Somogyi Hírlap, 2005. szeptember (16. évfolyam, 204-229. szám)
2005-09-05 / 207. szám
SOMOGYI HÍRLAP - 2005. SZEPTEMBER 5., HÉTFŐ 3 MEGYEI KÖRKÉP Kicsit javított az MSZP felmérés Egy férfi, ha diplomás, könnyebben száll repülőgépre A Budapesti Corvinus Egyetem Marketingkutatás és Fogyasztói Magatartás Tanszéke és az AS-M Kiadói Kft. közvélemény-kutatást végez a napilapot vásárló, felnőtt magyar lakosság körében. A minta nem reprezentálja a teljes felnőtt lakosságot, de alkalmas arra, hogy a 18 év feletti napilapvásárlókról következtetéseket vonjunk le. Ha tegnap lettek volna a választások, ön melyik pártra szavazott volna? Hétfőnként új eredmények Az augusztusi adatok szerint az MSZP népszerűsége 0,9 százalékponttal nőtt, a Fidesz szavazóbázisa pedig hasonló mértékben csökkent a júliusban mérthez képest. Az SZDSZ támogatottsága továbbra is 5% körüli, az MDF-re szavazók aránya azonban 4,5%-ról 3-ra csökkent. A parlamenten kívüli pártok szavazóinak aránya kicsit csökkent az elmúlt hónaphoz képest. Az augusztusban megkérdezettek közül 15,8% nem döntötte még el, kire szavazna, ha most vasárnap lennének a választások. Azok aránya, akik nem mennének el szavazni, e hónapban 1,5 százalékponttal növekedett. Augusztusban kissé csökkent a különbség a két nagy párt között A biztos szavazók válaszait tekintve az augusztusi felmérések alapján azt állapíthatjuk meg, hogy míg a Fidesz szavazótábora gyakorlatilag nem változott, addig az MSZP 2,4 százalékponttal bővítette szavazóinak körét a júliusi adatokhoz képest. Az SZDSZ támogatóinak aránya nem változott (6,7%). Az MDF a biztos pártválasztók között is vesztett népszerűségéből. Augusztusban 4,4% azok aránya, akik az MDF-re szavaznának, 1,9 százalékponttal kevesebben, mint júliusban. A parlamenten kívüli pártok biztos szavazóbázisa összességében e hónapban szűkült, de továbbra is 7% körüli maradt. Orbán népszerűsége változatlanul magasabb Gyurcsányénál Az Orbán Viktort választók aránya stabilan 29% körül van, és ez nem változott augusztusban sem (29,3%). Gyurcsány Ferencre kevesebben szavaznának, de arányuk növekvő tendenciát mutat augusztusban is. Ön vajon félne repülőre ülni mostanában, amikor több légikatasztrófa is történt? Szeretek repülni Nem tudom megítélni A megkérdezettek 34,7%-a válaszolta, hogy fél a repüléstől. Közülük 12% elsősorban a terrorcselekményektől, 22,7%-uk pedig a légi közlekedés egyéb veszélyeitől tart. A válaszadók közel fele, 46,3%-a nem félne gépre szállni. A KUTATÁS VEZETŐI: DR. SIMON JUDIT ÉS DR. HOFMEISTER-TÓTH ÁGNES FORRÁS: BUDAPESTI CORVINUS EGYETEM MARKETINGKUTATÁS ÉS FOGYASZTÓI MAGATARTÁS TANSZÉK - REGGEL-GRAFIKA BÁR AZ UTÓBBI hetekben többször olvashattunk hírt repül& gép-szerencsétlenségről, ettől még az áll, hogy a szabályozás jóval komolyabb és körültekintőbb a hagyományos légitársaságok és a „fapados” diszkonttársaságok gépeinél, mint a többi közlekedési eszköznél. Emellett különböző listák is készülnek a légitársaságokról, amelyek a tájékozódás mellett az utazók bizalmát is erősíthetik. AZ ELMÚLT HÉTEN azt kérdeztük a napilapvásárlóktól, félnének-e, ha mostanában repülőre kellene ülniük. A megkérdezettek 34,7 százaléka válaszolt igennel a kérdésre. Közülük 12 százalék elsősorban a terrorcselekményektől, 22,7 pedig a légi közlekedés egyéb veszélyeitől tart. A válaszadók csaknem fele nem félne, ha a közeljövőben repülővel kellene utaznia, 10,7 százalék pedig kifejezetten szeret repülni. 8,4 százalék nem nyilvánított véleményt a kérdésben. KISSÉ ELTÉR a férfiak és a nők álláspontja. Azok között, akik nem félnek a repüléstől, magasabb arányban vannak a férfiak. Az erősebb nem képviselői közül kevesebben gondolják, hogy ez a közlekedési eszköz veszélyesebb lenne, mint bármely másik. A terrorfenyegetettséget mindkét nem képviselői egyforma arányban jelölték mega félelem indokául. A VÁLASZOKAT elemezve kiderül, a különböző életkorú válaszadók véleményében is van eltérés. A 18-44 éves korúaknak a legpozitívabb a hozzáállásuk a repüléshez, ők magasabb arányban válaszolták, hogy szeretnek repülni. A 45-59 éves korosztály jobban fél a terrorcselekményektől mint az átlag, a 60 éven felüliek pedig kevésbé tudták megítélni a repülés biztonságát, mint a többi korosztály. A VÁLASZADÓK végzettségét tekintve is mutatkoznak eltérések. Érdekes módon a felsőfokú végzettségűek az átlagnál jobban tartanak a terrortól, viszont egyéb szempontból nem tartják veszélyesebbnek a légi közlekedést a többinél Az alap- és középfokú végzettségűek véleménye éppen fordítottan alakul, ők az egyéb veszélyektől félnek inkább. Somogy tapasztalatokat gyűjt Vásternorrlandban svéd kapcsolat Közös uniós érdekek SVÉDORSZÁG v y Terület 450'QOOknf Népesség: 9 millió fő Várható élettartam: Férfiak: 77 év Nők: 83 év Az Európai Unióban szerzett tapasztalatok fel- használásáról tárgyalt a svédországi testvérmegyében, Vesternorrland- ban pénteken a megyei közgyűlés küldöttsége Sárdi Árpád, a közgyűlés alelnöke vezetésével. A delegáció tagja Vörös Tamás megyei főjegyző, Spiegel József, a közgyűlés somogyértes tanácsnoka és Gelencsér Attila, a közgyűlés Fidesz-frakci- ójának tagja. Kercza Imre Svédországi tartózkodásuk alatt szerzett tapasztalataikról tegnap este Sárdi Árpád (képünkön) a Somogyi Hírlapnak a következőket mondta:- Egyik legtartalmasabb külföldi testvérmegyei kapcsolatunk a svédországi. Az európai uniós források elnyerésében, a projektek menedzselésében lényegesen előttünk járnak. Ennek oka a tízévnyi előnyük és az a tény, hogy Brüsszelben önálló irodával rendelkeznek. Jó lehetőséget biztosít számunkra - nekünk, somogyiaknak és a dél-dunántúli régiónak nem lévén irodája az unió központjában -, hogy együttműködésüket és segítségüket ajánlották a forrásokhoz való hozzájutás megkönnyítésében. A közös munka egyelőre három területre terjed ki: az egészségügy, a mezőgazdaság és ifjúsági kapcsolatok erősítése. Az egészségügyben egy olyan közös konferenciát tervezünk, amely az elmúlt években Nagyatádon szerzett tapasztalatokra is építene, hiszen a dél-somogyi fürdővárosban évek óta gyógyítanak svéd reumatológiai betegeket. A mezőgazdaság területén a svédek jóval előttünk járnak a különböző vállalkozók közötti együttműködésben. Követendő megoldások sorát alakították ki például a gép- kapacitások közös kihasználásában. Ami az ifjúságot illeti, szeretnénk folytatni a gyakorlati cserekapcsolatokat, mint például a barcsi és a vester- norrlandi erdészeti szakközép- iskolák szakmai, gyakorlati csereprogramját. A megyei közgyűlés küldöttsége ma Stocholmban a nagykövetnél tájékozódik a kapcsolatépítés további lehetőségeiről. Névtelen jó- és rosszakarók feljelentők Gyakran az irigység vagy bosszú vezeti a levélírókat Önmagukat túlélt, régi reflexek Az ötvenes években ha csak egy kicsivel volt többje valakinek, az a szomszédban lakó derék elvtárs szerint biztos, hogy „disznót vágott”. Ki ne emlékezne Dezsőre, Pelikánék disznójára Bacsó Tanújából Az egykori besúgótársadalom számára újabb terep nyílik bimbózó demokráciánkban. Alig jött létre például az adórendőrség máris érkeztek a feljelentések. A társadalmi elégtétel (aki gazdag, az tolvaj, \ és bűnhődni fog) és a besúgás tradíciója újra felbukkanni látszik Magyarországon. (Lengyel László politológus - képünkön.) (Folytatás az 1. oldalról.) Többnyire az irigység miatt ragadnak tollat azok is, akik az adóhatóságot szeretnék tájékoztatni - persze, „állampolgári kötelességből”, de nevüket elhallgatva - az általuk tapasztalt adócsalásról. Esküdt József, az APEH megyei igazgatóságának szóvivője elmondta: évente 250-300 bejelentést kapnak, általában minden második névtelen. Sokszor éppen a név elhallgatása hátráltatja az ügyet, mert az ilyen bejelentések legtöbbször hiányosan érkeznek, ám a hatóságnak így nincs lehetősége pontosítani az adatokat. Amúgy az adóhatóság a jogszabály szerint mellőzheti az ilyen ügyek kivizsgálását, ám ha a levél olyan adatokat tartalmaz, akkor minden esetben leellenőrzik a bejelentésben foglaltak valódiságát. Az ilyen levelek nagyobb része egyébként megalapozatlan, a haragos vagyongyarapodását firtatja, irigységből, rosszindulatból. A várt „elégtétel” azonban elmarad, mivel - s ezt általában sérelmezik is a bejelentők - ők semmiféle tájékoztatást nem kapnak az esetleges vizsgálatról vagy annak eredményéről. Azt pedig nem mérik fel, hogy ha alaptalanul vádolnak valakit adócsalással, azzal maguk követnek el bűn- cselekményt, amiből rendőrségi ügy is lehet. A kaposvári városházára hetente egy-két szabálysértésről szóló névtelen levél érkezik - ezeket mindig kivizsgálják, és általában a felét megalapozottnak is találják. Farkas Edit aljegyző szerint nem igazán érthető, hogy a feljelentők - akik rendszerint arról írnak, hogy a szomszéd nem kaszálta le a parlagfüvet, vagy több állatot tart a megengedettnél, esetleg hangoskodik - miért nem adják a nevüket. Talán a haragos viszonytól félnek. A leginkább a rendőrséghez érkező bejelentéseknél érthető, ha valaki nem adja a nevét: különösen egy súlyosabb bűn- cselekmény esetében talán joggal félhet a bosszútól. Ez volt az egyik indoka annak, hogy a rendőrség - tulajdonképpen - legálissá tette a névtelen bejelentéseket a Telefontanú vonal, illetve a zöldszám létrehozásával. Ezeknek ugyanis éppen az a célja, hogy a bejelentőt védjék. Biró Gábor sajtóreferenstől megtudtuk: a megyei zöldszámra az idén eddig 21 hívás érkezett bűncselekménnyel kapcsolatban, s ezek közül öt volt olyan, amely valóban nyomra vezette a rendőröket. Egyre népszerűbb az országos Telefontanú-vonal is: a budapesti központban évente mintegy húszezer hívást regisztrálnak, ebből az idén négyezerkétszázötven tartalmazott a rendőrség számára használható információt. így sikerült elfogni például egy 45 millió forintos bankkártyacsalás tetteseit, így derült fény arra is, amikor egy anya megölte újszülöttjét, vagy egy idős férfi halálának gyanús körülményeire: a bejelentés kapcsán derült ki, hogy azok a fiatalok gyilkolták meg, akikkel eltartási szerződést kötött.
