Somogyi Hírlap, 2005. október (16. évfolyam, 230-255. szám)

2005-10-09 / Vasárnapi Somogyi Hírlap, 41. szám

Riport, interjú 7 „Megpróbáltam egy másik országban a nulláról elindulni” ok dolga van, jó ideig nem \ jön Budapestre, ezért tele- "!í| fonon keresztül készítjük az interjút.- Öt-hat darabban is benne va­gyok. Játszom például A víg öz­vegyben, amiben valaha Daniiét adtam, most pedig Nyegust, a kö- vetségi szolgát, ami egy nagyon jó, komikus szerep. Játszom Feri bácsit a Csárdáskirálynőben. Ez­zel a szereppel jöttem a Volks- operbe, és már huszonhárom éve játszom. Körbeutaztam vele a fél világot, Japánt, Amerikát, Orosz­Vámos László azt mondta, az a boldogabb színész, aki őszíti a haját és bajuszt ragaszt, nem az, akinek mindig el kell sminkelnie a ráncokat. Ezért annak ellenére, hogy Bóni gróf szerepében még Fred Astaire-hez is hasonlítottak, és én voltam az év színésze, egy­napi gondolkodás után, negyven­évesen igent mondtam Feri bácsi szerepére.- De miért akarták, hogy negy­venévesen Feri bácsi legyen?- Gondolom, nagyon érdekes húzásnak tartották, hogy az Született: Szombathely, 1942. Pályafutás: 1964-ben szerződött az Operettszínházba, ahol örökös tag. 1973-1982-ig a bécsi Raimund The- ater, 1982- a Volksoper tagja. Fontosabb szerepei: Bóni gróf, Feri bácsi (Csárdáskirály­nő), Ernő (A nagymama), Riff (West Side Story), Konfe­ranszié (Kabaré), Einstein (Denevér), Don Lockwood (Ének az esőben), Sancho (La Mancha lovagja), Georges (Örült nők ketrece). Fontosabb filmjei: A cigánybáró (tv), Csárdáskirálynő, Fuss, hogy utolérjenek, Dóra jelenti. Főbb rendezései: Bál a Savoyban, Csárdáskirálynő, Marica grófnő, Viktória. országot, Ausztráliát, Németor­szágot. A Boccaccióbao koráb­ban én voltam a fiatal diák, most az a hordókészítő mester vagyok, akinek a feleségét ez az ifjú sze­reti. Megy Kálmán Imrének egy nálunk ismeretlen darabja, a Chi­cagói hercegnő. Van benne két miniszter - ebből vagyok az egyik -, nagyon jó komikus sze­repek.- Nyilván nem volt problémája a szerepkörváltással hiszen még Bécsben, a Csárdáskirálynőben játszotta Bóni grófot, miközben már Feri bácsit is adta.- Az egyik tanítómesterem, egyik színházban még játszom Bóni grófot, a másikban pedig már Feri bácsi vagyok.- Utoljára a hatvanéves szüle­tésnapján láttam az Operettszín­házban. Még mindig jól táncol Nem zavarja, hogy Feri bácsiként erre nincs lehetősége?- Ezt a Feri bácsit persze hoz­zám alakítottuk, ő még most is szétrúgja az orfeumot. Minden lánnyal kikezd.- Nem végzett színművészetit, hol tanult táncolni?- Kezdőként Győrben játszot­tam. Az egyik táncosnak meghalt az édesapja, el kellett utaznia és én beugrottam helyette. Egy éj­szaka alatt megtanultam azt, amit a többiek hetekig gyakorol­tak. Ekkor jöttem rá, hogy van ér­zékem a tánchoz.- Ugyanígy volt az énekkel is?- Gyulai Erzsébet énektanár­nőm biztatott, az ő segítségével eljutottam odáig, hogy a Volks­oper tagja lehetek. Pedig oda úgy vesznek föl valakit, hogy elő kell énekelnie. Nekem szerencsém volt, mert láttak a Raimund Színházban, és ennek alapján hoztak át.- Operettszínész akart lenni, vagy ebbe csak belecsöppent?- Belecsöppentem. Győrben prózai színésznek készültem.- Az Operettszínházban is be­ugrott egy szerepbe, ekkor látta meg Honthy Hanna, aki kisze­melte arra, hogy A nagymamá­ban az unokája legyen. De előtte másfél évig csak pár mondatos feladatokat kapott. Ezt, gondo­lom, utálta.- Különösképpen nem szeret­tem, többre vágytam. Ráadásul táncoskomikus-utánpótlásként vettek föl.- Akkoriban Rátonyi Róbert uralta táncoskomikusként a tere­pet. Ő nyilván nem örült önnek.- Ezt én nem mondanám.- Arra kellett várnia, hogy be- ugorhasson?- A Csintalan csillagok című Fényes Szabolcs-operettben volt egy tipikusan Rátonyira írt jele­net. Egyedül ült egy íróasztal mö­gött tizenkét telefonnal, és szinte mindegyikbe egyszerre beszélt. Egyik napról a másikra be kellett ugranom a megbetegedett Ráto­nyi helyett ebbe a szerepbe.- Feleki Kamill úgy hagyta ab­ba a szakmát, hogy beugrottak helyette, és azt mondta, ha mind­egy, hogy ő vagy más lép fel, ak­kor ő befejezi a pályát.- Ez igaz. Azt hiszem, Rátonyi sem játszotta többet ezt a szere­pet, amit aztán nekem adtak.- Igaz, hogy Honthy Hanna istápolta önt?- Amikor A nagymamát ját­szottuk, problémám támadt a gyomrommal. Rengeteget dolgoz­tam, keveset ettem, mert nem na­gyon volt mit, az idegesség a gyomromra ment. Honthy fel­ajánlotta, hogy van nála borjúhús - ami akkoriban nagy ritkaság volt -, meghív magához enni. Ez a gesztus nagy dolog volt, megkö­szöntem, de nem mentem el. Feleki Kamillnál többször jártam, ő átvett velem egy-két szerepet.- A táncoskomikusságnak vannak olyan fogásai, amelyeket el lehet lesni másoktól- Ez olyan, mint amikor a fia­tal artista lesi a cirkuszban az idősebbet és megpróbálja ellopni a trükkjeit. Fiatal színészként ál­landóan lestem az öregeket. A színpad sarkából vagy a zsinór­padlásról néztem őket. A zsinór­padláson írtam ki magamnak azokat a szerepeket, amelyeket nem adtak oda nekem, hogy megtanuljam őket. ~- A zsinórpadlásoh hogyan írta ki őket?- Úgy, hogy figyeltem, mit mond a színész, és ennek alapján öt-hat mondattal tovább írtam a szerepet.- Ha elkéri ezeket a szerepe­ket, nem adták volna oda önnek?- Bizonyos szerepeket nem akartak odaadni.- Egyszer úgy ugrott be, hogy megkérdezték öntől, véletlenül nem tudja-e a szerepet. És tudta.- Ez a Csókolj meg, Katám! volt. Ebben a fiatalabb Latabár Kálmán játszotta azt a szerepet, amit kiírtam a zsinórpadláson. A táncot meg pillanatok alatt meg­tanultam. Amikor szükség volt rá, másnap már én játszottam a szerepet, ami rajtam is maradt, mert a musicales mozgás nekem jobban állt, mint Latabárnak. Amikor az Ének az esőben című film ment, még nem volt videó. Ezért kis mozikba jártam és min­dig a sor szélére kértem jegyet. Miután lefutott egy-egy szám, ki­mentem, és a folyosón, a vécé előtt, két-három lépést, amit Gene Kellytől láttam, rögtön ki­próbáltam. Aztán gyorsan vissza­ültem a székre, majd a következő számnál újra kirohantam. Tizen­háromszor néztem meg ezért a filmet.- Máshogy játszanak Bécsben, mint Budapesten?- Régebben azt mondták, ha Bécsben bemutattak egy musi­calt, akkor Pestről kijött a rende­ző, és ami a színpadon jobb olda­lon volt, azt ő a bal oldalra állítot­ta, hogy ne olyan legyen, mint Bécsben. Aztán mondjuk a bé­késcsabai rendező nem jött el Bé- csig, csak Pestig, és amit ott a bal oldalon látott, azt ő Békéscsabán megint a jobb oldalra tette. így aztán vidéken került minden ugyanoda, mint ahol Bécsben is volt.- A játékmód nem tér el egy­mástól?- A Volksoperben a zene a fő.- Nagyobb is a zenekar, mint a Budapesti Operettszínházban. Németh Sándor itthon végigjátszotta a neki való operett- és musical­szerepeket, s közben Bécsben is fellépett. Hosszú ideje a Volksoper- hez köti a szerződése. Miközben Bécsben rengeteg feladata van, tizenhárom éve nincs jelen a hazai színpadokon.- Hogyne, sokkal nagyobb. Én ott lettem nyerő, hogy színészet­ben és mozgásban meg tudtam verni a többieket. Éneklésben pe­dig éppen elértem a szintet.- A hatvanadik születésnap­ján igen nagy sikere volt Pesten. Ezután logikus lenne, hogy itthon is játsszon. Bár lehet, hogy a ma­gyar logika ennek éppen az ellen­kezője.- Ajánlatot még nem kaptam.- De egyszer hívták, és nem tett eleget az invitálásnak.- Az nagyon régen volt. Azt hiszem, éppen Feri bácsi sze­repéről lett vol­na szó, Pesten, Los Angeles­ben, Németor­szágban is ját­szottam már Feri bácsit. Nem ezzel a szerep­pel akartam visszatérni, hanem valami újjal.- Több mint tíz éve nincs jelen a magyar színházi életben...- Tizenhárom esztendeje.- Nem zavarja, hogy a fiatalok esetleg már nem tudják, ki is ön?- Biztos, hogy nem tudják. Én Magyarországon elfogadtattam magam, eljátszhattam minden nekem való szerepet, rendeztem, igazgató lettem. Két lehetőség volt. Vagy társulatot váltok Pes­ten, elmegyek egy prózai szín­házba, és ott újra kezdem a pá­lyát... • Voltak ilyen kísérletei.- Próbálkoztam a prózai szín­játszással. De közben Bécsben adódott számomra a lehetőség. Megpróbáltam egy másik ország­ban megint a nulláról elindulni.- Bécsben elfogadják az ope­rettet, vagy ott is viták vannak róla?- Arról, hogy az operett élő műfaj-e vagy halott, Bécsben ugyanúgy vitatkoznak, mint másutt. A jó előadá sok nagyon jól mennek, a fejre állítottak pedig nem mennek jól.- Azt mondta, Ma­gyarországon az bélyeg valakin, hogy operettszí­nész. Nem nagyon hívják filmezni, tévébe, prózai feladatokra. Ez Ausztriá­ban is így van?- Szerencsére velem nem így volt. Rengeteget televízióz­tam Ausztriában. Sorozatokban is benne voltam, és sok show­ZENTAI ANNA _____ sz ínész Mindig kedves, vidám, mosolygós. Sugárzik belőle a jókedv és az ügy szeretete. Szöveg- és tánctudással állandó­an készen állt, hogy be- ugorjon a legkülönbö­zőbb szerepekbe. CSERE LÁSZLÓ____ sz ínész Profi mesterember. Nagyon szeretem, amit csinál. Tanított a főisko­lán, sokat tanultam tőle. LEHOCZKY ZSUZSA színész Borzasztó sokáig vol­tunk partnerek. Össze­forrtunk. Jobban ismer­tük egymást, mint a hozzátartozóink. Ha egyikünk elrontott egy lépést, a másik rögtön tudta, hogyan kell kijaví­tani. műsort csináltam.- Ausztriában ugyanolyan is­mert, mint amennyire itthon volt?- A műfajon belül és Bécsben eléggé ismert vagyok.- Nincs is akcentusa, vagy be­építi a szerepeibe?- Van akcentusom. Ha olyan szerepet játszom, amiben ez nem jó, akkor bizony még mindig küszködöm vele. A magyar min­dent el tud veszíteni, csak az ak­centusát nem. A deszkákon ezt megpróbálom a minimálisra Bécsben elismernek. Hatvanhárom éves vagyok. Ameddig lehet, játszom. csökkenteni, de aztán, ha lejövök a színpadról, újra előjön a jó kis magyaros akcentusom.- Szóval a Volskoperben már nyugdíjas állása van?- Hatvanhárom éves vagyok. Ameddig lehet, játszom. Meglát­juk, milyen kondícióban leszek, és hogy milyen szerepeket kapok.- Ha netán már nem kap sze­repet, hazajön?- Erről még nem döntöttünk a feleségemmel, aki osztrák és szí­nésznő. Szerencsére már nyitot­tak a határok. Nem akarok elsza­kadni otthonról. Ha az Operett­színházban vagy máshol kitalál­nának nekem valamit, szívesen jönnék. Bóta Gábor 2005. október 9„ vasárnap

Next

/
Thumbnails
Contents