Somogyi Hírlap, 2005. szeptember (16. évfolyam, 204-229. szám)
2005-09-19 / 219. szám
SOMOGYI HÍRLAP - 2005. SZEPTEMBER 19., HÉTFŐ 7 VILÁGTŰKÖR Nagykoalíció várható Németország Egyik párt sem szerzett abszolút többséget Németországban területenként változó szavazókedwel zajlott le az előrehozott parlamenti választás. Sokan népviseletbe öltöztek az alkalomra. A kereszténydemokraták kapták a legtöbb voksot a németországi választásokon, ám ez nem elegendő a kormányalakításhoz. Különtudósítónk, Újvári Miklós jelentése Berlinből Kitörő öröm helyett döbbent csönd fogadta a konzervatív CDU berlini központjában a választások végeredményét. Az előrehozott voksolás abszolút esélyesének tartott pártról ugyanis kiderült: hiába szerezte meg a legtöbb szavazatot, ez jóval kevesebb a vártnál. Az első eredmények szerinti 35,5 százalék ahhoz sem elég, hogy a szabad demokratákkal (FPD) együtt a szavazók többségének bizalmát maguk mögött tudják. Nem nyugodhat meg a másik oldal sem: a jelenleg kormányzó szociáldemokraták (SPD) a vártnál jobb, 34 százalékos eredményt értek el, ám koalíciós partnerükkel, a zöldekkel együtt ők sem kaptak ötven százalékot. A nevető harmadik a Baloldal: a kommunisták az exit poll szerint 7-8 százalék körüli eredményt értek el, ám velük senki sem akar együtt kormányozni, így a CDU központjának folyosóin a néhány perccel korábban még ünneplésre készülő aktivisták találgatni kezdtek: a CDU/CSU vajon nagykoalícióra lép fő riválisával, a most kormányzó SPD-vel, vagy újabb választásokra kell számítani. A kereszténydemokraták kancellárjelöltje, Angéla Merkel a párthívek előtt közölte: a választók felhatalmazása alapján elfogadja a kormányalakítási megbízást, ha erre felhatalmazást kap Horst Köhler elnöktől, s hajlandó minden demokratikus párttal egyeztetni a koalíció megalakításáról. Vagyis a kommunistákon kívül mindenkivel elképzelhetőnek tartja a kormányzást. Az előrehozott választásokat Gerhard Schröder kancellár kezdeményezte, miután májusban az észak-rajna-vesztfáliai tartományi választásokon történelmi vereséget szenvedett a kormánykoalíció. Berlinben tegnap délutánra magasabb volt a választási részvétel, mint három éve. „Azért szavazok, mert a helyzet kiélezett. De abban nem hiszek, hogy bármely párt meg tudná oldani az ország fő problémáját, a munkanélküliséget” - mondta Torsién Rohland. Felesége szerint egy nagykoalíció a nagy jobboldali és baloldali néppártok részvételével nem oldana meg semmit. Szerinte most is nagykoalíció működik, hiszen az uniópártok uralják a felsőházat és a tartományokat. „Talán ezért tartunk itt” - tette hozzá. Markó Béla elnök az egyetem támogatásáról az rmdsz elnöke szeretné elérni, hogy a román költség- vetés is támogassa a Sapien- tia Erdélyi Magyar Tudomány- egyetem működését. A professzorok tanácskozásán hangsúlyozta: az erdélyi magyarok a román állam adófizetői, ezért joguk van a román állam által finanszírozott magyar felsőoktatáshoz. lassítva folytatódik az autópálya építése igazolta Nagy Zsolt informatikai miniszter Basescu román elnök kijelentését, miszerint a Bechtel céggel való együttműködés nem áll le, ritmusa viszont a tervezettnél lassabb lesz. Az államfő az Egyesült Államokban beszélt az elképzelésekről. E szerint még nem vetették el az észak-erdélyi autópálya tervét, noha Bukarest továbbra is egy olyan sztráda megépítését szorgalmazza, amely Erdély déli részét szeli át. Az iráni atom ügye az ENSZ elé kerül az európai unió szándékával szemben Irán felszólította a Nemzetközi Atomenergiaügynökséget, ne vigye a Biztonsági Tanács elé az ország atomprogramját. Mahmúd Ahamadinedzsád elnök kijelentette New Yorkban: Iránnak joga van nukleáris energia előállítására. Lelőttek Irakban egy képviselőt útonálló fegyveresek szombaton agyonlőttek egy iraki parlamenti képviselőt Bagdadtól 30 kilométerre északra. Egy másik honatya megsebesült. A képviselők Bagdadba tartottak, ahol a honatyák véglegesítik az alkotmánytervezet szövegét. A januári választások óta már a harmadik képviselőt lőtték le Irakban. Visszatér az élet a hurrikán után három héttel a hurrikán pusztítása után az első üzlettulajdonosok kezdenek visszaszivárogni az elpusztult New Orleansba. A város 40 százaléka még műidig víz alatt van. A lakók első nagyobb csoportja ma kezdheti meg a vissza- költözést, a New Orleans-i polgármester szerint összesen 180 ezren térhetnek vissza a következő két hétben. Az elhunyt pápa legutolsó szavai „engedjetek az Úr házába menni!” Vatikáni közlés szerint ezek voltak II. János Pál pápa utolsó érthető szavai, amelyeket lengyelül mondott el. A Vatikán a következő napokban nyilvánosságra hozza a lengyel pápa halálának dokumentumait a találgatások tisztázása végett. Új rendezési terv a tárgyalásokon az észak-korea nukleáris programjáról folyó, hatoldalú tárgyalásokon új megegyezési javaslatot vitatnak meg. Crisopher Hill amerikai küldött szerint a kínai szövegezésű kompromisszum „jó tervezet”, amelyet ma értékelnek a résztvevők Pekingben. Szerb miniszter a vajdasági problémáról SZERBIA-MONTENEGRŐ kisebbségügyi minisztere hibának tartja, hogy nemzetközi színtérre vitték a vajdasági magyarok problémáit. Rasim Ljajics egy belgrádi napilapnak azt mondta: a tények azt mutatják, hogy történtek incidensek, de nagy részük nem volt etnikai indíttatású. Az amerikai miniszter az ENSZ átalakításáról Julija Timosenko elnöki vágyai Ukrajna A közvélemény a leváltott kormányfő mögött áll Parlamenti választások Afganisztánban Élesen bírálta az ENSZ működését az amerikai külügyminiszter. Condoleezza Rice közgyűlési felszólalásában kijelentette: forradalommal felérő változás kellene ahhoz, hogy a világszervezet reális erőt képviseljen a 21. században. Rice - figyelmen kívül hagyva, hogy az Egyesült Államok számos lépése is hozzájárult az ENSZ tekintélyének gyengítéséhez - a világszervezet gyöOroszországban egyre nagyobb belpolitikai feszültséget okoz a hazatértek millióinak rendezetlen ügye. A Szovjetunió szétesése után mintegy 25 millió orosz rekedt 14 volt szovjetköztársaságban. Sokan közülük rövid időn belül visszatértek Oroszországba. A kijevi „narancsos” forradalom és a hasonló grúziai, moldovai események után felkeres átalakítását követelte. Kiemelt feladatként a szegénység és a terrorizmus elleni harcot jelölte meg. A washingtoni diplomácia vezetője azt követően szólalt fel, hogy a jubileumi értekezleten az eredeti tervhez képest erősen felhígított záródokumentumot fogadtak el. A nyilatkozatból kimaradt a terrorizmus meghatározása és a tömegpusztító fegyverek tilalma. ■ Csák E. gyorsult a költözés. Jelenleg legalább tízmillióan lehetnek azok, akik hontalanul élnek saját hazájukban. Bejelentés nélkül nem tudnak elhelyezkedni, orvoshoz menni, lakást vásárolni. A The Guardian című lapnak nyilatkozók elmondták: a rendőrség nem jelenti be őket, aztán pedig büntet vagy tartja a markát. ■ Cs. E. Amióta Viktor Juscsenko ukrán elnök elcsapta miniszterelnökét, Julija Timosenkót, az események újabb fordulatot vettek. Az össztűz alá vont politikusnő élő, egyenes tévéadásban fordult a közönséghez: „Mit tegyek? Béküljek ki Juscsenkóval, vonuljak ellenzékbe vagy álljak ki a Majdanra?” - utalt a kijevi Függetlenség terére, ahonnan 2004 őszén elindult a narancsos forradalom. A nézők gyorsan megadták a választ: „Bé- külés!” - tanácsolták nagy többségben a „forradalom hercegnőjének”. Ám Timosenko minél többet beszélt az elnök köreiben megnyüvánuló korrupcióról, kormánya munkájának akadályozásáról, a publikum egyre inkább arról győződött meg, hogy ellenzékbe kell vonulnia, és mozgósítania kell a tömegeket. Sok ukrán véli igazságtalanságnak, hogy a kormányfőnek, aki rövid hivatali ideje alatt megemelte a bérüket és a nyugdíjukat, mennie kellett. Juscsenko hívei persze föllélegeztek. A régi rendszer támogatói pedig beteljesedve látják jóslataikat: a hatalom új gyakorlóit nemcsak korA forradalom egyik vezére volt rupcióval, hanem gazdasági hozzá nem értéssel is vádolják. A most távozott kormány adatai valóban nem túlságosan meggyőzőek. Miközben az ország gazdasági növekedése tavaly még 12,1 százalékos volt, az idei első hét hónapban 2,8 százalékra zuhant vissza. Kijelölt utódját, Jurij Je- hanurovot - aki Juscsenko kormányában 2001/2002-ben miniszterelnök-helyettes volt - a nyugati világ kijevi képviselői pozitívan fogadták. Az új kormánytól több szakmai tudást és a kitűzött célok megvalósításában fokozottabb hatékonyságot, a gazdaság reformjának gyorsabb ütemét várják. Személyét ezen a héten erősíti meg az ukrán parlament. Julija Timosenko hívei pedig nem tétlenkednek, miközben nem hajlandók többé Juscsenko háta mögött fölsorakozni. Maga Timosenko is kijelentette közvetlenül menesztése után: csak a hivatalából távolították el, a politikából nem. Pártja azért fog küzdeni, hogy megnyerje a következő parlamenti választásokat. Alekszander Sincsenko, aki váratlan visszalépésével Juscsenko kabinetfőnökeként az egész hatalmi válságot kirobbantotta, a politikusnőt támogatja, s ő lesz 2006-ban választási főnöke. Sőt, már a 2009-ben esedékes elnök- választás is Timosenko látókörébe került: „Indulni fogok!” - jelentette ki határozottan. Márpedig ez eddigi harcostársának, Viktor Juscsenkónak nyílt kihívása. ■ Gyulay Zoltán Három évtizede először tartottak parlamenti választásokat Afganisztánban. A hatalomból kiűzött tálibok minden eszközzel igyekeztek megakadályozni a szavazást. A több mint harminc tartományban kilencben voltak merényletkísérletek. Vasárnap reggel rakétatámadás érte az ENSZ kabuli képviseletét is. A januárban elfogadott új alkotmány értelmében a törvényhozás kétkamarás lesz, és képviselőházból, illetve szenátusból áll majd. Mindkét házban 25 százalékos részvételt biztosítanak a nők számára. A képviselőházban emellett 10 helyet kapnak azok a nomád törzsek, amelyeknek nincs állandó lakhelyük. A választásokon nem pártok mérkőztek meg egymással, a jelölteket függetlenként regisztrálták. Mindazonáltal a kampányban kiélezett harc folyt a különféle politikai csoportosulások között, s jelöltként indult a tálibok több vezető személyisége. Megfigyelők szerint az új parlamentre nehéz időszak vár, mert a legkülönbözőbb hovatartozású honatyáknak nehéz lesz bármiben egyezségre jutniuk. ■ Cs. E. Menekült orosz milliók, hontalanok hazájukban i
