Somogyi Hírlap, 2005. augusztus (16. évfolyam, 178-203. szám)
2005-08-05 / 182. szám
SOMOGYI HÍRLAP - 2005. AUGUSZTUS 5.. PÉNTEK 7 VILÁGTÜKÖR Búcsú a szuperállamtól európa A polgárok csak kapkodják a fejüket - állítja Verheugen Giinter Verheugen 1944. április 28-án született Bad Kreuznachban (Németország). Nős. 1963-1969 között történelmet, szociológiát és politika- tudományt tanul Kölnben és Bonnban. 1978-1982 között az FDP főtitkára. 1982- ben átlép az SPD-be. 1983- 1999 között képviselő. 1983-TÓL különböző hivatalokat tölt be. 1998- 1999 között külügyi államminiszter. 1999- 2004 között az Európai Bizottság bővítési biztosa. 2004-től alelnök, vállalkozási és ipari biztos. re van szükség, hogy az egyes államok továbbléphessenek. Egy intézményi rémálom a gyakorlatban megnehezítené a folyamatot. Az európai átlagpolgár számára azonban nehezen érthető, hogy ki és miért felelős Európában. Hol születnek a törvények? Ki dönt felőlük? Adott esetben ki húzza meg a vészféket? Európában évszázadokig a hatalom gyakorlásának átlátható eszközeiért folyt a küzdelem, most azonban mintha egyfajta ködösítésnek lehetnénk szemtanúi. Verheugen elismeri, hogy a rendszer túlságosan bonyolult, folyik egyfajta viszonylag nyílt törvénykezés az Európai Parlamentben, ugyanakkor zárt ajtók mögött az Európai Tanácsban is. „Mindenképpen pártolom a rendszer alapvető egyszerűsítését” - tette hozzá. Úgy véli, az is baj, hogy nem létezik „európai nyilvánosság”, hiányzik a közvetlen kommunikáció az európai intézmények és az európai polgárok között. „Műiden átmegy a nemzeti szűrőn - jellemezte a helyzetet -, és így nem jutnak el a teljes információk.” Miközben szokatlanul sok a bizonytalanság az EU-ban - tisztázatlanok külső határai, elutasítják az alkotmányt a volt bővítési biztos megnyirbálná Brüsszel jogkörét. Gyulay Zoltán Günter Verheugen, az Európai Unió korábbi bővítési, jelenlegi vállalkozási és ipari biztosa, egyúttal az Európa Bizottság al- elnöke, olyan közösséget szorgalmaz, amely szigorúan csak a legszükségesebb teendőkre szorítkozik. A Die Welt című német napilapnak adott interjújában elmondta: az uniónak ott kell aktívnak lennie, ahol a nemzetállamok már nincsenek abban a helyzetben, hogy biztonságot nyújtsanak polgáraik számára. ■ Ha már az alkotmányhoz kell nyúlni, nem szabad elmerülni a részletekben. Úgy, ahogy van, újra kell fogalmazni az egészet. GÜNTER VERHEUGEN „Álom helyett rémálom egy szuperállam eszméje" - vallja Verheugen Ez bizonyos esetekben még többletet is nyújthat Európa számára. A gazdasági és valutauniót senki nem kérdőjelezi meg. A közösségnek erősítenie kell a növekedésért és a foglalkoztatásért vállalt közös felelősséget. Több Európára van szükség a belső biztonság területén, a terroristák lefegyverzésében és a határokon átnyúló bűnözés elleni harcban, a kül- és a biztonság- politikában, hogy az EU egyenrangú partnerként léphessen fel a világban. A német europolitikus számára soha nem volt cél a szuperállam létrehozása. Nem is ismer alyan felelősségteljes államférfit, aki ilyen álmokat dédelgetne. Szerinte teljesen történelmietlen, hogy az emberek nemzeti gyökereit elvágják. Ez a nemzeti azonosságtudat része, amit senki nem rabolhat el. „Európa még sokáig a nemzetállamok szövetsége marad, önrendelkezési joguk egy részét pedig ott gyakorolják közösen, ahol erre egyértelműen szükség van” - mondta. Jóllehet a mind szorosabb együttműködést szorgalmazzák a maastrichti ajánlások, amelyek gyakorlatilag a jelenleg érvényes szerződések alapján Európa népeinek egyre szorosabb uniójáról szólnak, de anélkül, hogy tisztáznák a legfontosabb részleteket, és pontosan megmondanák, ennek az uniónak mennyire kell kiterjedtnek lennie, hol kell meghúzni a határokat. Ez egyúttal fölveti a kérdést, hogy az integráció ugyanúgy folytatható-e, mint az eddigiekben, vagy inkább nyílt rendszerPáratlan orosz-kínai manőver isSi*1 AMERIKA Aggodalom Peking növekvő katonai ereje miatt hatüéví romákat? Tízezer katona vesz részt i Sandon félszigeten rendezendő manőverekben augusztus derekán. A cél a errorelhárítás gyakorlása. Csák Elemér ái hadgyakorlat elnevezése Bé- ceküldetés 2005, és forgató- cönyve - mondhatnánk - ro- nantikus. A történet főszerep- ője három állam. Egyikükben, ímelyik a Kína északkeleti ré- izén fekvő Sandon félszigeten íelyezkedik el, megkezdik a endcsinálást. A műveletek három szakaszon zajlanak le. Az elsőben ka- onapolitikai konzultációkat olytatnak Oroszország távol- keleti katonai körzetében, ott, ihol nemrég nagyszabású had- ;yakorlatot tartottak Jurij ialujevszkij vezérkari főnök rányításával. Ezután az esemé- lyek Kína területére tevődnek it. Ott a parancsnoklást a két írszág védelmi minisztere ve- zi át, de hírek szerint ellátogat i helyszínre az orosz és a kínai Balujevszkij vezérkari főnök Felvonulás a Kaukázusban Moszkva háborúm készül Észak-Kaukázusban, állítja orosz lapjelentésre hivatkozva a Die Presse. A hadsereg szinte példátlan csapatátcsoportosításba kezdett. Megháromszorozzák a csapatok létszámát és kiterjesztik a jelenlétüket Csecsenföldön kívül a környező köztársaságok- m és területi egységekre is. 2006-tól egyébként a csecsenföldi hadműveleteket az orosz belügyminisztérium irányítja majd. államfő is. A második és harmadik szakasz gyakorlati. Orosz tengerészgyalogosok partraszállást hajtanak végre a csendes-óceáni flotta hadihajóinak, a pszkovi légideszant hadosztály és természetesen a légierő közreműködésével. Részt vesz a műveletben egy Varsavjanka típusú dízelmeghajtású tengeralattjáró is. A kínai fél hasonló fegyverzettel rendelkezik, de szárazföldi csapatainak kétszer nagyobb a létszáma. Tajvan idegesen reagált a hadgyakorlat hírére, s úgy tekinti, mint a sziget elfoglalásának főpróbáját. „Válaszul” máris gyakorolták a tengeri és légi támadás elhárítását. Orosz részről elutasítják ezt az aggodalmat, mondván, hogy hadgyakorlatokat a NATO-országokkal, Japánnal és Indiával is rendeztek már. Más vetületet ad a gyakorlatnak, hogy az Egyesült Államok védelmi miniszterének legutóbbi jelentése szerint Kína katonai erejének növekedése valós fenyegetést jelenthet a térségben mások számára. Naponta kiszállnak az erdélyi Marosludasról a csendőrök a húsz kilométerre lévő Hadrév faluba, hogy elejét vegyék egy újabb romapogromnak. „A helyzet csendben forrósodik” - fogalmazott Ioan Román marosvásárhelyi csendőrezredes az akció szükségességét indokolva. Hadréven 1993 szeptemberében a falubeliek a rendőri erők közreműködésével felgyújtották a roma kolóniát, négy cigányt megöltek, többet súlyosan megsebesítettek. A lincselés után elhúzódott a tárgyalás a román igazságszolgáltatás különböző fórumain, míg végül Strasbourgba került az ügy. A Nemzetközi Emberjogi Bíróság idén júliusban arra kötelezte a román államot, hogy 10 ezer és 95 ezer euró közötti értékben fizessen kártérítést a hadrévi romáknak, így az áldozatoknak fizetendő teljes összeg eléri a félmillió eurót. A strasbourgi döntés hallatán a településen újra parázslanak az indulatok, hiszen a kártérítésre jogosult romák lesznek a szegény Hadrév leggazdagabb emberei. ■ Lukács János, Kolozsvár Hajnali robbanások Isztambul ázsiai részén egy asszony meg a lánya halt meg annak a két robbanásnak az egyikében, amely tegnap hajnalban következett be. A rendőrség egyelőre elutasítja a merénylet lehetőségét, minden bizonnyal egy benzin- vagy egy autógáztartály robbant fel. Tiltakozó izraelieket vettek őrizetbe Nizanitban KÉTSZÁZ ZSIDÓ TELEPEST- a Gázai övezetből tervezett kivonulás ellenzőit - vett Nizanit település közelében őrizetbe az izraeli rendőrség. Kórházba került Rómában Benedek pápa testvére georg ratzingert, XVI. Benedek testvérét szívpanaszokkal a Gemelli-klinikára szállították csütörtökre virradóra. Két magyar nő is volt a kigyulladt francia gépen magyar állampolgárok is voltak a háromszázkilenc utas között a kedden Torontóban kigyulladt francia repülőgépen. Az Airbus túlszaladt a kifutón és kigyulladt. Nem zárják ki a pilóta hibáját, de Jean Lapierre francia közlekedési miniszter az időjárási viszonyokat okolja. Londonban fokozták a rendőri készültséget Négy héttel az első és kettővel a második londoni merénysoro- zat után a rendőrség megerősítette készültségét a brit fővárosban. Csaknem hatezer rendőr van a metróállomásokon és a lehetséges robbantási helyeken készenlétben. Munkájukat civil ruhás nyomozók is segítik. Időközben a július 7-i terrorcselekmények után lezárt Picadilly- vonalat ismét forgalomba helyezték. Ajman asz-Zavahiri, az al-Kaida egyik vezetője az al- Dzsaszira televízióban sugárzott üzenetében megfenyegette Tony Blair brit kormányfőt. A londoni belváros szétzúzását helyezte kilátásba. A The Washington Post értesülései szerint a húszezer tagot számláló Rendőrfőnökök Nemzetközi Szövetsége már két héttel a tévesen terroristának vélt brazil diák londoni lelövése előtt új bűnüldözési politikát fogadott el. A szervezet felszólította rendőreit, hogy fejre célzott lövéssel hatástalanítsák a feltételezett öngyilkos merénylőket, mert így tudják elejét venni, hogy az esetleges terrorista még működésbe hozhassa a testére erősített pokolgépet. ■ Gy. Z. Szaddám szeretett enni, és szívesen főzögetett is § vezet Irak kur- dok lakta vidékén, Erbil városában SZADDÁM HÚSZÉIN volt szakácsa. A negyven körüli, keresztény férfi, P. úr, nem árulja el a nevét, fényképezni sem engedte magát a Le Temps tudósítójának. Viszont szívesen és szeretettel mesél egykori gazdája étkezési szokásairól. Az elnök nagy gourmand volt és megvetette a legtöbb nyugati ételt - emlékezik a séf. Amikor például marhabélszínt sütöttek, Szaddám módra kellett tálalni. Egyébként a „rais” (vezér) francia orvosa diétát írt elő, és az elnök főleg csirkét evett. Szerette a paradicsomot és az uborkát, a leveseket, de kerülte az édességet. A gyengéje a friss tevetej volt; ezért szülőhelye melletti eldugott falvakba is elküldte embereit. Előfordult, hogy a szakácsoknak már hajnali ötkor talpon kellett lennük, hogy megsüssék a Húszéin által kifogott halakat. A konyhában két váltás dolgozott, s ha a vezérnek jókedve volt, beállt közéjük; azt mondta, pihenteti a főzés. Az amerikai támadás előtt három hónappal azonban minden megváltozott. Az elnök nem bízott senkiben, s a személyzet szinte nem is látta. Az iraki elnök ritkán utazott el úgy, hogy ne vitte volna magával a szakácsait, de őket is ellenőrizték a biztonságiak. Minden ételből próbát vettek és laboratóriumba küldték. A séfeknek is enniük kellett a főztjük- ből. Ezt azután vezették be, hogy 1966-ban az egyik szakács megpróbálta megmérgezni az elnököt. Ott helyben kivégezték. P. úr azt mondja, ő ilyesmit soha nem tervezett. Márcsak azért sem, mert még ma is tisztelettel beszél róla. „Mint elnöknek, kegyetlennek kellett lennie. Az iraki államnak keménykezű vezetőre van szüksége.” A séf egy titkos helyen őrzi azokat az ajándékokat, amelyeket a megbuktatott elnöktől kapott: Lanvin nyakkendő, Barker cipő, kitüntetések és megfakult fotók. A francia lap riportjából kiderül, hogy P. úr mindezzel nem dicsekszik közvetlen környezetében. Titkolja azt is, hogy keresztény és a fővárosból jött. „A kurdok, akiket Szaddám üldözött, elkerülnék az éttermemet. Ami pedig a síitákat illeti, ők mindenkire vadásznak, aki Szaddámot szolgálta.” A szakács tudja, hogy neki könnyen sikerült újrakezdeni. Barátja, az elnök szabója, megjárta az amerikaiak kínzókamráit. Amikor sikerült északra jutnia, beállt P. úrhoz segíteni. Nincs nap, amikor ez a két férfi ne emlegetné a múltat. „Ez azért van, mert szeretem Szaddámot. Meg azért, mert ő volt az egyetlen munkaadóm. Ez hűség kérdése. Az irakiak nem szokták elárulni gazdáikat” - mondta a séf. ■ Csák E.
