Somogyi Hírlap, 2005. október (16. évfolyam, 230-255. szám)
2005-10-16 / Vasárnapi Somogyi Hírlap, 42. szám
4 Közélet, politika, gazdaság 2005. október 16., vasárnap Már nem titkosak a snagovi jegyzetek Sok újat elárul Nagy Imréről, az ’56-os forradalomról az egykori miniszterelnök snagovi fogságában írt naplója, amely jövőre magyarul is megjelenik. A kéziratot a román titkosszolgálat páncélszekrényében őrizték, majd 1989-ben átadták Nagy Erzsébetnek. % agy Erzsébet a közelmúltban I % | egyezett bele, hogy édesapjának ötvenkilenc évvel ezelőtt JL 11 a romániai Snagovban írt jegyzetei jövőre magyarul is megjelenjenek. Korábban úgy tervezték a kutatók, hogy Nagy Imre jegyzeteit és Viharos emberöltő című, ugyancsak Snagovban született önéletírását együtt jelentetik meg, de az egykori miniszterelnök lánya ezt nem engedélyezte. Álláspontja változtatásához hozzájárulhatott, hogy a Gondolatok és emlékezések című kézirat tavaly megjelent román nyelven. Szerzője, a nagyváradi születésű Ioanid Ilona esszéíró helyzeti előnyben volt, hiszen a román titkosszolgálat folyamatosan kicsempészte és lefényképezte Nagy Imre feljegyzéseit, melyeket évtizedeítig szigorúan őriztek a Se- curitate levéltárában, és amelyekhez a kutató előbb hozzáférhetett. Sokan politikai megfontolásokat sejtettek a román kiadás mögött.- A Nagy Imrével foglalkozó magyar kutatóknak nem volt meglepetés, hogy Ioanid Ilona mire készül - mondja Sípos József történész, a Nagy Imre Társaság ügyvezető elnöke. - Két éve én is találkoztam vele, elárulta, hogy szeretné megjelentetni a jegyzeteket románul. Nyáron hozott nekünk a könyvből. Nem hiszem, hogy a román vezetést politikai megfontolások vezették volna a könyvvel. Az 56-os forradalom miniszterelnökét, csoportját, házastársaikkal, gyerekeikkel együtt november 23-án vitték a Bukarest melletti Snagov pártüdülőjébe, ahol, bár szorosan őrizték őket, eleinte jól bántak velük, kirándulhattak, látogatókat fogadhattak, napisajtót kaptak. A magyarországi politika változása, a Kádár-kormány megerősödése után romlott az ellátásuk, egyre nagyobb politikai és pszichológiai nyomásnak tették ki őket. Beszélgetéseiket lehallgatták, írásaikat lemásolták. Két éve Adrián Nastase román kormányfő 210 oldalnyi fénymásolatot hozott díszkötésben Med- gyessy Péternek a snagovi dokumentumokból, amit ö Nagy Erzsébetnek adott át, egy másolat az Országos Levéltárba került. Tavaly Tóth András, polgári titkos- szolgálatokat felügyelő politikai államtitkár 49, tízezer felvételt tartalmazó mikrofilmet hozott haza Bukarestből. A filmek a Nagy Imre-csoport tagjairól szólnak.- Tévesen emlegetik Nagy Imre snagovi jegyzeteit naplónak, inkább alapos politikai és ideológiai elemzések - mondja Sípos József, aki Vida István fő- szerkesztő vezetésével, Szántó Lászlóval együtt készíti elő megjelenésre a jegyzeteket. - Egy spirálfüzet lapjaira több mint ötszázhatvan oldalon a fogoly miniszterelnök az 1956-os forradalommal kapcsolatos gondolatait rögzítette. Egyik legjelentősebb megállapítását december közepén írta: „Kádár legnagyobb bűne és árulása, az MSZMP vezetőinek történelmi felelőssége, hogy az októberi eseményeket ellenforradalomnak értékelték.” Ezzel szemben Nagy Imre végig ragaszkodott ahhoz, hogy nemzeti felszabadító forradalom ment végbe. A snagovi emlékezéseiben újraélhetjük, hogyan látta a forradalom eseményeit, a tömegek mozgását, a szovjetek szerepét, a róla elnevezett csoport tagjainak személyiségét. Sípos úgy véli, a politikai végrendeleteként is emlegetett snagovi feljegyzésekkel Nagy Imre politikai vitára készült, ehhez vetette papírra a gondolatait. Szerette volna, ha a forradalom és szabadságharc és az ő szerepét Jugoszláviában megtárgyalják a nemzetközi kommunista mozgalom vezetői, ezért is írt levelet az MSZMP-nek, Hruscsov- nak, Gomulkának, Titónak. Ezek a címzettek helyett a román titkosszolgálat páncélszekrényébe kerültek.- Őszintén ír a szovjet vezetők gőgjéről, arról, hogy a Varsói Szerződés a szovjet nagyhatalmi törekvések eszköze - magyarázza Sípos József. - A román titkosszolgálat menet közben lefordította Nagy Imre gondolatait, és átadta Gheorghiu-Dej pártfőtitkárnak, aki jegyzetekkel látta el ezeket. Az egyikre például ezt írta: „Sejti, hogy mi vár rá.” A Nagy Imréről kétkötetes monográfiát író Rainer M. János történész, az 56-os Intézet igazgatója szerint a snagovi emlékezések nem egy halálra készülődő ember vívódásai. A szöveg nem árulkodik arról, hogy tudta, mi vár rá, de számolhatott azzal, hogy elítélik. Úgy gondolja, Nagy Imre nem volt forradalmár, a snagovi jegyzetek arra utalnak, hogy a forradalom után is kommunista maradt, önmagát nemzeti kommunistaként határozta meg.- A snagovi gondolatokból kiolvasható, hogy Nagy Imre demokratikus szocializmust akart, melyben a nemzeti függetlenségnek és sajátosságoknak SNAGOVI GYEREKEK Vásárhelyi Mária máig nem járult hozzá a Snagovi gyerekek című dokumentumfilm tévés vetítéséhez: „A film azt sugallja, mintha mi egy nagy család lennénk, miközben a Snagovban Őrzött családok más életutat futottak be a Kádár-rendszerben. Hiteltelen a film, mert ez nem derül ki belőle.” döntő szerepet szánt. Szerintem ő volt az emberarcú szocializmus hírnöke - mondja Sípos József. - Éppen ez lesz az érdekessége a kézirat megjelenésének. Nagy Imre népben és nemzetben gondolkodó kommunista volt és az maradt haláláig. Ezért lehet a magyar népé és nem politikai pártoké. A snagovi emlékek elolvasása után kiderülhet, miként őrzi meg bátorságát a romló helyzet ellenére. Hiába küldi el hozzá Kádár az embereit, hogy ismerje el tévedését a forradalom megítéléséről és önNagy Imre ínsemnári de la Snagov Corespondentá rapoarte. convorblrl OCUMCNT Érthetetlen, hogyan jelenhettek meg előbb románul Nagy Imre snagovi gondolatai kritikát gyakoroljon, Nagy Imre nem írja alá a memorandumot. Az MSZMP 1957. februári határozata után, melyben Kádárék őt és csoportját egyértelműen az ellenforradalmároknak minősítették, tudja, hogy kivégzik. Ekkor kezdi el önéletrajzát, a Viharos emberöltőt, melyben így pontozza ki életének utolsó évszámát: 1896-195... Csontos Tibor Megtanulhatatlan tankönyvek tóm, hogy a jelenlegi tankönyveknek a fele biztos, hogy túlzsúfolt, túl sokat markol az ismeretanyagból. Ugyanakkor nem a bonyolult- ; ság a magyar tankönyvek egyetlen hibája. Sokszor a szerzők átesnek a ló túlsó oldalára, azaz : már-már primitív feladatokat ad- ■ nak a gyerekeknek. A kérdések zöme visszakérdező, vagyis a jelenlegi pedagógiai tanulóideál még mindig a „magolós” gyermek, aki szöveghűen visszaadja azt, amit számára előírnak.- Gyakorló szülőként állítom, hogy évfolyamonként szinte minden mai diák kifog néhány olyan tankönyvet, amely számára problémákat okoz - mondta Kojanitz László. - Az intézmények gyakran - és talán joggal is - takarózhatnak azzal, hogy ha valamit tankönyvként elfogadtak, az garantált szakmai minőséget jelent. Egy-egy alkalommal persze előfordulhat, hogy a pedagógus rossz könyvet választ, a probléma akkor kezdődik, ha a következő évben is kitart az ominózus kötet mellett. A pedagógusok módszerei és az elavult tankönyvek szoros kapcsolatban állnak. Sok nehezen tanulható tankönyvet A világot nem lehet bemagolni - állítja MAGYAR BÁLINT oktatási miniszter, aki szerint elgondolkodtató, hogy a '70-es évek történelemkönyve feleannyi tananyagot tartalmazott, mint a mai. Magyar Bálint úgy véli, nemsokára megszülethet egy olyan előírása, amely életkorra és tantárgyakra lebontva kötelezően előírná például a mondatok átlagos hosszúságát, a szakszavak mennyiségét, illetve előfordulási gyakoriságát.- A mai tankönyvek kényszerpályán tartják a diákokat, pedagógusokat és’szülőket egyaránt - jelentette ki a miniszter. - Hiába az oktatási reform, ha az általunk megfogalmazott szempontok és a tankönyvek tartalma köszönőviszonyban sincsen egymással. Ezen fogunk nemsokára változtatni. ugyanis a hasonlóan ósdi oktatási elveket valló tanárok „tartják életben”, azaz a piacon. Sok tan- könyvszerző és pedagógus elnéz a gyerekek feje fölött, s csak arra koncentrál, hogy mit akar elmondani. Hogy ez érthető-e, s egyáltalán: van-e értelme a rengeteg adatnak és szakszónak, az már kevéssé érdekli a hatalmas tudás átadásának vágyától fűtött szakembereket - állítja Kojanitz László. Nagyon sok tanár látja a problémákat, sőt, igyekszik - a saját lehetőségeihez mérten - orvosolni is azokat. Staudinger Ágota, a környei Kisfaludy Mihály Általános Iskola tanítója például sokat bajlódik a harmadik osztályosok környezetismeret-tankönyvével.- Sajnos, ez a tanköny egyáltalán nem gyermeknyelven íródott, és a benne szereplő információk mennyisége is eltúlzott - mondta. - Sokszor szinte le kell fordítanom a diákjaimnak azt, amit olvasnak, vagy előre jelzem, hogy azt nem kell megtanulni. Ágota most tanít először ebből a tankönyvből, s állítja: ha rajta múlik, jövőre a következő harmadik osztály már búcsút vehet ettől a kötettől. JAKAB KÁROLYNÉ referens Másodikos fiam tankönyveit böngészve úgy érzem, sok a fölösleges, túlbonyolított rész, amely néha még a szülőknek is fejtörést okoz. Nem a szókincsükhöz van méretezve, és idegen szavak is találhatók benne. BODOR LÁSZLÓ matematikus Harmadikos lányom tankönyveiből látom, jóval előrébb járnak a tananyaggal, mint kellene. Például a matematika szöveges feladatai túl bonyolultak. Az olvasási szövegek sem nyolcéveseknek valók.- Ugyanakkor vannak kellemes tapasztalataim is - jelentette ki. - Az Apáczai-féle első és második osztályos matematikakönyvvel például nagyon meg vagyok elégedve. Az Apáczai könyveivel Fenyvesiné Wuts Viktóriának, a mosonmagyaróvári Haller János Általános Iskola alsó tagozatos tanárának is jó tapasztalatai vannak, bár azért hozzátette: ő bizony a „nem túl jó” tankönyveket is használja.- Veszünk belőlük egy-egy darabot és bizonyos jobban sikerült feladatokat fénymásolunk. Ez a „mazsolázás” eddig bevált... Jelenleg talán nincs is olyan diák, akinek a táskájában ne lapulna néhány, szinte érthetetlenségig bonyolult nyelvezetű tankönyv. Az oktatási tárca kérésére végzett vizsgálat megállapította: a magyar tankönyvek jelentős hányada nehezen tanulható, inkább szakkönyv, mint tankönyv. szöveg alatt ott a kérdés: „Miért nem szabad leszedni a szabadban nyíló növényeket?” A jelenlegi tankönyvek elavult tanítási és tanulási stratégiát közvetítenek - állítja Kojanitz László, az oktatási tárca felkérésére vizsgálatot végző Commit- ment Kft. kutatásvezetője. Mint mondta, őket is meglepte, hogy egy-egy tantárgyon belül milyen óriási különbségek tapasztalhatók a szövegezés komplikáltsá- gát, illetve a tartalom mennyiségét tekintve.- A jelenlegi tankönyvek inkább szakkönyvek, azaz bonyolultak, nehezen értelmezhetők - jelentette ki. - Bátran mondha„A bükkerdő gyepszintjében a lombkorona záródása után kevés a fény, gyepszintje szegényes”. Ez a mondat egy általános iskolai negyedik osztályos természetismeret-tankönyvben szerepel, s nagy valószínűséggel állítható, hogy aki ezt leírta, nem sokat beszélgethetett kisiskolásokkal. Ám nem állít ki sokkal jobb bizonyítványt magáról az a szerző sem, aki a harmadikosainak azt írja: „Azért, hogy mások is gyönyörködhessenek szépségében, ne szedd le egyetlen növény virágát sem. Ezzel nem csak a természetbarátoknak szerzel örömet, hanem sok apró rovarnak is.”' S közvetlenül e
