Somogyi Hírlap, 2005. szeptember (16. évfolyam, 204-229. szám)

2005-09-14 / 215. szám

SOMOGYI HÍRLAP - 2005. SZEPTEMBER 14., SZERDA EZ A HÍR TENGŐDÖN Húsz csöppség az óvodában Húsz kisgyermek jár szep­tembertől az óvodába, ahol a foglalkozásokhoz minden alapeszköz biztosított. A 2005/2006-os nevelési év­ben még hét gyermeket vár­nak, így a jövő év márciusá­ra az óvodások létszáma 27- re emelkedik. Akkor a kis­csoportban várhatóan tizen­egyen, a középsőben tízen, a nagyban pedig hatan lesz­nek. Ezekben a napokban a beíratott kicsik szoktatása adja a legtöbb munkát. Eligazodást segítő táblák Isten hozta Tengődön községi címerrel ellátott három üdvözlő és 19 utcanévtáblát készíttetett egy balatonföldvári társasággal a falu önkormányzata. A köz­ség lakói társadalmi munká­ban állították föl valamennyit a falunapra. A képviselő-testület döntése alapján 80 virágládát is készíttettek, ebből a közterü­letekre kihelyezett harmincba az önkormányzat ültetett virá­gokat A többibe a lakosság vál­lalta a növények telepítését A virágosítás, az üdvözlő és az utcanévtáblák elkészítésére 645 ezer forintot költöttek. Beiskolázási támogatás Háromszázkilencvenezer fo­rint beiskolázási segélyt ha­gyott jóvá a képviselő-testület a tanévkezdés megkönnyíté­sére. Az óvodába járó kicsik szülei 1500 forint egyszeri átmeneti segélyben részesül­tek. Az alsós iskolások in­gyen jutottak a tankönyvek­hez, a felsősöknek 5 ezer, a középiskolásoknak pedig 6 ezer forintot adtak. Tájszoba a régiségeknek Régi használati eszközök, díszí­tőtárgyak összegyűjtését és be­mutatását tervezi az önkor­mányzat. A tájszobát a felső ta­gozat megszűnése miatt meg­üresedett egyik osztályterembe rendeznék be, a másik üresen álló tantermet pedig feltehető­leg a könyvtár foglalná el. Az önkormányzat azt tervezi, hogy a következő hetekben azt kéri a lakosságtól, hogy a padláson, fészerben, egyéb helyeken po­rosodó, de még épségben levő egykori használati tárgyakat, munkaeszközöket, ruhákat ad­ják le az iskolában. A megtisztí­tás és a konzerválás után a be­hozott régiségeket rendszerez­ve állítanák ki a táj szobában. Céljuk az, hogy a múlt öröksé­gét a mai gyerekek is megis­merjék és az utókor számára megőrizzék. A terv az, hogy a bemutatóhelyiséget a 2006. évi falunapon nyitják meg. EZT SÜTIK TENGŐDÖN Rántott tojás Idős Barkóczy Józsejhé évtize­dek óta készíti a falusi emberek által kedvelt rántott tojást Hoz­závalók: 8-12 tojás, fél kiló zsemlemorzsa, 7 deci étolaj, só ízlés szerint. Az elkészítés so­rán négy kistányérba vékonyan zsemlemorzsát szór, majd 1-1 tojást üt rá és megsózza a tete­jét. Ezután a tojásokra ismét zsemlemorzsát hint. Nagy át­mérőjű lábasban a bepanírozott tojások mindkét oldalát a forró olajban pirosra süti. Az étel használható ebédhez körettel, főzelékhez feltétként, illetve va­csorára káposztasalátával ön­álló ételként A gyorsan és egy­szerűen elkészíthető friss rán­tott tojást szívesen fogyasztják gyermekei és unokái is. Csak nevében gazdag a falu valóság Nincs munkahely és megszüntették a felső tagozatot is Fűnyírók zaja törte meg a falu csendjét a Petőfi utcában. Az árokparton három közhasznú munkás dolgozott. A 35 éves Vaskó Ferencnek több mint tíz éve nincs folyamatos állása. Há­rom hónapja az önkormányzat közhasznú munkása, ám szer­ződése a hónap végén lejár. Hogy mi lesz? Azt nem tudja. A Dózsa utcában Csonka Istvánná ballagott fazékkal a kezében. Az édesanyjához vitt ételmara­dékot a házőrzőnek. 1970-ben Okrád pusztáról költöztek a fa­luba. Azt mondta: nehéz a meg­élhetés, nincs jövője a falunak- Ennek ellenére én már itt maradok - mondta. - Most újít­juk föl a házunkat. Hátizsákkal a vállán az éj­szakai megfigyelésből tartott hazafelé a 22 éves Körösi Lajos pályakezdő vadőr. 16-18 órát dolgozik, így napközben alszik. A nyáron végzett Sopronban a Nyugat-magyarországi Egyete­men. Elmondta: vadgazdamér- nöki diplomát szerzett, ám nem igazán keresett szakma az övé, de erre tette föl az életét. A 16 éves Viszinger Bernadett a ve­gyesboltból tartott haza. Arról beszélt, hogy nagyon unalmas az itt lakó fiatalok élete, ezért sokan el is hagyják. Szerencsére a gyerekeket nem érintik az Iskolát érintő küzdelmek, ők jól érzik magukat az intézményben Kardos Imréné a 76. évét töl­tötte be. Az autóbusz-megálló­ban várakozott, Tabra ment a gyógyszertárba. Hatvan éve te­lepedett le, és Tengődét nem hagyná el semmi pénzért sem. Szerinte sokat fejlődött a falu, de az utóbbi években megtor­pant a haladás. Az önkormány­zatnak is kevés a pénze, akár­csak a tengődieknek. Lakos Já­nos polgármester szerint is az emberek többségét a napi meg­élhetési gondok leküzdése fog­lalkoztatja. Sokan elégedetle­nek saját helyzetükkel, de a vál­toztatásért keveset tesznek. Az egykor gazdag településen - a falu neve is gazdagságot jelent - ma sok a támogatásra szoruló család.- A forráshiánnyal küzdő ön­kormányzatunk egyik legfonto­sabb feladata a megmaradt in­tézmények működtetése, a la­kókörnyezet szépítése, a közte­rületek ápolása - mondta. - A szociális foglalkoztatás kereté­ben a közhasznú és közcélú munkások alkalmazására eb­ben az évben csaknem ötmillió forintot használhatunk föl. Ez pedig nem kevés. MÚLT ES JOVO Nehéz szívvel búcsúzott AZ OLDAL CIKKEIT KRUTEK JÓZSEF ÍRTA. FOTÓK: GÁTI KORNÉL AZ OLDAL MEGJELENÉSÉT AZ ÖNKORMÁNYZAT TÁMOGATTA A falunapon búcsúztatta el az önkormányzat Szabó Istvánnét, az iskola igazgatóját. A képvise­lő-testület döntése alapján a Zsebeházi István Általános Is­kolában megszűnt a felső tago­zat, így tanároktól is búcsút kel­lett venni. Szabó Istvánná csak­nem 38 évig tanított a szülőfa­lujában egy munkahelyen. A pedagógusnő életének 56 évé­ből mintegy 45-öt töltött az in­tézményben tanulóként, majd tanárként. Pályakezdő magyar­orosz szakos tanárként helyez­kedett el, 1992-ben német kö­zépfokú nyelvvizsgát tett. Két időszakban is ellátott igazgatói feladatokat: 1997-től 10 évig, és 1996-tól 2004-ig. Remegő han­gon azt mondta: elszomorította az idő előtti búcsú a pedagó­guspályától, hiszen egész éle­tét az iskolának és a gyerekek­nek szentelte. Sok éven át szü­lőfalujában élt, csak az utóbbi öt évben járt Tabról Tengődre. - Könnyek csordultak az ar­comra a búcsúztatáskor - mondta. - Jóleső érzés volt, hogy az önkormányzat a több évtizedes munkámat arany­lánccal és medállal köszönte meg, a kollégáktól pedig por­celán teás készletet kaptam ajándékba. Biztos jövőért dolgoznak Négy éve kötött házasságot Tóth Zoltán és az Erdélyből áttele­pült Pop Edit 2002-ben meg­született Zolika. A férj magán- kereskedőként 1993-tól vegyes­boltot üzemeltet a faluban. Azt mondta: a lakosság szinte csak az alapvető élelmiszereket kere­si. A lisztet, cukrot, száraztész­tákat inkább diszkontüzletek­ben szerzi be. Tóthné Pop Edittől megtudtuk: szüleivel 1989-ben magyaror­szági társasutazáson vettek részt és nem mentek vissza Sepsiszentgyörgyre, mert nem akartak román nyelvet tanulni. Edit akkor 8, bátyja 9 és fél éves volt. A fiatalasszony állampol­gári vizsgát, március 11-én ál­lampolgársági esküt tett. Azt mondta: nem bánták meg az át- települést, a társasházi lakás el­hagyását. Tengődön nehezen indult az élet, ám mostanra rév­be ért. Nagyon megszerette a csendes, nyugodt falut. Igaz, a fiatalok élete nagyon csendes: nincs munkahely, klub és szó­rakozási lehetőség sem.- Ameddig a vegyesboltot veszteség nélkül tudom üze­meltetni, addig a faluban mara­dunk - mondta Tóth Zoltán, - de sajnos, úgy tűnik, nincs itt biztos jövő. TENGŐDI MAGÁNÜGYEK Sportbarát polgármester A gyakori 10-12 órás munká­val töltött nap után a foci je­lent kikapcso­lódást Lakos János polgár- mesternek. Kedd estén­ként a baráti társasággal te­remfocizik. A közös vacsorára minden héten más ételkülön­legesség készül. Ha jó foci­meccset közvetít a tévé, azt a 18 éves fiával és a 14 éves lá­nyával szurkolja végig. Egy- egy mérkőzésre Budapestre is felutaznak. Most azt tervezik, hogy a jövőre elmennek a né­metországi labdarúgó-világbaj­nokságra, mert a foci mellett az utazás is fontos szerepet kap az életében. Negyven éve vadőr A 60. évében járó Talabér Géza a Tengődi Diána Vadásztársa­ság hivatásos vadásza, vad­őre. Negy-ven éve látja el a számára ro­konszenves munkát, har­minc éve Tengődön. 4300 hek­tár erdőterületet felügyel. Na­ponta 15-20 kilométert gyalo­gol hóban, sárban, esőben és napsütésben. A vadak etetése, védelme és gondozása mellett alkalmanként elsüti a fegyve­rét is. Lőtt már őzet és vad­disznót, de a legbüszkébb az 1978-ban 4,5 kilogramm súlyú aganccsal kilőtt gímszarvasra. Úgy fogalmazott, hogy inkább vadásztat, mint vadászik. Ahol tanult, ott tanít Dávid Márta azon fiatalok kö­zé tartozik, akiket visszahú- . zott a szíve a szülőfalujába, ahol támoga­tást kap a szü­leitől. Az álta­lános iskolát itt végezte. A tabi Rudnay középiskolában jó eredménnyel 2000-ben érett­ségizett. A Veszprémi Egyetem informatika szakának végzős hallgatója, egyben a tabi kö­zépiskola tanára is. Most ott tanít, ahol néhány éve diák­ként a padokat koptatta. így nem volt nehéz a munkahelyi beilleszkedése sem. Kedvenc időtöltése az olvasás, DVD-n a filmek gyűjtése, de szeret kosárlabdázni is. A legerősebb férfi A falu legerősebb embere cí­met nyerte el az idei falu­napon tartott verseny össze­tett eredmé­nyeként a 39 éves, 186 centi magas és 90 kilós Takács Attila. Három versenyszám­ban - petrencerúdtartás, tejes­kannák cipelése, traktorgumi­köpeny forgatása - kellett a legjobb időeredményt elérni ahhoz, hogy a győzelmet meg­szerezze. Negyedik alkalom­mal vett részt az erőt próbáló versenyen, eddig mindig dobo­gós helyen végzett. Büszke az elnyert címre, amelyet egy évig őrizhet. Az oklevél a szo­ba falára került. Fut és futballozik Tihanyi Sándort, a harmadikos kisdiákot jó tanulóként és A sportolóként tartják számon az iskolában. A sportban a ^ focit és a futást jjyjlL szereti, de a srflkV I A napi kerékpá­rozás sem maradhat el. Egy- egy délután 4-5 kilométeren hajtja a versenybiciklijét a falu utcáin. Az elmúlt tanévben Bedegkéren, a kisiskolák sportversenyén a futásban szerepelt remekül. A hosszú távú versenyen második, a rö­vid távon pedig harmadik he­lyezést szerzett, melynek az iskolatársak mellett a szülei is örültek. Kedvenc focicsapata a Reál Madrid. Nem szedett gyógyszert Ma is jó egészségnek örvend a község legidősebb lakója, a 97. éves Sifter Jó­zsef aki öt­éves kora óta él a faluban. Az idős férfi az élete során mindig a sza­bad levegőn dolgozott. Ácsok mellett volt segédmunkás. Azt mondta: talán annak köszön­heti, hogy orvosnál évtizedek óta nem volt, és eddig még gyógyszert sem szedett. Ma is önállóan ellátja magát. Sosem szédült, nem magas a vérnyo­mása, jó a szíve is. 60 éves ko­ráig dohányzott, akkor elhagy­ta. Ötven éven át nem fogyasz­tott szeszes italt, ma napi 2-3 deci bort leenged a torkán. 4 4 t ALMANACH - 224 - TENGŐD

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents