Somogyi Hírlap, 2005. augusztus (16. évfolyam, 178-203. szám)

2005-08-27 / 200. szám

6 SOMOGYI HÍRLAP - 2005. AUGUSZTUS 27., SZOMBAT HAZAI TÜKÖR HÍRSÁV Gyurcsány tájékoztatást kéra„kémtörténetrőr gyurcsány Ferenc minisz­terelnök tegnap tájékozta­tást kért Tóth András tit­kosszolgálatokat irnányító tárca nélküli minisztertől a „kémtörténet” valóságtar­talmáról. Erről a kormány- szóvivő beszélt tegnap új­ságírói kérdésre válaszolva. A kormányfő várja annak tisztázását, hogyha valóban létezik ez az ügy, hogyan kerülhetett nyilvánosságra. Még keresik Sólyom elnöki rezidenciáját a kormány, a Kincstári Va­gyoni Igazgatóság (KVI) és az államfő képviselőjének megállapodásától függ, hogy hol lesz az elnöki rezi­dencia. Sólyom László Bécs- ben azt mondta: a jelenlegi Béla király úti rezidenciát elfogadná. Késik az egyházi intézmények támogatása A református egyház mel­lett a katolikus közgyűjte­ményeknek és közművelő­dési intézményeknek sem utalta át a harmadik ne­gyedévben esedékes jogos támogatást a kulturális tár­ca, ami zavarokat okoz az intézmények működésében. Mindezt a két egyház tudat­ta a napokban. Gulyás Kál­mán, az egyházi kapcsola­tokért felelős államtitkár technikai okokkal indokolja a késedelmet. Alaptalannak bizonyult Kerék Csaba feljelentése kerék csaba. a Kulcsár-ügy vádlottja azért tett feljelen­tést, mert szerinte a Kul­csár kihallgatásán készült videofelvétel érdemben kü­lönbözött a jegyzőkönyvtől. A vádhatóság megszüntette a nyomozást, mert szerinte nem áll fent a különbség. Zivatarok után árhullám védekezés Vészhelyzet sehol sincs az országban Győr belvárosában a Mosoni-Duna öntötte el az árterületet. A folyó tetőzését ma délben várják a szakemberek. A közelmúlt esőzései után most a folyókon le­vonuló árhullám elleni védekezési munkálatok foglalják le a vízügyi szakembereket Szakács Árpád Szinte minden jelentősebb folyó hazai szakaszán megkezdődött a közelmúlt esőzései miatt kiala­kult árhullám elleni védekezés. Vészhelyzet sehol sincs az or­szágban, ugyanakkor több he­lyen a legmagasabb szintű ké­szültséget kellett elrendelni. Ko­molyabb árhullámok inkább az ország keleti folyóin vonultak le. A Túron például múlt éjszaka kétóránként fél méterrel emel­kedett a víz magassága, amely reggelig egyes helyeken megha­ladta az 500 centimétert is. A gá­tak mentén, egészen a tiszai tor­kolatig megerősítették a figyelő­szolgálatot, és a zsilipek környé­két is fokozottan figyelik. Ha­sonló készültséggel várják a Be­rettyón, a Körösökön és a Tiszán levonuló árt is. Árhullám vonul le a Dunán is. A folyó nagybajcsi szakaszán másodfokú árvízvédelmi ké­szültséget rendeltek el. Győrnél víz alá kerültek a rakpartok, a Duna tetőzését ma dél­ben várják. A Nyu- gat-Dunántúlon most a legtöbb gondot a Marcal okozza. A folyó több összekötő utat elöntött. Vas megyében négy utat kellett le­zárni az áradások miatt. A Drá­ván első fokú a készültség. A Mura vízgyűjtőjében lehullott nagy mennyiségű csapadék csaknem kétszeresére emelte a folyó vízszintjét. Normalizálódik a helyzet a belvízzel sújtott területeken: Bé­kés megyében a tűzoltóságok tegnap már nem végeztek víz­szivattyúzást, bár mintegy tucat­nyi településen még belvízvédel­mi készültség van érvényben. Közben az ország számos részén tovább folytatódnak a helyreállí­tási munkálatok. Összesen 13 megyében dolgoztak a kataszt­rófavédelem szakem­berei. Az ország nagy részében már végez­tek a közterületek ta­karításával és fertőt­lenítésével, több he­lyen pedig újabb szúnyogirtást is el kell rendelni. Továbbra sem lehet pontos számokat tudni arról, hogy mennyi kárt okozott hazánkban a szélsőséges időjárás. A becslé­sek milliárdos nagyságrendű be­jelentésekről érkeznek. Viszony­lag pontos adatokat ismertettek Kaposvárról. Szita Károly város­vezető elmondta: a településen mintegy 280 millió forint kárt okozott a hét eleji esőzések miat­ti árvíz. Hozzátette: - Még a mai napon soron kívüli vis maior tá­mogatásért fordulunk a Belügy­minisztériumhoz. - A polgár- mester szerint a kár becsült ösz- szege még tovább nőhet. Közben politikai ügy is lett a viharkárok miatt. Az MDF sze­rint ugyanis a kormány nem tett meg mindent a vízkárok elkerü­lése érdekébeh. Katona Kálmán, az MDF választmányi elnöke sajtótájékoztatóján úgy fogal­mazott, a kormány nemhogy erősítené a vízügyi szolgálato­kat, átszervezésekkel folyamato­san gyengíti őket. Hasonló nyi­latkozatot adott ki a Jobbik is. Nagy Ervin, a párt Heves megyei elnöke azt közölte: nevetséges összegnek tartják a kormány 150 milliós gyorssegélyét, így azon túl mielőbbi újabb pénzek kiutalását követelik. ■ Továbbra sem tudni, mennyi kárt okoztak az esőzések. Számyaszegett Malév-eladás döntés A privatizáció Ferihegy eladása után időszerű Az eladást a kormány azért szor­galmazta, mert a 36 milliárd fo­rint hiteltartozással bíró nemze­ti légitársaságot a hivatalos ál­láspont szerint közpénzből hosz- szú távon nem lehet fenntartani. A Malév Rt. állami részvényei­nek eladására kiírt tárgyalásos eljárás három hónapjában tucat­nyi befektető érdeklődött. Elbí­rálásra érdemes ajánlatot azon­ban csak két cég nyújtott be. A tárgyalásos eljárás keretében az orosz KrasAir irányítása alatt álló Air Bridge Rt. és az ASBK Kft. ajánlatát versenyben tartot­ta. Az ÁPV Rt. Igazgatósága teg­napi ülésén megállapította, hogy a két ajánlat üzleti tartalma kö­zel azonos volt. A részvényekért ajánlott vételár - 1 milliárd, valamint 150 millió forint meg­fizetése mellett a vevők több ütemben tőkeemelésre vállaltak kötelezettséget - összesen 4, il­letve 9 milliárd forint értékben. Mindketten egy éven belül vál­lalták a kb. 13 milliárd forintos kereskedelmi banki hitelek tel­jes előtörlesztését, és egy hosz- szabb időszak (25 illetve 20 év) alatt a kb. 19 milliárd forintos MFB-hitel visszafizetését Az ÁPV Rt. abban reménykedik, hogy erősebb befeketetői verseny ala­kul ki a Maiévért a Budapest Airport Rt. magánosítása után. A Budapest Airportért öt cég ma­rad versenyben. Kovács Tibor, az MSZP frakcióvezetője közle­ményben üdvözölte az ÁPV Rt. döntését. A szocialisták továbbra is a magánosítás mellett vannak, mert szerintük az adófizetők pénzéből nem fedezhetők a Ma­lév veszteségei. Ezek Kovács köz­leménye szerint az Orbán-kor- mány idején keletkeztek. Tegnap sem kelt el a Malév Kuncze Gábor, az SZDSZ elnö­ke lapunknak azt mondta, hogy az ÁPV Rt. szakmai döntést ho­zott egy túlságosan átpolitizált folyamatban. A szabad demokra­ták szerint a Malév privatizáció­ja nem kerülhető el, amelynek feltétele a Budapest Airport Rt. magánosítása. Rogán Antal, a Fidesz frakció- vezetője lapunknak azt mondta, hogy a döntés hátterében az áll, hogy a kormányon belül többen is tartották a markukat a Maié­vért, végül „összevesztek a kon­con”. Megkérdeztük: ha a Fidesz alakíthat kormányt jövőre, meg­tartják-e a Malévot. A politikus azt jósolta, hogy a kormány még idén vagy jövő év elején újra meghirdeti a Malévot az Airport eladása után, és el is adja a tár­saságot még a választások előtt, hiszen ez a mostani sikertelen eljárás is csak három hónapot vett igénybe. Í Katona Kálmán, az MDF elnök­ségi tagja szerint a Malév csakis magánműködtető kezében lehet eredményes. ■ Izing Antal Összefogás Székelyföld fővárosáért Kormánypárti és ellenzéki veze­tésű városok közös összefogást hirdetnek az erdélyi árvíz káro­sultjainak megsegítésére. Pap János, Békéscsaba SZDSZ-es pol­gármestere lapunknak elmond­ta, hogy a város ötmillió forintot helyezett letétbe Udvarhelyszék­nek, ahol milliárdos károk kelet­keztek, tizenhárom ember el­tűnt, tíz holttesetet pedig megta­láltak. Békéscsabán jövő héttől a 11733003-15345008-06530000 számú számlára várják azok be­fizetéseit, akik az erdélyi testvér- várost segíteni akarják. Somogy megye Hargitának segít. Ben- csik János, Tatabánya fideszes polgármestere közölte: a város ötmillió forintot utalt át Székely­udvarhelynek. Bencsik elmond­ta: beterjesztése kisebb összeg­ről szólt, de Németh Ferenc szo­cialista képviselő javaslatára emelték a segély összegét ötmil­lió forintra. Bencsik közölte: építési vállal­kozók segítségével és a Magyar Karitásszal közösen, Tatabánya felépít egy házat is Farkaslakán vagy másutt. ■ Izing A. Egy év börtön is járhat majd a tétellopásért A májusban történt érettségibot­rány miatt az Oktatási Miniszté­rium a tétellopások miatt szigo­rítaná a bünetető törvényköny­vet és a szabálysértési törvényt. A változások nyomán akár egy­éves börtönbüntetés is járhatna annak, aki az országban nagy területen vagy országosan meg­zavarja az érettségi vizsgákat. A szabadságvesztés mellett köz­érdekű munkára is lehetne ítél­ni a vizsgát megzavarókat. Sőt még súlyos pénzbírság is kiszab­ható lesz a tettes számára. Pokorni Zoltán (Fidsz) egyet­értett azzal a kijelentéssel, hogy „bűnhődjön a törvénysértő”, de a volt oktatási miniszter szerint furcsa, hogy utódja büntetőjo­gászt játszik. - Jobb lett volna, ha a tárcavezető a tételek titkosí­tására fordít kellő energiát - tet­te hozzá. Az érettségi tételek ello­pásának ügyében indított bün­tetőeljárás továbbra sem zárult le. Horváczy Emese, a Nemzeti Nyomozó Iroda szóvivője lapunk­nak elmondta: a elkövetők kiléte továbbra is ismeretlen, a nyomo­zás folyamatban van. ■ P. Á. Szabálytalanul felhasznált milliárdok Mintegy ötmilliárd forintot vet­tek igénybe indokolatlanul az el­múlt öt évben vízközmű-fejlesz­tésre az ön kormányzatok - álla­pította meg az Állami Számve­vőszék. A jelentés szerint a 21 te­lepülésen 9 polgármester és 8 jegyző felelősségét állapították meg halmozottan elkövetett jog­sértések és szabálytalanságok miatt. Ezeknél a beruházások­nál az állami támogatásokat hal­mozottan veszik igénybe, ugyan­akkor a beruházásokat lényege­sen drágábban valósítják meg, mint indokolt lenne - derül ki a jelentésből. Az ellenőrzött 13 szennyvíz- beruházáshoz kapcsolódóan az önkormányzatok összesen 7,3 milliárd forintot számláztak ki, amelyhez 4,2 milliárd forint ál­lami kamattámogatású hitelt vettek fel. Abban is hibáztak az önkormányzatok, hogy az alapít­ványoknak adott támogatást a rendeletekben vagy egyéb mó­don nem mutatták be, ami aka­dályozta a közpénzek átlátható­ságának biztosítását. A számvevőszék a 21 önkor­mányzat által jogtalanul igénybe vett, nagy összegű közműfejlesz­tési támogatás elvonására tett ja­vaslatot. A megállapított jogta­lan támogatások elvonása azok­nál az önkormányzatoknál, ahol még a beruházás folyamatban van, a beruházások leállítását, a hitelszerződések felmondását, az önkormányzati kezesség mi­att jelentkező kötelezettségek megjelenését, s ezáltal akár az önkormányzati csőd bekövetke­zését is maga után vonhatja. Az elvonás emiatt további állami ki­adásokat jelenthet, mivel elkez­dett beruházások maradhatnak befejezetlenül. A támogatást jogtalanul igény­lő települések: Magyaregregy, Szomolya, Múcsony, Mezőzom- bor, Csongrád, Felgyő, Marton- vásár, Ráckeresztúr, Tordas, Gyú­ró, Noszvaj, Sarud, Tiszanána, Újlőrincfalva, Poroszló, Diósjenő, Nógrád, Berkenye, Kisdorog, Závod, Tevel. ■ Sz. Sz. Törvénytelenül váltották le a KSH vezetőit Jogerősen is munkaügyi pert nyert a kormánnyal szemben Soós Lőrinc, a Központi Statisz­tikai Hivatal (KSH) volt alelnöke. A Fővárosi Bíróság döntése értel­mében a kormány törvénytelen módon távolította el állásából az elnökhelyettest. A bíróság a szakember felmentését, és az azt követő egyéb munkajogi lépése­ket is jogellenesnek ítélte. Ko­rábban már hasonló ítélet szüle­tett Mellár Tamás, volt KSH-el- nök ügyében is, akit a kormány­zat 2003 novemberében, szak­mai indoklás nélkül menesztett. Soós Lőrinc elmondta: mivel a döntés értelmében a jogerős döntés napjáig érvényes a KSH- s munkaviszonya, ezért ki kell fi­zetni az elmaradt bérét. Ebből ki­folyólag úgy vélte, hogy a kor­mányzat részéről az adófizetők pénzének „pocsékolása” volt megfellebbezni az első fokú íté­letet. Akkorra ugyanis már há­rom bíróság mondta ki a me­nesztések jogellenességét, a fel­lebbezés ezért gyakorlatilag csak késleltette a jogerős dön­tést. ■ Péter Ágnes i

Next

/
Thumbnails
Contents