Somogyi Hírlap, 2005. szeptember (16. évfolyam, 204-229. szám)

2005-09-12 / 213. szám

ALMANACH 06 1 SOMOGYI HÍRLAP - 2005. SZEPTEMBER 12., HÉTFŐ- GOLLE Megfontoltan gazdálkodnak közszolgáltatások Már csak a csatorna hiányzik a közműből Mintha Fekete István szobra is jólesően nyújtózkodna a melen­gető napsütésben. Az ember el­képzeli, ahogy a híres író, va­dász már készülődne az őszi er­dőbe, a szarvasbőgésre. Ám mé­lázni nincs sok ideje az erre járó­nak, mert a múzeummal szem­ben árkot tisztítanak és a mun­kagép zaja elhessenti a fantázia szőtte képeket Gölle egyébként csendes, csak az iskolából szűrő­dik ki és közeledve egyre erősö­dik a zaj. Bodó Bálint már kinőtt az iskolás korból. A Dombóváron dolgozó köztisztviselő szabadsá­gon van. Nemrégiben betonoz­ták a gépkocsibejáratot, az utó­munkálatokat végezte éppen.- A munka mellett egy kis föl­dön gazdálkodunk, három gyer­mekünk van. Ketten még a he­lyi iskola tanulói - mondta. - Jó ez az iskola, mert sok gyerek ke­rül a gimnázium után egyetem­re, főiskolára. Bár a feleségem erről többet tudna mondani, hi­szen ő a pedagógus. Foss Róbert vízvezeték-szerelő éppen Büssü- ből ért vissza a faluba. A szom­széd településen egy fürdőszoba szerelvényezését végezte. Haj­danában lovakat tartott, de át­tért a kutyatenyésztésre. A hét puli meghálálta a gondosko­dást, hiszen kiállításról nem tér­A göllei általános Iskolából kikerülő gyerekek hatvan százaléka végez később egyetemet, főiskolát nek haza kitűnő minősítés nélkül.- A puli nemzeti kincs. Nálam az összes színváltozat megtalál­ható - mondta. - Az életemet nem tudom már elképzelni a ku­tyák nélkül. Kovács Ernő polgármesternek nem az ebek adnak örömet. Sok­kal inkább az a munka, amit az elmúlt tizenöt évben végzett a testülettel.- Azon dolgozunk, hogy a la­kosság jól érezze magát, az inf­rastruktúrában minden teljesít­hető elvárásnak megfeleljünk - mondta. - A közművek közül a csatorna hiányzik, úgy tűnik, hogy a közeljövőben nem is ke­rülhet rá sor. Minden szolgálta­tás, ami működött 1990-ben, az ma is megtalálható a faluban, ám jobb színvonalon. Még ta­karékszövetkezetünk is van. Már az önkormányzat is kény­szerült hitelfelvételre, de azt az elvet valljuk, hogy nem vágunk bele olyan kalandba, ami a falu anyagi helyzetét megrengetné. Óvatos duhaj módjára gazdál­kodunk. Elvünk, hogy először a kötelező feladatokat kell el­látni, utána jöhetnek a külön­böző szolgáltatások. múlt es jovo Göllét nagyon lehet szeretni Több mint negyven évvel ez­előtt került a településre Zsigrai Györgyné. Fiatalasz- szonyként követte ide a férjét. Hamar megszerették a faluban, és ennek több oka volt. Szere­tett énekelni és aktívan részt vett a falu énekkarának mun­kájában. Még ma is eljárogat a fiatalokkal egy kicsit dalolni. Szinte minden lakodalomban megemlegették, mert olyan pörkölt cukorból készült meny­asszonyi tortát senki nem sü­tött a környéken, mint ő.- Hajdanában több mint hú­szán énekeltünk, sajnos, az a kórus az idők folyamán meg­szűnt - mondta. - Nyugdíjas­klubunk sincs. Most a fiatalok hívnak időnként, szívesen da­lolok velük. Tolna megyéből kerültem ide, hamar megta­pasztaltam, hogy itt milyen kedvesek az emberek. Ez az­óta sem változott. Göllét, az itt élőket nagyon lehet szeretni. Nincs olyan felnőtt a faluban, a környező településeken, aki ne ismerne. Ennek oka a pör­költ cukros torta. Göllében ha nem vitt ilyet a menyasszony keresztanyja, akkor megszól­ták. Szívesen készítem még ma is, bár nagyon sokat kell vele bajlódni. Tanítanak a volt tanítványok Mintegy százötven diák jár a göllei általános iskolába. Opper Lajosné igazgató az iskola mel­lett az óvoda ügyes-bajos dolgait is intézi. Az elmúlt tanévben még Kisgyalánban és Büssüben működött tagiskola, az össze­vonással ez utóbbi két intéz­mény megszűnt, a gyerekek és a pedagógusok Göllében kap­tak új helyet.- A két összevont alsó tagoza­tos iskolában kevés volt a gye­rek, így gazdaságtalanná vált a működtetése - mondta. - Egyéb­ként sajnos, nálunk is kísért a megszűnés réme, de megpróbá­lunk előre menekülni. A négy fenntartó önkormányzat segít­ségével harmincötmillió forint­ból elkészült a nyelvi laborunk és két, számítástechnika-okta­tásra alkalmas tanterem. Min­den megtalálható az intézmény­ben, ami a XXI. század iskolájá­tól elvárható. Az oktatás színvonalára eddig sem panaszkodhattak az itt ta­nulók. A felmérések szerint az itt tanulók mintegy hatvan szá­zaléka jut később egyetemre, fő­iskolára és orvosként, jogász­ként, pedagógusként tér vissza.- Tizenkét olyan kollégám van, aki egykor a tanítványom volt - tette hozzá Opper Lajosné. EZ A HÍR GOLLEBEN Támogatásból aszfaltozták a belterületi utakat Mintegy háromezernyolcszáz négyzetméternyi aszfaltsző­nyeget terítettek le a település önkormányzati tulajdonában lévő belterületi úthálózatára. A 7 millió 100 ezer forintos beruházás felét az önkor­mányzat saját erőből, másik felét a Dél-dunántúli Regioná­lis Fejlesztési Tanács pályáza­ti támogatásából fizette ki. Már akadály nélküli körjegyzőség Akadálymentesítették a kör­jegyzőség bejáratát és mellék- helyiségét. A munkákra 1 mil­lió 300 ezer forintot fizetett ki az önkormányzat. A települé­sen már csak a fogorvosi ren­delő és az óvoda egy része nem akadálymentesített. Felújítások, fejlesztések pályázatból A Terki-pályázaton nyert 2 mil­lió 600 százezer forintból ké­szült el az önkormányzat tete­jének héjazatcseréje. A szolgá­lati lakás felújítására 1,8 millió forintot fizetett ki az önkor­mányzat a saját kasszájából. Az iskola kapta a világgyőztes tésztahidat Tavaly Kanadában lett világ­bajnok a Kutyik Mátyás és Köves András által készített híd. Az építmény egy méter hosszú, egy kiló az önsúlya, spagettiből készült, s több mint kétszázötven kilót bírt el. A hidat az általános iskola kapta meg ajándékba. Fekete István emléke Gölle neve elválaszthatatlan Fe­kete Istvántól. Szobor, múzeum őrzi nevét Tavaly augusztusban a maradványait a göllei temető­ben helyezték el. Aki ismeri a könyveit, az hamar megérti, mi­ért ragaszkodott annyira szülő­falujához. Mellszobra ott áll, ahol valaha gyermekkorában játszhatott. Az itt élőknek pedig természetes, hogy mindig van friss virág a sírján. A régiek kö­zül is egyre kevesebben emlé­kezhetnek Mestör FTstára, így szólították ugyanis, ám a mai nemzedéknek megmaradtak a könyvek: a Vük, a Csí, a Kele, Lutra, Tüskevár, a Ballagó idő... Az író számára Gölle feledhe­tetlen emléke a békét, megnyug­vást jelentette. Talán ez a béke lengedezik a falu felett. EZT FŐZIK GOLLEBEN Űzött vad Oláh módra A pörkölthöz természetesen nemcsak a polgármester űzött vadja használható, hanem 8 ki­ló őzhús, egy füstölt csü­lök, 20 deka szalonna, , 20 deka paprika és pa­radicsom, egy csokor zöldségzöld, 5-6 fej vö- •' röshagyma, csipetnyi \1 majoránna és kakukkfű, x v egy babérlevél, 2-3 gerezd fokhagyma, fél kiló zsír, 10 deka fűszerpaprika-őrlemény, ételíze­sítő, őrölt bors, só, 4 deci száraz vörösbor. A zsírban megpirítja a szalonnát, hozzáadja az apróra vágott hagymát, és aranysárgá­ra pirítja. Leveszi a tűz­ről, beleteszi a fűszere­ket és a zúzott fok­hagymát A kockára vágott füstölt csülök­kel és az őzhússal zsírjára süti. Csontlével felengedi, félig lefedve főzi. Majd hozzáadja a paprikát, pa­radicsomot, később a vörösbort, sózza és készre párolja. A CIKKEKET F. SZARKA ÁGNES ÍRTA. FOTÓK: LÁNG RÓBERT AZ OLDAL ELKÉSZÍTÉSÉT AZ ÖNKORMÁNYZAT TÁMOGATTA GÖLLEI MAGÁNÜGYEK Szép kiejtéséért Kazinczy- éremmel díjazták Molnár Violetta nyolcadik osztá­lyos. A továbbtanulás terén még bizonyta­lan, szíve sze­rint a sima gimnázium es a közgazdasági technikum kö­zött választana. Ötödik osztályos kora óta vesz részt a Kazinczy Ferenc szépki­ejtési versenyen, az idén az or­szágos verseny győztese lett. Mint mondta, sokat kell olvasni s beszélni, mert a versenyen, ahogy a neye is mutatja, a kiej­tés a legfontosabb. Szabad ide­jében szívesen hallgat zenét, kedveli a rapet és a diszkóze­nét, s ha jó az idő, kerékpárral járja a falut vagy a környéket. Amerikába szeretne eljutni a tehetséges néptáncos Nikolics Bettina is nyolcadik osz­tályos. Szereti a zenét, az ének­lést és a táncot Az iskola mind­két kórusában énekel, a nép­dalkórus a kü­lönböző verse­nyeken szinte legyőzhetetlen. Néptáncot egy­előre az iskolában tanul. Szíve szerint matematika szakra je­lentkezne valamelyik kaposvári középiskolába, s dédelgetett ál­ma, hogy komolyabban foglal­kozhasson a néptánccal. Kedveli a kirándulást, az utazást A nyá­ron Balatonszárszón, Hajdúszo­boszlón és Soltvadkerten járt. A nagy álom, a nagy utazás ter­mészetesen Amerika. Szívesen főzőcskézik és olvas a kémiatanár Odor Ferencné húsz éve oktat kémiát, technikát és esetenként fizikát. Szerinte a gyerekek leg­jobban a kémi­ai kísérleteket ' szeretik, csak sajnos, ezek be­mutatására ke­vés a lehetőség. Lánya egyete­mista, közgazdaságtant tanul. Legkedvesebb időtöltése az ol­vasás. Mint mondta, a szak­könyvek, az új módszerek is­merete kötelező, emellett olva­sásban mindenevő. Szereti a ro­mantikus könyveket, a klasz- szikusokat és a könnyedebb műfajt is. Eredeti végzettsége vegyész, és a saját „vegykony­hájában is szívesen ténykedik. Németország után Göllét választották otthonuknak Schilling Gábor bejárta az or­szágot, majd szinte egész So- mogyot, mire rátalált álmai házára Göl­lében. A fara­gott fagerendás épület párját ritkítja. Schil­ling Gábor német-magyar ál­lampolgár, direktmarketinggel foglalkozik, jelenleg még Svájcban dolgozik, Németor­szágban él, ám minden szabad idejét leendő otthonuk csino- sítgatására fordítja a végleges magyarországi letelepedés előtt. Nyolcéves gyermeküket német tannyelvű iskolába szánják, hiszen jobban beszél németül, mint magyarul. Gyakran jár kirándulni családjával a gondozónő Oláhné Kadarkád Katalin négy éve az idősek otthonában veze­tő gondozónő. Az elmúlt idő alatt megsze­rették az idő­sek. Rend­szeresek a kü­lönböző prog­ramok, amelyeken az otthon­ba járók szívesen és tevéke­nyen részt vesznek, ha kell, sütnek, főznek. Otthon három gyermek, egy kilencéves fiú és a négyéves ikerlányok vár­ják. Azt mondta, időshöz, fia­talhoz egyaránt türelem kell. Szabad idejének nagyobb ré­szét is a gyerekekre szenteli. Gyakran jár a család kirándul­ni, s ha teheti, olvas. Csak álom a nagyvad, nyulat, fácánt lő Cser Róbert a somogyszili Feke­te István Vadásztársaság sport­vadásza. Bár szeptember el­sején a szar- vasbikaszezon indult, ő récéz- ni járt a terüle­ten. Vadászte­rületükön a bika megjelenése később várható. Tíz évvel ez­előtt fogott először vadászpus­kát a kezébe, s vallja, ebben nagy része volt Fekete István­nak. Az elmúlt időszak alatt még egyetlen nagyvadat nem sikerült puskavégre kapni, in­kább apróvadat, nyulat, fácánt, kacsát lőtt. Nagy bánatára lá­nyait nem érdekli a vadászat, így nincs kit „beoltani”. ♦ i t *

Next

/
Thumbnails
Contents