Somogyi Hírlap, 2005. szeptember (16. évfolyam, 204-229. szám)

2005-09-19 / 219. szám

4 SOMOGYI HÍRLAP - 2005. SZEPTEMBER 19., HÉTFŐ MEGYEI KÖRKÉP Falunap 1,2 milliárddal ünnep Pásztohy András államtitkár Mernye díszpolgára lett Varga Ottó Szili Katalin, az Országgyűlés el­nöke egy kifejezetten erre az al­kalomra faragott versikével kö­szöntötte a mernyeieket a szom­bati falunapon, valamint azzal, hogy „jó ide visszajönni”. Ezzel arra célzott, hogy nem először jár a somogyi faluban, de - tette hozzá - azóta sok minden válto­zott. Többek közt az, hogy mos­tanra az ország az EU tagja lett, ami sok mindent jelet. Örömet, összetartozást, értékeket és sok munkát. Fontos ezért - tette hozzá Szili Katalin -, hogy ne csak ilyenkor, ünnepekkor érez­tessék egymással az emberek az összetartozást, hanem a hét­köznapokon is. Kolber István fejlesztési mi­niszter nemcsak üdvözletét, de pénzt is hozott, legalábbis vir­tuálisan: a falunapon jelentette be, hogy a kormány elfogadta a Mernye gesztorságával készü­lő, hat települést érintő szenny­vízcsatorna-beruházási tervet, 1,2 milliárd forint értékben. Azt is hozzátette: nem szabad ennyivel beérni, a 2007-2012 közötti uniós költségvetéshez minél több megvalósítható öt­letre van szükség. A falunapon Szabó József An­Pásztohy Andrásnak a polgármester, Kisfalusi András adta át a díszpolgárnak járó aranygyűrűt fotó: láng Róbert dór országgyűlési képviselő is köszöntötte a résztvevőket, mi­re kiderült, miért is jött a sok is­mert politikus Mernyére, azon túl, hogy valóban jó volt ott len­ni: képviselőtársuk, az FVM po­litikai államtitkára a 33 éve Mernyén élő Pásztohy Andrást faluja díszpolgárrá avatta és eh­hez szerettek volna elsőként gratulálni. A megtisztelő címet az államtitkár azért kapta - in­dokolt hivatalosan Kisfalusi András polgármester -, mert az ország problémái mellett min­dig figyelt Mernye és a kistér­ség gondjaira is, és segített azo­kat megoldani. Pásztohy András mellett dísz­polgári címet kapott - posztu­musz - Rausch Károly, a 100 éve Mernyén született immunoló­gus professzor is. A Mernye Köz­ségért Díjat Bizderj Dénes, az egyházközség világi elnöke, va­lamint Gelencsér Ferenc, a sportkör vezetőségi tagja kapta. Betonba ágyazott biztonság óvóhelyek A távolság jobban véd, mint a mélység (Folytatás az 1. oldalról) Benei Tibor alezredes, a megyei katasztrófavédelmi igazgatóság polgári veszélyhelyzet-kezelési osztályvezetője szerint a lakos­ság biztonságára hovatovább egész iparág épül. Ezek között találjuk az óvóhelyet építő és Milliárdok a föld mélyén Szakemberek csak becsülni merik, hogy mennyibe kerülne a somogyi életvédelmi létesít­mények korszerűsítése. Mini­mum hatmilliárd forintot költ- hetnének el a lega lapvetőbb fel­újításra; a falak megerősítése, a levegőztetőkészülékek cseréje hatalmas összeget emésztene fel. Mivel ennyi pénz nem lesz rá, a jövőjük kétséges. karbantartó vállalkozásokat; az ajánlatdömping térségünkben mégsem kavar túl sok vizet. Tu­domása szerint megyénkben je­lenleg nem épül „magán-óvó­hely”, nem is kértek engedélyt, így is épp elég munkát ad a meglévők karbantartása. Mert­hogy a vasbeton pincékre, a mélyben lévő bunkerokra is sú­lyos előírások érvényesek; a fenntartástól egészen a rendsze­res ellenőrzésükig.- A világháborúban, különö­sen 1941 és 1943 között elég sok lakossági óvóhelyet alakítottak ki rohamtempóban - így az al­ezredes. - A föld alatti építmé­nyekről hosszú időn át nem il­lett beszélni. A hidegháború éveiben kifejezetten titokként kezelték a lakossági légoltalmi pincék méretét és helyét. Meghökkentő esetekből ak­kor sem volt hiány. Atomcsapás esetén a megyeszékhelytől 30 kilométernyire lévő bunkerba vonultak volna az ‘50-es, ‘60-as években a helyi közigazgatás vezető tisztségviselői. Merev protokollszabály döntött arról, hogy ki léphette át a fegyvere­sekkel őrzött pince ajtaját. A '70-es évek végén aztán sutba dobták a bunkerépítési terve­ket; az ország teherbíró képes­sége nem bírta el a milliárdos építkezéseket, s persze idővel okafogyottá vált a totális védeke­zés. Persze, egy esetleges vész­helyzet esetén ma is létezik for­gatókönyv az állami és közigaz­gatási vezetők elhelyezésére; ez a biztosíték, hogy ilyenkor is megoldható a városok, a megye irányítása. A katasztrófavédelmi alezre­des szerint baj esetén manapság a távolságvédelmi elv érvénye­sül. Természeti csapásnál vagy ipari balesetnél kimenekítik, il­letve kitelepítik a lakosságot.- Háborús fenyegetés nincs és egyébként is: nem az a cél, hogy vészhelyzet esetén a lakos­ságot automatikusan a föld alá bújtassuk és hermetikusan el­zárjuk a külvilág elől. Egyes esetekben ez tilos is lenne. Békési András őrnagy, a ka­posvári polgári védelmi pa­rancsnokság vezetője közölte: tudatos program szerint végzik az életvédelmi létesítmények el­lenőrzését. Ősszel, majdnem egy időben zajlik le a somogyi kistérségekben; ezekben a he­tekben a marcali és a kaposvári egység ereszkedik a mélybe. HÍREK 150 bálával égett az istálló Viszen Leégett egy 150 négyzetméte­res istálló egy családi ház ud­varán Viszen. A tűz veszélyez­tette a házat is. A tűzoltók ugyan alig egy óra alatt megfé­kezték a lángokat, azonban az utómunkálatok hajnalig tartot­tak, mivel az épületben mint­egy ötszáz kisméretű szalma­bála is volt. Az anyagi kár az első becslések szerint eléri a tizenötmillió forintot. A felnőttképzésről tanácskoztak Balatonmáriafürdőn tartotta a hétvégén évnyitó értekezletét a Sziltop Kht. Az országos iskola- hálózattal rendelkező társaság oktatási szakemberei a dél-, nyugat- és közép-dunántúli in­tézményeik képzési és gazda­sági feladatairól tanácskoztak. Szó esett a felnőttképzés aktu­ális kérdéseiről, a kétszintű érettségi tapasztalatairól. A Szütop Kht.-nak 141 tagiskolá­ja van országszerte, képzéseik­ben 16 ezer diák vesz részt Falunap Polányban elszármazottakkal A falunap alkalmából avatta fel Gyenesei István Polányban a temető új ravatalozóját, amely­nek terveit társadalmi munká­ban maga a polgármester, Stéger János készítette. A te­metői kezdés és az eső sem rontotta el a jó hangulatot, amit főzőverseny is fokozott. Megrendezték a községből el­származottak találkozóját is. Sokan jöttek, ami nem csoda, hiszen a ma 240 lelkes község­nek még 20 éve is jóval több mint ezer lakója volt Aranyfüsttel köszöntötték a 600 éves mezővárost Kaslik Edit emléktáblájánál édesanyja emlékezett fotó: láng rőbert Varga Andrea Mezővárossá válásának 600. év­fordulóját ünnepelte Csurgó. Eb­ből az alkalomból emléktáblát avattak, amit a nagyközséggé, il­letve a várossá válásra emlékező tábla mellé új alapzatra helyez­tek el. Szászfalvi László ország- gyűlési képviselő (Fidesz-MPSZ) azt mondta: 1405-ben Zsigmond királytól kapta a rangot Csurgó, amely napjainkban is kötelez és felelősséggel ruház fel. A tegnapi őszi fesztivál kereté­ben zajló eseményekre ajándék­kal érkezett a japán testvérváros, Yuzawa delegációja. Térségük­ben 800 éves múltja van a lakk­művészetnek. Egy lakkozott ala­pon, 18 karátos aranyfüsttel megformált városcímert hoztak, amit Maeda Toyoaki, a delegáció vezetője adott át Bihariné Asbóth Emőke polgármesternek. A ja­pán városban szeretnék a csur­gói együttműködést szorosabbra fonni, főleg az oktatás, a kultúra és az ifjúsági élet területén. A Habitat-házaknál ugyan­csak emlékeztek: Kaslik Edit, a szervezet fiatalon elhunyt mun­katársa és családtagjai emlékére bronz domborművet avattak. Az édesanya, Kaslik Józsefné létre­hozott egy ösztöndíjat is, amely­re a Habitat-családok felsőfokú oktatásban tanuló, legalább 3,75-ös tanulmányi átlagot elérő gyerekei pályázhatnak. m mám !■■■■■ BalatOIISZárSZÓ Az esővel is dacol­tak a szárszói családi nap résztve­vői a szóládi halastónál. Két szár­szói vállalkozó nemrég tetette rend­be a területet, s hamar a pecások kedvelt helye lett. A horgászver­seny után délután a szárszói kul- túrházban gyermekprogramok vár­ták a fiatalokat, (fi) Bábonymegyer Elütött pénteken késő délután egy tíz év körüli ál­talános iskolai tanulót Bábony­megyer megyeri falurészén egy személygépkocsi. A siófoki rend­őrkapitányság ügyeletesétől meg­tudtuk: a kislányt a mentő a sió­foki kórházba szállította, az el­sődleges vizsgálatok alapján kön­nyű sérülést szenvedett. A rend­őrség szakértő bevonásával foly­tatja a vizsgálatot, (kj) Bodrog Lerakták annak a templomnak az alapkövét, amely több száz év után újra felépülhet a faluban. A hagyományos búcsú és az elszármazottak találkozója keretén belül megtartott ünnepségre a szomszédos települések elöljárói is meghívást kaptak. A rendezvényen részt vett Szabó József Andor országgyűlési képviselő és Magyar Kálmán régész is. Az új templom alapkö­vét Balás Béla megyéspüspök áldotta meg. Kolber István miniszter emlék­plakettet adott át a falu első emberének a jeles esemény alkalmából, (bl) Böszénfa Hét somogyi település­ről, köztük Bőszénfáról is kirándul­tak szombaton a szlovákiai Nasz- vadyba, ahol egész napos rendez­vényen vettek részt. Nyitrai István polgármester elmondta: a két tele­pülés tíz éve tartja a kapcsolatot egymással. A látogatás egyben emlékezés is volt az ötven évvel ezelőtti szlovákiai kitelepítésre, (bl) Csurgó Eredményesnek mondta az idei, tegnap záruló Őszi feszti­vált Tóth István, a he­gyi gazdák egyesüle­tének elnöke (képün­kön). Az önkormány­zattal közös rendez­vény megvalósulását pályázati forrás segítette, s mint­egy tízezer ember látogatta a programokat, (va) Gige Képviselő-testületi ülésen döntöttek arról, hogy a település önkormányzata a tavalyi évhez ha­sonlóan bekapcsolódik a Bursa Hungarica ösztöndíj-támogatási rendszerbe. Koszti Sándor polgár- mester elmondta: az idei évben várhatóan három felsőoktatási in­tézményben tanuló hallgatót támo­gat majd az önkormányzat, (mg) Kapoly Tizenhat önkéntes donor je­lent meg a vöröskereszt kapolyi szervezete által hirdetett véradáson. Összesen 7,2 liter, életet mentő vér­rel gyarapították a siófoki kórház vérkészletét, amelyet a városi vérel­látó állomás dolgozói vettek le. (kj) Kaposgyarmat A hétvégén átadták az újonnan kialakított könyvtárat és a teleházat. A két intézmény egy épületben várja ezentúl az olvasó­kat és az internetezni vágyókat. A közel tízmillió forintos beruházást pályázati pénzből és önerőből biz­tosította az önkormányzat, (bl) Kánya Nyolcvankét tanuló szülei részére biztosított be­iskolázási segélyt a kányái önkormány­zat, összesen három­százhetvenhatezer forintot - tájékozta­tott Schmuck Ferenc polgármes­ter (képünkön). Az alsó tagoza­tosok évkezdését háromezer-, a felsősök, illetve a középfokú ok­tatási intézményben tanulókat 5 ezer forinttal segítették. A te­lepülésről három egyetemi hall­gató Bursa Hungarica ösztöndíj­támogatásban részesült, (kj)

Next

/
Thumbnails
Contents