Somogyi Hírlap, 2005. szeptember (16. évfolyam, 204-229. szám)
2005-09-12 / 213. szám
SOMOGYI HÍRLAP - 2005. SZEPTEMBER 12., HÉTFŐ ±. 7 Gyurcsány kitárná az EU kapuját Hongkong Budapesttel közvetlen légi járatot szeretne indítani a „városállam” A városállam főkormányzója, Donald Tsang a hajóját is kölcsönadta Gyurcsány Ferencnek. Hongkongban korábban nem vizitált magyar kormányfő. Hongkong nyolc évvel Kínához csatlakozása után is őrzi szellemi és gazdasági önállóságát és nyitott kultúráját. Ebbe még egy Tarr Béla műveit bemutató filmhét is belefér. Újvári Miklós, Hongkong Hongkong felhőkarcolói szinte eltűntek a tenger feletti párában, a reklámfények „szétolvadtak” az esti forróságban. A kínai város a hét végén trópusi arcát mutatta, és a magyar miniszterelnöki delegáció még nem is a legrosszab évszakot fogta ki a városnézéshez. Most csak nyolcvanszázalékos volt a páratartalom, és alig ment harminc fok fölé a hőmérséklet. Gyurcsány Ferenc és felesége a hongkongi főkormányzó, Donald Tsang hajóját kapta kölcsön a hipermodern városkép megfigyelésére. Előzőleg a magyar miniszterelnök - ilyen magas rangú politikus először látogatott Hongkongba - és a főkormányzó arról tárgyalt, hogyan használhatná ki a „városállam” és Magyarország a hasonlóságokat. Ugyanis mindkét terület térsége központjának, kapujának, s nem utolsósorban logisztikai bázisának tekinti magát. Hongkong a dél-kínai területek, és egyben egész Kína kapuja is, ahol a pénzügyi és jogi helyzet nyugati szemnek köny- nyen átlátható. Magyarország pedig Közép-Európa, de akár az egész Európai Unió kapuja kíván lenni. A hongkongiak szorgalmazták is, hogy közvetlen légi járat létesüljön Budapestre, mire Gönci János, a helyszínen lévő Malév-elnök ígéretet is tett rá, hogy megvizsgálják a 2008- as járatindítás lehetőségeit. Hongkong egyébként simán átvészelte az 1997-es, Nagy-Bri- tanniától Kínához csatlakozás zökkenőit. Ma is leginkább bevásárlóközpontjai és 50-60 emeletes felhőkarcolói jellemzik. 2027-ig megőrizheti viszonylagos önállóságát a terület, amely Hongkong szigetéből, a felette elterülő félszigetből és a környező szigetvilágból áll. A hétmillió lakosú övezet saját pénzét használhatja, és szabadpiaci nyitott gazdasága, valamint szabad politikai rendszere is fennmarad. Ebből következően ma többnyire egy nagy cég Hongkongban létesít adminisztratív központot, a gyártást pedig a Kínai Népköz- társaság rohamléptekben fejlődő közeli városaiban, Seizenben vagy Kantonban oldják meg. Ezek a városok azonban kihívást jelentenek Hongkongnak: a turisták számára olcsóbbak, és a beutazás is egyre könnyebb. Hongkong ugyanakkor máig őrzi a brit időkből származó kultúráját és nyitottságát a nagyvilágra. A múlt hét végén Tarr Béla filmjeiből kezdődött filmhét, amelyet Bozóki András, a kormány kulturális minisztere nyitott meg. Aligha valószínű, hogy Délkelet-Ázsia bármely más városában ilyen magas színvonalú és progresszív rendezvény megrendezhető lett volna. Pánik tört ki Törökországban kurdkérdés „Az államhoz hű polgárok spontán reakciói” Harc Jacques Chirac betegágya mellett Az isztambuli hatóságok attól tartanak, hogy az Európai Unióval október 3-án kezdődő csatlakozási tárgyalások miatt az EU ellenzői terrortámadásokat hajtanak végre. A Kurd Felszabadí- tási Front (PKK) sorozatos bombamerényieteket követ el, amelyeket a szélsőséges jobboldali fanatikusok lincselő csoportjai torolnak meg. Miközben Recep layyip Erdogan miniszterelnök i „kurd probléma” megoldását iemokratikus eszközökkel ígéri, i helyzet mindinkább elmérgesedik. A kormányfő erről szóló cijelentése nyomán a PKK né- rány hete egy hónapra fölfüggesztette a harcot, ennek ellené- •e állandósultak az összecsapások a kurd tüntetők, a biztonsági erők és a jobboldali szélsőségesek között. Néhány napja a Bozüyük nevű városka háromezer lakója tartóztatott föl egy kétezer kurd tüntetőt szállító autóbusz-karavánt A járműveket, amelyek oldalán az előbb halálra, majd kegyelemből életfogytiglanra ítélt korábbi kurd vezér, Öcalan képe díszelgett, kövekkel és botokkal támadták meg. Csak a rendőrségnek sikerült a buszokat kimenekítenie. A zavargások hamar elterjedtek a környéken. Iznikben (ókori nevén Nicaeában) hatszáz tüntető meg akart ostromolni egy rendőrőrsöt, hogy tizennégy feltételezett PKK-hívet, akiket ott tartottak fogva, meglincseljék. A tüzet mindkét oldalról szítják. Itt van egyfelől a PKK, amely időközben nemcsak az ország keleti részén küzd, hanem kora nyár óta a nyugati részben is elhelyezi a maga pokolgépeit. A megölt kurdok temetését a háborúban elesett katonákhoz méltón rendezik meg. Másfelől viszont egyre több török városban ismétlődnek lincselési kísérletek a valóságos, esetleg" vélt PKK-tagok ellen. A hatóságok előszeretettel állítják be az ilyen eseteket az államhoz hű polgárok spontán reakciójaként. De nehezen képzelhető el, hogy a háttérben meghúzódó szervezetek nélkül követnének el orgyilkosságokat, amelyekben nagyobb embercsoportok vesznek részt. A gyanúsítottak között van az úgynevezett „Idealisták klubja”, ismertebb nevükön a „Szürke Farkasok”. Az önmagukért küzdők táborainak közös a céljuk. Mind a PKK, mind a szélsőjobb demokratikus Törökországot akar. És mindkét tábor pánikba esett az ország Európához való közeledése láttán. ■ Gy. Z. Pénteken hazaengedték a kórházból Jacques Chirac francia köztársasági elnököt, akinek agyi vérkeringési problémái vannak. Orvosai azonban hat hétre szigorúan eltiltották a repüléstől. így a héten helyette Dominique de Villepin kormányfő utazik New Yorkba, az ENSZ évfordulós közgyűlésére. Az arisztokratikus megjelenésű miniszterelnök hivatalában töltött első száz napjában sikeresebbnek bizonyult, mint azt sokan várták volna. A Paris Match felmérése szerint a franciák 55 százaléka helyesli akcióit. Jóllehet a miniszterelnök cáfolja, hogy államfői törekvései lennének, a francia közvélemény egyre inkább Nicolas Sarkozy belügyminiszternek, a konzervatív kormányzó UMP elnökének riválisát látják benne. Ez utóbbi kijelentette, hogy „senkitől és semmitől” nem hagyja eltántorítani magát a 2007-ben esedékes elnökválasztástól, s attól, hogy megörökölje Jacques Chirac tisztségét. Azt egyetlen megfigyelő sem tartja valószínűnek, hogy a mostanában súlyos fejfájástól gyötört államfő indulni kívánna harmadszori megválasztásáért is. „Sarko-Villepin: a háború megkezdődött” - adta hírül cím■ A törők szélsőségesek félnek az EU-tagságtól, Jacques Chirac nem indul újra oldalán a Libération című balliberális napilap. Az írás úgy állítja be kettejüket, mint a keselyűket, akik a halállal küszködő Chirac betegágyánál tülekedve alig várják, hogy lecsaphassanak a koncra. Noha mindkét politikus ugyanannak a kormánynak a tagja, különböző programokkal állnak a nyilvánosság elé. Miközben de Villepin a gazdaság élénkítését helyezi középpontba, belügyminisztere a múlttal, a Chirac- korszakkal való szakításról szónokol. Az idő előtti elnökválasztási küzdelem ösztönző hatással is lehet a politikára. ■ Gyulay Z. IWEHiEBE. Véget ért Gáza izraeli megszállása befejezte a gázai kivonulást Izrael, miután az ország kabinetje tegnapi ülésén úgy döntött, nem rombolják le az elhagyott 21 kolónia templomait. A rendelettel véget ért az 1967 óta húzódó izraeli megszállás Gázában. Kormánypárti győzelem Japánban nagy fölénnyel nyerte az alsóházi választásokat a japán kormányzó párt. Koidzumi Dzsunicsiro miniszterelnök Liberális Demokrata Pártja az első jelentések szerint abszolút többségre tett szert. Az országban azt követően írtak ki előrehozott választásokat, hogy a parlament előtt megbukott a posta reformjáról szóló javaslat. Súlyos zavargások Belfastban több mint harminc rendőr sebesült meg Belfastban és környékén, ahol az elmúlt évek legsúlyosabb zavargása tört ki. A szombaton este kezdődött összetűzést az váltotta ki, hogy a hatóságok betiltották az első számú protestáns szervezet, az Orániai Rend felvonulását. Megöltek egy al-Kaida parancsnokot? elcsitultak a harcok az iraki Tell-Áfárban, ahol az amerikai és a helyi hadsereg szombaton kezdett átfogó támadást. Közben az amerikai hadsereg állítása szerint megölték az al-Kaida mo- szuli parancsnokát. Abu Zájedet gyilkossággal, emberrablással vádolták. New York is New Orleanst gyászolja New Orleans tragédiája idén háttérbe szorította a szeptember 11-ei megemlékezéseket az Egyesült Államokban. A Világkereskedelmi Központ és a Pentagon épülete ellen intézett, 2749 ember halálát okozó támadások negyedik évfordulóján Michael Bloomberg, New York polgármestere részvétét fejezte ki a londoni támadás áldozatainak, és a Katrina hurrikán után gyászoló és otthon nélkül maradt ezreknek is. A hét végén egyébkén leváltották a mentést irányító szervezet igazgatóját, Michael Brownt, mert késlekedtek a mentéssel New Orleansban. Az al-Kaida másképp emlékezett szeptember 11-ére: „tegnap London és Madrid. Holnap Los Angeles és Melbourne, ha Isten is úgy akarja. Ne számítsatok arra, hog részvétet tanúsítunk!” - a fenyegetés Adam Gadahn, az iszlám hitre áttért amerikai szájából hangzott el egy videofelvételen. A Scotland Yard volt főparancsnoka, Lord John Stevens szerint a brit terrorelhárítás az elmúlt években nyolc nagy terrorista támadást hiúsított meg, többek között a Tony Blair brit miniszterelnök és felesége ellen tervezettet. ■ Gy. M.-B. B. E. f VILÁGTÜKÖR
