Somogyi Hírlap, 2005. október (16. évfolyam, 230-255. szám)

2005-10-11 / 238. szám

SOMOGYI HÍRLAP - 2005. OKTÓBER 11., KEDD 3 AKTUÁLIS madár influenza Még nem biztos, hogy a romániai madárpusztulás influenzavírus miatt történt, de a határon elveszik a húskészítményeket, a szárnyasokat pusztítják, a lakosságot oltják. Egyszóval: kitört a pánik. Magyarország felkészült, és alakul a magyar csodafegyver, a vakcina. Járványpánik: a pulykasonka is gyanús A magyar kormány válságstábot hozott létre, mert Romániában madár- influenza-gyanút jelen­tettek. Emberi járványra utaló jelek még nincsenek, de jobb félni, mint megijedni. Bánky Bea-Dreissiger Ágnes-Lukács János „Komolyan fel kell készülni min­den eshetőségre” - hangzott a vészjósló mondat Gráf József ag­rárminiszter szájából, ugyanak­kor mind ő, mind pedig Rácz Je­nő egészségügyi miniszter egy­behangzóan hangsúlyozta: „je­len pillanatban állategészség­ügyi problémáról, és nem hu­mánbetegségről van szó”. Ezek a mondatok a Romániában talált madárinfluenza-gyanús esetek kapcsán a miniszterelnökkel folytatott tegnapi megbeszélést követően hangzottak el. A Duna deltavidékénél száz- egynéhány elhullott madarat ta­láltak. „Az eddigi laborvizsgála­tok még negatívak, de folynak a vizsgálatok, mi okozta a töme­ges csirke-és kacsapusztulást” - hangsúlyozta az országos fő­állatorvos, Süth Miklós. A szak- miniszterek kiemelték, hogy Magyarország kész intézkedési tervvel rendelkezik, ha bekövet­kezik, amitől a virológusok már évek óta tartanak: egy világmé­retű influenzajárvány. A közönséges influenzát min­denki ismeri: legtöbben már át­estünk egy-egy ilyen vírusfertő­zésen. De a madárinfluenza ví­rusa ennél agresszívabb. A Bel- ső-Mongóliában és Kínában ki­alakult, majd Oroszországra és Kazahsztánra átterjedő vírus a fertőzéstől számítva órákon be­lül végez egy szárnyassal, de könnyen elpusztítja a nagyobb testű emlősöket is. A megfertőzött emberek fele belehalt a betegségbe. Világmé­retű emberi járványra azonban csak mutáns vírus kialakulásá­val van esély. „Semmilyen embe­ri veszélyeztetettségre alapot adó információval nem rendel­kezünk sem ml, sem az Európai Unió” - hangsúlyozta a minisz­terelnök szóvivője, László Bog­lár. Ugyanakkor elmondta: feb­ruár óta van kifejezetten madár­influenzára vonatkozó pandé- miás (azaz világjárvány elleni) tervünk. Ez azt az esetet modellezi, mi a teendő, ha egy emberről em­berre terjedő mutáns vírus ala­kul ki a H5N1 jelű madárinflu- enza-vírusból, és eljut Magyaror­szágra. Ezt a tervet a kormány az új információk birtokában a hé­ten felülvizsgálja. Az intézkedések rendkívül szigorúak: a román-magyar ha­táron megtiltották a szárnyasok és a baromfikészítmények beho­zatalát. Eddig hat szállítmányt tartottak vissza, amelyeknek egyébként nem Magyarország volt a célországa. A turistaforgal­mat is fokozottan ellenőrzik, mind Ferihegyen, mind pedig a határon átvizsgálnak minden Romániából, a Távol-Keletről vagy Törökországból érkező cso­magot. A húskészítményeket elveszik. A Hortobágyi Nemzeti Parkban minden elhullott álla­tot megvizsgálnak. Az Országos Állategészség-ügyi Intézetben 11 ezer mintavizsgálatot végez­nek el 2006. január 31-éig. Rácz Jenő egészségügyi miniszter hangsúlyozta: a lakosság meg­előző jellegű madárinfluenza el­leni oltására nincs szükség. A pánik Románia-szerte hatal­mas azóta, hogy a hét végén be­jelentették: három, vélhetően madárinfluenzában elpusztult kacsa tetemére bukkantak a Duna-deltában lévő, Tulcea me­gyei Ciamurlia de Jós faluban. A települést azóta vesztegzár alá vonták, és néhány szomszédos kisebb faluval együtt teljesen el­zárták a külvilágtól. Ciamurlia de Joson és a környező falvak­ban összesen 45 ezer szárnyast pusztítottak el. A Moldovai Köz­társaságban, nem messze a ro­Romániában több tízezer szárnyast vágtak le, holott még nem bizonyított, hogy madárinfluenzáról van szó mán-moldovai határtól egy fa­luban százszámra hulltak el a háztartásokban a baromfik, az emberek pedig teljesen tanácsta­lanok voltak, nem tudták, mi a teendő. „Fehér színű váladék jelenik meg a csőrük szélén, aztán meg­vakulnak, és nem találják meg az ennivalót” - állította az egyik moldovai gazda a román Me- diafax hírügynökségnek. Orac falu lakóinak egyelőre fogalmuk sincs, mihez kezdjenek a tete­mekkel és az agonizáló baromfi­akkal. A román hatóságok ugyanak­kor nyugalomra intenek. Kons- tanca megye tisztiorvosi szolgá­latának vezetője, dr. Grigore Mertoiu szerint annak ellenére nincs ok aggodalomra, hogy a Fekete-tenger partján fekvő nagyvárosban járókelők találtak rá egy döglött hattyúra, Man- galia térségéből pedig két agoni­záló pelikánról érkezett jelentés. Az élő baromfiak adásvételét a legtöbb romániai megyében szi­gorúan megtiltották, egyes he­lyeken mindenféle állatvásár tartása tilos. Összesen 223 ezer adag védő­oltást küldött szét a román egészségügyi minisztérium az ország 27 megyéjébe. Tegnap délutánig pedig Tulcea, Konstan- ca, Ialomita, Galati és Calarasi megyében több mint 13 ezer em­ber már részesült is az oltásban. Igaz, szakértők szerint a hagyo­mányos influenza elleni védőol­tás nem jelent védelmet a ma­dárinfluenza ellen. Nicolae Stefan, az Országos Állategészség-ügyi Főigazgató­ság vezetője tegnap elismerte, a három, fertőzésgyanús kacsate­temből vett mintát még el sem küldték Nagy-Britanniába, erre viszont - ígérte - legkésőbb pén­tekig sor kerül. Közben viszont megérkezett Bukarestbe három epidemiológiai szakember Lon­donból, akik segítséget nyújta­nak majd a román hatóságok­nak a fertőzési gócpontok azo­nosításában és elszigetelésében. Disznókban keveredhet a két vírus AZ EDDIGI világjárványok alapjai mindig a madárin­fluenza különböző válfajai voltak - vélekedik Janko- vics István, az Országos Epidemiológiai Központ osz­tályvezetője. Ahhoz, hogy világjárvány legyen, a követ­kezőre van szükség: ha egy influenzás ember vagy példá­ul egy, az emberi influenzavírust hordozó sertés szoros kapcsolatba kerül fertőzött számya- i sokkal, fennáll a lehetősége annak, hogy a I madárinfluenza vírusával is megfertőződik ERRE A LEGTÖBB ESÉLYÜK a disznóknak Ajf van Az ő szervezetükben könnyen cserélőd- hetnek a gének létrejöhet bennük a mutáns vírus. Az új vírus akadálytalanul terjedhet emberről emberre. Jó hírek a magyar vakcináról JÖVŐ HÉTEN DERÜL KI, hogy az emberről emberre terjedni képes vírusvariáns elleni magyar vakcina hatásos-e. Rácz Jenő egész­ségügyi miniszter tájékoztatott arról: ha így lesz, 1 milliárd fo­rintos beruházásból felépíthető egy gyár, ahol a tízmillió magya­ron kívül más országok lakói számára is elegendő, 100 milliós nagyságrendű oltóanyag készülhetne. Magyarországon nyolc hét alatt elkészülhet az első félmillió adag, ezt követően akár minden héten újabb 500 ezer. Ha lesz járvány, ugyanakkor hatékonynak bizonyul a kísérleti fázisban lévő oltóanyag, az fel­becsülhetetlen értékű, milliárdokat érő nemzeti kinccsé válik Somogybán nincs gyanús madár Járványok, amelyek már végigsöpörtek 1910,1987 ÉS 1988: a 20. század három pusztító influenza-világ­járványának dátuma. Az elsőnek, a spanyolnáthának, még a leg­szerényebb becslések szerint is negyvenmillió ember esett áldoza­tul Az ’57-es ázsiai influenza, amely szintén végigsöpört a vilá­gon, Kínából indult, és nagyjából egymillió ember halálát követel­te. A legutóbbi járvány a hírhedt hongkongi influenza volt, amely­ben több mint egymillió ember halt meg. Figyelemre méltó tény, hogy a mindhárom világjárványt követő genetikai vizsgálatok kimutatták, a gyilkos kórok okozója nem más volt, mint a már emberre is terjedő madárinfluenza különböző módosulásai. A SZÁRNYASOK KÖZÜL egyelő re csak a vándormadarakra figyelnek kiemelten Somogy megyében. Azokon a területe­ken, ahova érkezhetnek a fertőzött országokból mada­rak, figyelőszolgálatot vezet­tek be. Ez azt jelenti, hogy a természetvédőknek meg kell vizsgálni az elhullott állato­kat, illetve az egészséges ma­darakból is váladékmintát kell venniük. Ezt egyébként, függetlenül a madárinfluen­zától, nem csak most, hanem rutinszerűen máskor is csinálják. Most azonban tízszer annyi madarat kell megvizsgálni a költözködők közül, mint rendesen. SOMOGYBÁN egyébként nincs olyan terület, ahova “gya­nús” madarak érkezhetné­nek. Hozzánk legközelebb a Kis-Balaton körzetébe jönnek tömegesen költöző madarak. Futó Elemér, a Balatonfelvidéki Nemzeti Park kis-balatoni őrkerületé­nek vezetője azt mondta: egy­előre nem kapott értesítést arról, hogy különleges fel­adatuk lenne. Igaz, hozzájuk a madárinfluenzával fertő zött területekről ilyenkor nem is érkezik állat. Legfeljebb a költési időszakban, a tél vé­gén fordul elő, akkor is csak ritkán, hogy a Duna-delta vi­dékéről a Kis-Balatonig repül egy-egy példány. ILYENKOR ŐSSZEL elsősorban északról, a hidegebb tájakról érkeznek a vándormadarak. Egyelőre azonban még ezeket is csak várják. Nem fordult még annyira rosszra az idő, hogy a nagy vonulás megkez­dődött volna. Csak a récék jöttek meg és a libákat vár­ják a következő hetekben, a többi madár majd csak az igazi téli idővel együtt érke­zik a Kis-Balatonhoz. A madárinfluenza terjedése és üteme ® foroszor^ág) fNovoszibirszk 1 f! fj F~3 Duna-delta \ Jj QingtiaMó 2003. dec. űlKnLsÁ (Románia) iá./ ./ <A\ 2005. máj. V Manvavlft [£.. 2005. okt. L# s Kórokozót találnak (Törkország)l|f»=X_^ ^ wnuló ma&ál I , . ifi 12^04-jan­^jParlodar . F M /SííM^-----E3Vietnam v > a felbukkanás dátuma / _ A >’—... .. D ■ Megerősített halálos 2002Umv ',§^2(SEpáug. Jan' esetek embereknél ♦ A Délkelet-Ázsiából érkező Indonézia Q----------l vo nuló madarak útvonalai y 2004. jan. „ . " 7-----------------------------^ ,—, 1 TORRÁS: DÉR STANDARD

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents