Somogyi Hírlap, 2005. szeptember (16. évfolyam, 204-229. szám)
2005-09-29 / 228. szám
SOMOGYI HÍRLAP - 2005. SZEPTEMBER 29., CSÜTÖRTÖK 7 VI L Á GT Ű KÖR Marcinkiewicz a győztes párt kormányfőjelöltje Erős és szilárd kormányt akar alakítani a lengyel választások győztes pártjának, a konzervatív Jog és Igazságosság (PiS) miniszterelnök-jelöltje. Ezt maga Kazimierz Marcinkiewicz jelentette ki. Marcinkiewicz a köz- szolgálati rádiónak adott nyilatkozatában hangsúlyozta: kormányában egyenrangú szerepet fog kapni a PiS és a liberálkonzerva- tív szövetségese, a Polgári Platform (PO). A politikus egyúttal visszautasította a feltételezést, hogy pártja csupán ügyvezető kormányfői feladatra kérte volna fel. „Elfogadtam a megbízást, hogy négy évre szóló koalíciós kormányt alakítsak a PO-val” - mondta. Meglepetésként hatott ugyanis, hogy a várakozásokkal ellentétben nem a PiS ve- , zetője, Jaroslaw Kaczynski lett a párt kormányfőjelöltje, hanem Marcinkiewicz. A PO vezetője nem rejtette véka alá a jelölt személyével kapcsolatos csalódottságát. Donald Tusk azt állította: Kaczynski „kibújik a felelősség alól". Marék Belka távozó miniszterelnök szerdán búcsúlátogatásra Washingtonba utazott. Huszonkét meggyilkolt irakit találtak Tál Afarban tegnap öngyilkos merényletet követett el egy nő. A pokolgép ott robbant fel, ahol helyi lakosok háborús kártérí- tésért álltak sorba. A felkelők Haglania városban rakétatámadást hajtottak végre; ötöt közülük megöltek a szövetséges erők. Irak déli felében 22 ember holttestét fedezték fel. Valameny- nyiüknek össze volt kötve a keze, szemüket bekötötték. A rendőrség szerint az áldozatokat előzőleg megkínozták. Kedden egy támadásban a lázadók 12 embert lőttek le, köztük kilenc újsütetű rendőrt. Az ENSZ menekültügyi ügynöksége újból arra kérte a külföldi országokat, hogy ne tagadják meg továbbra sem a tartózkodási engedélyt az iraki menekültektől, mert a helyzet még nem elég biztonságos hazatérésükhöz. Három év a fogolykínzó katonanőnek Három év börtönre ítélte és elbocsátotta a hadseregből az amerikai katonai bíróság Lynndie Enlandet az iraki Abu Graib börtönben elkövetett fogolykínzások miatt. A botrány egyik legis- merett szereplője sírva fogadta az ítéletet, noha a maximális tíz év helyett csak hármat kapott. A 22 éves nő a per során bocsánatot kért a megalázott irakiaktól, s azt vallotta: élet- és katonatársának akart tetszeni, amikor részt vett a kínzásokban és az abszcén cselekedetekben. A tárgyalásra a védelem elvitte En- tand tíz hónapos kisfiát, de ez nem hatotta meg a vádlót. Az ügyész rámutatott: nem tud alyan esetről, amely annyit ártott volna az amerikai hadsereg tekintélyének, mint az, amit a catonanő és nyolc társa az Abu Graib börtönben elkövetett. Törökország tárgyalhat európai unió Előfeltétel, hogy Ankara is ismerje el Ciprust A csatlakozás kérdéséről leginkább a kulisszák mögött folyt vita Ciprus követelései Törökországtól AZ uniós tag szigetország torának engedélyezni kell a kereskedelmet és afömekea^srCiprus viszonylatában; háza kell rendelnie a törqk Wampolgarokat és katonákat; vissza kell adnia az elvetft^ijéaBÓMt; kártérítést kell fizetnie a megszállás során eles&tbkomkdiámk; el kell ismerAz Európai Parlament tegnap jóváhagyta Török-* ország uniós csatlakozásának megtárgyalását. Csák Elemér Október 3-án megkezdődhetnek az EU-csatlakozási tárgyalások Törökországgal. Nagy szavazat- többséggel így döntött tegnap az Európai Parlament (EP) Stras- bourgban. A képviselők ugyanakkor kikötötték: ha Ankara nem ismeri el rövid időn belül Ciprust, és továbbra is megsérti az emberi és kisebbségi jogokat, a tárgyalásokat fel kell függeszteni. Az unió 25 tagállama közül Ausztria egyedüliként azt követelte, hogy a tárgyalások végcélja ne csupán a teljes jogú tagság legyen, hanem a célok között szerepeljen valamiféle különleges partneri viszony is, ezt Törökország elutasította. A Néppárt kezdeményezésére az EP 311-285 arányban úgy döntött, elhalasztja a szavazást arról a jelentésről, amely kiterjesztette volna Törökország társulási szerződését, illetve a vámuniót a tíz új tagállamra, köztük Ciprusra is. A vitában Hans-Gert Pöttering, néppárti jelentéstevő azt mondta: amennyiben Ankara még a voksolás előtt nem jelenti be, hogy Ankara megnyitja kikötőit és repülőtereit a ciprusi járművek előtt, a szavazás elhalasztását fogja kérni. A halasztás nem jelenti annak akadályát, hogy a jövő héten elkezdődjenek a csatlakozási tárgyalások, de komoly politikai jelzésként értelmezhető. A nyár folyamán a török kormány nyilatkozatban közölte, hogy az „Ankara-jegyzőkönyv” néven ismert kiegészítés (amely a társulási szerződés hatályát kiterjesztené) nem értelmezhető Ciprus elismeréseként. Gyakorlatilag ez az álláspont azt jelenti, hogy Törökország változatlanul megséri az áruk és a személyek szabad mozgásának uniós elvét, s nem engedi be kikötőibe, illetve légi kikötőibe a ciprusi felségjelű hajókat és repülőgépeket. A tagállamok szeptember 21-én megegyeztek abban, hogy a ciprusi követelések ellenére a szigetország elismerését nem kötik konkrét dátumhoz. Még aznap a török külügyminisztérium bejelentette, hogy Ankara csak akkor ismeri el hivatalosan Ciprust, ha az ENSZ keretében átfogó megoldást találnak a sziget megosztottságának problémájára. (Ciprus egyharmada 1974 óta török megszállás alatt van; ezt az államalakulatot csak Azerbajdzsán ismeri el.) A brit Európa-ügyi miniszter tegnap - még a szavazás előtt - azt mondta az Európai Parlament plenáris ülésén, hogy országa az unió soros elnökeként mindent megtesz a további csatlakozási tárgyalások megkezdéséért. Megfigyelők szerint ez azt jelenti, hogy a britek e hét végén igent mondanak a horvát csatlakozás előkészítésére is. Horvátország EU-csatlakozását szomszédai - köztük Magyarország - határozottan támogatják. Több jel is utal arra, hogy a britek is engedékenyebbek lettek, s megfelelőnek ítélik Zágráb együttműködését a hágai nemzetközi bírósággal. Az ítélőszék eddig úgy vélte, hogy Horvátország nem tesz lépéseket a háborús bűnökkel vádolt Gotovina tábornok előkerítése érdekében. nie a Ciprusi Köztársaságnak a sziget feletti autoritását. Ha mindez nem történikjiug, az Nicosia szerint veszélyes precedenst teremt, különaxb^elet-Eurygá szemében, ahol a múltában több országnak volrté^pt^imigyobb szomszédaival A megszállt területen együtt lobog a török és a ciprusi török zászló Nyugat-Szahara újra az ENSZ előtt remény Megoldódhat Afrika legrégebben húzódó gyarmatosítási ügye ALGÉRIA ■ Laayoune,' MAURITÁNIA I I marokkói megszállás alatt I i a Polisario kezén AA menekülttáborok — marokkói építésű fal 200 km ST - REGGEL-GRAFIKA Ismét a világszervezet elé kerül Nyugat-Szahara ügye, amely kereken harminc esztendeje vár megoldásra a fekete földrészen. Amikor 1975-ben Spanyolország lemondott gyarmatairól, a területre Marokkó és Mauritánia is bejelentette igényét. Hasonlóképpen lépett fel a Polisario Front nemzeti mozgalom, függetlenséget követelve a nomád lakosságnak. A hágai nemzetköA KANARI- SZIGETEK (SPANYOLORSZÁG) OTmdouf AÁ \ A zi törvényszék kimondta a szaharaiak önrendelkezésijogát, Marokkó azonban katonákat küldött a foszfátban gazdag vidékre. A kirobbant háború miatt tízezrek menekültek Algériába, s laknak ma is táborokban. 1991-ben az ENSZ elérte a tűzszünetet, de a probléma nem oldódott meg. A bevonulást követően ráadásul sok ezer marokkói települt le Nyugat-Szaharában. A világszervezet James Baker volt amerikai külügyminisztert kérte fel közvetítésre. Az 1997- ben létrejött megállapodás azonban Marokkó miatt nem lépett életbe, s Baker tavaly lemondott. Az utóbbi hónapokban az ügy ismét előtérbe került. Erősödtek a függetlenségi törekvések, s Marokkó több ellenzéki vezetőt börtönbe vetett. A Laayoune-ba érkezett külföldi küldöttségeket és újságírókat visszatoloncolták. Limán Ali, a Polisario angliai képviselője úgy nyilatkozott: a helyzet robbanásveszélyes. A palesztinokhoz hasonlóan a nyugat-szaharaiak is fegyveres harcot, intifádát hirdettek meg, s egyre több afrikai ország jelenti be, hogy elismeri a szaharaiak önrendelkezési jogát. A The Economist szerint a kibontakozást elősegítheti, hogy John Bolton, az USA új ENSZ- nagykövete hosszú ideig foglalkozott a nyugat-szaharai kérdéssel. A politikus James Bakerrel együtt több alkalommal személyesen is járt a térségben. A téma valószínűleg napirenden lesz a marokkói vezetők e heti tárgyalásain is a francia, majd a spanyol miniszterelnökkel. ■ Csák E. Újabb tömegsír Szrebrenyica mellett több mint száz bosnyák földi maradványait találták meg Szrebrenyica közelében egy tömegsírban az 1995. évi bosnyákellenes vérengzés idejéből. A hatóságok szerint másodlagos tömegsírról van szó, amelybe annak idején máshonnan temették át a maradványokat a szerbek, hogy eltüntessék a mészárlások nyomait. Hetekig elhúzódhat a törvény szenátusi vitája meghiúsult a romániai kisebbségi törvény hallgatólagos elfogadása a romániai törvényhozásban az ellenzék nyomására. Erre lett volna alkotmányos lehetőség, de a szociáldemokraták javaslatára 15 nappal meghosszabbították a határidőt. A döntés következtében a jogszabály parlamenti vitája akár hetekig is eltarthat - írja a Krónika című erdélyi napilap. Vegyi fegyvertől kaptak mérgezést TIZENKÉT RENDŐR kapott súlyos mérgezést az oroszországi Szaratov megyében, mert a tűzszerészek egy talált lövedéket hagyományosnak tartottak, és a megszokott módon felrobbantották. Kommandósok foglaltak vissza egy korzikai tengeri kompot, amelyet a sztrájkoló személyzet tartott két napig megszállva a tervezett magánosítás miatt Kína tart a japán-amerikai rakétatervtől Japán az Egyesült Államokkal együttműködve ballisztikus rakéták új típusú fejrészét fejleszti ki - jelentette a Kyodo hír- ügynökség. A program komoly nyugtalanságot váltott ki Pe- kingben. A Kínai Népköztársaság külügyminisztériumának szóvivője kijelentette: „Kína, mint Japán szomszédja, őszintén reméli, hogy Japán teljes komolysággal viszonyul a történelem tanulságaihoz, s figyelembe veszi azoknak az ázsiai országoknak az aggodalmát, amelyek a japán agresszió áldozatai voltak a második világháborúban”. A szóvivő figyelmeztetett arra, hogy szomszédjának csak óvatosan szabad hozzányúlni a Japán Békealkotmány 9. cikkelyéhez. E fejezetben ugyanis Japán lemond arról, hogy szárazföldi hadereje, légiereje és tengeri hadereje legyen. Az utóbbi időben egyre többen fejezik ki elégedetlenségüket a 9. cikkellyel kapcsolatban az országot irányító pártban. Az alkotmány módosítása alapvetően megváltoztatná Japán önvédelmi erejének természetét. ■ Cs. E.
