Somogyi Hírlap, 2005. szeptember (16. évfolyam, 204-229. szám)
2005-09-25 / Vasárnapi Somogyi Hírlap, 39. szám
Közélet, politika, gazdaság 2005. szeptember 25., vasárnap Mit nem tud ma egy pedagógus Magyar James Bond amerikai hátszéllel Dr. GERŐCS LÁSZLÓ vezető tanár szerint a bajok oka az, hogy a pedagógusszakma az elmúlt huszonöt évben elértéktelenedett. A tanári létnek értelmiségi életformát is kellene jelentenie.- Csak így tud lépést tartani szakterületével, ehelyett különórákat, olykor plakátragasztást vállal a megélhetésért - magyarázza. - Mintha elfásultak volna a tanáremberek. De hát a tanárjelöltek tudása és belső hivatástudata is egyre szegényebb. Meg kellene érteniük, hogy nem a tantárgyat kell tanítani, hanem a gyereket. A sok pénz keresése vált rendezőelvvé a társadalom értékrendje és a tanári hivatás alulfizetettsége miatt. Kihalóban vannak a tudós tanárok is, pedig szükség lenne rájuk. Sok család szerint az iskola szolgáltató intézmény, nem pedagógiai műhely. Ami a vetélkedő tanárnőjét illeti, nem szabad azt a következtetést levonni, hogy a tanárok műveltsége mélyen alatta van az elvárhatónak. A titkosszolgálatok nem engedték be a H-008 sorozat első kötetét, A játszma című regényt a kapukon. A hírszerzésnél megmondták, a munkájukra figyeljenek, ne a kémregényre. A most megjelent másodikat, melyben a magyar James Bond a terroristák ellen küzd, már válaszra sem méltatták.- Mindkét kötetemet a megjelenés előtt, még kéziratban látták az Információs Hivatalban - mondja Szabó János, a Cég egykori műveleti igazgatója, írói nevén Szirtes I. János, a H-008 sorozat könyveinek szerzője. - Udvariasságból mutattam meg a Játszmát és A terror kémét. A Cég persze semmilyen nyilvánosságot nem kedvel, mert így kell hagyni ezt a titkos és zárt világot, aki valaha is benne dolgozott, tartsa meg a titkait. Pedig a titkosszolgálatoknak is kell a nyilvánosság, hiszen semmilyen píárjuk nincs. Csak a kudarcaik kerülnek nyilvánosságra, és az adófizetők elgondolkozhatnak, mire való a titkosszolgálatok 40 milliárd forintos költségvetése. Kétségtelen, a kilencvenes évek budapesti robbantásos merényleteiben ők sem mentek sokra, a Ferihegyi repülőtérre haladó és kivándorló orosz zsidókat szállító autóbusz elleni támadás egyik szervezőjét, Andrea Klumpot sem ők kapták el, sőt a New York Times megírta, Magyarországon háromszáz ukrán föld-levegő rakétát foglaltak le, de a magyar titkosszolgálat nem tudott erről.- Sok mindent nem lenne szabad a titkosszolgálatnak megtennie, mégis megcsinálja, rendszerint politikai megrendelésre - véli Szirtes I. János. - Megfelelő nyilvánosság előtti kontrolinál azonban ilyesmi nem történhetne. Manapság a terrorizmus elleA filmbeli James Bond szórja a pénzt. És a magyar hírszerzés nulla-nulla-hetesei?- A hírszerzés is pénzbe kerül - árulja el a volt műveleti igazgató. - A mai ügynökökre is igaz, hogy nem éppen nyomorognak, sokat utaznak és rendelkeznek pénzzel. Mindeme ugyanis szükség van a céljuk eléréséhez. Többe kerülne, ha ügynököket kellene megfizetni egy-egy akcióra. Egy-egy információ jelentős dollármennyiségbe is kerülhet. A magyar hírszerzők aránylag olcsón elvégeznek bizonyos dolgokat, ha látszólag szórják is a pénzt. Miközben saját biztonságukat, esetleg az életüket kockáztatják. ni küzdelem címén a titkosszolgálatok sokféle jogosultságot szeretnének megszerezni, bárkit megfigyelhetnek, ellenőrizhetik bankszámláját, esetleg alaptalanul tönkreteszik egy egész életre. Ennek ellenszere a kontroll, márpedig a titkos- szolgálatok felett nincs ellenőrzés. Amikor én kerültem a titkosszolgálatokhoz, annyit tudtam róluk, amennyit a James Bond-filmek megmutattak belőle. A Terror kéme című új könyvemmel éppen e zárt világba engedtem bepillantást. Ha úgy tetszik, „jamesbondosan”. A szerző nem hozsannázik, amikor egykori munkahelyéről ír. Egyik szereplője „lakkcipős hírszerzésként” jellemzi a magyar titkosszolgálatot, ahol a munkatársak csak diplomáciai feddéssel tudják elképzelni munkájukat. - Aki a lakkcipős jelzővel illette a szolgálatokat, nem a hírszerzés portása volt - jegyzi meg Szirtes I. János.- A terrorcselekmények megakadályozásához információk kellenek, de ezeket úgy szerezhetik meg, ha benne vannak ebben a körben és részt vesznek ilyen akciókban - magyarázza. - De hát ki vállalna terroA Játszma nem éppen elismerően szól a KGB-rőL Ezért is esett kútba a kötet orosz fordítása, pedig szó volt róla. rista merényletet és ki engedélyezné a gyilkolást? Senki. így pedig nem hárítható el megfelelően a terrorveszély. A minap az ENSZ Biztonsági Tanácsa bevallotta, nem tudja meghatározni a terrorizmus fogalmát. Szirtes I. János szerint a terrorizmus megítélése politikai és nem erkölcsi jellegű. Megjegyzi, hogy a béke Nobel-díjas Begin, Arafat, Mandela is terrorista volt.- Magyarországon kevesen tudják, mi a terrorizmus, az országnak nincs ellenségképe, ami szerintem tragikus. Mert mit csinál akkor a titkosszolgálat? Kicsik vagyunk, még akkor is, ha van, aki regionális középhatalomnak gondol bennünket. Nem vagyunk érdekesek, kevés muzulmán él nálunk. Különböző okokból mégis részt veszünk a terrorizmus elleni nemzetközi küzdelemben, ami lehetőséget ad a veszélyeztetettségre. Ami a részvételünket illeti, Kreisky volt osztrák kancellár véleményét osztom: elég kicsik vagyunk ahhoz, hogy ne legyen mindenről véleményünk. Arra a kérdésre, kémregények helyett miért nem ír emlékiratokat, Szirtes I. János azt mondja, hagyományos hírszerzői memoárral nem érte volna el, hogy sokan olvassák. Úgy véli, egy kémregénybe több mindent bele tehet, mint a tényirodalomnak számító memoárba, amelyben ugye, nem sok mindent szabad megírnia egy nyugalmazott hírszerzőnek, aki emlékiratai kiadásakor számíthat némi ellenszélre. Egyébként legújabb regényében megtörtént eseményeket dolgozott fel. Említi, hogy a valóságot igyekezett megírni, szemben lan Fleming- gel, aki kitalálta a 007-es sztorijait. Annyiban hasonlítanak csupán, hogy Fleming is hosszú ideig dolgozott a titkosszolgálatnál. A magyar James Bond, Pál kitalált figura, magyarázza az író, szóval regényei nem önéletrajzok. Azt viszont büszkén említi, hogy ebben a mai lakkcipős hírszerzésben is dolgoznak H-008-ak. Szirtes I. János első könyvét, melyben H-008 a KGB és a CIA között közvetített, azért támadta a Cég, mert szerintük a leírtakból más titkosszolgálatok visszakövetkeztethettek személyekre, történésekre.- Csakhogy ezt az állításukat nem tudták bizonyítani - mondja a szerző. - Egy aktív hírszerző meg is kérdezte, ki adott nekem engedélyt arra, hogy titkokat tárjak fel. Igyekeztem az ilyesmit kivédeni, de a Játszmában volt, aki magára ismert. Volt kollégámról azt írtam a könyvben, hogy kapott valakitől egy üveg whiskyt. Az illető a regény megjelenése A szerző Oszama bin Ladenről mintázta a könyvbéli Alit, a terrorista vezért után felhívott telefonon, hogy ez sosem fordul elő vele, de legalább utólag meglephetném egy üveg itallal. Az orosz titkosszolgálat érzékenységét is sértette. Szeretné, ha játékfilmet is forgatnának valamelyik könyvéből, de egyelőre be kell érnie egy áldokumentumfilmmel, melynek már megkezdődtek az előkészületei. Csontos Tibor Egy középiskolai magyartanárnő nem tudta, melyik magyar író kapott irodalmi Nobel-díjat. A tanárok tudását csak a tanulók tartják fontosnak, a szülők inkább azt várják tőlük, hogy neveljék a gyerekeket. Már nincs presztízse a szakmának, tehát úgy vehetik, nem kell műveltnek sem lenni. Egyesek szerint a tanári szakma elsősorban nőknek valő, akiknek iái kereső férjük van, így megengedhetik maguknak, hegy kedvtelésből tanítsanak ■ A Multimilliomos című vetélkedőműsor egyik résztvevője nem tudta, melyik magyar író kapott irodalmi Nobel-díjat. Ez persze nem volna hírértékű, ha nem egy magyar szakos tanárnő ül Jakupcsekkel szemben.- Keményebbnek kellett volna vele lennem - nyilatkozott a történtekről Jakupcsek Gabriella, a műsor vezetője. - Ugyanakkor, amikor azt látja az ember, hogy ott ül a tanárnő, és izzad, az önmagáért beszél. És ki tudja, ezek után másnap nem rúgja-e ki az állásából az iskolaigazgató? Úgy éreztem, nem kell tovább magyaráznom azt a szégyent, amibe az illető magát belekeverte. Nem örülnék, ha ilyen pedagógus tanítaná a gyerekemet. Hogy mennyire fontos a tanárok tudása manapság, másként ítélik meg a diákok és szüleik is. Egy középiskolás felmérésből kiderül, hogy a tanulók szerint a pedagógusok legjellemzőbb tulajdonsága a nagy szakmai tudás. Miközben a szülők csupán a kilencedik helyre tették a tudományos ismeretek átadását. Az iskolától elsősorban a tisztességre, az erkölcsre nevelést várják el. A felnőtteknek az a legfontosabb, hogy a tanár szeresse a munkáját.- Számos kutatás foglalkozik az ideális tanárszereppel és azzal, mit lehet elvárni egy tanártól - mondta egy pódiumbeszélgetésen Szebedy Tas, a budapesti Ha végigolvassuk a diákok és a szülők által összeállított tulajdonságlistákat, akkor ahhoz képest, amit a tanártól elvár a társadalom, Superman kezdő asszisztens a filmiparban. Városmajori Gimnázium igazgatója. - Ha végigolvassuk a diákok és a szülők által összeállított tulajdonságlistákat, akkor ahhoz képest, amit tanártól vár a társadalom, Superman kezdő asszisztens a filmiparban. A tanárok ellentmondásos helyzetbe kényszerültek. A korábbi évtizedek teljesítményközpontú gyakorlata látszik folytatódni: a teljesítményt a lexikális tudással azonosították, és a hazai oktatási rendszerben mindig ezt követelték az óvodáktól az egyetemekig. Igaz, a mai fiatal pedagógusok más szellemben nevelkedtek, de kevesen hagynak ki valamit a tananyagból és inkább a készségeket, a használható tudás elsajátítását tanítják. Nem véletlen, hogy a PISA- felmérés ez utóbbiban is elmarasztalta Magyarországot. A magyar oktatásügy örökzöld közhelye, hogy nincs presztízse a szakmának, amit az alacsony fizetés is mutat. Egy bölcsészhallgató azt találta mondani, a tanári szakma speciális szakma, elsősorban nőknek való, akiknek jól kereső férjük van, így megengedhetik maguknak, hogy szinte csak „kedvtelésből” tanítsanak. E sorok írója kislányának alsós osztályfőnöke rendre elnézést kért a szülői értekezleteken, amiért mindig ugyanabban a kosztümben van. Néhány szülő közölte vele, ez magánügy, a tanításra figyeljen. A kis pénzek ellenére népszerűek a tanárképző szakok a megszerezhető diploma miatt, mellyel olykor a mai végzősök gyorsan átigazolhatnak jó pénzt hozó állásokba. Elhivatottságra ugyanis nem tanítanak a tanárképzőkben. Oktatás- kutatók szerint a tanárok jelenlegi fizetését legalább a duplájára kellene emelni, hogy tehetséges fiatalok valóban a tanítás szándékával iratkozzanak be a tanárképző karokra. És akkor a műveltséget is számon kérhetjük tőlük.- A mi nemzedékünk, amit tudni akart, önszorgalomból megtudta - magyarázza dr. Katona Rezsőné nyugdíjas tanárnő. - A maiaknak jobb a képzése, nagyobbak a lehetőségeik, talán ezért hiszik, hogy mindent tudnak. Ezzel együtt többségük felkészült, tehetséges fiatal, akik mégsem akarnak tanítani. Jövő nélkülinek tartják a szakmát. Elértéktelenedett a tanári felkészültség is, még két éve sincs, hogy beléptem a tanterembe, a diákok fel sem vették, mintha senki nem ment volna be. Nem csoda, hogy a mai tanárjelölteket nem fogja meg a mai gyerekek világa. Csontos Tibor 4
