Somogyi Hírlap, 2005. szeptember (16. évfolyam, 204-229. szám)

2005-09-23 / 223. szám

6 SOMOGYI HÍRLAP - 2005. SZEPTEMBER 23., PÉNTEK HAZAI TÜKÖR HIRSAV Jövő héten szavaznak két új alkotmánybíróról AZ ORSZÁGGYŰLÉS JÖVŐ heti, kétnapos ülésének első napján szavaz két új alkot­mánybíróról. Bragyova And­rás és Kovács Péter akár aznap esküt is tehet, ha a titkos szavazás alkalmá­val megkapják a szükséges többséget. Az Alkotmány- bíróság jelenleg gyakorlati­lag működésképtelen, mivel több bírójának is lejárt a mandátuma, és az új bí­rókról a pártok nem tudtak megegyezni. Simicskó: Gyurcsány tippjei a terroristáknak „azért, hogy az utóbbi idő­ben nőtt Magyarország ter­rorfenyegetettsége, a legtöb­bet maga Gyurcsány Ferenc tette” - nyilatkozta Simicskó István. A parlament hon­védelmi bizottságának elnö­ke szerint ezt azzal érte el a kormányfő, hogy „leterro- ristázta” a szaúdi labdarúgó­válogatottat, és a londoni metrórobbantások idején be­jelentette, hogy „Paks őrizet­len”. „A nemzetbiztonsági kabinet szerint semmilyen értelemben nem változott Magyarország fenyegetettsé­ge” - reagált a vádakra Batiz András kormányszóvivő. Szapáry György fejét követeli az MSZP A MAGYAR NEMZETI BANK al- elnöke, Szapáry György, politikai megfontolásból mártotta be a kormányt Brüsszelben, így a bizalmat­lanság szításával ártott az országnak - mondta Kovács Tibor, az MSZP parlamenti frakcióvezető-helyettese. A szocialisták ezért azt kö­vetelik, hogy Szapáry mond­jon le. Kovács szerint az MNB vezetésének számos alkalma lett volna, hogy az autópálya-építésekre fordí­tott összegek elszámolásá­val kapcsolatos aggályaikat közölje a kormánnyal és a pénzügyi tárcával, de ezt in­kább Brüsszelnek jelezték. MDF-MSZP-SZDSZ koalíció nem lesz az mdf elnökségi tagja, Gémesi György kizárta annak lehetőségét, hogy MDF-MSZP-SZDSZ koalíció jöjjön létre. „Dávid Ibolyá­nak, a párt elnökének a Ma­gyar Nemzetben megjelent kijelentése mögött nincs MDF-es testületi döntés, valószínűleg rosszul értel­mezett újságírói következte­tés lehet” - mondta Gémesi. Átalakulhat jövőre a szociális segély családi típusú segélyezéssé alakulhat át a rendszeres szociális segély jövő évtől, a tervezetet még az őszi ülés­szak során benyújtja az Or­szággyűlésnek a kabinet - jelentette be Göncz Kinga szociális miniszter tegnap. A segély összegénél figye­lembe vennék az eltartott gyermekek számát; a támo­gatás összege átlagosan havi 15 ezer forinttal emelkedne. Ez 80 ezer családot és 200 ezer gyermeket érint. Készülődik a Duna-parti cementcsúcs Gyurcsány Ferenc miniszterelnök mosolyának és szerepléseinek megörökítésére havonta 755 ezer forintot szán közpénzből a Miniszterelnöki Hivatal Milliók a kormány fotóira juttatások Szocialista politikusok is kapnak pénzt a tárcáktól Havonta 755 ezer forintot szán a kancellária arra, hogy megörökítsék Gyurcsány Ferenc kormányfő hivatalos programjait. A belügyi államtitkár fényképezése 300 ezerbe kerül. Szakács Árpád - Tibay Gábor Több tízmillióba kerülhetnek évente azok a fotók, amelyeken a kormány tagjainak hivatalos megnyilvánulásait dokumentál­ják a tárcáknál. A Miniszterelnö­ki Hivatal (MeH) honlapján fel­lelhető információk szerint Gyurcsány Ferenc kormányfőt 755 ezer forintért fényképezik havonta. Ezenkívül a miniszter- elnök nyilvános szerepléseinek programszervezésével kapcsola­tos tanácsadásra 670 ezret utal­nak át egy cégnek. Egyébként a hivatalnak van sajtóért felelős kommunikációs osztálya. Mindezek az összegek eltörpül­nek az összesen 1,5 milliárdos megbízás mellett, amelyet a ka­binet döntéseinek és munkájá­nak népszerűsítésére fordít a MeH. Az összesítésben egyéb furcsa szerződésekre is bukkan­hatunk. Huszty András volt MSZP-s politikus, számos álla­mi cég korábbi elnöke a kor­mány kínai kapcsolatait ápolja havi 550 ezerért. Ugyanezért az összegért egy ügyvédi irodának az a feladata, hogy „a Koalíciós Koordinációért Felelős Politikai Államtitkárság működési körével kapcsolatban jelentkező jogi problémák megoldására irányuló jogi tanácsadást végezzen”. Az Informatikai és Hírközlési Minisztérium (IHM) tavaly gá­lánsán bánt a kommunikációs kiadásokkal: 14,8 millió forint­tal honorálták „az IHM napi és heti sajtófigyelése, félévente ar­chívum készítése” elnevezésű projektet. 14,2 millió forintot fizetett ki a tárca öt hónapnyi munkáért, amikor bizonyos „infokommunikációs definíció­gyűjteményt” állítottak össze. Az IHM programjaival, pályázatai­val kapcsolatos tájékoztatásra, továbbá hirdetésifelület-vásár- lásra 80 millió forintot kapott a Berg Média Budapest Kft. A Ha­vasi Budapest Reklámügynök­ség Kft. további 32 millióért lát­hatta el a minisztérium munká­a kormánytagok munkájának dokumentálását nem a Gyur- csány-kabinet honosította meg. A Fidesz-kormány idején a MeH 469 millió forintot fizetett ki az Ezüsthajó Kft-nek, hogy a kormánytagok küí és belföldi közszerepléseit rögzítő videofil­meket készítsen. A vállalkozás ezenkívül havi több mint két­millióforint készenléti díjat is jával, pályázatainak népszerűsí­tésével kapcsolatos feladatokat. Hogy a sajtóosztály munkája a fentiek szerint jelentős erősítés­re szorul, nem is kétséges; úgy látszik, ezt idejekorán fel is is­merte a tárca, mi másért is köl­töttek volna „az IHM kommuni­kációs és PR-iroda kommuniká­ciós feladatokkal kapcsolatos ta­nácsadására” egy év alatt továb­bi 5,9 millió forintot. A miniszté­rium ügyfélszolgálati rendsze­rének Vesztésére is jelentős lépéseket tett: két és fél hónap alatt 9,8 millió forintot fizetett ki szakértői támogatásért egy ta­nácsadó cégnek. Az Origó internetes újság teg­nap közölte, hogy luhász Gábor belügyi államtitkárt havi 300 ezerért fotózza egy cég. Emellett a tárca több olyan ta­nácsadót is foglalkoztat, akiknek nincs pontosan rögzítve, hogy mi a feladatuk, mások pedig olyan kiszámlázott a kancelláriának. A kormánytagok fotózására fordított összeg a szocialisták 2002-es kampányának egyik kulcseleme volt. Az MSZP számos alkalommal bírálta a Fidesz gyakorlatát. Az ügylete­ket a számvevőszék is kifogásol­ta, de egyéb eljárások is indul­tak, végül az ügyészség nem ál­lapított meg törvénytelenséget. munkát végeznek, amelynek el­látására a minisztériumnál kü­lön főosztály vagy akár helyettes államtitkárság van. Például a leg­drágább BM-szakértő napi 50 ezer forintért (éves szinten mint­egy 12 millióért) ad telekommu­nikációs és informatikai tanácso­kat a minisztériumnak. A BM ugyanakkor fenntart egy infor­matikai főosztályt is. Ez a minisz­térium is foglalkoztat MSZP-s po­litikust. Wiener György taná­csaira havi 150 ezerért számít a tárca. Ezzel kapcsolatban Wie­ner azt mondta, tudományos te­vékenységével függ össze a meg­bízás. Pártpolitikusok foglalkoz­tatása amúgy sem számít újdon­ságnak a tárcánál. Korábban a minisztérium Csiha Judit volt egészségügyi minisztert és Gál Zoltán parlamenti képviselőt is foglalkoztatta. Dorkota Lajos, a parlament rendészeti bizottságának fide- szes alelnöke közölte: „elfogad­hatatlan, hogy miközben szinte minden ágazat súlyos megvoná­sokkal és takarékossággal küzd, addig a kormány luxuskiadások­ra és baráti megbízásokra fordít hatalmas összegeket”. Lamperth Mónika belügymi­niszter szerint a szakemberek munkájára szükség van, az érin­tettek a törvényes keretek között látják el munkájukat. Batiz And­rás kormányszóvivőt és az infor­matikai tárcát lapunk tegnap nem tudta elérni. Lábatlan képviselő-testülete ha­tározatban nyilvánította ki, hogy 138 éve működő gyárában kész fogadni a Holcim cementgyár beruházását - értesült lapunk. A cég a civilekkel együtt kíván­ja áttekinteni az összes lehetősé­get. Tény, hogy a lábatlani gyár az utóbbi száz évben körbeépült, legfeljebb 25 százalékos bővítést enged a jogszabály. A Nyerges­újfalu ipari parkjába tervezett Holcim cementgyár vezetése úgy döntött, hogy az új cement­műben nem tervezi veszélyes hulladék elégetését - adtuk hí­rül tegnap. Ezzel egy időben a nyergesi testület határozatban mondott nemet a hulladék égeté­sére a tervezett cementműben. Nyergesújfalu nem előlegként kapott 75 millió forintot a Holcimtól az ipari területre, ha­nem közvetítői díjként. A gyár tervezett helyszíne csak részben érinti a város ipari parkját, az magántulajdonosok birtokaira is átnyúlik. Azt honorálta a világ­cég, hogy a hivatal közbenjár SÜ­TŐ magántulajdonosnál a vételi jog megszerzéséért - mondta el lapunknak Nagy Mátyás jegyző. ■ Táton tüntettek a nyer­gesújfalui cementmű ellen, mivel veszélybe kerülhet ivóvízbázisuk. Nyergesújfalu és a Holcim döntése ellenére Táton tegnap tüntettek. Szenes Lajos polgár- mester üdvözölte a lakossági aggodalmakra is tekintettel lévő döntést, „de a Duna menti medence településein az ellen­zők érvelésében nemcsak a ve­szélyes hulladék égetését kifo­gásoltuk, hanem azt is, hogy ez egy iparilag túlterhelt, sűrű vi­dék, ahol már nem fér el egy ek­kora beruházás. Lakóhelyünk szomorú környezetterhelési sta­tisztikáit figyelembe véve, veszé­lyeztetett vízbázisra nem szabad ezt a gyárat felépíteni” - mond­ta lapunknak, Tát egyedül Nyer­gesújfalu irányába, a tervezett cementgyár felé terjeszkedhet. Ha a gyár megépül, Tát fejlődé­se megrekedhet. A Holcim állítja, többszöri ké­résre sem kapta meg Tát rende­zési terveit. A cég állja a vízbázis védőrterülete felmérésének költ­ségeit. Értesülésünk szerint Esz­tergomban tartják a „Duna men­ti cement-csúcsértekezletet”, ahol a polgármesterek és a cég­vezetés közösen keres meg­oldást. ■ Izing Antal Hagyománya van a kormányzati imázsépítésnek Változik a felvételi eljárás érettségi Jövőre kevesebb pontot ér a nyelvvizsga Adásidő: szórakozik vagy szórakoztat a köztévé? Újra módosulhat a felvételi eljá­rás az Oktatási Minisztérium (OM) javaslata alapján. 2006-tól csökkentenék a nyelvvizsgáért kapható többletpontokat, és csak azért az emelt szintű érettségiért jár majd többletpont, amelyből a szerzett pontokat számítják. A nyelvvizsgáért jövőre már csak 15, míg 2008-tól összesen 10 pluszpontot adna a tárca az eddigi 20 pont helyett. A „C” tí­pusú középfokú nyelvvizsga vi­szont továbbra is 7, a felsőfokú nyelvvizsga 10 pontot ér majd. A15 pont átmeneti alkalmazását azzal indokolják, hogy akik ed­dig komoly szellemi és anyagi ráfordítással megszerezték a 2006-tól 15, 2008-tól pedig már csak 10 pont jár a nyelvvizsgáért nyelvvizsgákat, érvényesíthes­sék a felvételi eljárásban. A mi­nőség védelmében a minimális ponthatár is változik, az alap­képzésben 78, míg a felsőfokú szakképzésben 72 pont lesz az eddigi 60 pontos határ helyett. A tervezetről még folynak az egyeztetések, de ősszel életbe lép az új szabályozás. Az ellenzék szerint a késlekedéssel lehetet­len helyzetbe hozzák a diákokat és a tanárokat. „Arra kérjük a minisztert, hogy teremtsen tisz­ta helyzetet a felvételi szabályait illetően a 150 ezer, felvételire vá­ró diák érdekében” - mondta Sió László, a Fidesz oktatási kabinet­jének vezetője. ■ F. K. Az adásidő csökkentését, sőt, egyes szórakoztató műsorok le­állítását is kilátásba helyezte Ru­di Zoltán, a Magyar Televízió el­nöke abban az esetben, ha a köz­tévé nem kapja meg a költség- vetésben szereplő állami juttatá­sokat. „Szóba kerülhet minden költségcsökkentő lépés, ami a törvényes működéshez szüksé­ges” - mondta a távirati irodá­nak a közszolgálati médium el­nöke. Elmondta, hogy a legdrá­gább és legkevésbé közszolgála­ti műsorokat állítják le elsőként, azaz a szórakoztató produkció­kat. „Tájékoztató műsorainkat az utolsó csepp vérünkig védelmez­ni fogjuk” - jegyezte meg. „A közszolgálati televíziónak- a médiatörvény rendelkezései szerint - a kötelező feladatai el­látásához szükséges szerződése­ket meg kell kötnie, a fedezet nél­küli kötelezettségvállalás azon­ban utóbb akár bűncselekmény­nek is minősíthető” - említette meg Rudi Zoltán. „Ha az MTV nem kapja meg a Nemzeti Audio­vizuális Archívum felállításakor neki rendelt költségvetési pénz zárolt egyötödét, október közepé­re ebbe az állapotba kerülhet”- tette hozzá a tévéelnök. A rész­letekkel kapcsolatban megkeres­tük Takáts Imrét, a köztévé al- elnökét, aki holnapra ígért konk­rét válaszokat. ■ B. B. E.

Next

/
Thumbnails
Contents