Somogyi Hírlap, 2005. október (16. évfolyam, 230-255. szám)

2005-10-13 / 240. szám

SOMOGYI HÍRLAP - 2005. OKTÓBER 13., CSÜTÖRTÖK 13 EGYHÁZAK ÉLETE Apró előjelek a jövő egyházáról ÜJ KERDESEK Híveink nem tanulták még meg a hitük melletti nyílt kiállást. Ugyanazt továbbadni csak másként lehet Az egyház korszakváltó megújulása nemegyszer a ma­ga korában jelentéktelennek látszó apró változással - mondjuk Assisi Szent Ferenc rendalapításával kezdő­dött. Ilyen, a jövőben talán meghatározóvá váló válto­zások jeleit tapasztaltam Kölnben az Ifjúsági Világta­lálkozón. - Ezt Pápai Lajos győri megyéspüspök, a Magyar Katolikus Püspöki Konferencia elnökhelyet­tese mondta a Somogyi Hírlapnak, amikor részt vett a Keresztény Értelmiségi Szövetség kaposvári csoport­jának múlt heti összejövetelén. Bíró Ferenc Mértékadó egyházi vezetők egybehang­zó véleménye szerint a világ megérett egy spirituális korszakváltásra, amely során a keresztény egyházaknak önma­gukat kell újra fölfedezniük, komolyab­ban véve, s offenzívebben képviselve a hitüket- Mi nem szoktunk hozzá ah­hoz, hogy keresztény voltunk miatt ne legyen védekezési kényszerünk. Egyetemi éveim alatt Franciaországban megle­pett, amikor társaim az előadó­terem egyik sarkából a másik­ba átkiabálva beszélték meg, hogy másnap melyik templom­ba mennek misére. Mi itt azt szoktuk meg, hogy háromszor is körülnéztünk, mielőtt bármit szólunk. A híveink sem tanul­ták még meg a hitük melletti nyilt kiállást. Mindenkiben má­ig is van valamiféle félelem. Ta­lán a mai fiataloknak már sike­rül ezen túljutni. Magam is örömmel látnék változást, jólle­het, nem valamiféle reform eredményére gondolok. Úgy lá­tom, az egyház megújulása gyakran önmagában jelentékte­lennek látszó apró változások­kal - mondjuk Assisi Szent Fe­renc rendalapításával kezdő­dött. Ilyen, idővel talán megha­tározó változások jeleit tapasz­taltam Kölnben az Ifjúsági Vi­lágtalálkozón. Ott egy újságíró megkérdezett egy francia fiatal­embert, hogy tetszett a pápa be­széde. Csodálatos volt és lelke­sítő - így az ifjú. A riporter ez­zel nem érte be és hozzátette: de hát a lényeges dolgokról, a papi nősülésről, az eutanáziáról vagy az abortuszról nem be­szélt a pápa... No és kit érdekel ez? - hangzott a válasz. Ebben azt érzem, hogy amit eddig az egyház fő kérdéseinek tartot­tunk, az nem is igen érdekli a fiatalok jó részét. Meglehet, ők nem e kérdések megválaszolá­sát várják. A pápaválasztás előtt valaki aggályosán kérdez­gette, mit tud majd tenni az új pápa Európáért, a világért? A müncheni bíboros érsek mind­erre csak annyit válaszolt: az új pápa feladata nem az, hogy a vi­lág dolgait megváltoztassa, ha­nem hogy tanúskodjon az evan­géliumról.- Az egyházak a romló erkölcsiség, az elanyagiasodás, a csökkenő társa­dalmi tolerancia ellenszelében vitorláz­nak. Miként kérhető egyáltalán számon Pápai Lajos győri megyéspüspök az egyház megújulásának jeleit érzi a mai világban a tízparancsolat? Ho­gyan lehet ma Isten jelenlétében élni?- A fiataloknál is tapaszta­lom, ma sokkal nehezebb ke­reszténynek megmaradni, mint a mi gyermek- és ifjúkorunk­ban volt. Akkor pedig kommu­nista diktatúrában éltünk, csakhogy nem volt diszkó és drog, nem voltak a mindent az anyagi gyarapodásnak aláren­delő kétes életminták. A rádió, majd a tv nem zúdította ránk a nyíltan erkölcstelen műsorokat, a csillogó silányságot. Nem kel­lett kevesebbnek éreznünk ma­gunkat attól, ha nem a legdiva­tosabb üdítőitalt ittuk, vagy ma­radi csodabogárnak, mert hit­tünk Istenben. A mai vallásos fiatalok, de a többi korcsoport is ezért igyekszik megteremteni a maga közösségeit, ahol hasonló gondolkodásúakkal találkoz­Püspöki életrecept pápai lajos, akit 1991 tavaszán szenteltek püspökké, a 77. a győri egyházmegye főpásztorainak sorában. Jelmondata: „TU ME SEQUERE” Te kövess engem (Jn 21,22)- Miként lehet hitelesen püspöknek lenni, egyházmegyét csinálni? Amíg Veszprémben voltam plébános, sohasem kerültem komolyabb konfliktushelyzetbe. Ott ha megpró­báltunk tenni valamit, a hívek többnyire mellénk álltak. Egy egy jó ötlet fölpezsdítette a közösséget. Püspökként fő­ként azért nehezebb, mert személyi dolgokról is dönteni kell. Nem a papi áthelyezésekre gondolok elsősorban, hanem a különböző intéz­ményi posztok betöltésére, az esetleg szükséges személycserékre. Sok a csaló­dott, sértett ember is, akik névtelen levelekkel ostromolnak. Mindez az idegeket is próbára teszi. Végül is a kérdésre válaszolva nem tudok jobb módszert, mint hogy próbálok nem kijönni a sodromból, s mindenkihez kedves lenni. Szeren­csére azt tapasztalom, hogy a hívek hosszabb távon mindig visszaigazolják a jó szándékot, mindazt, ami az érdekükben történt AZ EEViÁZHSSVE FiPÁSZUm DR. PAPAI LAJOS Ádám, Éva és a többiek A minap kezembe került egy régi fénykép, amely az elsőáldozó gyerekekről készült Siófokon, ahol a hatvanas években voltam káplán - mesélte Pápai Lajos. - Ott egyszer megkér­deztem a nagyobb hittanosoktól: hogyan egyeztethetjük össze az ember származásáról szóló különféle elméleteket és azt a hitbéli meggyőződésünket, hogy az ember Isten te­remtménye? Mindenki lapított, csak egyetlen kéz emelkedett magasba, az első elemista Pintér Gyuszié. Kíváncsi lettem a kisfiú vála­szára, hát fölszólítottam. Ő azt mondta: Ádá- mot és Évát Isten teremtette, a többiek a ma­jomtól származnak... Gyermekről lévén szó, mosolyra fakasztó a történet. Annál figyel­meztetőbb, hogy felnőtt hívektől is kapunk máig hasonló válaszokat hatnak, segíthetik egymást. Ez nem jelenti azt, hogy hívőként már csak ilyen magunk formál­ta kis szigeteken lehet élni, s azt sem, hogy az egyháznak a változó világban nem kell vál­toznia.- H. de Lubac Jezsuita hittudós mond­ta: az igazi hűség nem a Konzerválásban, hanem a helyes változásban van. Ha meg akarunk valamit őrizni és az új kor­nak továbbadni, akkor alkalmazkodni-Is kell, s új nyelven szólni Azért, hogy ugyanazt értő fülekre találva mondhas­suk. Mennyiben felelnek meg ennek a kihívásnak a keresztény Iskolák?- Amikor az egyházi iskolák újjászülettek, a szülők, nagy­szülők azt várták ezektől, ami az ő gyermekkorukban volt. Szerencsére az egyház vezetői hamar fölismerték, hogy ugyanazt továbbadni már csak másként lehet. A világ ugyanis megváltozott. Az egyháztörté­net is azt mutatja, bár a hit ugyanaz maradt az ősegyháztól napjainkig, mégis minden kor­szak hitéletében van valami más. Másként élte meg a feleba­ráti szeretetet a lovagkorban egy keresztes vitéz, mint ma Te­réz anya szeretetszolgálata. Szóval az egyházi iskolák is tu­datosan próbáltak alkalmaz­kodni, hogy a mai gyerekek szá­mára is érthetővé tegyék az evangélium gondolatait. Azt, hogy ez mennyiben sikerült, majd a jövő dönti el. A püspöki karban az iskolák felelőseként azt látom, hogy sok jó kezdemé­nyezés született. Erre utal az is, hogy miközben az iskolák nagy része gyermekhiánnyal küzd, az egyházi intézmények nagy részét túljelentkezés jellemzi.- Több tapasztalat Is erősíti, hogy az egyházi Iskolák vonzereje nem csupán a vallásos nevelésből fakad, hanem ab­ból, hogy pedagógiai és szaktárgyi szempontból Is kiemelkedő az Intéz­mény. A jobb továbbtanulási és pálya­esélyeket kínáló Iskolákért az ateista szülők Is versengenek, miközben a val­lásos családok gyermekei Is a világi in­tézményt választják, ahol az a Jobb hírű.- Mintegy félszáz egyházi is­kola indult el az elmúlt tíz év­ben, ám nyilván ezek színvonala nem lett egyszerre olyan magas, mint az előző 40 év során is megmaradt 8 gimnáziumunké. Az új intézmények közül is töb­ben kiemelkedő a továbbtanulá­si arány. Szerintem azonban leg­alább annyian választják ezeket az iskolákat azért, mert úgy ér­zik, itt nagyobb hangsúlyt kap a nevelés, a légkör pedig embe­ribb, közvetlenebb. Jó, ha ez va­lóban így van, arra viszont nem törekszünk, hogy a katolikus ok­tatási intézmények elit iskolák legyenek. Helye van ezekben a kevésbé jó tanulóknak is. Mi több, iskoláink diákjainak több mint 40 százaléka valamilyen téren segítségre szorul.- Erősebb-e attól egy egyház, ha hívei között nagyobb arányban találhatók ér­telmiségiek? A nagyobb szellemi tőke összefüggő a közösség hitének erejével, vonzóbbá válik-e ettől Isten tanítása?- Fontos a keresztény értel­miségiek egyházon belüli jelen­léte. Számos olyan diplomás élt az előző 40 évben is, aki kitartott a hite mellett, s templomba járt, mégis nehéz volt őket keresz­tény értelmiséginek nevezni, mert a hitükről meglévő isme­retük jócskán lemaradt szak­mai vagy kulturális műveltségi szintjüktől. Bennük, magukban is sajátos belső feszültségekhez vezetett ez. Egy tanárnő például azt mondta nekem, nem mer a hitéről mélyebben gondolkodni, mert fél, hogy elveszíti. Érezte, hogy ilyen jellegű ismeretei gyermeki szinten állnak. Más­részt a hívő keresztény közösség is hasonlóképp van, mint a csán­gók a magyarságukkal: ha nincs saját értelmiségük, akkor nincs, aki irányítsa a közösséget, aki mértékadó legyen. Esetünkben is ez egy olyan hiány, amit most az egyház mindenképpen igyek­szik pótolni, összefogva például a Keresztény Értelmiségiek Szö­vetségével.- A kérdés arra is utalt, hogy számos példa alapján az egy­szerű emberek között is sokan vannak, akiknek az egész élete, a leghétköznapibb tevékenysé­ge is imádság.- Keresztény értelmiségre nem azért van szükség, mert az ő hitük minőségileg más. Ami­kor a neves francia katolikus fi­lozófust, Gábriel Marcelt arról kérdezték, miért hisz Krisztus­ban, azt válaszolta: az ő lelke semmivel sem szebb, mint egy öreg parasztasszonyé. Ő legföl­jebb megpróbálja önmagának értelmiségi szinten megokolni a hitét, nem kizárt azonban, hogy az idős asszony egyszerű imája által válik majd mások számára is vonzóvá Isten tanítása. A nagymama lelki ajándéka Gamos Adrienn A Kaposvári Egyházmegye Barátok mesélik nyári élménye­iket. Egyikük szülei új autójá­val büszkélkedik, a másik drá­ga számítógépéről beszél, a harmadik olasz tengerparti üdülésükről mesél. A legki­sebb fiú falun, istenfélő nagy­mamájánál eltöltött vakációval jön elő. A társaság nem is tit­kolja, ez utóbbit tartják a leg­unalmasabb, legszegényesebb, már-már sajnálatra méltó szün­idei elfoglaltságnak. Csak a bibliaolvasó ember tudja, hogy Pál apostol Timo- theushoz írt levelében megem­líti a kedves tanítvány Loisz ne­vű nagyanyját. Tehát már akkor, több mint kétezer éve nagy kincs volt az Istennek tetsző, hívő nagyma­ma. S a mai világban? A kincsek közül talán a leg­nagyobb a képmutatás nélküli hit. A kitartó, türelmes nagyi nem keresi a maga hasznát, nem önmagáért él. Ritka már, hogy együtt lakik két, illetve három nemzedék. De akár kö­zel vagy távol van az anya gyer­mekeitől, megtalálhatja a mód­ját annak, hogy unokája előtt kedves legyen. Hiszen a szülő mindig is elfoglalt, a nagyi meg ráér az unokákkal foglalkoz­ni, nevelni őket. Már ahol en­gedik... Ez a falun vakációzó fiú me­sélte el, hogy esténként imád­koztak, bibliai történeteket hallgatott, népdalokat-verseket tanult, és ünnepnapokon ő is ment a templomba. De ezenkí­vül végighallgatta kívánságát, tanácsot is adott, vasárnapon­ként kedvenc almás pitéjével lepte meg. S hogy a sütiben nem csak liszt, gyümölcs, de a mami szeretete is benne volt. Ennek a kisfiúnak ez a nyári pihenő tartalmasabb, haszno­sabb volt, mint a luxusautóval száguldozó, illetve a számító­gép előtt ülő társaié. Mai el- anyagiasodott világunkban a pénz számít nagy kincsnek, s a valódi értékek, a szeretet, a megértés háttérbe szorulnak. S amelyik családban ez hiányzik, ott a gyerek élettelen tárgyak között éli gyermekkorát. S nem tudja meg soha, milyen jó az, ha valakinek van kedves, meg­értő nagymamája... HÍREK Weboldal az Eucharisztiáról A Szentszék által indított ol­dalon többek közt olvasha­tunk az Oltáriszentségről, szentbeszédekről, de böngész­hetünk a Katekizmusának Eucharisztiáról szóló fejeze­teiben, valamint az egyház­atyák elmélkedései között is. A legtöbb dokumentum a www.katolikus.hu oldalon magyarul is elolvasható, (bl) Ifjúsági találkozó Csurgón 80-100 fiatalt várnak Csurgó­ra, az október 21-2 2-én meg­rendezésre kerülő egyházme­gyei ifjúsági találkozóra a Cso­konai gimnáziumba. A házi­gazdák kulturális és sport- programokkal készülnek, (va) Az ősi Veszprémi Püspökség a Drávától szinte Győrig tartó terü­letét az egyházmegyei határok rendezésekor, 1993-ban a Bala­ton vonalánál kettévágták, és az északi rész a Veszprémi Érsek­séghez, a déli pedig a Kaposvári Egyházmegyéhez tartozik A ka­posvárihoz egész Somogy me­gye, Zalából jelentős rész és Ba­ranyából néhány község tartozik. A katolikusok össznépességhez viszonyított aránya Veszprém­ben 63, Kaposváron 71 százalék. Hívek 300 930 Hitoktatók 141 Aktív papok 96 Keresztelések 2589 Nyugdíjas papok 15 Elsőáldozók 1730 betöltött 81 Bérmálások 2031 PLÉBÁNIÁK Házasságkötések 598 oldallagosan Temetések 4182 ellátott 99 Az egyházmegye Kispapok 15 területe 6790 km^ katolikus, református, evangélikus, isidó ES RÉGISÉGBO FESTMCMÍBOtT ÉS KtÜTÁRfií, ÉHTEK8ECSLÉS Mi feSPk Síiéire IS, ijpÜMMt ífemt ELKÖLTÖZTÜNK! Új címünk: Kaposvár, Zárda u. 5 Tel.: 82/427-944 _________Nyitva tartás h-p 9 18. szó 9-12

Next

/
Thumbnails
Contents