Somogyi Hírlap, 2005. szeptember (16. évfolyam, 204-229. szám)

2005-09-20 / 220. szám

SOMOGYI HÍRLAP - 2005. SZEPTEMBER 20., KEDD ALMANACH 12 2 MAGYAREGRES EZ A HÍR MAGYAREGRESEN Sportpark a központban Hét helybéli munkanélküli­nek tud időszakos munkale­hetőséget biztosítani az ön- kormányzat. Két közhasznú és fél éven keresztül öt köz­célú munkás dolgozik a falu­ban: nyírják a füvet, csinosít­ják a közterületeket, tisztít­ják az árokpartot. Vélhetően a segítségükkel épül ki a ter­vezett sportpark is. Költöznek az intézmények Az orvosi rendelő a nyugdí­jasklub épületébe, az idősek találkozóhelye pedig az idén nyáron bezárt iskolaépületbe kerül. Bár utóbbi épület meg­lehetősen vizes, a település vezetése egy nagyobb termet szeretne kialakítani, ahová olyan rendezvényeket lehetne szervezni, melyen több száz helybéli is részt vehet. Aszfaltozásra 2,5 millió Saját erőből új burkolatot ka­pott a Dózsa György utca fele, ám a fennmaradó négyszáz méteres szakasz aszfaltozása már csak pályázati segítség­gel lehetséges. Az önkor­mányzat 2,5 millió forintot nyert erre a célra, s ha min­den jól megy, október végéig az egész utcában kifogásta­lan lesz a burkolat. Fizetnek a gyerekek után Nehéz helyzetbe került az önkormányzat, amikor be­zárta az iskolát a települé­sen. Az 1,6 millió forintnyi végkielégítésekre hitelt kel­lett felvennie, s szeptember­től az oktatási megállapo­dás értelmében óvodáson­ként 100 ezer, míg iskolá­sonként 50 ezer forintot kell átutalnia a kaposvári önkormányzatnak: az ösz- szeg éves szinten több mint 4 millió forintot tesz ki. Adósságcsapda A desedai arborétum őrei ingázók Kaposvárra buszozik a falu apraja-nagyja Alig két kilométert kell autózni a Kaposvár táblától, s máris Ma­gyaregresre ér az ember: nem csoda tehát, hogy a Deseda-patak forrása közelében, dombok kö­zött megbújó település ezer szál­lal kötődik a megyeszékhelyhez.- Az idén nyártól még szoro­sabbá vált ez a kapocs - mondja Bók László, a falu polgármestere -, hiszen a kevés diák miatt be kellett zárnunk az iskolát. Már nemcsak a felnőttek, de a gyere­kek is a városba ingáznak. Reggelente tehát felkerekedik a falu apraja-nagyja, s a másfél tucatnyi szerencsés kivételével, akik helyben találtak maguknak munkát, Kaposvár felé veszik az irányt. Már a hajnali háromne­gyed ötkor induló buszon is ha­talmas a tömeg, s délelőttre már csak az idősek és az állástalanok maradnak a faluban.- Körülbelül 10 százalékos a munkanélküliség - állítja a pol­gármester -, a 23 állástalanból hétnek tud munkát adni az ön- kormányzat Akik a település közterületei­vel bíbelődnek naphosszat: Ma­gyaregres meglehetősen „szel- lős” település, hatalmasak a köz­területek, a házsorokat megsza­kító csalitosok, s a faluhoz tarto­zik a desedai arborétum is. Napközben szinte kiürül a település: a falu apraja-nagyja Kaposvárra ingázik munkába, iskolába- Sokáig szenvedtünk is vele - ismeri el Bók László -, ugyanis nehéz volt rávenni a motoroso­kat és lovasokat, hogy védett te­rületen nem illik száguldozni. Még egyszerűbbé válna a helyze­tünk, ha sikerülne megépíteni egy kerékpárutat a csónakkikö­tőnkhöz, hiszen könnyebb lenne a terület bejárása, s nemcsak ne­künk, de a látogatóknak is. A parkerdő ugyanis kedvelt ki­rándulóhely, s még a helyiek is sokszor errefelé veszik az hányt szabadidejükben. Némüeg érthe­tő módon, ugyanis a hatszáznál is több lakosú faluban kevés a szervezett program.- A nyugdíjasok összejárnak a klubban, ám a fiatalok számára tényleg nincs túl sok program - így a polgármester. - Akik szóra­kozni akarnak, Kaposvárra utaz­nak, itt csak sportolni lehet Van egy focipályánk, s most akarunk kialakítani egy sportparkot Emellett az ingyenes internet­tel hívogató könyvtárba járnak az egresiek, s díjmentesen kér­hetik el a klubház kulcsát is: havonta azért összecsődülnek a helyiek, megünneplendő egy név- vagy születésnapot. Végső kétségbeesésében a Bel­ügyminisztériumhoz fordult a fa­lu, mely egyre reménytelenebb harcot vív a növekvő adósságál­lománnyal. Az idén ugyanis az iskola bezárása miatt - végkielé­gítések, a diákok után fizetendő támogatás - 13 milliós lyuk ke­letkezett a költségvetésben, me­lyet nem egyszerű bestoppolni. Nyolcmillióra pályáztak, s ez va­lamennyire kihúzta volna őket a bajból, ám csak 1-1,5 milliót ítél­tek meg a javukra. így aztán bankhitelből finanszírozzák a hi­ányokat. Hogy jövőre mi lesz, be­le sem mernek gondolni, főleg, ha megszűnik az iparűzési adó is, az önkormányzat egyetlen, va­lamirevaló bevétele. EZT FŐZIK MAGYAREGRESEN Fokhagymás rántott ponty A Deseda melletti faluban mi mával jól bedörzsölik, megsóz- más is kerülhetne legtöbbször zák és állni hagyják. Ezután be- az asztalra, mint a hal, __^uanírozzák - lisztbe, tejjel hí- melynek egyik lég- ^gj*2?*^',^gított felvert tojásba egyszerűbb elkészí- £j|3uHRkp**' \ és zsemlemorzsába tési módja, ha ki-gHHSXí •' 1 mártják -, majd rántjuk. Hozzáva .. olajban kisülik. 1/ lók: két kiló szeletelt ^\k’,*'*®Sa®lés szerint krumpli­ponty, tojás, liszt, zsemlemor- pürével, hagymás krumpli- zsa, tej, fokhagyma. A halszele- salátával vagy rizibizivel és tar- teket a lepasszírozott fokhagy- tármártással tálalják. AZ OLDAL CIKKEIT VAS ANDRÁS ÍRTA, FOTÓK: LÁNG RÓBERT AZ OLDAL MEGJELENÉSÉT AZ ÖNKORMÁNYZAT TÁMOGATTA MÚLT ÉS JÖVŐ Falut és háztartást vezetett Óvoda kellene a kicsiknek Négy nap híján elmondhatja magáról Kiss Kálmánná, hogy a településen élte le az életét: Várdán látta meg a napvilágot a falu legidősebb lakója, hogy az­tán 96 óra múltán Magyareg­resre költözzön szüleivel. Azóta itt él, s sohasem fordult meg a fejében, hogy elköltözzön.- Persze, akkor még igencsak más életet élt a falu - mesélte a kilencvenesztendős asszony - hiszen dolgos emberek lakták a települést. Melyet néhány esztendeig Kiss Kálmánná vezetett: 1955- ben tanácselnöknek jelölték, ép­pen a nagy termelőszövetkezete­sítés idején.- Be kellett kényszeríteni az embereket a közösbe - így a falu legidősebb lakója -, nem is csi­náltam szívesen, ahogy lehetett, abbahagytam: az ötvenhatos for­radalom után már csak a háztar­tásomat vezettem. Kiss Kálmánnét leginkább az zavarja: nem elég, hogy bezár­ták az iskolát, de már templom­ba is alig járnak az emberek.- Régen nem így volt ez - em­lékszik vissza. - Még a Rákosi- korban is tele volt a templom: S nem csak idősekkel, fiatalok­kal is. Ám a mai ifjúságot már nem lehet beterelni... Több mint 4 esztendeje költözött Somogyaszalóból a településre Kissné Szita Anett, aki élete pár­ja miatt hagyta ott szülőfaluját.- Igazából azóta sem tudtam megszeretni Magyaregrest - is­meri el -, pedig igencsak barát­ságos ez a falu. Csak nekem egy kicsit túlságosan csendes. Ám nem is ez a fiatalasszony legnagyobb bánata, sokkal in­kább, hogy hiába születik évek óta sok gyerek a faluban, még- sincs óvoda a településen.- Tavaly 11 gyerek jött a világ­ra, az idén is legalább ennyi szü­letik majd - mondja. - Rengeteg a kiskorú, s erre még az iskolát is bezárták az idén. Az óvodás korúakat viszont már Kapos- füreden sem tudják fogadni, Ka­posvárra kell behordani őket. Emellett a kevés szórakozási lehetőséget hiányolja: még ifjú­sági klub sincsen, ahol le tudná­nak ülni a fiatalok beszélgetni.- Pedig igencsak összetarta­nak az emberek, ha van rá le­hetőségük - teszi hozzá. - Az időseknek ott a nyugdíjasklub, szerveznek is programokat ma­guknak. Talán egyedül az arbo­rétumba tudunk kimenni a gyerekekkel: ott még van ját­szótér és van, ahol ki tudják szaladgálni magukat. MAGYAREGRESI MAGÁNÜGYEK Maratonfutó az erdőben Mivel amúgy is az erdészetnél dolgozik, nem meglepő, hogy Bók László, a település polgár- mestere leginkább a szabad­ban érzi otthon magát. A falu első embere szabadidejében is az arborétu­mot járja, na­ponta többször is kilátogat a Deseda melletti parkerdőbe. Délutánonként igencsak sűrűn kapkodja a lá­bait, hiszen ekkor futva járja be a területet, hiszen minden­képpen edzésben akar marad­ni. Bók László ugyanis koráb­ban 35 alkalommal lefutotta a maratoni távot: a több mint 42 kilométert 2 óra 16 perc alatt teljesítette, ami nemzetközi szinten is megsüvegelendő idő. Zsákmány a bográcsban Éjjel-nappal fúr-farag Gömbös Gyula, aki jelenleg társadalmi munkában egy díszes hirdető- táblát készít a magyaregre­sieknek. Az asztalos férfi emellett szíve­sen horgászik: ha csak teheti, rögtön a De­seda felé veszi az irányt, hogy végtelen türe­lemmel várjon a kapásokra. Csúcszsákmánya eddig egy 11 kilós harcsa, valamint egy 3,5 kilós süllő volt, melyek ugyan­úgy a családi asztalon végez­ték, mint az a rengeteg ponty, amit a horgász kifogott. Utób­biból főleg halászlé, esetleg speciálisan elkészített rántott hal készült, melyet Gömbös Gyula tálal a famíliának. Nagyobbra cserélte az ütőt Korábban fallabdázott, 3 hete azonban úgy döntött, teniszütőt ragad a kezébe Szabó Tímea. A gyengébbik nem helyi sport­őrültje fallabda­partnerének köszönheti a váltást: a sport­társ ugyanis nem ért rá edzésre járni, így Szabó Tímeának új hobbi után kellett néznie. így kötött ki egy kaposvári teniszpályán, ahol ugyan még csak néhány edzésen vett részt, de trénere szerint látszik rajta, hogy van tehetsége a sportághoz. Per­sze, mindketten tudják, hogy a neheze még hátravan, hiszen az alapütések után következik az egyik legnehezebb elem, az adogatás elsajátítása. Nyugdíjas kertbarátok Évekig nyelte a port és szívta a meglehetősen büdös levegőt a kaposvári Cukorgyár közben Schmidt Józsefné a férjével. Mi­után nyugdíjba mentek, úgy gondolták, hogy csende­sebb, szebb, de legfőképpen tisztább helyre költöznek, ahol végre hódolhat­nak kedvenc időtöltésüknek, a kertészkedésnek. Magyareg­resen olyan telket vásároltak, ahol nemcsak a virágoknak, de megannyi más növénynek is helyet tudtak szorítani. Min­denféle zöldség megterem a kertjükben, míg meleg nyári napokon gyümölcsfák szolgál­tatnak hűs árnyékot a kapálás­ban megfáradt házaspárnak. Futballistából főszurkoló Nincsen sportesemény a kör­nyéken Paizs János nélkül. A középkorú férfi éveken keresz­tül rúgta a labdát a megyei má­' | sem nek Rákóczi-meccset Kaposvá­ron, s a tévében sem hagy ki szinte egyetlen mérkőzést sem. A kaposváriak mellett kedvenc csapata az olaszoknál a Milán, a spanyoloknál a Barcelona, míg az angoloknál a londoni Arsenal. Persze nemcsak a fo­cit szereti, a magyaroknak és a kaposváriaknak minden szin­ten szurkol, így nagy rajongója a kosárcsapatnak is. Cseréphalmok a tető alatt Vélhetően a település legna­gyobb cserepesnövény-gyűjte- ményét tudhatja magáénak Kozári Emőné. Az asszonynak 0 már a kertje is elárulja, hogy imádja a virá­gokat, hiszen megannyi ró­zsa-, krizan­tém- és mus­kátlibokor díszíti a gyönyörű­en nyírt gyepet, ám az igazán szép növények a házban lak­nak. Több mint 60 cserepes csoda lakik egy fedél alatt a családdal, s főleg olyan növé­nyek, melyek hatalmasra nő­nek. Ismerősei már tudják, ha virággal állítanak be, nem sza­bad vágottat választaniuk, hi­szen az igazi örömet az élő növény okozza. i 4 * i

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents