Somogyi Hírlap, 2005. október (16. évfolyam, 230-255. szám)

2005-10-22 / 248. szám

ALMANACH 0 9 1 KAPOSVÁR SOMOGYI HÍRLAP - 2005. OKTÓBER 22., SZOMBAT Jubileumi csóközön évforduló Ötven éve alakult meg a színház állandó társulata Znamenák István (balról) Serf Egyednek és Pető Katának magyaráz a Csókos asszony próbáján- Óh, mennyi torta! A galamb a gyengém... - lépett a nagyérde­mű elé 1955. október 15-én Tóth Béla, s ezzel megnyitotta kapuit az immáron állandó társulattal rendelkező Csiky Gergely Szín­ház. Az ominózus mondat Huszka Jenő Szép juhászné című operettjéből való, s minő vélet­len, az azóta Európa hírűvé avan­zsált intézményben - Kaposvár­ról elsőként mindenkinek a szín­ház jut az eszébe - napjainkban ismét egy operett, a Csókos asz- szony próbái folynak.- Kevés van a szövegkönyvben- reklamál Kovács Zsolt, aki Pető Kata és Serf Egyed, no és a rende­ző, Znamenák István társaságá­ban keresi a legmegfelelőbb belé­pőt Nehezen áll össze az első kép, a színészek átkötő elemeket próbálgatnak. Csak egy biztos: a premier során Kovács Zsolt szin­te elalél majd afölötti örömében, hogy meglátja kolléganőjét.- Én itt csendesen elolvadok, mint augusztusban a teavaj - sommázza a rá váró feladatokat a bárót alakító művész. Egy pilla­natra megszakad a munka: kaca- rásznak, azaz a poén ül. Remélhetőleg a nagyérdemű is vevő lesz a komédiások pro­dukciójára, hiszen az elmúlt idő­szakban hiába szerepelt „idegen­ben” zajos sikerrel a társulat, s vívta ki a szakma az ítészek elis­merését, szűkebb pátriájában több kritika is érte őket - A közönség egy része elfor­dult a színháztól - ismeri el Znamenák István, aki tizenöt esztendeje tagja a társulatnak, s színészként és rendezőként is megmutatta már kiemelkedő ké­pességeit - Ezt tudomásul kell vennünk akkor is, ha a szakma elismeri a munkánkat. Mi azon­ban a közönségnek játszunk. Nehezíti a dolgukat, hogy él egy meglehetősen idealizált kép a színházról: az előző rendszer­ben szinte minden évadban akadt olyan darab, amelynek a mondanivalója megérintette az embereket Az akkori közegben a másodlagos, harmadlagos köz­lés különleges helyzetet terem­tett. Ezzel az eszközzel ma már viszont nehéz élni.- Keressük a megoldást, a mű­sor összeállításában is szerepet játszott, hogy minél szélesebb kört tudjunk megszólítani - foly­tatja Znamenák István. - Újra fel kell építeni magunkat, hiszen mi elsősorban a kaposváriaknak akarunk megfelelni. MÚLT ÉS JÖVŐ Csodálatos lett a belváros Kaposvár nagy lehetőség Negyvenhét esztendeje tette be a lábát először a somogyi megye- székhelyre, s 1961-ben telepedett meg itt végleg. Noha alföldi szü­letésű, ma már tősgyökeres ka­posvárinak vallja magát Zetz Jó­zsef, a Munkácsy gimnázium egykori történelem-földrajz sza­kos tanára.- Amikor debreceni feleségem meglátta az akkori Berzsenyi ut­ca környékét, szinte sírva kér­dezte: hová hoztál? - emlékszik vissza az első napokra. - Aztán megszoktuk a várost, amely ak­koriban még igencsak kisváros­nak számított. Zetz József szerint a hetvenes évek hozta meg a fejlődést: a '68- as új gazdasági mechanizmus­nak köszönhetően megindult az iparosodás.- Az akkori vezetők 120-140 ezres városban gondolkodtak, s eleinte úgy tűnt, tényleg igazi nagyvárossá avanzsál Kaposvár- folytatja Zetz József. - Két évti­zed alatt 25 ezerrel nőtt a lakos­ság száma, ám a rendszerváltás­nál megtorpant a fejlődés. A kül­csín gyönyörű, a belvárosnak a csodájára járnak az idegenek, ám a város ma is stagnál. S amíg nem lesznek a környéken ko­moly infrastrukturális fejlődé­sek, nem is várható előrelépés. Bartsch Kata szereti Kaposvárt. A fiatal tehetség ezért is örült, amikor kiderült, hogy lehetősé­get kap az ország egyik legjobb teátrumában. Nem csak a szín­ház hozta azonban haza.- Szerintem a legmeghatáro­zóbb helyszín az ember életé­ben, ahol felnő - mondta Bartsch Kata, a Csiky Gergely Színház művésze. - Nekem ez Kaposvár, ezer családi és baráti szál ehhez a városhoz köt. Nem is volt kérdés, hogy ha lehetőség van rá, visszajövök-e. Persze egy­szerűbb helyzetben vagyok, mint a korosztályom. Azt tapasz­talom ugyanis, hogy fiatalon ne­héz boldogulni a vidéki városok­ban, így Kaposváron is. Ez per­sze nem azt jelenti, hogy nem ér­demes. Egy nyugodt kisváros a legjobb a gyerekneveléshez és ahhoz is, hogy az ember elindít­sa az életét Bartsch Katát is ez vonzotta Kaposvárra. Neki az itt a lehető­ség, hogy lehetőséget kap. Ez sze­rinte egy vidéki színházban köny- nyebb, ráadásul a kaposvári színházra a szakma is odafigyel. Örül, ha más színpadon is számí­tanak rá és egy-egy szerep erejé­ig itt hagyhatja Kaposvárt, ugyanúgy, mint ahogy annak is, amikor Kaposvárra megérkezik. EZ A HÍR KAPOSVÁRON Aranydiploma és főkertész cím a virágokért A tavalyi Európai Aranydiplo­ma után ismét rangos elisme­rést szerzett a virágos váro­sok versenyében Kaposvár. Ugyan nemzetközi verseny­ben nem indulhat, de a hazai megmérettetésen ismét a leg­jobbnak járó díjat vehette át. Hartner Rudolfot, a város- gondnokság vezetőjét pedig az év főkertészének választot­ták. Az elismerést a Virágos városok díjkiosztó ünnepsé­gén, Nagyatádon adták át. Felújítási dömping útón-útfélen Az idei évben 307 millió fo­rintból több mint harminc­hat utcában végeznek útfel­újítási munkákat Kaposvá­ron. A város terjeszkedésé­vel lettek ismét olyan belte­rületi utak, ahol nem volt szilárd burkolatú út. Az út­felújítási programban hét ka­posvári utcavégen látták el az utakat szilárd burkolattal. Nyárra elkészül az élményfürdő Jól halad az élményfürdő építé­se. A létesítmény 2006 nyarára elkészül. A beruházás 1,3 milü- árd forintos költségét az önkor­mányzatnak 15 év alatt kell ki­fizetnie mintegy évi 3,8 százalé­kos kamattal. A fürdőt az SCD Group Rt. építi. A tervek szerint azonban ezzel nem fejeződik be a területen a munka. Egy ter­málmedence, egy tanmedence, egy új termálkút és a termálfür­dő teljes felújítása szerepel az elképzelések között. Kártyával spórolhatnak Népszerű a Kaposvár kártya. A bevezetése óta eltelt egy hónap­ban több mint hatszázan váltot­ták ki. A kártya tulajdonosai egyelőre öt rendezvényre, illetve intézménybe válthatnak 20 és 40 százalék közti kedvezmény­nyel jegyet vagy bérletet és olyan engedélyt is kiad az önkormány­zat, amelyik szombati napokon ingyenes parkolásra jogosít a vá­ros fizetőparkolóiban. Szita Károly elmondta: a cél az, hogy a város állandó lakói ol­csóbban juthassanak hozzá sport- és kulturális szolgáltatá­sokhoz, de még ennél is fonto­sabb, hogy erősítse a városhoz és egymáshoz tartozást. Azt ter­vezik, hogy bővítik a kedvezmé­nyezettek körét, s olyan üzlete­ket is keresnek, akik csatlakoz­nának a lehetőséghez. A kártyákat a Tourinform iro­dában lehet igényelni és 15 na­pon belül kézhez kapják. A kivál­tási díj ezer forint, s 500 forintért évente meghosszabbítható. EZT FŐZIK KAPOSVÁRON Süticsoda almából A CIKKEKET FÁBOS ERIKA, HARSÁNYI MIKLÓS, JAKAB EDIT, MÁRKUS KATA, MEISZTERICS ESZTER, SZARKA ÁGNES, VAS ANDRÁS ÍRTA FOTÓK: TÖRÖK ANETT AZ OLDAL ELKÉSZÍTÉSÉT AZ ÖNKORMÁNYZAT TÁMOGATTA Fáskamrába zárta a családi robogót Szerémi György a motor nyer­gében érzi jól magát. A men­tő-főorvost csa­ládja az idén ajándékozta meg egy robo­góval. - Fiatal koromtól moto­rozom - idézte emlékeit a doktor. - A legen­dás Cetka nyitotta a sort, majd a 250-es MZ-re nyergeltem át. Nem szégyelltem a Babettát és a Jawát sem, s persze nagyra értékelem az ajándék japán gépet is. Szerémi György a ro­bogót október közepén kivon­ta a forgalomból. A fáskamrá­ba zárta és csak akkor veszi elő, ha ismét „emberi” lesz a hőmérséklet... KAPOSVÁRI MAGÁNÜGYEK A főügyész nélkül nincs Rákóczi-meccs Zenét hallgat, unokázik, sportol a főigazgató Mosolygós országot épít a rongybabakészítő Játékokat gyűjt a népjóléti igazgató Horváth Szilárd megyei fő­ügyész negyven éve szenvedé­lyes focirajon­gó. Volt előtte családi példa: édesapja sze­rettette meg vele a focit, kisgyerek kora óta minden focimeccsre magá­val vitte. Kedvenc csapatát, a Rákóczit minden meccsére el­kíséri ma is, bármilyen távoli városban játsszon is. Egyéb­ként tréfásan azt szokták mondani: míg a főügyész fel nem tűnik a pálya szélén, a bí­ró nem is fúj a sípjába. A győ­zelmet is együtt ünnepük, a vereségen is együtt szomor- kodnak a meccsek után. Répa Imre professzor két éve a megyei kórház főigazgatója. Hajdanában az FTC ifjúsági ví­zilabdacsapatát erősítette. A sporttól nem szakadt el telje­sen, a kaposvá­ri pólóklub elnöke, és egy-egy „öreguras” meccsre még me­dencébe száll. Szeret építkezni. Öt éve fejezte be a házát, de él­vezi, ha a munkahelyén épül valami, s részt vehet a munká­ban. Szereti a zenét, különö­sen a Beatles, a Rolling Stones, Dire Straits muzsikáját. A leg­nagyobb adománynak azonban azt tekinti, hogy követheti az unokája fejlődését. Rubindiplomát kapott az idén a londoni székhelyű Baba-világ- szövetségtől Tö­rök Emőke ba­bakészítő, nem­zetközi tanár. Tíz év alatt ezernél is több boszorkányt, paprikajancsit, cigánylányt és csillagszemű rongybabát készí­tett. Egy dolog közös bennük: a mosolyuk. - Mert aki szíwel-lé- lekkel készíti, az nem formál gonosz arcú babát - vallja Tö­rök Emőke. - Ezért a legna­gyobb elismerés számomra, ha az óvónők felhívnak: a műanyag babák nem érdekelték a gyere­keket, a rongybabákat viszont naphosszat dédelgetik. Vörös Gyulának hat-nyolc éve egy régi, ütött-kopott gyerekjá­ték került a kezébe. Az ön- kormányzat népjóléti igaz­gatója azóta szenvedélye­sen gyűjti, tisztogatja, javítja a régi, több­nyire a „szocreál” időket idéző lemezjátékokat, de a szakiro­dalmat is. Interneten csere­berél, járja a régiségvásárokat, bolhapiacokat. Lényeg, hogy a „szerzemény” legalább 30 év­nél régebbi legyen. A százöt­ven ritkaságból álló gyűjte­mény legrégibb darabja egy múlt század húszas éveiből származó vasútállomás. Húsz év verseit adja ki a bírónő Király Nelly lassan húsz éve ír verseket, bár eredeti szakmáját tekintve bíró. Még gimnázi­umban kezdte hobbiját, egy iskolaújság pá­lyázatára be­küldte néhány versét és nyert. Aztán jött a jogi egyetem, de a versírás továbbra is a szenvedélye maradt. Művei szerelmekről és csalódásokról, tájakról és a pillanat varázsáról szólnak. Király Kornélia tervei szerint áprilisban szeretné megjelentetni első versesköte­tét, amely az elmúlt húsz év munkásságát tükrözné grafi­kákkal illusztrálva. A kötet cí­me egyelőre meglepetés. szát kivajazott tepsibe tesszük, tűzpróbáig sütjük elő- melegített 200 fo­S Xkos sütőben. A ki- tJRhűlt tészta tetejét f olvasztott csokival igasor- vonjuk be. Gitta re­ceptje szerint porcukorral ízesíthetjük a finomságot. Hozzávalók: 1 kg alma (reszel­ve), 30 dkg liszt, 35 dkg^gg cukor, 3 tojás, egy púvjgp’iy pozott teáskanál fahéj,u'fff -mk kevés citromlé', pici só,fev ™ egy sütőpor, 10 dkg da-^2|V. rált dió, egy tábla torta bevonó. Elkészítés: a hozzáva­lókat összekeverjük, a masz-

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents