Somogyi Hírlap, 2005. október (16. évfolyam, 230-255. szám)
2005-10-10 / 237. szám
SOMOGYI HÍRLAP - 2005. OKTÓBER 10., HÉTFŐ ALMANACH 086 KAPOSGYÁRMÁT EZ A HÍR KAPOSGYARMATON Virágcímer a főtéren A főtéren sárga aranyliliomból és lila bojtoskából, valamint vörös rózsatövekből ültették el a falu címerét De nemcsak ez a különleges virágdísz ékesítette a falut: sok ezer palántát ültetnek el minden évben a gyarmatiak. A Virágos Magyarországért pályázat különdíjasaként az idén ötszáz jégvirágpalántát nyertek, a többi virágot pedig maguk nevelik. Sziget a környezetért Több mint háromszázezer forintot nyert pályázaton az ön- kormányzat szelektív hulladékgyűjtő sziget kialakítására. A konténereket a falu végén helyezik el, s a helybeliek remélhetően ki is használják a lehetőséget a környezet védelme érdekében. Kertészkednek, szépítenek Kaposgyarmat 130 lakosából 53 az aktív korú, ám közülük csak minden másodiknak sikerült elhelyezkednie, többnyire a megyeszékhelyen. Az önkormányzat igyekszik segítséget nyújtani és munkát biztosítani az állástalanoknak: az ő feladatuk a közterületek gondozása és temető rendben tartása. Most három közcélú munkás dolgozik a településen. Arborétum kemencével Az önkormányzat szeretne kialakítani egy különleges növényparkot a településen. Minden évben kapnak pénzt az erdészettől facsemeték vásárlására, ám most a kapós- gyarmatiak ahhoz kérnék szakember közreműködését, hogy megtervezze az arborétumot és segítsen a növényritkaságok kiválasztásában. A parkban egy kemence és egy tekepálya is helyet kapna. Ajándék a testvérfalunak Kaposgyarmati jellegzetesség: az itt élők sokkal jobban szeretnek adni, mint kapni. Bár a gyarmatiak sem mondhatók éppen jómódúnak, semmiképp sem érkeznének üres kézzel, ha vendégségbe hívják őket. A faluból héttagú küldöttség utazott erdélyi testvértelepülésükre, Zalánpatakra és a hozzá tartozó szomszédos Málnásfürdőre. Könyveket és gyermekruhákat vittek ajándékba az ottani kisgyermekeknek, az iskola diákjainak. A megyei könyvtár dolgozói segítettek ösz- szegyűjteni a „mini-könyvtárat”, végül öt nagy doboz telt meg az ajándékkönyvekkel. A falubeliek jóvoltából pedig többzsáknyi gyerekruha is összegyűlt. EZT SÜTIK KAPOSGYARMATON Gyarmati cigánypecsenye A CIKKEKET BARTOS LÁSZLÓ ÉS JAKAB EDIT ÍRTA. FOTÓK: LÁNG RÓBERT AZ OLDAL ELKÉSZÍTÉSÉT AZ ÖNKORMÁNYZAT TÁMOGATTA Virágoskert a Zselicségben vonzerő A fiatalok sem vágyódnak el az aprócska faluból Balogh Józsefné polgármester (balról), Papp Mariann és Papp Gábor Tévednek, akik azt gondolják: egy aprócska faluban nincs mire rácsodálkozni, hisz minden kistelepülés ugyanolyan. Kaposgyarmat erre alaposan rácáfol különleges hangulatával, szépségével. A gondozott porták, a közterületek színpompás virágágyásai az őszi borúba is vidámságot csempésznek. Még a falu közepén évek óta félkészen álló templom torzója sem rontja el ezt a harmóniát Sőt, mostanra már- már jelképpé vált az építmény: annak jelképévé, hogy a kapós- gyarmatiak nem ijednek meg attól, ha maguknak kell kiharcolniuk valamit. Sok évvel ezelőtt az egyház kezdeményezte, hogy épüljön templom a faluban, a helyieknek a telket kellene adniuk ehhez. Ám a tervek túl merésznek, a pénz pedig túl kevésnek bizonyult s bizony, már a kezdetektől szükség volt a helybeliek segítségére is, hogy ha lassan is, de folytatódjon az építkezés. Balogh Józsefné polgármester szerint a „magad, uram, ha szolgád nincsen” elv szinte mindenre igaz Gyarmaton. A falu határában levő tavat kitisztították, és saját maguk hordták bele a halivadékot A teleházhoz felújítottak, átalakítottak egy épületet, pályázati segítséggel felszerelték, s ma már valóságos ifjúsági centrum lett A virágosításhoz maguk nevelik hatalmas fóliasátrakban a több ezer virágpalántát Most a helybeliek összefogásával egy tájház kialakítását tervezik. Nem csoda, hogy a fiatalok sem vágyódnak el Kaposgyar- matról. Papp Mariann földrajz szakos tanárként végzett, naponta ingázik a megyeszékhelyre. Mégis legfeljebb akkor költözne el a faluból, ha a családalapítás mellett döntene. Addig is szívesen szőlészkedik, kertészkedik szabadidejében. Öccse, Gábor is jól érzi magát a helybeli fiatalok közt A fiatalember hobbija a számítógép és szerelés - ezt a tele- házban és a ház körüli munkákban is kamatoztathatja. A tizenhét éves Bozsovics Dávid szerint a hétvége néha túl csendes a faluban, de a baráti társaság ezt is pótolja. Az itteniek úgy érzik: a csend, a szép környezet, az összetartó, családias közösség a legnagyobb vonzereje Kaposgyarmatnak. Szeretnék, ha ezt minél több vendéggel megoszthatnák. Bíznak abban, hogy a turizmus kitörési pont lehet a falu számára. MÚLT ÉS JÖVŐ Furcsa a nagy nyugalom Saját otthonra vágynak Forró Lajosné tizenkilenc éves volt, amikor Simonfáról Kapós- gyarmatra költözött. Ide jött férjhez. Ennek már több mint fél évszázada. Azóta, bár ma is ugyanott áll a ház, az épületet bővítették, átalakították, ahogy nőtt a család. Ma már három generáció él benne, s ezt semmivel sem cserélnék fel. Jól kijönnek egymással unokák, szülők, nagymama. De Forró Lajosné azt mondja: a legfurcsább számára a csend, a kényelem. Nyugdíjáig a téesz- ben dolgozott, s akkoriban bizony kézzel művelték az egész határt. Hajnalban és késő estig pedig ott volt a háztáji - a szövetkezeti fizetésből nem lehetett megélni. Otthon meg kellett művelni a kertet, a szőlőt, ellátni a teheneket, disznókat, baromfiakat, sőt még bika is volt. Most már nincs annyi jószág, de a kertben ma is minden megterem, ami a családnak kell. Még a paprikát is házilag őrlik, más íze van annak, mint a boltinak. A munkákat viszont ma már a fiatalok vették át, szerencsére az unokák is hamar megtanulták a háztáji teendők fortélyait. A nagymamának így jut ideje pihenésre, eljárni a nyugdíjasklubba. A legfiatalabb kaposgyarmati, a 13 hónapos Máté a délutáni szunyókálás után teljes energiával indult neki, hogy felfedezze a falut. Édesanyja, Hegedűs Mónika alig érte utol a virgonc lurkót, aki szemmel láthatóan jól érzi magát az ezernyi újdonságot rejtő, barátságos falusi környezetben. A kismama - mondja - születése óta itt él. A szülői házban laknak. Párja festőként dolgozik, keveset van otthon, a gyerek körüli teendőknél és a ház körüli munkáknál is elkél a szülői segítség. Mégis: a fiatalok legnagyobb álma, hogy egyszer saját otthonukba költözhessenek. Azt sem titkolják, hogy valószínűleg nem Kaposgyarmaton, hanem inkább a megyeszékhelyen képzelnék el a jövőjüket. Nagyon szeretik ugyan a falut, jólesik a csend, a nyugalom, a jó levegő. De fárasztó az ingázás a városba, a környéken pedig nemigen van munkalehetőség. A kismama ezt tervezi: a kicsi hároméves koráig szeretne otthon maradni Mátéval, a gyes után viszont végzettségének megfelelő munkát szeretne találni a kereskedelemben. Persze, akkor sem szeretnének elszakadni Kaposgyarmattól. KAPOSGYARMATI MAGÁNÜGYEK Kertészkedéssel telnek a napjai Kinder Mária egy hónapja dolgozik az önkormányzatnál. Szépíti a falut, kollégáival virágokat ültetnek, a lekaszált füvet gyűjtik össze. Ilyenkor ősszel összeszedik a virágmagokat is, hogy tavasszal újra elültethessék azokat a faluszépítéshez. A szabadidő is munkával telik, hiszen a növények otthon is igénylik a gondoskodást. S persze a szülői feladatokkal: kilencéves fia Szentbalázsra jár iskolába, s amikor otthon kész a házifeladat, a teleházba megy, ahol társaival barangolnak a világhálón. Parancsra érkezett, szerelemből maradt Duenas Inas a Csendes-óceáni Guam szigetéről zánkba. A sziget az Egyesült Államoktól 12 órányi repülőútra van. Katonaként kiküldetéssel került Magyarországra, Taszáron esélyegyenlőségi tanácsadóként dolgozott. Leszerelése után is itt maradt, mert ide húzta a szíve: megismerkedett a mostani feleségével. Nyolc éve él Kaposgyarmaton. Nem vonzza a városi élet, inkább a csendes, szép kis falu, ahol nyugodtan élhet családjával. Két testvére pár hete látogatta meg új otthonában. Naponta bejár az ezermester Ácsné Dóczi Éva két éve vezeti a gyarmati teleházat. Gálosfá- ról jár be mindennap Kapós- gyarmatra. Agrárképzettsége van, azonban valóságos ezermester. Nemcsak könyvtáros, de informatikus is egyben. A felújított tele- házban ugyanis az irodalom mellett internetes számítógépek is vannak, amelyekre ő ügyel. Hamarosan egy kézműves szakkört is indít, a polcokon már most is van egy-két remekmű a gyerekek munkáiból. Amikor nem a fiatalokkal van otthon, kertészkedik és virágaiban gyönyörködik. Vadászni jár a volt tűzoltó Vajda László tizenhat évig szolgált tűzoltóként. Ma negyvenöt évesen, nyugdíjasként csak otthon dolgozgat, és ha a ház körüli teendőkkel végzett, nekivág az erdőnek. A vadászat már régóta szenvedélyévé vált. A legnagyobb zsákmány eddig egy közel három és fél mázsás vaddisznó volt, amit még tavaly sikerült elejtenie. A méretes példányt maguk dolgozták fel és hatalmas lakomát csaptak. Két nagyfia közül az egyik örökölte a papa szenvedélyét, és rendszeresen kijár az „öreg rókával” vadlesre. Büszke arra, hogy kaposgyarmati Orsós Tamás igazi mai fiatal, mégsem a tizenévesek szokványos mindennapjait éli. A tizennyolc éves fiatalember születése óta Kaposgyarmaton él, és nem is szeretne máshová költözni. Azt mondja: igaz, hogy kicsi a falu, de nagyon összetartóak a fiatalok, a jó társaság pedig pótolja a zajos programokat. Amióta elkészült a teleház, ott mindig zajlik az élet. A fiatalok in- terneteznek, beszélgetnek, bulikat szerveznek. Szerinte a falu legnagyobb vonzereje, hogy az itt élők ismerik és segítik egymást, mint egy család. Pihenésként várják a ház körüli teendők i Fülöpné Gyura Anita nem tősgyökeres gyarmati, de több mint egy évtizede él itt, s ez idő alatt otthonává vált a falu. Férje autószerelő, de az erdészetnél dolgozik, ő varrónő és Kaposváron talált munkát. Különleges hobbija nincs, a legszívesebben házuk, portájuk szépítésével foglalatoskodik. Fiaik, a tízéves Rudolf és a nyolcéves Richárd Szentbalázsra járnak iskolába. Hazaérve aztán irány a játszótér, a kerékpározás - a szülők nyugodtan elengedhetik a gyerekeket, nincs forgalom, biztonságosak a közterületek. erkezett halát zsírban hirtelen elősütjük. A hússzeleteket fedővel zárható edénybe rétegezzük. A visszamaradt zsiradék- ||!|L ba csíkokra vágott fok• ** hagymát teszünk, kevés vízzel a húsra öntjük, majd lefedve sütőben készre pároljuk. Tálaláskor pirított szalonnával díszítjük. Hozzávalók négy személyre: egy küogramm tarja, négy evőkanál liszt, egy evőkanál fűszerpaprika, só, mM bors, fokhagyma í/-f • lés szerint. A hús- \ . Vy* szeleteket kiverjük, \ ^ sózzuk, borsozzuk, majd paprikával kevert lisztbe forgatjuk. Mindkét olda-
