Somogyi Hírlap, 2005. október (16. évfolyam, 230-255. szám)

2005-10-16 / Vasárnapi Somogyi Hírlap, 42. szám

4 Közélet, politika, gazdaság 2005. október 16., vasárnap Már nem titkosak a snagovi jegyzetek Sok újat elárul Nagy Imréről, az ’56-os forradalomról az egykori miniszterelnök snagovi fogságában írt naplója, amely jövőre magyarul is megjelenik. A kéziratot a román tit­kosszolgálat páncélszekrényében őrizték, majd 1989-ben átadták Nagy Erzsébetnek. % agy Erzsébet a közelmúltban I % | egyezett bele, hogy édesapjá­nak ötvenkilenc évvel ezelőtt JL 11 a romániai Snagovban írt jegyzetei jövőre magyarul is megjelen­jenek. Korábban úgy tervezték a kuta­tók, hogy Nagy Imre jegyzeteit és Viha­ros emberöltő című, ugyancsak Sna­govban született önéletírását együtt je­lentetik meg, de az egykori miniszterel­nök lánya ezt nem engedélyezte. Állás­pontja változtatásához hozzájárulha­tott, hogy a Gondolatok és emlékezések című kézirat tavaly megjelent román nyelven. Szerzője, a nagyváradi születé­sű Ioanid Ilona esszéíró helyzeti előny­ben volt, hiszen a román titkosszolgálat folyamatosan kicsempészte és lefény­képezte Nagy Imre feljegyzéseit, melye­ket évtizedeítig szigorúan őriztek a Se- curitate levéltárában, és amelyekhez a kutató előbb hozzáférhetett. Sokan po­litikai megfontolásokat sejtettek a ro­mán kiadás mögött.- A Nagy Imrével foglalkozó magyar kutatóknak nem volt meglepetés, hogy Ioanid Ilona mire készül - mondja Sípos József történész, a Nagy Imre Társaság ügyvezető elnöke. - Két éve én is találkoztam vele, elárulta, hogy szeretné megjelentetni a jegyzeteket ro­mánul. Nyáron hozott nekünk a könyv­ből. Nem hiszem, hogy a román veze­tést politikai megfontolások vezették volna a könyvvel. Az 56-os forradalom miniszterelnö­két, csoportját, házastársaikkal, gyere­keikkel együtt november 23-án vitték a Bukarest melletti Snagov pártüdülőjé­be, ahol, bár szorosan őrizték őket, ele­inte jól bántak velük, kirándulhattak, látogatókat fogadhattak, napisajtót kap­tak. A magyarországi politika változása, a Kádár-kormány megerősödése után romlott az ellátásuk, egyre nagyobb po­litikai és pszichológiai nyomásnak tet­ték ki őket. Beszélgetéseiket lehallgat­ták, írásaikat lemásolták. Két éve Adrián Nastase román kormányfő 210 oldalnyi fénymá­solatot hozott díszkötésben Med- gyessy Péternek a snagovi doku­mentumokból, amit ö Nagy Erzsébetnek adott át, egy máso­lat az Országos Levéltárba került. Tavaly Tóth András, polgári titkos- szolgálatokat felügyelő politikai államtitkár 49, tízezer felvételt tar­talmazó mikrofilmet hozott haza Bukarestből. A filmek a Nagy Imre-csoport tagjairól szólnak.- Tévesen emlegetik Nagy Imre sna­govi jegyzeteit naplónak, inkább alapos politikai és ideológiai elemzések - mondja Sípos József, aki Vida István fő- szerkesztő vezetésével, Szántó László­val együtt készíti elő megjelenésre a jegyzeteket. - Egy spirálfüzet lapjaira több mint ötszázhatvan oldalon a fo­goly miniszterelnök az 1956-os forrada­lommal kapcsolatos gondolatait rögzí­tette. Egyik legjelentősebb megállapítá­sát december köze­pén írta: „Kádár leg­nagyobb bűne és árulása, az MSZMP vezetőinek történel­mi felelőssége, hogy az októberi esemé­nyeket ellenforrada­lomnak értékelték.” Ezzel szemben Nagy Imre végig ra­gaszkodott ahhoz, hogy nemzeti fel­szabadító forrada­lom ment végbe. A snagovi emlékezése­iben újraélhetjük, hogyan látta a forra­dalom eseményeit, a tömegek mozgá­sát, a szovjetek szerepét, a róla elneve­zett csoport tagjainak személyiségét. Sípos úgy véli, a politikai végrende­leteként is emlegetett snagovi feljegyzé­sekkel Nagy Imre politikai vitára ké­szült, ehhez vetette papírra a gondolata­it. Szerette volna, ha a forradalom és szabadságharc és az ő szerepét Jugo­szláviában megtárgyalják a nemzetközi kommunista mozgalom vezetői, ezért is írt levelet az MSZMP-nek, Hruscsov- nak, Gomulkának, Titónak. Ezek a cím­zettek helyett a román titkosszolgálat páncélszekrényébe kerültek.- Őszintén ír a szovjet vezetők gőgjéről, arról, hogy a Varsói Szerző­dés a szovjet nagyhatalmi törekvések eszköze - magyarázza Sípos József. - A román titkosszolgálat menet köz­ben lefordította Nagy Imre gondolata­it, és átadta Gheorghiu-Dej pártfőtit­kárnak, aki jegyzetekkel látta el eze­ket. Az egyikre például ezt írta: „Sej­ti, hogy mi vár rá.” A Nagy Imréről kétkötetes mo­nográfiát író Rainer M. János törté­nész, az 56-os Intézet igazgatója sze­rint a snagovi emlékezések nem egy halálra készülődő ember vívódásai. A szöveg nem árulkodik arról, hogy tudta, mi vár rá, de számolhatott az­zal, hogy elítélik. Úgy gondolja, Nagy Imre nem volt forradalmár, a snagovi jegyzetek arra utalnak, hogy a forradalom után is kommunista maradt, önmagát nemzeti kommu­nistaként határozta meg.- A snagovi gondolatokból kiolvas­ható, hogy Nagy Imre demokratikus szocializmust akart, melyben a nemze­ti függetlenségnek és sajátosságoknak SNAGOVI GYEREKEK Vásárhelyi Mária máig nem járult hozzá a Snagovi gyerekek című dokumentumfilm tévés vetítésé­hez: „A film azt sugallja, mintha mi egy nagy család lennénk, miközben a Snagovban Őrzött családok más életutat futottak be a Kádár-rendszerben. Hiteltelen a film, mert ez nem derül ki belőle.” döntő szerepet szánt. Szerintem ő volt az emberarcú szocializmus hírnö­ke - mondja Sípos József. - Éppen ez lesz az érdekessége a kézirat megjelené­sének. Nagy Imre népben és nemzet­ben gondolkodó kommunista volt és az maradt haláláig. Ezért lehet a magyar népé és nem politikai pártoké. A snago­vi emlékek elolvasása után kiderülhet, miként őrzi meg bátorságát a romló helyzet ellenére. Hiába küldi el hozzá Kádár az embereit, hogy ismerje el téve­dését a forradalom megítéléséről és ön­Nagy Imre ínsemnári de la Snagov Corespondentá rapoarte. convorblrl OCUMCNT Érthetetlen, hogyan jelenhettek meg előbb románul Nagy Imre snagovi gondolatai kritikát gyakoroljon, Nagy Imre nem ír­ja alá a memorandumot. Az MSZMP 1957. februári határozata után, mely­ben Kádárék őt és csoportját egyértel­műen az ellenforradalmároknak minő­sítették, tudja, hogy kivégzik. Ekkor kezdi el önéletrajzát, a Viharos ember­öltőt, melyben így pontozza ki életének utolsó évszámát: 1896-195... Csontos Tibor Megtanulhatatlan tankönyvek tóm, hogy a jelenlegi tanköny­veknek a fele biztos, hogy túl­zsúfolt, túl sokat markol az is­meretanyagból. Ugyanakkor nem a bonyolult- ; ság a magyar tankönyvek egyet­len hibája. Sokszor a szerzők át­esnek a ló túlsó oldalára, azaz : már-már primitív feladatokat ad- ■ nak a gyerekeknek. A kérdések zöme visszakérdező, vagyis a je­lenlegi pedagógiai tanulóideál még mindig a „magolós” gyer­mek, aki szöveghűen visszaadja azt, amit számára előírnak.- Gyakorló szülőként állítom, hogy évfolyamonként szinte minden mai diák kifog néhány olyan tankönyvet, amely számá­ra problémákat okoz - mondta Kojanitz László. - Az intézmé­nyek gyakran - és talán joggal is - takarózhatnak azzal, hogy ha valamit tankönyvként elfogad­tak, az garantált szakmai minő­séget jelent. Egy-egy alkalommal persze előfordulhat, hogy a pe­dagógus rossz könyvet választ, a probléma akkor kezdődik, ha a következő évben is kitart az ominózus kötet mellett. A pedagógusok módszerei és az elavult tankönyvek szoros kapcsolatban állnak. Sok nehe­zen tanulható tankönyvet A világot nem lehet bemagolni - állítja MAGYAR BÁLINT oktatási miniszter, aki szerint elgondol­kodtató, hogy a '70-es évek történelemkönyve feleannyi tananyagot tartalmazott, mint a mai. Magyar Bálint úgy véli, nemsokára megszülethet egy olyan előírása, amely életkorra és tantár­gyakra lebontva kötelezően előírná például a mondatok átlagos hosszúságát, a szakszavak mennyiségét, illetve előfordulási gyakoriságát.- A mai tankönyvek kényszerpályán tartják a diá­kokat, pedagógusokat és’szülőket egyaránt - jelentette ki a minisz­ter. - Hiába az oktatási reform, ha az általunk megfogalmazott szem­pontok és a tankönyvek tartalma köszönőviszonyban sincsen egy­mással. Ezen fogunk nemsokára változtatni. ugyanis a hasonlóan ósdi oktatá­si elveket valló tanárok „tartják életben”, azaz a piacon. Sok tan- könyvszerző és pedagógus elnéz a gyerekek feje fölött, s csak arra koncentrál, hogy mit akar el­mondani. Hogy ez érthető-e, s egyáltalán: van-e értelme a ren­geteg adatnak és szakszónak, az már kevéssé érdekli a hatalmas tudás átadásának vágyától fűtött szakembereket - állítja Kojanitz László. Nagyon sok tanár látja a problémákat, sőt, igyekszik - a saját lehetőségeihez mérten - or­vosolni is azokat. Staudinger Ágota, a környei Kisfaludy Mi­hály Általános Iskola tanítója például sokat bajlódik a harma­dik osztályosok környezetisme­ret-tankönyvével.- Sajnos, ez a tanköny egyál­talán nem gyermeknyelven író­dott, és a benne szereplő infor­mációk mennyisége is eltúlzott - mondta. - Sokszor szinte le kell fordítanom a diákjaimnak azt, amit olvasnak, vagy előre jel­zem, hogy azt nem kell megta­nulni. Ágota most tanít először eb­ből a tankönyvből, s állítja: ha rajta múlik, jövőre a következő harmadik osztály már búcsút ve­het ettől a kötettől. JAKAB KÁROLYNÉ referens Másodikos fiam tankönyveit bön­gészve úgy érzem, sok a fölösleges, túlbonyolított rész, amely néha még a szülőknek is fejtörést okoz. Nem a szókincsükhöz van méretezve, és idegen szavak is találhatók benne. BODOR LÁSZLÓ matematikus Harmadikos lányom tankönyveiből látom, jóval előrébb járnak a tan­anyaggal, mint kellene. Például a matematika szöveges feladatai túl bonyolultak. Az olvasási szövegek sem nyolcéveseknek valók.- Ugyanakkor vannak kelle­mes tapasztalataim is - jelentette ki. - Az Apáczai-féle első és má­sodik osztályos matematika­könyvvel például nagyon meg vagyok elégedve. Az Apáczai könyveivel Feny­vesiné Wuts Viktóriának, a mo­sonmagyaróvári Haller János Ál­talános Iskola alsó tagozatos ta­nárának is jó tapasztalatai van­nak, bár azért hozzátette: ő bi­zony a „nem túl jó” tankönyve­ket is használja.- Veszünk belőlük egy-egy darabot és bizonyos jobban sike­rült feladatokat fénymásolunk. Ez a „mazsolázás” eddig bevált... Jelenleg talán nincs is olyan diák, akinek a táskájában ne lapulna néhány, szinte érthetetlenségig bonyolult nyelvezetű tankönyv. Az oktatási tárca kéré­sére végzett vizsgálat megállapította: a magyar tankönyvek jelentős hányada nehezen tanulható, inkább szakkönyv, mint tankönyv. szöveg alatt ott a kérdés: „Miért nem szabad leszedni a szabad­ban nyíló növényeket?” A jelenlegi tankönyvek el­avult tanítási és tanulási stratégi­át közvetítenek - állítja Kojanitz László, az oktatási tárca felkéré­sére vizsgálatot végző Commit- ment Kft. kutatásvezetője. Mint mondta, őket is meglepte, hogy egy-egy tantárgyon belül milyen óriási különbségek tapasztalha­tók a szövegezés komplikáltsá- gát, illetve a tartalom mennyisé­gét tekintve.- A jelenlegi tankönyvek in­kább szakkönyvek, azaz bonyo­lultak, nehezen értelmezhetők - jelentette ki. - Bátran mondha­„A bükkerdő gyepszintjében a lombkorona záródása után ke­vés a fény, gyepszintje szegé­nyes”. Ez a mondat egy általános iskolai negyedik osztályos ter­mészetismeret-tankönyvben szerepel, s nagy valószínűséggel állítható, hogy aki ezt leírta, nem sokat beszélgethetett kisiskolá­sokkal. Ám nem állít ki sokkal jobb bizonyítványt magáról az a szerző sem, aki a harmadikosai­nak azt írja: „Azért, hogy mások is gyönyörködhessenek szépsé­gében, ne szedd le egyetlen nö­vény virágát sem. Ezzel nem csak a természetbarátoknak szerzel örömet, hanem sok apró rovarnak is.”' S közvetlenül e

Next

/
Thumbnails
Contents