Somogyi Hírlap, 2005. szeptember (16. évfolyam, 204-229. szám)

2005-09-06 / 208. szám

ALMANACH 093 SOMOGYI HÍRLAP - 2005. SZEPTEMBER 6., KEDD EZ A HÍR KASTÉLYOSDOMBÓN EZT SÜTIK KASTÉLYOSDOMBÓN- KASTÉLYOSDOMBÓ ­Teleházat alakítottak ki Három számítógéppel tele­házat alakítottak ki. Bár a gé­pek már tavaly megérkeztek, a bekötésük tovább tart a vártnál. Ingyenes internet­hozzáférést szeretne ugyanis szerezni az önkormányzat. A tél közeledtével amikor már kevesebb lehetőségük lesz a szórakozásra a dombói fiata­loknak, mindenképp meg akarják nyitni. ízes nyárbúcsúztató A hétvégén búcsúztatták a nyarat a településen. Volt lab­darúgó-bajnokság és főzőver­seny, s gyermekprogramok, já­tékos sportversenyek várták a helyieket. Ezen a napon ingye­nes közös ebéddel vendégelték meg a falu valamennyi lakóját. A főzőversenyt a Krízis Bt., a labdarúgó-bajnokságot pedig egy barcsi csapat nyerte. így olcsóbb az iskola Ingyenes a beiskolázás a dom­bói családoknak; mint minden évben, így idén is az önkor­mányzat fizeti helyettük a tan­Omlós kelt kalács Hozzávalók: 50 dkg liszt, 2 dkg élesztő, egy kevés tej, 2 tojás, 10 dkg margarin, 4 dkg zsír, 15 dkg cukor, tejföl; 45 dkg darált mák és egy fél citrom és egy fél na­rancs reszelt héja vagy 45 dkg darált dió. Ezenfelül 40 dkg cu­kor, egy csipet só. Megfuttatják egy kevés cukros tejben az élesztőt, és összedolgozzák a liszttel, a tojássárgákkal, a mar­garinnal, a zsírral, a maradék cu­korral meg a csipet sóval. Annyi tejfölt vesznek hozzá, hogy ru­galmas tésztát kapjanak. Három cipóra osztják és másfél órán át pihentetik. Egyenként vé­kony téglalapokká nyújtják és meghintik a narancshéjas da­rált dió, illetve citromhéjas mák meg cukor keverékével. Tetejé­be simítják a tésztából kima­radt, kemény habbá vert tojásfe­hérjéket és egyenként összeso­dorják a tésztalapokat. Kizsíro­zott tepsiben közepesen forró sütőben megsütik. Első ember fakanállal Kirizs Zsolt polgármesternek nem ismeretlen a fakanál: a ugyanaz volt: csülök- és kö­römpörkölt készítése - mond­ta. - A Krízis Bt. tagjai mind férfiak, baráti társaság, amely gyakran indul hasonló verse­nyeken. A fiatal polgármester Pécsen született 1971-ben. Születése óta Kastélyosdom- bón él. Szentlőrincen szerzett érettségit mezőgazdasági szak- középiskolában. 1994 óta tag­ja a képviselő-testületnek, 1998 óta polgármester. Bővítette a templomot A tervekben irattárolóként és raktárként szerepel, de ennél többre alkal­mas az új épü­letrész, amely- lyel a reformá­tus egyházköz­ség gyarapo­dott. - A pol­gármesteri hivatal és a kultúr- ház épülete egykor reformá­tus iskola és tanítói lakás volt, míg tanácsi tulajdonba nem került. A ‘90-es években úgy döntöttünk, hogy ez épület helyett inkább az árát kérjük vissza- mondta Horgas Sán­dor, az egyházközség gondno­ka. - Úgy képzeltük: építhe­tünk a pénzből egy kis ima­házat. A pénz azonban lassan érkezett, így ez lett belőle. könyv- és a füzetcsomagot. A tovább tanulók - középiskolá­sok, főiskolások - pedig tizen­ötezer forintos támogatást kap­nak a tanévkezdéshez. Árokmélyítő közhasznúak Öt helybeli dolgozik jelenleg a köz hasznára az önkor­mányzat alkalmazásában. Feladatuk, hogy tisztítsák és mélyítsék ki a vízelvezető ár­kokat, ahol ez szükséges. A munkanélküliek másfél hóna­pon át dolgozhatnak folyama­tosan az árkok mentén. Egy fecske is nyarat csinált Egy fecske nem csinál nyarat - tartja a mondás, ám ez Dombón alighanem végleg érvényét ve­szítette. Én még emlékszem a néhány évvel korábbi falura, amikor lakosaira nem volt jel­lemző az összetartás s a közös­ségért cselekvés. Csupán egy­két „hóbortos” gondolta ezt ak­kor másként. Mára azonban ez a néhány ember a maga példájá­val képes volt a többség szemlé­letét megváltoztatni: odafigyel­nek egymásra és a falujukra. S ami a legfontosabb: az emberek nem érzik magukat egyedül. A CIKKEKET ÍRTA NAGY LÁSZLÓ. FOTÓK: KOVÁCS TIBOR AZ OLDAL ELKÉSZÍTÉSÉT AZ ÖNKORMÁNYZAT TÁMOGATTA Utat tör a dombói lírikus Ha minden jól alakul, még idén önálló verseskötettel je­lentkezik Soós Csaba. A fiatal­ember 15 éves kora óta versel; tavaly a Pan­non Art Egye­sület antológiá­jába került be több írása.- 1973-ban születtem Pécsen, 17 éve élek Kastélyosdombón. A saját bőrömön tapasztalom, hogy a falum milyen messze van a világtól - mondja. - A költészetnek ilyen környezet­ben nehéz utat törnie. A fiatal­ember szakácsszakmáját félre­tette és a teológia felé fordult.- A napokban felvételiztem, s ha sikerül, akkor a péceli főis­kolán fogok tovább tanulni. Kiveszi a részét a közösségi munkából Péter Tamásné; a fiatalasszony lelkes tagja a civil szerve­zetnek. Azt mondja: egyre több fiatal gon­dolkodik ha­sonlóan. - Az időseknek is, a gyerekeknek is megvan a ma­ga csoportja. Ma már a fiatal szülők is igénylik, hogy talál­kozzanak egymással - mond­ja. Egy 12 éves gyermeke van. Amíg működött helyben a pos­ta, addig a fiatalasszony volt a postamestere a falunak. A jö­vőben a fiatalasszony szociális területen szeretne elhelyez­kedni, ehhez nemrég megsze­rezte a szükséges képesítést. Fiatalos nyugdíjasok Nem ijednek meg egy kis ki­rándulástól a Nagy M. Lász- lóné vezette nyugdíjasklub tagjai. Leg­utóbb Kehida- kustányban jártak. - Kifog­tuk az egyetlen szép napot - mondja az asz- szony, aki maga sem marad ki egyetlen utazásból sem. - Az összetartást erősítik ezek a ki­rándulások, s a mi csapatunk­ban szerencsére nagyon erős a közösségi szellem. Segítik egy­mást a klubtagok, s a közössé­gi feladatokban is mindig le­het az idősekre számítani. Öt éve szervezték egyesületté a nyugdíjasokat, s jelenleg 23 tagja van a klubnak. Másoknak is példát adnak civil szervezetek A falu szebbé tételében mindenki segít- Amíg néhány éve még keres­ni kellett, hogy ki vállalna egy kis munkát a faluért, a közössé­gért, addig ma már ez nem kér­dés Kastélyosdombón. Magától értetődik, hogy szinte minden­ki csatasorba áll - mondja Soós Józseféé, a Szeretetlánc Egyesü­let vezetője. Nagy M. Lászlóné, a nyugdíjasoké arról beszél: az emberek kedvet kaptak hozzá, hogy maguk alakítsák környe­zetüket és életüket.- Kiderült: csupa tenni akaró, lelkes ember él Dombón, csak rá kellett találni a megfelelő cé­lokra. A nyugdíjasklub és a Sze­retetlánc tagjai már régóta egy húron pendülnek, mára pedig valamennyi korosztályt sikerült megfertőznünk. Az egyesület és a nyugdíjas­csoport tagjaival egy üres épü­letben beszélgetünk. Valamikor a szociális otthonnak volt ez a rehabilitációs háza. Az épületet megkapta a falu, s az önkor­mányzat a civil szervezeteknek adta használatra. Azt mondják: ez lehet a kö­zösségi élet központja. Leg­utóbb a Németországból érke­zett adományokat osztották itt, s úgy látják: oktatóháznak is al­kalmas lenne. - A falusi gyere­kek hátrányból indulnak a vá­Néhány hónapon belül már díszburkolaton Is kerékpározhatnak a település lakói rosiakkal szemben. Ebből a hát­rányból szeretnénk lefaragni valamennyit. Itt kaphatnának a tanulási nehézségekkel küzdők szakemberektől segítséget. A kastélyosdombóiak össze­tartását és tenni akarását már a környező falvakban is példa­ként emlegetik. Ennél nagyobb elismerést nem kaphat egy kö­zösség. A régi nemtörődömség helyét átvette a tenni akarás, az egymásra figyelés. Az önkor­mányzat pedig mindenben partnere a civileknek. - Jó, hogy van kire támaszkodnunk - mondja Kirizs Zsolt polgár- mester. - Azonosak a céljaink: fejlődjön, szépüljön a tele­pülésünk. Szerencsére ez nem csak óhaj: Most épp két falurész díszburkolása kezdődik, s ke­rékpárút is épül hamarosan. A 3 millió 300 ezer forintos támo­gatással hatszáz négyzetméter­nyi terület kap díszburkolatot a központban és a Zádori utcát a Fő utcával összekötő szaka­szon. Hamarosan megkezdődik a kerékpárút építése is a szoci­ális otthontól a közútig, több mint kétszáz méter hosszan. KASTÉLYOSDOMBÓI MAGÁNÜGYEK Kalács és cifrakifli Kovács Istvánná és társai egyetlen főzőversenyről sem hiányozhat­nak, s akkor sem esnek két­ségbe, ha sok éhes embert kell jóllakatni. Legutóbb a csokonyavisontai kalácsfeszti­válról hozták haza a második helyezést. Ott idén négyen in­dultak: Kovácsné mellett Szi- bele Györgyné, Kirizs József- né és Zsifkó Györgyné alkotta a csapatot. Pizzatekercset, olajban sült kürtőskalácsot és cifrakiflit készítettek a ver­senyre. A hétvégi dombói főző­versenyen pedig körömpör­költben és csülökben kellett nagyot alakítaniuk. Hegyet mozgat a jóakarat Vannak emberek, akiknek a vé­rében van mások segítése. Soós Józsefié ilyen. Azt mondja: any- nyi örömet kapott az égiektől, hogy rosszul érezné és hálátlan­nak tartaná magát, ha nem pró­bálná meg viszonozni. - Oda­fenn nincs szükség az én segít­ségemre, hát megpróbálom köz­vetve kiegyenlíteni a számlát - mondja. Budapesten született a háború alatt, édesapját korán el­veszítette. - Csak Istennek kö­szönhettem, hogy tanár lehet­tem és három szép gyerekem született. S azt is, hogy súlyos betegségből fölépültem. 25 éven át tanított Darányban, majd sokáig a dombói szociális otthonban a sérült fiatalokat ne­velte. Nyugdíjasként sem pihen: gyerekklubot, egyesületet szer­vezett, meghatározó szereplője a közöségi életnek. - Dombón egy­re erősebb az igény az összetar­tozásra; ma már klubot alkotnak idősek és fiatalok. Nemcsak szót értünk egymással, hanem segít­jük is a másikat. Úgy érzem, jófelé haladunk, hogy igazi kö­zösséggé váljunk. Ebben a ma­gányos világban nagy szerencse, ha sikerül meglátni a másik em­berben azt, ami belőlünk hiány­zik. A szervezetünk célja a kö­zösségi élet javítása. Megtáncoltatja a sérülteket Bár a szociális otthonban a gaz­dasági ügyek vannak rábízva, ennél többre is vállalkozott Verigáné Borbély Szilvia. Táncolni tanítja az itt lakó sé­rült fiatalokat. Mégpedig olyan eredményesen, hogy nemrég Egerben, az értelmi fogyatéko­sok kulturális fesztiválján nagy sikert arattak. Az ő produkció­juk is a legjobbak közé került, s felléphettek a gálaműsorban.- Egy színdarabot állítottunk össze kollégámmal, sok tánccal és ütemhangszeres produkció­val. Ennek egy részét választot­ták be a gálába - mondja a fiatal- asszony. - Tavaly jártam mo- derntánc-tanfolyamra, és az ott tanultakból igyekszem minél többet átadni az itt lakóknak. Hetente egyszer próbálunk egy körülbelül húsztagú társaság­gal. Ami esetleg ügyességben ki­csit hiányzik, azt pótolják a lel­kesedésükkel, fejleszti őket, s addig sem töltik az idejüket cél­talanul. Főleg a fiúk jönnek szí­vesen, úgy tűnik, jobban szeret­nek táncolni a lányoknál. A szín­pad sem új nekik. A sérültek fesztiválján már rendszeres fel­lépők: tavaly Szolnokon jártak, jövőre pedig Szegedre készül­nek. Már a programot tervezik: latin táncokkal lépnek majd fel. t i t > MÜLT ES JOVO

Next

/
Thumbnails
Contents