Somogyi Hírlap, 2005. szeptember (16. évfolyam, 204-229. szám)

2005-09-04 / Vasárnapi Somogyi Hírlap, 36. szám

2 Közélet, gazdaság, politika 2005. szeptember 4., vasárnap Nem az autópályák hajtják a gazdaságot A számháború folytatódik. A Fidesz szerint nem egészséges a gazdasági növekedés, mert döntően az autópálya-építéseknek köszönhető, a szak­értő viszont állítja, az adatok egészen mást mutatnak. politikában az a bor­zasztó vagy szép - ki- ' nek-kinek az ízlése sze­rint -, hogy még a mate­matikai alapvetéseket, a számo­kat is mindenki úgy értékeli, ahogy épp az aktuális helyzeté­ből következik. Ezért nem meg­lepő, hogy az ellenzék sötéten, a kormány viszont pozitívan látja a jelenlegi állapotokat és a jövőt. Azt azonban most a Fidesz­nek is el kell ismernie, hogy nő a gazdaság - a KSH ebben nem tévedhet -, de a párt egyik parla­menti képviselője a hét elején azt állította, hogy ez a növeke­dés egészségtelen, hiszen a kor­mány mesterségesen pumpálta föl az adatokat. Domokos László azzal érvelt, hogy az elmúlt hat hónap beruházásainak 40 szá­zalékát az állami hitelekből fi­nanszírozott útépítések adták, s ha ezt levesszük, akkor kiderül, kisebb a beruházási teljesít­mény, mint a múlt esztendőben. Továbbá kifejtette, hogy nem mehet jól az a gazdaság, ahol a növekedésből nem keletkezik többletmunkahely, ahol adó- csökkentés helyett év közben is adót emelnek, és ahol tetemes államadósságot halmoz fel a kormány. így az EU új tagjai kö­zött nem vagyunk dobogósok. Hegedűs Miklós szőrszálha- sogatásnak tartja az ellenzéki párt okfejtését. A GKI Gazdaság- kutató Rt. ügyvezető igazgatója szerint az tény, hogy az építő­ipar - beleértve a sztrádaberuhá­zásokat - jobban fejlődik, mint az ipar és a feldolgozóipar, csak­hogy az építőipar a GDP arányá­ban mindössze öt százalékot tesz ki, tehát egyszerű blöff azt állítani, hogy csupán ez lendíte­né föl a magyar gazdaságot. Ar­ról nem beszélve, hogy a Fidesz- kormány idején szintén a válasz­tás előtti évben kapcsolt rá az autópálya-építés, akkor viszont erre nem hivatkoztak, másfelől viszont az elmúlt évben az ellen­zéki párt azt rótta a kormány ter­hére, hogy nem épít sztrádát, te­hát akármit is csinál a kabinet, az nem lehet jó Orbánéknak. A közgazdász emlékeztetett még arra is, a legnagyobb ellenzéki párt tavaly azzal próbálta a gaz­daság teljesítményét bagatelli­zálni, hogy azt a mezőgazdaság kiugró teljesítménynövekedésé­re (36-40 százalékkal múlta felül a 2003-as évet) fogta, holott az agrárium csupán négy százalé­kot képvisel a GDP-ben. Hegedűs Miklós azt a vádat sem tartja megalapozottnak, hogy az áfacsökkentés azért el­hibázott ötlet, mert egyfelől nem növeli a versenyképességet, ugyanakkor viszont csökkenti az állam bevételeit. A szakértő állítja, egy gazdaság versenyké­pességét az határozza meg, ho­gyan alakul a termelékenység és a bérek aránya. Azokban az ága­zatokban, ahol a termelékenység gyorsabb ütemben nő - szeren­csére van ilyen bőven: jármű­ipar, számítástechnika - ott a fi­zetéseket is jobban lehet emelni. Az persze tény, hogy egyes ipar­ágakban - ilyen például a köny- nyűipar - a magyar gazdaság nem bírja a versenyt Ázsiával, főleg Kínával, még akkor sem, ha a minimálbért fizetik a dolgo­zóknak. De ez nem csupán ma­gyar probláma, ettől az egész vi­lág szenved. De arról is megfeledkeznek a Fidesz tájékán, hogy a hatalmuk második felében nem éppen a szárnyalás volt a hazai gazdaság­ra a jellemző, és a GDP-növeke­dés motorja épp a költségvetési szférában végrehajtott béreme­lés volt, amit sokféleképpen le­het jellemezni, de úgy biztosan nem, hogy növelte volna hazánk versenyképességét. S bár sokféle szempontból lehet értékelni egy ország gaz­dasági mutatóit, annyi tény, az új tagállamok adatait összessé­gében elemezve a legjobbak közé tartozunk. HÍREK Már csak egy magyart keresnek NEW ORLEANS: A hurrikán után semmit nem lehet tudni arról a fiatalemberről, aki két éve dolgozott egy helyi szállo­dában. Tegnapra kétezer menekült maradt a hurrikán áldoza­tává lett amerikai város fedett stadionjában, a Superdome- ban. A hurrikán érkezése előtt azok kaptak itt helyet, akiknek nem volt hová menekülniük. Az itt maradók várják, hogy a Nemzeti Gárda egységei folytassák a kimenekítést. Egyperces csend a túszdráma áldozataiért BESZLAN: Tegnap helyi idő szerint egy órakor egyperces néma főhajtással emlékeztek az egy évvel ezelőtti véres túsz­drámára. A terroristák a tavalyi tanévnyitón elfoglalták az általános iskolát, és az ostromban 331 ember, ebből 186 kisgyermek halt meg. Az emlékezéskor 331 hófehér léggömb szállt a magasba, miközben a hozzátartozók zokogásban törtek ki. Putyin orosz elnök megígérte, hogy feltárják az igazságot és megbüntetik a vétkeseket. Legkevesebb húsz iraki katonát megöltek BAAKÚBA: Húsz iraki ka­tonát és rendőrt öltek meg felkelők tegnap egy táma­dássorozatban Baakúba körzetében. A Bagdadtól 55 kilométerre északra fek­vő városban kilenc rendőr vesztette életét a felkelők­kel vívott tüzpárbajban. Nyolc biztonsági személyt az egyik külvárosban öltek meg. Három iraki katona a konvojukat ért támadásban halt meg északra. A fővá­rostól 95 kilométerre északra fekvő Szamarrában négy civilt megölt, tizen­egyet megsebesített három aknagránát. Az Európai Unió Koszovóba megy NEWPORT: Az uniós külügyminiszterek úgy határoztak walesi találkozójukon, hogy az Európai Unió ezentúl hang­súlyozott szerepvállalásra törekszik a koszovói helyzet ren­dezésében. A külügyminiszterek newporti tanácskozásu­kon kifejezték igényüket arra a jövőbeni lehetőségre, hogy az Európai Unió érdemi szerepet kapjon végre Koszovó jövőbeni státusának kidolgozásában. Mikisz Theodorakisz UNESCO Zene-díjas AACHEN: A nyolcvanéves görög zeneszerző, Mikisz Theo­dorakisz kapja novemberben az UNESCO idei zenei diját. A Zorba, a görög dallamainak szerzője a világ egyik legran­gosabb zenei kitüntetését kapja, mellyel 2500 euró, több mint 600 ezer forint jár. Theodorakisznak nem csupán ze­neszerzői érdemei vannak: sokat tett a békéért, a népek közötti megértés erősítéséért is. Nem láthatta Karcsikat az édesanyja ISZTAMBUL: Nem láthatta Tüysüz Mehmed Karcsikét ma­gyar édesanyja Isztambulban. Az édesanya a megállapodás értelmében tegnap találkozott volna gyermekével az apa szü­leinél. A gyerek és az apa nem jelent meg. Az anya megvárja a szeptember végi újabb tárgyalást. Az apa keresetet indított, hogy a gyereket nála helyezzék el. Az isztambuli bíróság első fokon az édesanyának ítélte Karcsikét, amíg ez nem lesz jog­erős, az anya havonta kétszer láthatja-láthatná gyermekét. New Orleans soha többé nem lesz a régi RAY NAGIN, New Orleans polgár- mestere Bush elnököt sem kímélte, amikor az leszállt a katasztrófa sújtot­ta déli városban.- Nem sokat segített rajtunk, hogy az elnöki különgéppel körözött egyet a város fölött. Elmondjam, hogy a fosz­togatók miért vehették át a hatalmat a város felett? Mert a legtöbben a mentés­sel voltak elfoglalva. Erősí­tésre van szükség, kato­nákra, buszokra - és sofő­rökre. Arra lenne szükség, hogy az összes hivatásos buszsofőr idejöjjön és kive­zesse azokat az átkozott buszokat. Arra lenne szükség, hogy tö­röljék az összes átkozott buszjáratot, és a buszokat New Orleansba küldjék. Egyre csak ezt hajtogatom. Legalább húszezer ember vár a stadionon kívül. Rettenetes helyzetben vannak. A polgármester szerint az elnök és Louisiana állam kormányzója eddig nem sokat tett.- Fogalmam sincs, hogy azok ott fent mit csinálnak. De tudja, az isten mindent lát, és ha nem tesznek meg mindent, meg fognak fizetni érte. Mert minden elvesztegetett nap em­berek halálába kerülhet. Jönnek a hí­vások: „a padláson vagyok, a nyaka­mig ér a víz, nem bírom tovább”. Nagin polgármester elmondta, hogy a média is csal, amikor állandóan a fosztogatókat mutatja. Sokan ugyanis csak élelmet és vizet keresnek.- Szervezzék meg, hogy minél több ember keresse meg telefonon vagy levélben a kongresszusi képvise­lőjét, az elnököt, a kormányzót. Szó­lítsák fel az átkozott irodájukat, hogy csináljanak végre valamit. Senki se tartson sajtótájékozatót addig, amíg ennek a városnak a sorsát nem ren­dezték. Ne mondja nekem senki, hogy negyvenezer ember tart ide. Ide senki sem érkezett meg. Emberek hal­nak meg. Sokan elveszítik a munkáju­kat, hajléktalanok lesznek. New Or­leans soha többé nem lesz a régi. Kampányötletek az MSZP-től Tizenhat év után itt az ideje a folyamatosságnak, hogy a mindannyiunk érdekeit szolgáló programok végre befejeződhessenek - mondta Hiller István Pápán. Az MSZP tartalmi és formai újdonságokat, olyan legális eszközöket fog alkalmazni, amilyenekkel Magyaror­szágon párt még nem élt. Eddig nem látott küllemű plakátokon, szórólapokon hirdetik a közös értékeket. SZDSZ: 2006 az egészség éve A magyar egészségügy átalakítása lesz az SZDSZ prog­ramjának egyik fő eleme a 2006-os választásokon is, nem elfogadható, hogy így működik - mondta tegnap Kuncze Gábor. - A liberális párt program alapján köt koalíciót. Ilyenkor az egyik legfontosabb elem: lesz-e kormányprogram, amelyik változtat az egészségügyön. A PM és a Fidesz vitája A Fidesz szóvivője szerint a Központi Statisztikai Hi­vatal odáig süllyedt, hogy a Pénzügyminisztériumból irányítják munkáját. Nem csoda, hogy a külföldi elemzők nem hisznek a magyar számoknak - Révész Máriusz erről tegnap a KSH épülete előtt beszélt. Ka­tona Tamás, a PM közigazgatási államtitkára: meg­szaporodtak a pozitív adatok, a gazdaság jól teljesít. Az esőistent siratja a mezőgazdaság Az irtózatos mennyiségű esőt az összes termény megsínylette. A kuko­rica és a szőlő minősége és mennyisége még javulhat. Az árakra nem volt egyforma hatással, bár inkább a drágulás a jellemző. A zöldségek, gyümölcsök legalább 25-30 százaléka esett áldozatul a borzasztó mennyiségű nyári csapa­déknak - állítja Mártonffy Béla, a Magyar Zöldség-Gyümölcs Szakmaközi Szervezet és Terméktanács ügyvezető igaz­gatója. Az ipari paradicsom - ebből készítik a sűrített paradicsomot, a ketchupöt - még jobban megszenvedte az időjárást, a meny- nyiség 40 százaléka lett az enyészeté. Ez azért kínos különösen, mert az ipari paradi­csom elállítását támogatja az unió, így a ter­méskiesés miatt kevesebb pénzhez jutnak a gazdák. A gyümölcsök közül azok mentek leginkább tönkre, amelyeket nem lehet soká­ig eltartani, hiszen a nedvesség miatt a héjuk fölnyílt, fertőzés lépett fel. Szilvából, ősziba­rackból, a fekete szederből negyedével keve­sebb került az asztalokra, a meggy több mint egyharmada sem­misült meg. A gyö­kérzöldségeknél (sárga-, fehérrépa), a káposztánál is je­lentős volt a kiesés, fgy idén szinte egyik zöldségnél, gyümölcsnél sem alakult ki túlkíná­lat, ezért viszony­lag jó árakat kap­tak a termelők, vi­szont a fogyasztók a reméltnél drágábban szerezhették be a friss árut.- Idén 3,5-3,8 millió hektoliter borra szá­mítanak a gazdák, ez 30 százalékkal lesz ke­vesebb, mint tavaly - mondta Urbán András, a Hegyközségek Nemzeti Tanácsának főtit­kára. A csapadék komoly növényvédelmi problémákat okozott, a fakó- és szürkerot­hadás, a peronoszpóra, a lisztharmat súlyos károkat okozott. A vékonyabb héjú bogyók pedig felrepedeztek, ami további fertőzésve­szélyt jelent. A korai érésű fajtáknál - irsai, ezerjó, Csabagyöngye - már megkezdődött a szüret, a mustfok a fajtától és a területtől függően 14-16 között alakul, ami két fokkal marad alatta a tavalyinak. A közép- és késői érésű fajtáknál jobb a helyzet, ha ilyen ma­rad az idő, mint ezen a héten, akkor sokat ja­vulhat a szőlő minősége és nagyobb mennyiség ke­GABONÁK, ZÖLDSÉGEK ÁRAI 2005. jan.-jún. (Előző év azonos időszaka = 100,0) Babonafélék (vetőmaggal! I jZHZZ2 59.5 Ipari növények "V.'. . .T 100,7 ebből: olajnövények 95,7 Frisszöldségek 103,0 Virágok ZZ~ 99,9 Burgonya 49,9 Gyümölcsfélék !' 104,1 Bor 75,5 Növényi és kertészeti term. ossz. '".TV" 77,7 rülhet a putto­nyokba. A fő­titkár nem tudja, mindez hogyan hathat a bor árára - a kereskedelmi szempontok talán még na­gyobb súllyal esnek latba -, az biztos, az év A dinnyét a hideg miatt gyakran éretlenül szedték le, s nem tett jót neki az árharc sem végéig semmi sem változik, mert addig új bor alig kerül a polcokra, a tavalyit és a még régebbit lehet megvásárolni. A gabonatermés mind mennyiségi, mind minőségi szempontból rosszabb, mint ami­re a termelők tavasszal számítottak: 4,3 mil­lió tonnát arattak, a csökkent sikértartalom miatt ennek fele takarmány-, másik fele ke­nyérminőségű. A kenyérárakat azonban ez nem befolyásolja jelentősen, mert egyrészt van még bőven búza és rozs tavalyról, más­felől a liszt áránál döntőbb szerepet játsza­nak a piaci viszonyok. A kukorica mennyi­ségét most még nem lehet megtippelni, a szeptemberi időjárás nagyon meghatározó lesz; ha sokat süt a nap, akár a tavalyi kiug­ró eredményeket is megközelítheti. (*Az előző év II. negyedévéhez képest) (%) Gazdasági növekedés* 4,1 Beruházások növekedése* 9,4 Építőipar aránya a GDP-ben 5,0 Mezőgazdaság aránya a GDP-ben 4,0 Versenyképesség növekedése [2004) 8-9 Beálbér növekedése (2004) _______2^

Next

/
Thumbnails
Contents