Somogyi Hírlap, 2005. augusztus (16. évfolyam, 178-203. szám)

2005-08-06 / 183. szám

SOMOGYI HÍRLAP - 2005. AUGUSZTUS 6.. SZOMBAT HÉTVÉGÉ Szász Endre hazatért Csíkszeredába Szép ajándékot kapott Csík­szereda 447. születésnapjára. Híres szülötte, a vüághírűvé vált művész, Szász Endre ha­zatért. Sajnos, nem személye­sen, hanem munkáiban kö­szönthette a város. A Városna­pok alkalmából Szász Endre Emlékünnepséget szervezett Csíkszereda és testvérvárosa, Kaposvár önkormányzata. Tegnap délelőtt a Csíkszeredái Városháza dísztermében emlék­ülést tartottak rangos művészet- történészek, művészek részvé­telével. A bevezetőben Juhász Tibor, Kaposvár alpolgármeste­re hangsúlyozta: a testvérvárosi kapcsolat nem protokolláris szintű, családok, civil szerveze­tek közötti személyes barátsá­gon alapul. Ráduty Róbert, Csík­szereda polgármestere figyel­meztetett: a Szász Endre életmű­vének megismertetésével a két város újabb erős kapoccsal kö­tötte össze magát. Szász Endre Csíkszeredában született 1926. január 7-én és So­mogybán hunyt el 2003. augusz­tus 18-án. Kaposváron temették el. A két időpont és helyszín kö­zött olyan gazdag életmű feszül, amelynek értékelését csak rész­ben vállalhatta fel a Csíkszeredái emlékülés. Kratochwill Mimi mű­vészettörténész Szürrealista ele­mek Szász Endre művészetében címmel tartotta meg előadását. Megemlékezett a gyerekkorról, arról, hogy zsögödi Nagy Imre ajánlotta be a Zsblnay-iskolába, hogy nem hatottak rá a divatos stílusok sem elméleti, sem gya­korlati síkon, hogy új vonulatba akarta terelni a hollóházi porce­lánt, hogy Kínáig ment megta­nulni, hogyan lehet sík lapokat készíteni porcelánból, hogy nemcsak a festészetben, grafiká­ban, de a textilművészetben, bú­tor-, ruha- vagy akár cipőterve­zésben is egyénit, újat alkotott. Kányádi Sándor személyes visszaemlékezésének Pénz és Szabadság címet adta. Mennyire Szász Endre életművének megismertetésével a két város, Csíkszereda és Kaposvár újabb erős kapoccsal kötötte össze magát jelent szabadságot, és mennyire kötöttséget a pénz, ezt a kérdést világította meg több szemszög­ből, Szász Endre és Nagy Imre példáján keresztül. Kányádi Sán­dor többször is kiemelte: „Bandi ma sem befogadott művész Ma­gyarországon.” Hogy miért nem? Erre is adott választ a személyes barát: a magyar szakmai közvéle­mény finnyássága mélységes szakmai irigységből fakad. Jakobovits Miklós festőmű­vész, a Barabás Miklós Céh elnö­ke azt javasolta, hogy Csíkszere­da örökítse meg Szász Endre ne­vét egy emlékmúzeummal vagy azzal, hogy iskolát nevez el ró­la. Szabó András képzőművész, a Nagy Imre hagyaték kurátora vetítettképes előadással adó­zott Szász Endre emlékének, majd az egykori iskolatárs, dr. Airizer László emlékezett és ad­ta át Szászné Hajdú Katalinnak annak az érettségi tablónak fo­tókópiáját, amelyet Szász End­re diákként készített. Az em­lékülés záróakkordjaként a művész özvegye egy rövid fil­met vetített le, amelyből Szász Endre művészi hitvallását is­merhette meg a közönség. Kaposvár és Csíkszereda ön- kormányzata közösen állított em­léktáblát arra a házra, ahol Szász Endre született. A táblán levő plakett Bara Barnabás képzőmű­vész munkája. A tábla leleplezé­sekor Juhász Tibor hangsúlyoz­ta: Szász Endre már életében le­gendává vált Kányádi Sándor el­mondta A fenyő úgy látta című versét, majd Gyarmati Zsolt, a Csíki Székely Múzeum igazgató­ja felolvasta Gaál András festő­művész levelét, amelyben a Szárhegyi alkotótábor egyik fő szervezője arra emlékezett, hogy Szász Endre elvetette mind egy itthoni kiállítás, mind a Szárhegyi alkotótáborban való részvétel ötletét. Az emléktáblát Tamás József püspök szentelte fel, áldást kért Istentől Hegyi Ist­ván református és Tóth Károly evangélikus lelkész. A Szász Endre Emlékünnep­ség ezután a Csíki Székely Múze­umnak helyet adó Mikó vár ud­varán folytatódott a Szász Endre életmű-kiállítás ünnepélyes megnyitójával. Gyarmati Zsolt igazgató köszönetét mondott Ka­posvárnak azért, hogy párját rit­kító szépségű és igényességű ki­állítótermeket sikerült kialakíta­ni és berendezni erre az alkalom­ra. A kiállított anyag, a 114 darab az életmű töredéke csupán, ám ez is ízelítőt ad Szász Endre munkásságának sokszínűségé­ről, sokoldalúságáról. Juhász Ti­bor és Ráduly Róbert polgármes­terek köszöntője után Kratoch­will Mimi művészettörténész mondott megnyitó beszédet. Az utolsó pillanatban vagyunk, hogy Szász Endrét tovább éltes­sük és továbbadjuk a következő nemzedéknek - mondta. Nem képek állnak előttünk, hanem remekművek - hangsúlyozta a művészettörténész, és felhívta a figyelmet az apró részletekre, amelyekbe évezredek művésze­tét, a szülőföldet komponálta be­le a művész. A megnyitó hangu­latát Nagy Lóránd klasszikus gi­tárművész játéka tette még ün­nepélyesebbé. Márton Árpád fes­tőművész személyes találkozását elevenítette fel Szász Endrével, majd Szászné Hajdú Katalin egy 15 darabból álló rézkarc-soroza­tot adományozott a városnak, a múzeumnak, hogy ez egy későb­bi Szász Endre gyűjtemény alap­ját képezze. A Szász Endre kiállí­tásnak otthont adó két terem előtt sokáig és türelmesen áll­tak sorba az érdeklődők. Akik látták a kiállított anyagot, meg­fogadták: még visszajönnek, hogy nyugodtan, csendben gyö­nyörködhessenek. Néhány látogató megosztotta velünk véleményét Orbán Zsófia textilművész: A nagy dolgok előtt néma marad az ember, eláll a lélegzete. A szó­nak nincs helye. Nagy Antal tanár: Csodálatos. Olyan érdekes, új technikákkal találkoztam, amit még nem lát­tam. A szülőföld sugallata benne van a munkákban. Örvendek, hogy sikerült megismerkedni, ha felületesen is fóldink munkássá­gával, és remélem, hogy a jövő­ben gyarapodik ez a tudásunk. Dr. Csedő Csaba, Csíkszere­da volt polgármestere: Jól esik látni, hogy ez a valós művésze­ti érték visszatalált Csíkszere­dába. Remélem, hogy a követ­kező napokban is ilyen sok lá­togató lesz. Ez olyan kapocs Csíkszereda és Kaposvár kö­zött, ami hosszú távra szól. BucurNicolae műkritikus: Na­gyon jó meglepetés a kiállítás. Hallottam, olvastam a művész­ről, és nagyon hosszú idő telt el, míg végül is találkozhattunk ve­le munkáin keresztül. Jónak lá­tom az ötletet, hogy mint Nagy Imrének, Nagy Istvánnak, neki is legyen egy emlékszobája, har­madik nagy festőszemélyiség­ként legyen tényleg Csíkszere­dáé. Sajnálom, hogy csak rövid ideig lesz látható a kiállítás. A Sapientia Egyetemről szívesen elhoztam volna a tanévkezdés után a diákjaimat, hogy itt tart­sak nekik órát. Bancsi Edit, a gyergyócso- mafalvi Borsos Miklós Művésze­tért Alapítvány ügyvezető titkára: Méltányolom, hogy az özvegy ilyen gazdag és értékes anyagot bocsátott a székely közösség ren­delkezésére. A tárlatot nézve úgy érzem, hogy Szász Endre nem szakadt el a gyökereitől, és nagy örömmel tölt el, hogy hazatért a székelyek közé. takács Éva Boldog új élet fehéren feketén romasors Az ordacsehi kisszobából a filmfőszerepig Boldog új élet. Ez a címe annak az új magyar játékfilm­nek, amelynek főszerepét egy somogyi fiatalember játssza. Orsós Lajos Ordacsehiben nőtt föl, s poútosan tudja, mit érez a filmbéli roma fiú, aki a társadalom számkivetettjeként egyensúlyoz lét és nemlét peremén. Takács Zoltán- Hogyan kerül valaki egy isten háta mögötti somogyi falucskából a kame­rák kereszttüzébe?- Szerencsével és merészség­gel. Mindkettőre szükségem volt, hiszen megláttam egy hir­detést, és jelentkeztem. Renge­teg jelentkező közül több rostán keresztül választottak ki a sze­repre. Akkor kezdtem elhinni, hogy lehet esélyem, amikor már egy forgatókönyvrészletet is kaptam, hogy fölvegyenek egy-egy próbajelenetet.- Ha egy roma fiatalembert kerestek a szerepre, akkor minden bizonnyal éles társadalmi kérdéseket feszeget a film.- Valóban így van. A történet röviden arról szól, hogy miként boldogul egy állami gondozás­ból kikerült roma fiatal az élet forgatagában. Azt érzékelteti, hogy a kilátástalanság miatt va­lamilyen szinten eleve bekövet­kezik a tragédia. Romaként, háttér nélkül manapság szinte lehetetlen boldogulni, s a törvé­nyen kívüli élet is csak egy zsákutca.- Mennyire élt meg hasonló helyze­teket, mint amilyenekbe a filmben fő­hős kerül?- Szerencsére édesanyám és a barátaim sokat segítettek ab­ban, hogy ne legyek megsebzett ember. Persze előfordul, hogy nem engem szolgálnak ki a boltban először, hanem aki utá­nam jött és világosabb árnyala­tú a bőre. Lányokkal is éltem át már néhány csalódást emiatt, de ezek csak megerősítettek az elhatározásomban, hogy amit tudok, megtegyek, hogy a jövő nemzedékek ne ismerjék a kö­rön kívüliség érzését.- Mit tehet ez ellen egy fiatal roma srác Ordacsehiből?- Először is olyan célokat^ kell kitűznie, amelyek ösztönö­zik az embereket. Nemrég Roma rendező, kaposvári színészek Bogdán Árpád roma származású, elsőfilmes rendező saját életé­ből merítette a forgatókönyv alapját. A pillanatnyilag szociális munkás szakon tanuló színésznek, írónak, képzőművésznek a nevelőotthonban felnőtt roma fiatalember magányos énkeresését képbe oltó nagyjátékfilmjét valószínűleg ősszel mutatják be a mozikban. A filmben szerepel a kaposvári Csiky Gergely Színház két művésze, Kovács Zsolt és Nyári Oszkár is. megalapítottuk barátaimmal az Ordacsehiért Egyesületet; en­nek éppen az az egyik fő célja, hogy a közösségi rendezvénye­ken való aktív részvétellel, a szemétgyűjtéssel vagy éppen a parlagfűirtással megmutassuk: a romák sem mind zsiványok. Ha ez itthon sikerül, akkor mindezt nagyobb körben is meg lehet kísérelni. Vannak titkos céljaim, amikért min­dent megteszek.- Ml az, amit ezekből elárul?- Természetes, hogy szeret­ném a film kapcsán mindenhol elmondani, amit erről gondo­lok. Másrészt szeretnék beke­rülni az egyik kereskedelmi té­vécsatorna roma műsorvezető­ket kereső adásába is, hiszen érdekel a média. Éppen a na­pokban kaptam az értesítést, hogy megfeleltem az első válo­gatáson. Emellett Hampuk Ri- chárd barátommal dolgozom egy könyvön; ez arról szól, hogy egy roma és egy nem roma fiú miként tud igaz barát lenni eb­ben a világban. 1986. július 16-án született Nagyatádon. A Toldi gimnázium dráma tagozatos osztályába járt, majd újság­írást tanult. Szabadidejében a könyv írása mellett barátjával együtt fotópályázatokon dolgozik. < k A

Next

/
Thumbnails
Contents