Somogyi Hírlap, 2005. október (16. évfolyam, 230-255. szám)
2005-10-02 / Vasárnapi Somogyi Hírlap, 40. szám
4 Közélet, politika, gazdaság 2005. október 2., vasárnap Kórház a törvény szélén TA KÓRHÁZAKBAN Ritka az a kórház, ahol biztonsági őröket alkalmaznak, de a látogatást ők sem tilthatják meg, csak ákkor avatkozhatnak közbe, ha tetten érik a tolvajt vagy gyanúsat észlelnek Rengeteg lopás történik naponta a budapesti kórházakban, a testi sértés sem ritka. A biztonságra nincs pénz, nincs használható vagyonvédelmi törvény, az illetékesek megoldás helyett egymásra mutogatnak. A kórházvezetők nagy része hallgat vagy tehetetlen, de olyan is van köztük, aki szerint a kórház védelme nem elsősorban pénz, hanem hozzáállás kérdése. jk kórházakban naponta történ- / \ nek lopások, rongálások, az is előfordul, hogy a látogatók orvosokat inzultáltak. Nemrég egy olvasónk elmondta: a közelmúltban sikeresen átesett egy műtéten, ám mikor felébredt az altatásból, megcsörrent a telefonja és egy ismeretlen közölte vele, hogy a város másik végén, egy szemetesben talált rá táskájára. Ez esetben valóban becsületes megtaláló még a kórházba is bevitte a táskát tulajdonosának, amelyben megvoltak az iratok, kivéve készpénzt és bankkártyát. Soha nem derült ki, ki és hogyan vitte el a táskát az alvó tulajdonos melletti szekrényből fényes nappal. A sértett feljelentést tett ismeretlen tettes ellen, és panaszt tett a kórháznál is. Az elkövető máig nem került elő, olvasónk pedig megkapta a fejmosást: minek tette a táskát az éjjeliszekrénybe? Egy kórházba bárki bemehet. Így többen is lézenghetnek ott, akik csak a megfelelő alkalomra várnak, hogy eltulajdoníthassák a többnyire idős, magatehetetlen emberek értékeit. Jelenleg nincs Magyarországon olyan törvény, amely lehetővé tenné az ellenük való fellépést, Így a többszörös elkövetők is visszajárnak a kórházakba. „A kórházak, a kórházi dolgozók és a betegek vagyonvédelmi szempontból az átlagosnál kiszolgáltatottabbak - mondja Agócs Béla, a Vagyonvédelmi Kamara Kórházi Munkacsoportjának vezetője. - Ennek okai elsősorban: jelenleg nincs az állami vagyon és a kórházak védelmére vonatkozó konkrét törvényi szabályozás, így az intézmény védelmének színvonalát elsősorban pénzügyi helyzete határozza meg. A vezetők mindenek előtt a törvényi előírások teljesítésére törekszenek, így a vagyonvédelem csak maradék elven működik.” A vagyonvédelmi törvénytervezetben mindenki talált valami hibát, legutóbb az Alkotmánybíróság vizsgálta, mennyiben sérti a kórházak bekame- rázása a személyiségi jogokat, így az máig nem került elfogadásra. A kórházak biztonsága egyelőre a vezetőkön múlik. Megkeresésünkre több kórházigazgató megtagadta a nyilatkozatot, ám egyben mindannyian egyetértettek: ha az állam nem ad támogatást, képtelenek megoldani a kórházak védelmét.- A kórházvédelem nem elsősorban anyagiak, sokkal inkább hozzáállás kérdése - nyilatkozta lapunknak Zsar- nay István, a Péterfy Sándor utcai kórház gazdasági igazgatója és egyben rendészeti vezetője. - Mi nem fektetünk bele horribilis összeget, csak gondosan válogattuk ki munkatársainkat. Az embereinktől megköveteljük a megfelelő végzettséget, és minimum három hónapos próbaidő előzi meg a véglegesítésüPÁVLICZ ÁDÁM rendőr őrnagy, a BRFK Bűnmegelőzési Osztályának munkatársa szerint már több esetben indult kórházi dolgozó ellen eljárás topás vagy bünrészesség vétsége miatt, ám, mint mondja, ebből nem lehet általánosítani, hiszen a kórházi dolgozók többsége becsületes. Az őrnagy elmondta, hogy a kórházak látogatási idejét is célszerű lenne szabályozni, bár akad olyan kórházvezető is, aki a „nyitott kórház” koncepciót részesíti előnyben. Nehezíti az óvintézkedést, hogy nincs támpont, amely alapján a gyanús személyek kiszűrhetők lennének. Alkotmányos alapjogunk, hogy ha betegek vagyunk és ellátásra van szükségünk, akkor szakrendelést vegyünk igénybe. Ettől eltiltani, kórházból kitiltani senkit nem lehet. Őrizetbe venni azért, mert feltételezzük, hogy topni fog? két. Ha egy vállalkozás megengedheti magának, hogy saját biztonsági szolgálatot üzemeltessen, akkor egy kórháznak is meg kell tennie.” A felhasználható kórházi keretekről ezzel szemben egy budapesti kórház beteghordója elmondta, sokszor csak azért adnak a betegeknek erős altatót, hogy fájdalmukban kiabálva ne zavarják fel éjszaka társaikat, ugyanis arra sincá pénz, hogy mindenki a megfelelő gyógyszert kapja. Akkor hogyan lenne pénz biztonságra? A névtelenül nyilatkozó beteghordó hozzátette: „Nehéz óvni az értékeket, hiszen a kórházakban nincs zárható éjjeliszekrény, és bárki bejöhet, aki akar, ha megkérdezik, legfeljebb azt mondja, vizsgálatra jön. A megkárosított betegnek sokszor nem hisznek, mert öregek és erős gyógyszerek hatása alatt állnak. A tolvajok pedig szervezetten dolgoznak, figyelik őket, besurrannak és kiemelik az éjjeliszekrényben található holmit. A kórházak vezetői pedig többnyire tagadják az eseteket az intézmény jó hírét védelmezve. Sajnos, az is előfordul, hogy a kórházi dolgozó bűnrészes, kiadja az információt az elkövetőknek, kivel érdemes próbálkozni, de az is megtörténhet, hogy ő maga a tolvaj. Nehéz ezt felügyelni. Például ha mentősök hozzák be az eszméletlen sérültet, akkor a mentősön múlik, hogy a nála levő tárgyakból mit ad leltárba az ambuláns nővérnek. Sok múlik az emberen.” A kórház továbbra is átjáróház. Agócs Béla munkahelyén, a Semmelweis Egyetem intézményeiben évente változó, 70-170 vagyon elleni eseményt regisztráltak. A károk milliós nagyságrendűek. Az utóbbi években 351 feljelentésből összesen 18 esetben volt eredményes a rendőrségi nyomozás. „A Kalocsa Városi Kórház, dr. DEÁK ZOLTÁN főigazgató: ______________- Nálunk a testi sértés szerencsére nagyon ritka, azzal magyarázható, hogy az emberek hozzáállása nagyon pozitív. Nagyobb gondot jelentenek a lopások, amelyek elsősorban azért vannak, mert a látogatást nem lehet szabályozni. Pénz hiányában nincs külön biztonsági szolgálat, egy ember látja el a portás- és biztonsági szolgálatot. Ha bármilyen gond van, akkor ő riasztja a közelben levő rendőrséget. Zala Megyei Kórház, dr. CSIDEI IRÉN főigazgató:_______________- Nálunk előfordult már testi sértés is, s nagymértékben emelkedett a lopások száma. Ez a folyamat ellenőrizhetetlen és irányíthatatlan, annak ellenére, hogy ezen intézmény rendelkezett elsők között külön biztonsági szolgálattal. De ők sem lehetnek mindenhol jelen, ezért a megelőzést elsősorban zárható szekrényekkel és értékmegőrzővel próbálják elősegíteni. technikai eszközök alkalmazása, a rendőrség feladatai, a vagyonőr jogai, közterület, közintézmény, magánterület, a fogalmak tisztázatlansága miatt bizonytalanok. így fordulhat elő az is, hogy a mentőbeállóban parkoló gépjárművet sem a rendőrség, sem a közterület-felügyelet nem szállítja el.” „Nem tudom, milyen állapotok uralkodnak a többi kórházban - fűzi hozzá Zsarnay István -, de mindenre figyelni kell. Itt van például a térfigyelő rendszer. Nem tudom, miért alkotmányelleL0PÁS0K ÉS INDÍTÉKAIK: Altatószerek, értékes gyógyszerek lopása: valószínűleg magánrendelőkbe vándorolnak. Ennivaló lopása: többnyire megélhetési bűnözés. Profi tolvaj módszere: magatehetetlen, idős beteg rokonának adja ki magát, kábító anyagot ad be áldozatának, majd elveszi tőle a lakáskulcsot és kifosztja a lakást. Előfordul még pénzbedobós telefonkészülékek kirablása is. nes ez. Ilyen alapon a rendőrségi kamerák is alkotmányt sértenek. Az valóban így van, hogy mivel a kórház közintézmény, még a gyanús egyén sem megállítható, de ez esetben embereink követik és megfigyelik, próbálkozik-e -lopással. Egyébként figyelmeztetjük betegeinket, hogy vigyázzanak értékeikre, műtét előtt adják le a megőrzőbe. Onnan nem tűnik el* semmi. Nálunk soha nem merült fel dolgozó bűnrészessége, már csak a gyanú esetén is megválnánk az illetőtől. A beteghordóink főnöke nemrég kapott jutalmat és dicséretet, mivel emberei rendkívül jól végezték dolgukat, a lopásokból származó károkat pedig három év alatt felére csökkentettük. Mi mindennap megpróbáljuk. És figyelünk az emberekre.” SZENTGYÖRGYI LÁSZLÓ Csókay András: üldözöttből kitüntetett Úgy tűnik, a szakma megenyhült dr. Csókay András agysebész iránt. Tudományos Prima Primissima-díjra jelölték, olyan társaságban, mint Ferge Zsuzsa szociológus és Komái János közgazdász professzorok.- Mit gondol, a jelölés eddig kevéssé támogatott tudományos munkásságának, az ön által, súlyos idegsebészeti esetekre kidolgozott agy-, illetve gerinc- műtéti módszernek szól, vagy „szépségflastrom” az eddigi méltánytalanságok miatt?- Jó kérdés! Úgy gondolom, fele-fele. 2002-ben, amikor a módszer már két külföldi világ- kongresszuson kapott díjat, öt szakmai világlap közölte, itthon ott tartottam, hogy az etikai bizottságnak a diplomám elvételét javasolták többek között azért, mert a külföldi sikerek után mertem beszélni a médiában az új műtéti eljárásokról. Két hónappal később háromórás drámai küzdelemben sikerült a doktori értekezésemet megvédeni a Semmelweis Egyetemen. Aztán jobbnak láttam a fővárosból minél messzebbre távozni, de semmiképp sem külföldre! A szombathelyi kinevezésemre is viharos körülmények között került sor, mert az akkori (2003) Szakmai Kollégium 12:0 arányban nem támogatta. Szerencsémre a Markusovszky Kórház vezetése másképpen vélekedett. Remélem, az eltelt két év alatt az osztály eredményeivel sikerült meghálálni a bizalmukat. Idén fordult a kocka: a Szakmai Kollégium újjáalakult, és a műtéti eljárás felkerült a szabadon választható kategóriába az eddigi nem ajánlottból. Ugyanakkor megpályáztam a debreceni klinika vezetői állását. Nyilvánvaló volt, hogy nem kaphatom meg, de nagy küzdelem után a szakmai kollégium ismét mellém állt, 7:6 arányban alkalmasnak talált, ahogy a debreceni egyetem vezetése is, a többi hat jelentkezővel együtt. Ez valóban csoda a korábbi 0:12-höz, és az elmúlt évek meghurcoltatásaihoz képest.- Tudja, kik jelölték Prjma Primissimának?- Pontosan nem, de sokszor a jóakaraté embereken keresztül érvényesül a Teremtő elgondolása.- Két éve gyógyít a szombat- helyi Markusovszky Kórházban, immár osztályvezető főorvosként. Jól érzi ott magát?- Jól, mert a kórház vezetése erkölcsileg és - lehetőségei szerint - a műszerfejlesztésben is támogat, és ez a legfontosabb.- Újabb kutatásai?- Eddig a fő kutatási célom a súlyos koponyasérülteknél, Sokszor a jóakaratú embereken keresztül érvényesül a Teremtő elgondolása. daganatoknál, agyvérzéseknél a fokozott agynyomás csökkentése volt, mert nagyon megnehezítette az agysebészeti munkát. Az „éralagút” módszer nagy áttörést hozott. Évente több százezer betegen lehet vele segíteni világszerte, ha teljesen elterjed. Hasonlóan nehéz agysebészeti probléma a kéz milliméteres nagyságrendű élettani remegése, holott tizedmilliméteres pontossággal kellene dolgozni. Az ebből adódó súlyos szövődmények ugyan nem számítanak orvosi műhibának, de rendkívüli módon terhelik az idegsebészek lelkét. Korábbi mérnöki tanulmányaim vezettek rá, hogy van olyan letámasztási rendszer, ami kivédi ezt, és az ember gépi manipulátorként használhatja a kezét, tized vagy század milliméteres pontossággal. Ezen dolgozom gőzerővel. Okulva a korábbi keserű tapasztalatokon, többet nem mondhatok, csak ha a külföldi elismerés megszületik.- Milyen esélyt ad magának a Prima Primissima-szavazáson?- A jelöltség is óriási elismerés. Az ember sokszor elkeseredik és menekülne, ahogy annak idején Péter apostol Rómából az üldözés elől. Az úton találkozik Jézussal, aki megkérdi: Quo vadis, domine? (Hová mész, barátom?), és Péter visszafordul. Gyakran nem ilyen közvetlenül szól hozzánk Isten, hanem - például - egy ilyen jelölésen keresztül. A lényeg, hogy meghalljuk. Hegedűs Eszter