Somogyi Hírlap, 2005. szeptember (16. évfolyam, 204-229. szám)

2005-09-11 / Vasárnapi Somogyi Hírlap, 37. szám

2005. szeptember 11., vasárnap Közélet, politika, gazdaság 5 Szerződések vagy átverések A művészvilágban már fineszesek az énekesek, zenészek, színészek, saját ügyvéddel egyeztetik szerződéseiket, nehogy átverjék őket. Korábban némelyik szerződés a kisemmizést szentesítette. jk mikor az első negy- / i venoldalas szerződést f~\ elénk tolták, elvittem a JL JLpécsi jogi karra meg­mutatni egy tanársegéd ismerő­sömnek - mesélte Lovasi And­rás, a Kispál és a Borz együttes vezetője. - Azt mondta, peres ügy esetén esélyünk sem lenne, majd gyorsan dolgozatot íratott belőle a diákjaival A kisemmi- zés jogi lehetőségei címmel. A pécsi együttes indulása­kor, a nyolcvanas években még ez lehetett a helyzét, folytatása­ként annak, hogyan zsebelték ki korábban a zenészeket, tánc- dalénekeseket, akik sokszor még azt sem tudhatták, meny­nyit adtak el lemezeikből. Ma az előadók fineszesebbek, saját jogásszal is dolgoztatnak, Oláh Ibolya például alig hagyta el an­nak idején a Megasztár-döntő helyszínét, ügyvédet keresett. Korábban előfordulhatott, hogy lemezkiadó semmibe vet­te saját szerződését. A lemezcég úgy jelentette meg a Best of Koncz Zuzsa-albumot, hogy a Best of...-cím nem szerepelt szerződésben. Koncz Zsuzsa perelt és nyert.- A lemezszerződésekben rögzítik, mennyi lemezben gon­dolkodik a kiadó, milyen rek­lámköltséget vállal, mennyit kap az előadó - magyarázta Joós István, a Magneoton ügy­vezető igazgatója. - Az nem szerepel benne, ha a kiadó bu­kik a produkción, van-e az elő­adónak visszafizetési kötele­zettsége. Nem volt még példa arra,'hogy egy eladhatatlan le­mez előadója bejött volna a ki­adóba, hogy szeretné visszafi­zetni a ráköltött összeget... Tar­talmát illetően a szerződés ti­toktartást is előír, furcsa, hogy ha valaki ebből írat dolgozatot. A Republic menedzsere, Abela Miklós elárulja, a kiadó­val tizenöt évre kötött exkluzív szerződésüket saját jogászuk­kal ötévenként felülvizsgáltat­ják. A koncertszerződésekben már ez is szerepel: az együttest nem lehet úgy szerződtetni politikai rendezvényre, hogy er­ről a zenekar előzetesen ne ér­tesüljön. A popipar szerződései körül persze ritkán támadnak olyan látványos viharok, mint akár a kereskedelmi televíziózásban, a csatornák pereskedései napvi­lágra kerülnek. A kereskedelmi televíziózásban olykor még szerződéseket is hozzávágnak a producerhez. Árpa Attila elmesélte, hogy az Emberek a Holdon című show-műsornak már az első fel­vételén a műsorvezető Rudolf Péter hozzávágta a cipőjét Ár­pához, aki szerint szerződések is repültek feléje. Az exkluzív szerződések szerint a sztár nem szerepelhet a másik csatornán. A köztévé Névshowr című mű­sorába szinte soha nem engedik el sztárjaikat a kereskedelmi csatornák. Aki szerepel a kon­kurenciánál, az állásával ját­szik. - Nem szívesen veszik, hogy a sztárjaikkal növeljük műsorunk nézettségét - magya­rázza Hajdú Péter, a Névshowr producere. Moldova György annak ide­jén a Kardos G. György vezette Magvető Kiadóval kötött hosszú időre szóló szerződést.- Azt kérdezte, mennyit kérek - meséli Moldova. - Ez új volt, addig csak azt tudtam, mennyit kell követelnem. Életműszerződést írtam alá, évente köteles volt kiadni meg­jelent könyveimet és persze az újakat is. Úgy gondoltam, ezzel be vagyok biztosítva, ő pedig életem végéig szeretett volna ezzel a hosszú távú szerződés­sel gondoskodni rólam. A mai kiadómat úgy hívják, Urbán Tamás, egyszerű szerződést kínált, csak az összeg szerepel benne és az, hogy nem az eladott, hanem a kiadott példányok után fizet. Ez ugye cseppet sem rossz bolt. Viszont soha nem szóltam bele, menny­it adjon ki. A jövő héten megje­lenő Utolsó töltény 5. című éle­trajzi könyvemből például hus­zonötezer példányt nyomtak. Csontos Tibor PEREK, CSATAK, CSÁBÍTÁSOK Liptai Claudia Az RTL Klub há­rom éve perelte be Claudiát, ami­kor a Csíiíz! és a Találkozások egykori műsorve­zetője átszerző­dött a TV2-höz és a szerződése tiltó rendelkezés ellenére a tilalmi időszak lejárta előtt vezetett műsort a konkurens csator­nánál. Ötmillió forintos kár­térítést is követelt Liptaitól, de a bíróság elutasította a keresetet. Liptai ma vígan Mokkázik. Vágó István m A Legyen Ön is milliomos műsor­vezetőjét a nézettség növelése érde­kében a közteleví­zió igyekezett el­csábítani, meg­kínálták egy új vetélkedőműsor­ral, de az RTL Klub, hogy megtartsa, új szerződést kötött a kvízmes­terrel. Ami egyértelműbb garanciákat tartalmazott, és nyilván magasabb gázsit. Molnár Anikó A ValóVilágban feltűnt hölgy az RTL Klubbal kö­tött szerződése lejárta előtt elvál­lalta a TV2 Nagy Ő című műsorá­nak főszerepét. A szerződés­szegéssel vádolt Molnár Anikótól többmilliós kártérítést köve­teltek, ami annyiszor nőtt, ahányszor megjelent a TV2 képernyőjén. FONTOS MONDAT Kulcsár Attila exbróker „Nem szeretnék az ügy politikai vonzatairól beszélni, mert nin­csenek is. Az ügyészségi vádiratban nem szerepel egyetlen poli­tikus neve sem. Nincs se szocialista, se fideszes vádlott.” Kóka János gazdasági és közlekedési miniszter „Lehet, hogy Csillag István például kiváló tanulmányt írt 2001-ben a pályavasút függetlenné tételének törvényszerűségéről, de aztán az ő minisztersége sem hozott áttörést.” Kertész Ákos író „A kultúra áru. A hollywoodi film nyereséges áru, bitang nagy pia­ca van. De a magyar kultúra sosem lesz nyereséges áru, a ma­gyar nyelv ahhoz kicsi piac. Minden európai nemzet kultúrája veszteséges áru, nem él meg állami támogatás nélkül - követke­zésképp, aki nem vállalja, hogy kibrusztolja a pénzügy-, illetve gazdasági minisztertől a kultúra támogatásához nélkülözhetetlen zsozsót, az ne legyen kultuszminiszter.” Kósa Tamás, Magyar Hírlap „Dolgozni kell, ahogy Mattháus mondja. De itt véget is ér a történet, mert ez maga a rejtély: mi nem értjük, hogyan le­hetne jobban dolgozni, a szövetségi kapitány meg nem érti, hogy mit nem értünk.” Lovasi András rockzenész „A hanglemezipar magának ásta meg a gödröt. Amikor az 1980- as évek elején megjelent a CD, a kiadók túl magas árat lőttek be, és ezt azóta is tartják. Közben viszont fillérekért másolható lett.” tu r M IX ÜGYELŐK. Bajba kerül az, aki Magyarhonban megbetegszik. Elég csak egy kisebb baleset, ha nincs otthon géz, jód, netán egy doki a szomszédságban, akár el is vérezhet az emberfia. Legalábbis a Belvárosban, az ötödik kerületben hajnali 4 körül így mennek a dolgok. Hiába telefonálgat a sérült az orvosi ügyeletnek, ott bizony nincs, aki felvegye a „műszert”. Végül pedig marad a házon belüli kuruzslás, avagy egy hosszú séta az ötkerből a nyolcadikba. A Fiumei üti baleseti kórházban legalább ránéznek a bajbajutottakra. Helyben viszont marad a süket csend. * ÖK ES Ml. Egy korszerű 1100 köbcentis ben­zines gépkocsi regisztrációs adója 41,3 száza­lékkal „izmosodhat”, mivel nagyon úgy fest: drasztikusan emelik a regisztrációs adót is. Eközben lépten-nyomon útfelbontásokra lelni; Budapest már olyan, mint egy gigantikus vakondtúrás. S a benzin is drágul - meglehet, az egekig „nyújtózik”. Szép, új világ van itt kiépülőben, amelyet a milliomosoknak és a megtollasodott politikusainknak kreálnak. Lassan, de biztosan kihúzzák a havi bérből élő, ám másokon át nem lépő honpolgárok alól a talajt s az országot... ***** GÁZ. A diszkontkutak egyre népszerűbbek, ami korántsem meglepő, ha a Mól és néhány multi benzináraira pillantunk. De nem elég a felsrófolt üzemanyag-tarifa, még a hülye, anyanyelv- gyilkos magyarázatokból is jut nekünk bőven. A héten például az egyik olajtársasági szaki imigyen védelmezte a foltokkal teli mun­dért: „a Mól mindig az ártendenciák tartósságát figyelve dönt az árváltoztatásról”. Aha. ** Kapós a magyar hentes és kőműves Hol vannak már azok az idők, amikor az EU régi tagállamai az olcsó magyar munkaerőtől féltek! Ma már ott tartunk, hogy a német munkaadók idejönnek toborozni. Sőt, aki akar, a világ másik vé­gén is letelepedhet, mivel Ausztrália is várja a szakképzett kereskedőket, fodrászokat, cukrászokat. tudás elengedhetetlen. Ez utóbbira különösen nagy hangsúlyt fektet­nek, mivel a szeptemberi kétnapos elbeszélgetések is kizárólag német nyelven zajlanak majd. Munkaügyi szakemberek szerint megéri jelentkezni, mivel a kint dol­gozó magyar szakemberek - bár ke­vesebbet keresnek a hasonló képe­sítésű németeknél - az itthoni kere­setük többszörösét is megkaphat­ják. Ráadásul az érintettek akár hosszabb távra is tervezhetnek, mi­vel aki egy évig folyamatosan dolgo­zik Németországban, ennyi idő el­teltével akár végleges munkavállalá­si engedélyt, azaz zöld kártyát is szerezhet. A német akció nem példa nélküli. Nagy-Britannia is várja a magyaro­kat, igaz, ott elsősorban orvosokból és autóbuszsofőrökből van hiány. Ugyancsak az egészségügyből szip- káznának el jó szakembereket a skandináv államok, elsősorban Nor­végia és Svédország. Sőt, Ausztrália még ennél is messzebbre tekint: a kontinensnyi méretű ország nem is vendégmunkásokat, hanem beván­dorlókat vár. Elsősorban orvosokra, mérnökökre, kereskedőkre lenne szükségük, de tárt karokkal fogad­ják a hegesztőket, autószerelőket, A német munkaügyi központ többek között magyar kőműveseket toboroz fodrászokat és cukrászokat is. Az előzetes számítások szerint csak idén mintegy 130-140 ezren teleped­nek le Ausztráliában. Ezt a rengeteg embert legfőképp Európából várják, így hazánk is toborzási célpont. Ugyanakkor a szaktudás és a nyelvismeret persze még nem jelent egyértelmű ausztrál karriert: a je­lentkezők elbírálása komplex pont- rendszer alapján történik, amelyben az iskolázottságtól az életkorig ren­geteg körülményt mérlegelnek. Az ausztrál munkaadókon is sok múlik: a Financial Times kinti tudósítója szerint a szigorú szabályok annyira megnehezítik a munkavállalók elbo­csátását, hogy a vállalatok csak olyan munkaerőt szeretnének fel­venni, akinek a szaktudásában töké­letesen megbíznak. D. T. ***** Ez már döfi **** Elmegy ,*** Átlagos ** Gyengus * Bukta 200-an kértek és körülbelül 150-en kaptak munkavállalási engedélyt. Ez a helyzet azonban - akármi­lyen furcsán is hangzik - a németek­nek sem jó. Egyes hiányszakmák­ban már most égető gondjaik van­nak - valószínűleg ez sarkallta arra a Bonni Munkaügyi Köz­pont képviselőit, hogy szeptember 20-án és 21- én személyesen toboroz­zanak magyar munkáso­kat a Foglalkoztatási Hi­vatalban. Jelentkezni szeptember 13-ig lehet, s elsősorban betegápoló­kat, mezőgazdasági mun­kásokat, különösen a marhatenyésztéshez, tej­termeléshez, sertéste­nyésztéshez értő szakem­bereket, lótenyésztőket, lóápolókat, lovászmeste­reket, mezőgazdasági gé­pészeket, henteseket, épí­tőipari szakmunkásokat, azaz kő­műveseket, vasbetonszerelőket, vendéglátó-ipari szakembereket vár­nak. A jelentkezési feltételek a ko­rábbiakhoz képest nem változtak, vagyis a betöltetlen 40 éves életkor, a magyar állampolgárság, a megfele­lő szakképzettség és a németnyelv­E gy kormányközi egyezmény alapján Németországban évente kétezer magyar ven­dégmunkás dolgozhatna. A feltételes mód nem véletlen, mivel ezt a keretszámot évek óta nem si­kerül kihasználni. Ennek több oka is van: egyrészt nálunk ke­vesen beszélnek legalább középfokon németül, ami alapfeltétele a munkaválla­lásnak. Másfelől csak a 18-40 év közötti, saját szakmájukban elhelyez­kedni vágyókat várják, de az is tovább szűkíti a le­hetséges vállalkozók kö­rét, hogy akik korábban már dolgoztak munkavál­lalási engedéllyel Német­országban 11 hónapot (akár több részletben is), azok nem jelentkezhetnek újra. Ők ugyanis a jelenle­gi szabályozási filozófia szerint elvennék a helyet és a lehe­tőséget azoktól, akik most akarnak szakmát, illetve nyelvet gyakorolni. Összefoglalva tehát: hazánkban ke­vés az olyan németül jól beszélő, 40 év alatti szakember, aki még nem próbált kint szerencsét. Beszédes adat: idén augusztusig mindössze A nagy német munkaügyi ellenőrzések nem érintik az egyéni munka- vállalókat, ők ugyanis a né­met munka­adóval kötnek szerződést, így német munkavállaló­nak számíta­nak

Next

/
Thumbnails
Contents