Somogyi Hírlap, 2005. szeptember (16. évfolyam, 204-229. szám)

2005-09-03 / 206. szám

SUMUUYI l-IIKLAK - 2UUb. SZtHlbMBER 3„ SZOMBAT XV X X W XV X katasztrófa sújtotta testvértelepülések Tizenhat áldozat Udvarhelyen Tizenhat áldozatot követelt az egy óm alatt lezúduló csapadék okozta árvíz Udvarhelyen. Az erdélyi település házaiban 3-4 méteres magasságban állta víz. Németh Lajos kéthelyi pol­gármester a helyszínen tájé kozódik, elmondása rint simlmas a helyzet a testvértelepülésükön.- Csaknem 30 ház dőlt össze. Mindent elvitt a víz. Egy autót a benne ülő kisgye­rekkel együtt sodort el az ár. Jelenleg önkéntes mun­kaerőkkel próbál segíteni Kéthely a településnek. A víz sok munkát hagyott hátra.- Szakembereket kellene biztosítani az újjáépítési munkálatokhoz és sok pénzre van szük­ség. Ezeknek az embereknek most minden lehet­séges segítséget meg kell adnunk - tette hozzá Németh Lajos. sze­Patakcunami Farkaslakán Másfél méteres csapadék zúdult Farkaslakára, többszörösére duzzasztva a kis folyóját A „patak- cunami” - ahogy a helyiek a pusztító árvizet emlegetik - kilenc halálos áldozatot követelt A somogyi testvérváros, Lengyeltóti lakói már 3,3 millió forintot gyűjtöttek össze eddig az újjáépítésre. Az önkormányzat 1,6 millió forintot szavazott meg a tartalékalap­ból, a képviselő-testület tagjai tiszteletdíjukat ajánlották fel forint értékben. A he­lyi vállalkozóktól eddig nyolc- százezer forint gyűlt össze. Far­kaslakán a tóti felajánlások fedezik majd az elsodort művelődési ház és egy híd felújítását - Szavakkal egyszerűen leírhatatlan ez az állapot - kesergett Papszt Lajos, Lengyeltóti pol­gármestere, aki most is Farkaslakán tartózkodik. Elmondta: minden fillér támogatás sokat jelent, mert ahogy jut pénz a helyreállításokra, úgy javul az ott élők kedve is. Gyűjtés a hargitai és a somogyi károsultaknak Somogybán mintegy 55 millió forint, az erdélyi test­vérmegye, Hargita területén ennél jóval nagyobb az elmúlt hetek rendkívüli időjárása okozta kár. A baj­ban azonnal jön a segítség ám most nehéz döntés áll az adakozni kívánók előtt: kiket segítsünk? A So­mogy Megyei Közgyűlés tisztségviselői - Gyenesei Ist­ván elnök (képünkön), Sárdi Árpád alelnök és Vörös Tamás főjegyző - megpróbálják megkönnyíteni- Somogyország a hazánk, Hargita a testvérünk: képtelenség csak az egyiket segíteni a hajban. Úgy döntöttünk, megnyitjuk a lehetőséget ahhoz, hogy ki-ki az eszközei és a belátása szerint segíthesse az itthoni és a határon túli magyarokat - mondta Gyenesei István, aki már levélben felajánlotta So­mogy támogatását az árvízkárok okozta gondok megoldásához Bunta Leventének, a Hargita Meg­gyei Tanács elnökének. Előzetesen a magyar ajkú gyerekek ideiglenes elhelyezését és oktatását aján­lotta föl, amihez a megyei intézmények adnák a hátteret A hargitai elnök telefonon megerősítette: a szé­kelyföldi helyreállításhoz most elsősorban pénzre van szükség. Ezért két alszámlát nyitottak a me­gye vezetői, egyet a hargitai, egyet pedig a somc ■ gyi károsultak megsegítésére. Mindkettőre fejenként 50 ezer fo­rintot már át is utalt az elnök, az alelnök és a főjegyző. Kérik mind­azokat, akik tehetik, vállaljanak szolidaritást a bajbajutottakkal, és anyagi áldozatvállalással se­gítsék őket Személyes felelősséget vállalnak, hogy mindkét alszámla befizetései célba érnek, konkrét és nyomon követhető segítséget nyújtva a somogyi és a hargitai gondok megoldásához. A megyei köz­gyűlés a szeptember 29-i soros ülésen dönt Hargita megye megsegítéséről A két alszámlára a befizetéseket átutalással vagy az OTP Bank Rt bármely fiókjában lehet megtenni A somogyi árvíz- és vihar károsultakért: 11743002-15396004-10150003 Hargita megye árvízkárosultjaiért: 11743002-15396004-10160002 XX árvíz Sár, bűz, szomorúság maradt a székelyföldi árvíz után. Folyamatosan érkezik a támogatás, Somogy, a testvérmegye és a testvértelepülések képviselői a helyszínen igyekeznek segíteni A pénz kevés, lelkierő kell a túléléshez Sarány István Elszántan dolgoznak Udvarhely­széken az árvízkárok felszámo­lásán. Nem lehet tétlenkedő em­bert látni, mindenki csinál vala­mit: hordalékot lapátol, mossa a falat, kerítést szegei, fertőtlenít, bútort, ruhát szárít vagy éppen a szomszédain, ismerősein segít A katasztrófa következményei­nek felszámolása, az újjáépítés megkezdődött Nyikómalomfalva utcáin bo­káig ért az iszap, nagy teljesít­ményű erőgépekkel és kézi erő­vel ennek eltakarításán dolgoz­nak. Billenőkocsikkal, szekerek­kel a falu végére hordták ki a bűzlő iszapot, hordalékot.- Az árhullám után siralmas volt a helyzet - mondja Simon Jó­zsef plébános. - A víz által ösz- szehordott sár, fa, széna, törme­lék eltorlaszolta a kapukat, ajtó­kat, az emberek ki sem tudtak jönni házaikból. Száznyolcvan­öt gazdaságot öntött el a víz a faluban, alig ötven házat nem érintett csak az árhullám. Nyáron a magasfóldszintes házak alsó szintjén laknak az emberek Malomfalván. A plé­bános szerint az isteni gondvi­selés jele az, hogy nem éjszaka jött a hatalmas erejű ár, hanem nappal, különben nem négy halottja lenne a falunak, ha­nem több tucat. De a tragédia így is mérhetetlen.- Nagyon ritka eset egy ilyen kicsi falu életében, hogy egy­szerre négy sírhelyet kelljen ás­ni - mondja a tisztelendő. - Ne­künk ezt kellett tennünk. A plébános a szolidaritás meg­nyilvánulásaira hívta fel a figyel­met. A tragédia óta folyamato­san kapják a segítséget: a kör­nyező falvakból, de távolabbi te­lepülésekről, Székelyudvar­helyről jönnek ismerősök és is­meretlenek, kétkezi munkával segítenek a helyreállításban. So­kan ételt, ivóvizet hoztak, mások vízszivattyút, mosóberendezést és nehézgépeket bocsátottak a rászorultak rendelkezésére. Szükség is van mindenre: a sár, a szemét eltakarítása után érződik az iszap mindent átható szaga, a kimosott pöce- gödrök, az oszlásnak induló állattetemek bűzét nehéz el­nyomni.- Itt már soha nem lesz az, nek, aki önzetlenül bocsátotta munkagépeit a falu rendelkezé­sére, arról, hogy e gépeket me­net közben a helyszínen tankol­ja, hogy az időveszteséget ki­küszöböljék, s arról, hogy im­már több mint hatezer liter gáz­olajat használt el saját költségén e gépek működtetésére.- Büszke vagyok az udvarhe­lyi, udvarhelyszéki emberekre - mondta Szász Jenő, Székely­udvarhely polgármestere. - Mindenki kivette a részét az új­jáépítés előkészítéséből. Hang­súlyozta: jóleső érzés az is, hogy a magyarországiak felénk for­dultak, segítségnyújtásuk több mint gesztusértékű. Ugyanak­kor reményét fejezte ki, hogy a román kormány segítsége az inf­rastruktúra helyreállításában, az újjáépítésben kellő mértékű lesz, és idejében érkezik. A székelyudvarhelyi városhá­zán dolgozik a megyei válság­stáb. Vezetője Dézsi Zoltán al- prefektus. Egy hete a helyszínen hangolják össze a kárfelszámo­lási és segélyezési munkát.- A mi feladatunk elsősorban az árvíz következményeinek fel­számolása, a károk felmérése, a lakosság egészségi állapotának biztosítása és az újjáépítés elő­készítése - vázolta a válságstáb munkáját az alprefektus. A stáb vezetője szólt a folya­matosan érkező segélyekről.- Az első napokban kapott se­gélyek a túlélést biztosították: tartós élelmiszerek, kenyér, ivó­víz, takarók, ruhanemű érkezett - mondta az alprefektus -, most gyógyszerekre, fertőtlenítő- és tisztítószerekre van szükség, majd az építőanyagokra, tűzifá­ra lesz igény. De ezekből is ér­keznek folyamatosan küldemé­nyek - fűzte hozzá. Az alprefektus hangsúlyozta, hogy a bizottság naprakész, pon­tos információkkal szolgál a kor­mánynak, az RMDSZ válság­stábjának, az önkormányzatok­nak, az adományozóknak. Farkaslakán az egyik udvaron hanglemezek, könyvek szárad­tak a ház fala mellett. A meggyö­tört háziak számba vették az őket ért mérhetetlen kárt - egy élet munkája veszett kárba -, azonban az udvaron lévő virág­zó rózsabokrot és a fán csokor­ban álló almákat mutatják: van remény a továbbélésre. Sármentesítők Farkaslakán. Közeli és távolabbi falvakból, de Magyarországról Is érkeznek dolgozni, segíteni akaró emberek Megjött a kenyér Malomfára. A túlélés után az újjáépítés kezdődik ami az ár levonulása előtt volt - véli a plébános -, lelkierőre van szüksége a károsultaknak ah­hoz, hogy túléljék a történteket. Én arra biztatom híveimet, hogy igenis talpra tudnak állni, sok mindent elölről tudnak kezdeni. Az élelmiszerek, takarók, fer­tőtlenítő- és tisztítószerek mel­lett immár építkezési anyagra, tűzifára, festékre van szükség. A helyreállítást kell támogatni - mondja a plébános. A plébánia udvarán kenyeret rakodnak le egy Kovásznáról ér­kezett autóból, s azonnal szét­osztják a faluban. A papilak előtt Magyarországról érkezett tar­tálykocsi áll ivóvízzel, a faluban pedig magyarországi vízügyi és katasztrófavédelmi szakembe­rek autóját látni munka közben. Katasztrófaturisták. A segíteni akarók szerencsére többen vannak Farkaslakán középkorú férfi irányítja egy magáncég erőgé­peinek munkáját a patak medre tisztításánál és rendbetételénél.- Kitartásra van szüksé­günk, arra, hogy az emberek­ben tudjuk tartani a lelket - mondta Albert Lajos. Elmond­ta, hogy az öregek elmesélése szerint 1913-ban öntött ki a pa­tak, de az akkori áradás mér­téke nem volt összehasonlítha­tó a múlt kedden bekövetke­zett tragédiáéval. Itt is a helyreállításon dolgoz­tak az emberek: javították, ami még javítható volt, bontották a megrongálódott épületeket, mentették, ami még menthető volt a gazdaságokban. Egymá­son segítenek az emberek. A fa­luban egy vállalkozóról mesél­1 f 1 »

Next

/
Thumbnails
Contents