Somogyi Hírlap, 2005. szeptember (16. évfolyam, 204-229. szám)

2005-09-24 / 224. szám

SOMOGYI HÍRLAP - 2005. SZEPTEMBER 24., SZOMBAT ALMANACH 2 2 6 TORVAJ EZ A HÍR TORVAJON Kőkerítés épül Mintegy 45 méter hosszan kő­kerítést építtet a polgármeste­ri hivatal épülete előtt az ön­kormányzat. A beruházás 1,3 millió forintba kerül, amelyből 900 ezret a megyei területfej­lesztési tanács teki pályázatán nyert a falu vezetése. A kivite­lezésre egy tahi magánvállal­kozóval kötött szerződést a község önkormányzata. A ke­rítés átadására várhatóan ok­tóber elején kerül sor. Temetői tulajdonjog Levélben fordult a Kaposvári Püspökséghez az önkormány­zat, hogy a jelenleg a katoli­kus egyház tulajdonában levő temető kerüljön az önkor­mányzat birtokába, ugyanis a bekerítését csak így tudják vállalni. Mivel a zsáktelepülés önkormányzata forráshiányos, a megvalósítás csak pályázati támogatással lehetséges. Saját forrása a falunak nincs. A te­mető önkormányzati tulajdon­ba adásával egyetértett Takács Lajos tabi apát-plébános is. Szögbeverők versenyeztek Szögbeverő versenyt rende­zett a település vezetése a múlt hétvégi falunapi prog­ram keretében. A meghirde­tett vetélkedésre összesen huszonnyolc férfi nevezett: helybéliek és a környék tele­püléseiről érkezett vendégek. A verseny során a szöget a legkevesebb ütéssel kellett a fába egyenesen beverni. A győzelmet három ütéssel a tabi Varga Péter nyerte. Gödrök a Szőlőhegyi úton Tönkretették a nyári nagy esőzé­sek a falu külterületén levő Sző­lőhegyi utcát A lezúduló víz el­vitte az út murvával terített réte­gét. Felújítása nélkülözhetetlen, ugyanis oda autóval kimenni most szinte lehetetlen. Pedig az orvos, a mentő vagy a tűzoltóság számára a közlekedést biztosíta­ni kell. A javításra az önkor­mányzatnak nincs egy fillérje sem. A murvával terített útsza­kaszon hat család lakik. Az út folytatása földút, amely a mező- gazdasági területet köti össze a faluval. Itt a víz másfél-két méter mély gödröket vájt Az önkor­mányzat a napokban benyújtan­dó vismaior-pályázat támogatá­sában reménykedik. EZT SÜTIK TORVAJON Fagyiszelet Szitás Bálintné évente több alka­lommal is készíti sütemény­ként a fagyiszeletet. A tészta el­készítéséhez: 30 dkg porcukrot, 4 tojás sárgáját, 10 kanál vizet használ, majd ezt habosra keve­ri. Hozzáad 10 dkg darált diót, 20 dkg lisztet, 1 sütőport és a négy tojás habját. Az így kapott „masszát” összekeveri és tepsi­ben előmelegített sütőben 30 percig süti. Töltelékéhez 3 dl tej, 4 kanál liszt, 3 tojás sárgája szükséges, amit sűrűre főz, majd a kihűlés után 25 dkg margarint 20 dkg porcukorral kikever és a főtt krémhez adva a kisült tésztára he­lyez. A tetejére kerül a hab, amelyhez 3 to­jás fehérjét 15 dkg porcukorral vegyítve a gőz fölött felver, majd a krémre keni. A tetejét színes tortadarával megszórja és koc­kákra vágva kínálja. A CIKKEKET KRUTEK JÓZSEF ÍRTA. FOTÓK: GÁTI KORNÉL AZ OLDAL ELKÉSZÍTÉSÉT AZ ÖNKORMÁNYZAT TÁMOGATTA Süllyed a hivatal és tan a falu bizonytalan jövő Régóta nem épül már új ház Torvajon is Folyamatosan szépítik a falut. Kerekes József, Lányi András, Csikós Lajos az új ravatalozó előtt Szemerkélő eső áztatja a torvaji tájat, amikor egy jobbra ívelő kanyar után beérünk a zsákte­lepülésre. A hűvös szeptemberi napon egyetlen járókelőt sem látni az utcán. Csuthy László polgármester hangulata az idő­nek megfelelően borús. Az idei 44 millió forint költségvetésből ugyanis másfél millió a forrás­hiány. Erre a közeljövőben önhikis támogatási igényt nyúj­tanak be. Számítanak a pénzre, mert különben hitel felvételére kényszerül az önkormányzat. Álmatlan éjszakái vannak ami­att is, hogy megsüllyedt a hiva­tali épület egyik sarka. A szak­értői feltáró munkát nem tud­ják megrendelni. Egyszerűen nincs rá pénzük. Félő hát, hogy az épület tovább süllyed. A gon­dok mellett eredmény, hogy több év után 8,2 millió forint pályázati támogatást nyert a fa­lu a hatvanas évek elején ké­szült ravatalozó felújítására és bővítésére. A falu első embere nagyon fontosnak tartja azt is, hogy a Kossuth utcán mintegy 600 méteres szakaszon elké­szüljön a gyalogjárda. Két éve engedélyezett tervük van, pén­zük viszont nincs a megvalósí­tásra. A polgármester mellett nem látja biztatónak a falu helyzetét és jövőjét Andok László falu­gondnok sem, aki fél 12-kor ért vissza Tabról. Betegeket szállí­tott az egészségházba, illetve gázpalackot cserélt. Naponta legalább háromszor teszi meg a Torvaj-Tab közötti utat. Bölcső­débe, óvodába szállítja a kicsi­ket, délután pedig hozza őket. Örül a munkahelyének. Stiener Ferenc rokkantnyug­díjas is Tabról ért haza. A csa­lád italboltot üzemeltet, ahol fő­leg este jönnek össze az embe­rek. Azt mondta: szó esik a po­litikáról, a falu helyzetéről, a megélhetési nehézségekről.- Szinte kilátástalan az itt élő fiatalok helyzete, új ház régóta nem is épült már a faluban - magyarázta. Aggasztja a jövő a nagy- berényi alapítványi iskolában tanuló Szigeti Zoltánt is. Fél egy után ért a faluba. Nincs klub, ahol összejönnének a fiatalok, ezért nem is találkoznak gyak­ran. Az iskola elvégzése után vállalkozás indítását tervezi, de már nem Torvajon.- Kétarcú a mi falunk - vette át a szót Varga Jánosné hivatal- segéd. - A külföldiek által vett házak szépek, rendezettek, de sok az elhanyagolt és üresen ál­ló. Nincs pénze a helyieknek. MÜLT ÉS JÖVŐ Libalegeltetőből elöljáró A gyerekek adnak örömet Ma is abban a szobában alszik, ahol 72 évvel ezelőtt született és gyermekként nevelkedett Ham­mer Károly. Sosem törte azon a fejét, hogy elhagyja szülőfaluját. Már 10 évesen dolgozott: először libákat legeltetett. A háború után ő hajtotta a család szarvasmar­háit. 1959-ben belépett a terme­lőszövetkezetbe, ahol fogatos, ké­sőbb raktáros volt A tabi Béke téeszben 17 éven át látott el raktárosi teendőket. Azt követően a háztájiban dolgozott. Munkahelyén a döntőbizottság elnöke volt, majd az 1960-as évek elejétől húsz éven át tanács­tagi csoportvezető, végül a Tabi Nagyközségi Közös Tanács ide­jén a falu elöljárója volt Szívesen végezte a közösségi munkát, bár elismerést nemigen kapott érte. Örül annak, hogy tanácstagként- az akkori lehetőségek alapján- tehetett a falu fejlesztéséért. Abban az időben épült a kultúr­ház, lettek portalanított utak...- A munkahelyi feladatok és a választott tisztségek ellátása mellett otthon állatokat is tartot­tam - emlékezett vissza. - Éven­te tizenöt hízót, bikákat adtam le. Jelenleg már csak három ser­tést etetek, illetve munkálom a szőlőt. A nyugdíjas napjaimban sem tétlenkedem. Három kisgyermeket nevel László Gáborné és férje, akit szívnagyobbodás miatt 14-szer műtötték már eddig. Éveken át élettársi kapcsolatban éltek, idén augusztus 13-án kötöttek hivatalosan házasságot. A pár- kapcsolatból 3 kislány született, Gabriella, Erika és Klaudia. A család havi bevétele mindössze 60-70 ezer forint, így nagyon ne­héz a megélhetés. Szinte egyik hónapról a másikra élnek. Az anya úgy fogalmazott: félnek a következő hónapoktól, mert jön a tél és nincs tüzelő.- Kicsit megbántuk már, hogy Torvajra költöztünk, ugyanis na­gyon nehéz innét a kicsikkel ki­mozdulni - magyarázta Lász- lóné. - Rossz a tömegközleke­dés, másrészt nagy a drágaság. A faluban nincs munkahely, de a környéken is kevés. Pedig négy órában szívesen munkába álltam volna, hogy könnyebb le­gyen a család megélhetése... A férj megjegyezte: most az a tervük, hogy felmondja a rokkantsági szociális nyugdíját és ő megy gyesre, hogy a fe­lesége nyolcórás munkát tudjon vállalni. Bár szép a környék, a beilleszkedés nem volt zökkenő- mentes. Úgy látják, kevésbé összetartó itt a lakosság... Furulyától a vadászkürtig Hét éve tanul zenét a tabi vá­rosi művészeti iskolában a most 13 éves Vidus Tibor. A zene, a hang­szerek iránti érdeklődése már kicsi korá­ban megmu­tatkozott. Fu­rulyán kezdte a tanulmányait, ám négy éve átnyergelt a vadászkürt hang­szerre. Naponta fél, eseten­ként egy órát is gyakorol még otthon, hogy csiszolja zenei tudását. Tagja a tabi városi fú­vószenekarnak. Az együttes­sel eljutott már külföldre is. Szerepelt a szlovákiai Pered községben. Jövőre fejezi be alapfokú zenei tanulmányait, ám a zenekartól, a fellépések­től nem kíván elszakadni. TORVAJI MAGÁNÜGYEK A nóta és a citera az élete Hobbiból lett a megélhetés Motort vett a táncpénzből Megépítette a Tltanicot Amikor jó kedve van, otthon is dalra fakad, citerázik és tangó- harmonikázik a 80. évében já­ró Kovács La­jos. Kilencéve­sen gombos harmonikán tanult meg ját­szani. A nótá- zás, a zenélés egész életútját végigkísérte. A tabi nyugdíjasklub tagjaként rendszeresen énekelt és citerá- zott a rendezvényeken. Több mint száz nótát, népdalt ismer. A magyar nóták közül az egyik kedvence: „Van egy ház a Tisza partján.” Legutóbb egy hete szerepelt a falunapi rendezvé­nyen. Akkor hazafias nótákat adott elő, citerán kísérve. Azt mondta: a játék, az ének szá­mára kikapcsolódást jelent. Egy-egy pörgetés alkalmával tizenöt-húsz méhcsípés is éri a 24 éves Törzsök Zoltánt, aki há­rom éve hobbi­ból kezdett el méhészkedni. Nyolc családdal kezdte, amit az évek során százötvenre nö­velt. Az idén is vett 34 méhcsa­ládot. Jelenleg két telephelyen tartja az állományt, de tervezi újabb kialakítását is. Méhanyanevelő-telep beindítá­sa a cél. Úgy fogalmazott: re­mélhetőleg megélhetést is biz­tosít korábbi hobbija. A mun­kában segítségére van a család: a szülei és a testvére. A csípős, de szorgalmas jószágokra nem haragszik, szervezete már nem érzékeny a szúrásokra. Gyermekkora óta érdekelték a motorok a 67 éves Léner Feren­cet. A menyasszonytánc-pénz- ből vette első járgányát, egy 125 köbcentis Danuviát. Ezt később Pannó­niára cserélte. Az évtizedek alatt nyolc motorkerékpárt szaggatott el. Volt MZ-je és je­lenleg is működőképes a több mint harmincéves Simson kismotor. Több százezer kilo­métert motorozott, de a jár­művek szerelőnél nem voltak. Maga „bütykölte” őket. A ked­venc Simsont alkalmanként ma is használja, igaz, az emel­kedőn már lábbal segítenie kell. A motorkerékpárok mel­lett három autója is volt. Egyéves kitartó munkával, mintegy kétezer óra ráfordí­tással készítette el a legendás Titanic luxus­hajó hiteles másolatát Pó­lyák Attila. A másfél méter hosszú papír­hajó munkái­nak egyik büszkesége, de ké­szített már papírból repülőket, gőzmozdonymaketteket. Vala­mennyi aprólékos megmunká­lással, kitartó munkával ké­szül a délutáni tanulás után, illetve a hétvégi szabad idő­ben. A 16 éves fiú másik hob­bija a festés, ugyanis kisgyer­mek kora óta vonzódott már a képzőművészet iránt. Elsősor­ban tájképeket készít: erdő­részleteket, naplementét. Pecázik a polgármester Csuthy László polgármestert még 1972-ben csapta meg a horgászás szele. A Balatonon nyaralt a csa­ládjával és Szemesen fo­gott a kezébe pecabotot. Ott lépett be a he­lyi horgász­egyesületbe. Az elmúlt évtize­dekben sok időt töltött a lullai horgásztó partján is. Azt mond­ta, hogy az utóbbi években már egyre ritkábban veszi kezébe a horgászbotot. A legnagyobb si­kerét 1985-ben érte el: egy nap alatt két ötkilós pontyot akasz­tott meg. Csuthy Iúszló ked­venc étele a pontyból készült halászlé, valamint a sült ke­szeg. A horgászat pihenést és feltöltődést jelent számára. t t

Next

/
Thumbnails
Contents