­den ellene fordul.”

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents