Somogyi Hírlap, 2005. augusztus (16. évfolyam, 178-203. szám)

2005-08-28 / Vasárnapi Somogyi Hírlap, 35. szám

2 Közélet, gazdaság, politika 2005. augusztus 28., vasárnap Ki diktál az ügyészségnek? A Kulcsár-ügy kapcsán az ügyészség még nagyobb össztűz alatt áll, mint eddig, s nemcsak a kormány­pártok vádolják elfogultsággal a szervezetet, a köz­vélemény egy részének bizalma is megingott benne. A mióta Polt Péter lett a legfőbb ügyész, folya­matosan támadja őt és az általa vezetett szerve­zetet az MSZP, valamint az SZDSZ, a vád: politikai elfogultság. Erre egyrészt Polt fideszes múltja ad­hat okot, illetve az, ahogy elődje helyére került: Györgyi Kálmán kurtán-furcsán volt kénytelen a kalapját venni egy Áder Jánossal folytatott beszélgetés után. Más­részt azt róják az ügyészség ter­hére, hogy a kaya ibrahimos, joszip totos umbuldákban, a Fi- desz-kormány idején kormány­megrendeléseket kapott és gya­núba keveredett cégek ügyében a legnagyobb ellenzéki párt szája ízének megfelelően járt el. Most pedig a Kulcsár-féle kihallgatás verte ki a biztosítékot. Ám kérdés: Polt azzal, hogy a legfőbb ügyész lett, egy személy­ben képes volt-e politikailag elfo­gulttá tenni a nagy létszámú szervezetet? Az ügyészség kato­nás módon van felépítve, szigo­rú alá- és fölérendeltségben mű­ködik, a felettes utasítása felér egy paranccsal. Emellett az ügyészség különböző szintjein fontos személyi változások tör­téntek, az új vezetők bírják Polt támogatását. Az ügyészség felett a parlament gyakorol felügyele­tet. Csakhogy a legfőbb ügyész nem vonható felelősségre a hoz­zá intézett, de el nem fogadott interpellációk miatt, egyedi dön­téseiért nem tartozik politikai fe­lelősséggel. Az ügyészségi veze­tők a vádakra ugyanúgy reagál­nak. Állítják, mindig betartják a jogszabályokat, a politikától, a pártoktól függetlenek, senki nem befolyásolja őket, de nem is engednének semmilyen nyo­másnak sem. Az ügyészségi dol­gozók szakszervezete is úgy vé­li, tisztességesen, magas színvo­nalon, lelkiismeretesen és politi­kamentesen végzik a munkáju­kat. Ennek persze nem mond el­lent, hogy az ügyészek közül né­melyeknek - ők érthetően név nélkül nyilatkoztak - más a véle­ményük. Lapunknak azt mond­ták, az ügyek túlnyomó többsé­gében termé­ményben még inkább az a kép alakulna ki, hogy a rendőrség szocialista, az ügyészség fide­szes befolyás alatt áll. Az ügyvéd szerint ez nem fedi a valóságot, az ügyészsé­szetesen nem érhető tetten a politika. Az ügyészségek többségét te­hát közvetle­nül elkerülik az aktuális, a szervezetüket is érintő nyilatko­zatháborúk, ám annyiban még­sem tudják magukat függetlení­teni tőlük, hogy minden hír be­szivárog hozzájuk, a támadások miatt pedig feszült a hangulat, a vezetők idegesek. Magyar György leszögezi, az igazságszolgáltatás tragédiájá­nak tekintené, ha a közvéle­Vannak alkotmányjogászok, akik szerint az ügyészség túl­ságosan központosított, önjá­ró, alig ellenőrizhető, nagy hatalmával olykor visszaéL geken ugyan­is rengeteg ember dolgo­zik, eltérő stí­lussal, politi­kai szimpátiá­val. Mind­emellett ő is tapasztalta már, hogy döntéseik­ben olykor megjelenik a politika, s nem is kell közvetlenül utasíta­ni valakit a „helyes” döntés meg­hozatalára, akkora a megfelelési kényszer, hogy anélkül is tud­ják, mit várnak el tőlük; s ez vi­déken még jellemzőbb. Az ügy­védi titokra hivatkozva konkrét példát nem szívesen említ, de a baloldali elkötelezettségéről is­mert Sas József hosszú eljárás alá vonását figyelemre méltónak tartja. Vagy emlékezzünk né­hány kisgazda politikus felelős­ségre vonására. Ügyészekkel be­szélgetve úgy véli, néhányan meglehetősen rosszul érzik ma­gukat a bőrükben, s ennek hosz- szú távon szintén súlyos követ­kezményei lehetnek az igazság­szolgáltatásba vetett közbiza­lomra nézve. Futó Barnabás több, a mosta­ni kormány által feljelentett üz­letember, hivatalnok jogi képvi­selője volt, a Kulcsár-ügyben egy orgazdasággal vádolt vállalkozó védője. Az ügyvéd sem ebben az ügyben, sem a korábbiakban so­hasem érzett politikai elfogultsá­got a hatóságok részéről, s ez igaz az ügyészségre, de a rend­őrségre is. A. B. Cs. Parádézott a főváros A Deák térről indultak a zenekonvojok a Hősök terére tegnap délután, nyomukban több tízezer, az alkalomhoz illő módon felöltözött rajongóval. A hatodik Budapest Parádén szinte az összes zenei műfaj képviselői megjelentek, de voltak brazil tán­cosok, nigériai dobosok, orosz disc jockey-k is. Az MSZP győzelemre készül A szocialista párt 2006-ban a győzelemre készül, programjában a választási ciklusokon átívelő teendőket hirdet - közölte Hiller István pártelnök Tatabányán, ahol három megye országgyűlési képviselői­vel és kampánystábjaival találkozott az első, választási felkészülést szolgáló, régiós összejövetelen. - Olyan programot hirdettünk, amely kimondottan a választások évében hoz változásokat - mondta. Kövér az első parlamentet bírálta Kövér László szerint a rendszerváltás utáni első parlament hibát kö­vetett el, amikor nem húzott világos és egyértelmű választóvonalat „bűnösök és nem bűnösök közé”. A fideszes politikus erről Kősze­gen, az Új Nemzedék Ifjúsági Találkozón beszélt. Szabó Zoltán szoci­alista képviselő arra emlékeztetett, voltak már ehhez hasonló kezde­ményezések, ám azokat az Alkotmánybíróság elutasította. Szili összefogást sürgetett Dejtáron A közös célok megvalósítását, az összefogás fontosságát hangsúlyoz­ta Szili Katalin, az Országgyűlés elnöke tegnap, a 750 éves Dejtár község ünnepségén. Mint mondta, kell legyen olyan viszonyítási pont, amihez képest jövőnket formálni tudjuk. Balga József, a nóg­rádi település polgármestere a falunapon elmondta: a település első írásos említése 1255-ből származik, Dehter néven. Alacsony infláció - aggodalmakkal A valaha volt legalacsonyabb jegybanki alapkamat, optimista inflációs előrejelzés, sikerbeszámolók - ezek jellemezték a hét politikai megnyilvánulásait. A szakér­tő azonban aggódik, honnan lesz pénz a kiadásokra. A jegybankelnök és a pénzügy- miniszter hétfői találkozóján nem az volt a legnagyobb szen­záció, hogy kiderült, a Monetá­ris Tanács (MT) a vártnál na­gyobb mértékben, fél százalék- ponttal 6,25 százalékra csök­kentek az alapkamatot, hanem az a hurráoptimista légkör, ahogy hazánk jövőbeni pénz­ügyi kilátásairól beszéltek. Járai Zsigmondra és a ciklus pénz­ügyminisztereire ugyanis eddig nem az volt a jellemző, hogy egymás tenyeréből ettek volna. A pénzügyek irányítói az év vé­gére 3,5 százalékos pénzrom­lást várnak, jövő decemberre pedig 1,3 százalékost, ami még akkor is alacsony, ha tudjuk, ez döntően az áfa csökkentésének a következménye. Az is kedve­ző, rengeteg külföldi tőke áram­lik be ismét az országba, és ja­vul az egyensúly. Ám az eredeti célok megvalósítására 800 milli- árdot kell megtakarítani. Csaba László számos problé­mát lát. Az egyetemi tanár úgy véli, az egyszeri lépésekre - mint amilyen a jövőre beveze­tendő, de csupán arra az évre szóló áfacsökkentés - a közép- és hosszú távra tervező pénz­ügypolitikának nem lenne sza­bad alapozni. S nem biztos, hogy ez valóban megjelenik-e teljes egészében a fogyasztói árakban, hiszen a kereskedel­mi, közlekedési ágazat rossz helyzetben van, az áfa mérsék­lésének egy részét biztosan „le akarják nyelni”. A közgazdász állítja, figyelmen kívül hagyták az előjelzésnél azt, hogy idén is nagyon meglódultak a fizeté­sek, az első hét hónapban 11 százalékkal nőttek a reálbérek, miközben a GDP csak 3,5 szá­zalékkal, a különbség egy ré­szét szintén az inflációnak kell korrigálni. Végül a parlamenti választások okoznak némi bi­zonytalanságot, jobban forog a pénz, többet költenek az embe­rek, ez szintén növelheti a pénzromlás ütemét. Ugyanak­kor az államadósság - amely­nek emelkedése várható - is ne­gatív hatással van az inflációra. Csaba szerint ugyanis másból, mint külföldi hitelekből, aligha finanszírozható a költségvetési hiány. A kiadások jelentős há­nyada adottság, nehéz mérsé­kelni. Minden ágazat arról pa­naszkodik, kevés a pénz, nehéz lesz megnyirbálni minden terü­let költségvetését. S ha egyszer radikálisan megemelik a köz­szféra fizetéseit, mint ahogy ez 2002-ben is történt, akkor en­nek évekre szól a hatása, mert a fizetéseket nyilvánvalóan nem lehet csökkenteni, vagy a pénz­romlás mértékénél jóval kisebb ütemben emelni. Létszámleépí­tésre lenne szükség, de erre a rendszerváltás óta képtelenek voltak a kormányok, s a közel­jövőben is kicsi rá az esély. Megoldás lehetne a bevételek növekedése, de épp abban ver­senyeznek a pártok, ki tud radi­kálisabb adócsökkentési tervek­kel előrukkolni. A terhek mér­séklése indokolt lehet a verseny- képesség növelése szempontjá­ból, de akkor érthetetlen, miért épp az áfát csökkentik, aminek nincs ilyen hatása, viszont csökkenti a bevételt. « 4 4 Felavatták a londoni áldozatok emlékművét LONDON: Felavatták az 52 halálos áldozattal járó júliusi, londoni terrormerényletek áldozatainak állított első emlékművet. A tegna­pi megemlékezésen az egyszerű fehér táblát minden külsőségek nélkül, a Viktória rakpart menti park kertésze leplezte le. ATem- ze parti liget vált a július 7-én a metróállomásokon és egy autó­buszon elkövetett terrortámadás halottainak ideiglenes emlék­kertjévé, ahol több ezer ember, többek között Blair kormányfő, helyezett el virágcsokrot a merényleteket követő napokon. Sertéspestis ellen küzdenek Romániában BlJKÁRt$T:J3ertéspestis ütötte fel a fejét Romániában. Az ország északnyugati részén kitört járvány miatt eddig harminc disznót kellett levágni, s ezzel egyidejűleg számos állatpiacot is bezártak a környéken. A kényszervágott állatok tetemeit az elmúlt napokban égették el. A kór továbbterjedésének megelő­zése érdekében a hatóságok egészségügyi zárlatot rendeltek el, amelynek értelmében tilos sertést be-, illetve kivinni Fehér megye területéről. Németország óv a törökök EU-tagságától BERLIN: Angéla Merkel, a Német Kereszténydemokrata Unió elnöke, kancellárjelölt levelet írt az EU-országok konzervatív kor­mányfőinek, s ismét azt javasolta, Törökországot ne teljes jogú tagként vegyék fel az unióba, hanem csak különleges partneri viszonyt létesítsenek vele - vált ismeretessé pénteken Berlin­ben. Törökországgal a csatlakozási tárgyalások október 3-án kezdődnének, a cél Ankara teljes körű EU-tagsága. Az akár 10-15 évig is eltartó tárgyalásoknak az EU részéről úgy indulnak neki, hogy nem biztos, ez is lesz a tárgyalások végeredménye. Nem teszi le a fegyvert a palesztin Hamász GÁZA: A Hamász nevű radikális palesztin szervezet a Gázai öve­zetből történt izraeli kivonulás után sem teszi le a fegyvert, ha­nem egész Palesztina felszabadítására készül. Ilyen értelmű köz­leményt adott ki tegnap a Hamász katonai szárnya. A palesztin kormányban helyet foglaló „testvérekhez” szóló felhívás szerint a „fegyverekre még szükség lesz megszállt hazánk felszabadításá­hoz”. Mahmúd Abbász palesztin elnök egy nappal korábban nem zárta ki a Hamász bevonását a palesztin kormányba, ha elegendő szavazatot kap a januári parlamenti választásokon. Ezer rabot elengedtek az Abu Graib börtönből BAGDAD: Az amerikai hadsereg tegnap szabadon engedett ezer irakit a bagdadi kormány kérésére az Abu Graib börtönből. De még mindig több ezer fogoly van hónapok óta rács mögött anélkül, hogy vádat emeltek volna ellenük. Dzsalal Talabani iraki elnök és az alkotmányról folyó egyeztetéseken részt vevő Szalih aFMutlak főtárgyaló korábban arról állapodott meg, a foglyokat még az alaptörvény október 15-i népszavazása előtt kiengedik. Feltételezett terroristákra csaptak le RIJÁD: Több mint negyven feltételezett terroristát vettek őrizet­be a szaúdi hatóságok az elmúlt hetekben végrehajtott razziák során - jelentették be Rijádban. A belügyminisztérium nyilatko­zatában emlékeztetett az augusztus 18-án Rijádban és Mediná­ban végrehajtott rajtaütésre, amelynek során a szaúdi biztonsági erők megölték az al-Kaida nemzetközi terrorszervezet szaúd-ará- biai vezetőjét. A minisztérium most először ismerte el, hogy a tá­madás során megölték az al-Kaida-vezető két közeli munkatár­sát, akik szintén szerepeltek a körözött személyek listáján.

Next

/
Thumbnails
Contents