Somogyi Hírlap, 2005. szeptember (16. évfolyam, 204-229. szám)

2005-09-16 / 217. szám

SOMOGYI HÍRLAP - 2005. SZEPTEMBER 16.. PÉNTEK 1 VI L Á GTŰKÖ R Magyar segített magyarnak árvíz után Átadták az első deszkaházat Udvarhelyszéken Az anyaországi segítség sokat jelent a házaikat újjáépítő székelyföldi em­berek számára. Lukács János, Kolozsvár „Bebizonyosodott, hogy létezik magyar-magyar összefogás”- mondta Borbély László romá­niai területrendezési miniszter, amikor az udvarhelyszéki Szé­kelydobóban átadta az első, álla­mi alapokból épített házat. A megbízott miniszter három héttel az augusztus végi székely­földi nagy árhullám után keres­te fel az érintett udvarhelyszéki falvakat. „Megelégedéssel álla­pítottam meg, hogy nagy erővel folyik az újjáépítési munka”- mondta a sajtó képviselőinek, egyúttal megelégedéssel nyug­tázva az anyaországtól érkezett több tízmillió forintos segítséget is. A szobából, konyhából és für­dőszobából álló gyorsépítésű házat egy csehországi vállalko­zó ajánlotta fel - akinek a felesé­ge Székelyföldről származik ­a nyugdíjas Lázár családnak; az | épületet az összedőlt ház romjai- I tói nem messze állították össze | három nap alatt. „Mindenünk J odaveszett, de hála istennek, 2 vannak még jólelkű emberek, Sokan nem várnak állami segítséget, maguk látnak az újjáépítéshez akik segítettek rajtunk” - mond­ta az erdélyi Krónika újságírójá­nak új lakásának konyhaasztala mellett a 62 éves Lázár Vilma. Borbély László azt szeretné, ha még 200-300 hasonló házat megvásárolhatnának. Sokan nem várják az állami segítséget, hanem saját erőből láttak hozzá a ház újjáépítéséhez. „Székelyudvarhelyen már vé­geztek a takarítással és a kárfel­méréssel” - tájékoztatta lapun­kat Szász Jenő, a város polgár- mestere. A városatya rendelke­zésére álló összesítés szerint a kár csak Udvarhelyen eléri az 1,3 milliárd forintot, a környező településekben viszont legalább kétszer, ha nem háromszor ek­kora pusztítást végzett az ár. A várost vasúton továbbra sem lehet megközelíteni. A Temes megyei árvíz sújtotta falvakban is gőzerővel folyik az építés. Óteleken, ahol az egyik legnagyobb pusztítást végezte a májusi árvíz, az újrakezdésért imádkoztak a hét végén megtar­tott Mária-napi búcsún. A szent­misén a plébános is arra biztat­ta híveit: „Nem szabad elcsüg­gedni, mert az élet nem állt meg. Folyik az újraépítés, a helység pedig megint olyan lesz, mint a veszedelem előtt volt”. Környezetvédelemről az ENSZ-ben közgyűlés A román elnök nem támogatja a verespataki beruházást sólyom László köztársasági el­lök közép-európai idő szerint ;sütörtökön, nem sokkal éjfél itán aláírta a nukleáris terro- 'izmus megakadályozását célzó igyezményt. Az ENSZ-közgyű- és idén áprilisban szavazás nél­kül, közfelkiáltással fogadta el íz egyezményt, amely bűncse- ekménnyé nyilvánítja a nukleá- is anyagok birtoklását, és a ve- ük való fenyegetést. A szerző­lést szeptember 14-től írhatják ilá a tagállamok, amit az ENSZ- súcs első napja során csaknem legyven ország képviselői már lég is tettek. Az egyezmény zután lép hatályba, ha azt már úszónkét ország ratifikálta. A magyar államfő szerint az NSZ elismerésre méltó módon zolgálja az emberiség legjobb tö­rekvéseit, de minden eddigi­nél nagyobb szükség van a világ- szervezet megújítására. Sólyom László késő délután, magyar idő szerint csütörtökre virradóan, éj­fél körül az ENSZ jubileumi csúcstalálkozóján mondott be­szédében egyebek mellett hang­súlyozta: Magyarország egyetért Annán főtitkárral abban, hogy a biztonsággal, a fejlődéssel és az emberi jogokkal kapcsolatos ki­hívások szorosan összefügge­nek. A köztársasági elnök szólt a környezetvédelemről is. „Rendkívül fontos mind itt, mind pedig az emberi jogok te­kintetében is azt figyelembe venni, hogy az ENSZ alapítása óta eltelt 60 év. Megváltozott a vi­lág azóta, a kommunikációs for­radalom, az egész érintkezés glo­bálissá válása olyan változást in­dított el, amire figyelemmel az együttműködésnek az alapjait is újra kell fogalmazni, noha a köz­Sólyom új gondolatokat hozott gyűlés ezt most nem pártfogolta. Én még egyszer elővezettem azt, hogy szükség lenne az ENSZ-en belül egy szakosított szervezet­re, mint az UNESCO, egy környe­zetvédelmi szervezetre, amelyet egyébként több tagállam is na­gyon támogat, és elsősorban anyagi kérdéseken múlik, hogy ez nem jön létre” - mondta. Kétoldalú találkozóin Sólyom László megbeszéléseket folyta­tott a macedón, a portugál, a hor- vát és az albán elnökkel, vala­mint a szaúdi koronaherceggel. A román kollégájával, Traian Basescuval tartott találkozón szóba került a Csíkszeredái kon­zulátus megnyitása és a veres­pataki beruházás is; ez utóbbit a román államfő nem támogatja. ■ Gy. Z. HÍRSÁV Zarkávi és terroristái hadat üzentek a síitáknak öngyilkos merényletben egy nappal a százötven halálos ál­dozatot követelő robbantás­sorozat után csütörtökön több mint harminc iraki vesztette életét Bagdadban. A tettes a Dúra nevű városrészben rö­pítette magát a levegőbe. Leg­utóbbi közleményében Abu Musszab az-Zarkávi terrorista csoportja hadat üzent a síita irakiaknak. Oszama bin Laden már nincs Afganisztánban az al-kaida vezére, Oszama bin Laden a kabuli kormány csütörtöki bejelentése szerint már nem tartózkodik Afga­nisztán területén. Ali Ahmad Dzsaláli belügyminiszter kö­zölte, hogy a főterrorista való­színűleg a törzsek által ellen­őrzött pakisztáni határvidé­ken rejtőzködik. Irán az iszlám világnak adná atomtechnológiáját Teherán készen áll arra, hogy továbbadja atomtechno­lógiával kapcsolatos ismere­teit más iszlám országoknak. Mahmúd Ahmadinedzsád iráni elnök New Yorkban találkozott RecepTayyip Erdogan török kormányfővel azt is közölte, hogy országa a magenergiát az állításokkal szemben békés célokra kí­vánja fordítani. Az EU békemissziója elkezdődött Indonéziában a helsinki békemegállapodás végrehajtása megkezdődött az indonéziai Aceh tarto­mányban. A lázadók mozgal­ma a főváros, Banda Aceh fő­terén leadták fegyvereiket. Az Ázsiai Országok Államkö­zössége (ASEAN) mellett a békeküldetésben az Európai Unió is aktívan részt vesz. Választási eszközzé vált Ankara felvétele az EU-ba Roland Koch hesseni miniszter- elnök (CDU) azt vetette Gerhard Schröder kancellár (SPD) sze­mére, hogy választási célokra használja fel a török származá­sú választópolgárokat. „A kan­cellár visszaél az egykori török állampolgárok érzelmeivel ko­rábbi hazájuk iránt, s ezzel meg­nehezíti a beilleszkedésüket” - nyiltakozta Koch. A miniszter- elnök a kancellárnak a Hürriyet nevű török újságnál tett látoga­tására célzott, amit Schröder Tö­rökország EU-felvételének támo­gatására tett. Az ellenzéki CDU ellenzi Ankara teljes jogú EU- tagságát, s ehhez a véleményé­hez a pártelnök Angéla Merkel váratlan támogatóra talált Hel­mut Schmidt (SPD) korábbi né­met kancellár személyében, aki ugyancsak bírálja szilárd állás­pontja miatt párttársát és utó­dát, Schrödert. Németország el­ső női kancellárjelöltjét támoga­tásáról biztosította a Bundes- ratban helyet foglaló tizenegy konzervatív miniszterelnök is. A Zöldek listavezetője, Josch- ka Fischer az egy helyben topo­gó közvélemény-kutatási adatok ellenére is kitart pártja választá­si céljai mellett. „A szavazatok remélt 8,6 százaléka, akárcsak az előző választásokon, elérhe­tő” - jelentette ki a külügymi­niszter. A pártnak most „szilárd­nak kell mutatkoznia, és nem belemenni semmilyen találga­tásba” - tette hozzá. A legutób­bi felmérések szerint a Zöldek hét százaléknál tanyáznak. Fi­scher erőteljesen ellenzi a kon­zervatív pártok energiapolitiká­ját, amelyet „visszatérés az atomhoz” jelzővel látott el. Bár a fekete-sárga pártszövet­ség többsége kissé bizonytalan­nak látszik, a bajor CSU (a CDU testvérpártja) változatlanul el­utasítja a nagykoalíció lehető­ségét a szociáldemokratákkal. „Az SPD túl széttöredezett, hogy az uniópártok számára a kor­mányzásban partnerként szóba jöhessen” - közölte Berlinben Márkus Söder, a CSU főtitkára. A választási küzdelem véghaj­rájában az uniópártok folytatni kívánják a vitát Törökország fel­vételéről az Európai Unióba. A kérdést azonban a konzerva­tívok két adószakértőjének, Paul Kirchhofnak és Fiedrich Merznek jövendőbeli szerepé­ről Márkus Söder még korainak nevezte. ■ Gyulay Zoltán imlékművet ^aláztak meg izabadkán Katrina kishúga támad Észak-Karolina államban Mindenki választásokat akar Szlovákia Mikulás Dzurinda hadat üzent az ellenzéknek leggyalázták az 1944-ben ártat- inul kivégzett magyar áldoza- ik emlékművét. A Magyar Szó mű újvidéki napilap csütörtö- 3n számolt be a város Zentai ti temetőjében állított emlékmű legrongálásáról. Rendőrségi így más hivatalos közlemény Jndeddig nem érkezett a bűn- nyről. Alig egy hét leforgása att ez a harmadik vandál cse- kedet a szabadkai sírkertben. iy héttel ezelőtt ismeretlen tet- sek tizenkét fakeresztet húz- k ki a földből a Zentai úti teme- ben. Három-négy napra rá pe- g kidöntötték a temető domb- n álló négyméteres fakeresztet második világháború ártatlan dozatainak emlékhelyénél. Az Ophelia hurrikán tegnap az esti órákban elérte a kettes erős­séget, és immár hétszázezer em­bert fenyeget Észak-Karolina ál­lamban. Az óránkénti 136 kilo­méteres széllel és esőzésekkel támadó vihar már emberéletet is követelt. Közben a Katrina áldozatai­nak hivatalos száma meghalad­ta a hétszázat. A mentőalakula­tok egyre újabb holttesteket emelnek ki az összeomlott vagy elárasztott házak romjai alól. Az amerikai közvélemény felhábo­rodott, Bush elnök és kormánya népszerűsége egy amerikai na­pilap felmérése szerint soha nem látott mélypontra, negyven százalék alá süllyedt. A szená­tus is pusztító erejű kritikát fo­galmazott meg a válságkezelés­ről: a vizsgálóbizottság szerint hiába költöttek milliárdokat a katasztrófavédelemre 2001 után, a kormányzat rosszul vizs­gázott a Katrina által okozott ka­tasztrófa idején. Ebben a helyzetben a jelek szerint George W. Bush elnök az előremeneküléssel próbálkozna, de hiába jelentette be tegnap New Orleansban grandiózus új­jáépítési tervét, és hiába szánna több pénzt erre a célra, mint az iraki háborúra, az amerikaiak egyre kevésbé hisznek neki, és csak 36 százalékuk gondolja, hogy az elnök jól kezelte a vál­sághelyzetet. ■ F. K. Hétfő óta gyakorlatilag műkö­désképtelen Szlovákia parla­mentje, az ellenzéki szavatok hiányában ugyanis még az őszi ülésszakot is képtelenek meg­nyitni. A hónapok óta kisebb­ségben kormányzó Mikulás Dzurinda kabinetje ugyanis ko­rábban kizárta a koalícióból a li­berálisokat, így viszont elvesz­tette a független képviselők tá­mogatását. A jelenlegi események képe­zik a tetőpontját annak a hóna­pok óta elhúzódó kormányvál­ságnak, amely a jelek szerint előrehozott választásokban vég­ződik majd. Az ellenzék kezde­ményezéséhez ugyanis már csatlakozott a kormánykoalíció több résztvevője, mint a keresz­ténydemokraták és a Magyar Koalíció Pártja (MKP) is. ■ A kormányból kizárták a liberálisokat, és így elveszett a független képviselők támogatása. Bugár Béla, az MKP vezetője kijelentette, hogy ez az egyetlen út, amely kivezethet a jelenlegi belpolitikai válságból, vélemé­nyét pedig pártjának többsége is támogatja. A választások kiírá­sának időpontjáról azonban nem tudtak megegyezni. Az el­lenzék júniusban tartaná a vá­lasztásokat, míg a kormánypár­tok tavasszal. Dzurinda miniszterelnök azon­ban minden párt számítását ke­resztülhúzta. Legutóbbi sajtóér­tekezletén nem azt közölte, ami­re mindenki számított, hogy el­fogadja a helyzetet, hanem ép­pen ellenkezőleg, hadat üzent az ellenzéknek és bejelentette: ad­dig tárgyal és ígér a függetlenek­nek, amíg meg nem szerzi a tá­mogatásukat. A legnépszerűbb párt, a szociáldemokrata SMER elnökét, Róbert Ficót kommu­nistának, szlovákiai Lukasenkó- nak bélyegezte. Szerinte ugyan­is a parlament megbénítása az ő műve, összefogott a bosszúért li­hegő, bő kéthete a kormányból kiebrudalt liberális Pavol Hru- sovskyval. ■ Farkas Károly >

Next

/
Thumbnails
Contents