Somogyi Hírlap, 2005. augusztus (16. évfolyam, 178-203. szám)
2005-08-26 / 199. szám
14 SOMOGYI HÍRLAP - 2005. AUGUSZTUS 26., PÉNTEK AKTUÁLIS TERRORIZMUS A félelemből nem lesz keresztény megújulás, csak hírzárlat, utazási szigorítások, s hogy a magukat fenyegetettnek érző országok az emberi szabadságjogokon túllépő alkotmánymódosításokkal védekeznek A Sátánt kell legyőzni, nem az iszlámot A jövőkutató látomása A londoni terrortámadás után született elemzésekben egy szakértő azt a lehetőséget fejtegette: az új évezred végére Európa iszlám térség lesz. Ha ez a teória helytálló, a keresztény egyházra sokkal nagyobb kihívás vár, mint története során bármikor. Az iszlám adja ugyanis az ideológiai alapot, s a hitbéli erőt egyes keleti őrültek, a nyugatot „megbosszuló" világuralmi terveihez. A valláskutató „látomása" azért sem látszik alaptalannak, mert tény: a mohamedánok nem pasztoráció és missziós munka révén igyekeznek teret nyerni a világ vallási térképén, hanem úgy, hogy híveiket minél nagyobb számban késztetik arra, hogy nem iszlám országokban telepedjenek le. Ott azután látszólag asszimilálódva, magasabb népszaporulatuk révén pár év alatt is jelentős kisebbséggé válnak. Az európai demokrácia és vallásszabadság keretei között lehetetlen útját állni az ilyenfajta térhódításnak. Végiggondolásra érdemes, hogy az iszlám valláshoz valamiféle módon kötődő terrorizmus ellen - úgy látszik - sem rendőri-katonai, sem diplomáciai eszközökkel nem lehet eredményesen harcolni. Egy vallás erejével -hatékonyan - csak egy másik világvallás ereje szállhat szembe. Bíró Ferenc A fentebbi, logikusnak tetsző gondolatsorral vitába szállt Balás Béla kaposvári megyéspüspök, akivel arról beszélgettünk, mit tehet a keresztény egyház a világot fenyegető veszély elhárításáért.- A keresztény egyházak, az ENSZ és a világpolitika számos szereplője évek óta arról igyekszik meggyőzni a világot, hogy az iszlámot és a terrorizmust nem szabad összemosni - mondta Balás Béla. - A világban élő egymilliárd iszlám hívő korántsem gazember. A legföljebb pár ezerre tehető terrorista se nem keresztény se nem iszlám hitű, sőt nem is marxista vagy liberális. Egyszerűen sátánfaj- zat, megszállott. Olyanok, akik mögött semmilyen erkölcsi vagy hitbeli bázis nincs, ám egyértelműen sátáni, köznapibban szólva emberellenes amit cselekszenek. Az iszlám világvallást senki nem akarja támadni. Mint érvényes értékrend- szerre tekintünk rá, amelyik messze több, mint mondjuk egy afrikai nomád törzs politeista szintje. Az iszlám erkölcsileg is jelentős előrelépés. Egyszerű példával élve: részeg mohamedánt nem lehet látni, sőt még olyat sem, hogy a terrorista gaztette előtt beivott, mint a whiskys rabló, s az italtól jön meg a bátorsága. Megható momentumnak éreztem, amikor Kairóban a repülőtéren éjjel kettőkor a húszéves fiatal vagy deresedő hajú rendőr egyaránt leborult, s imádkozott. A Korán pedig ott volt a szolgálati fegyver mellett. Ugyan hol vagyunk mi ettől? Semmiféle okot nem látok tehát bármilyen iszlámellenességre. A felelős mohamedán vezetők nem a kereszténységet vagy a fehér fajt okolják bármiért is. Ők a sátánt érzékelik, bizonyos amerikai vagy nyugati vezető körökben. Az úgynevezett szent háborút nem a kereszténység ellen vívják.- Semmiféle konfrontáció nincs tehát a kereszténység és az iszlám között?-Valójában a kereszténység máris csaknem olyan távol került a művelt Európától és Amerikától, mint amilyen távol az iszlám érzi ezektől magát. A valódi keresztény gondolatait és cselekedeteit Máté evangéliuma V. fejezetének kell meghatároznia: az ellenséget még gondolatodban sem gyűlöld, a sértést ne viszonozd, köszönj előre, s adj annak is aki nem adja meg. Mindez amúgy sem állítható csatasorba az iszlám ellen. Azért sem, mert a táborok nem aszerint oszlanak meg, hogy keresztény vagy iszlám. Sokkalinkább az ember és az embertelenség áll szembe egymással.- Lát tehát arra esélyt, hogy az iszlám világ kiveti magából a Mohamed zászlaját lengető terrorizmust?- Feltétlenül, ám ez nem várható máról holnapra. Látni kell: az iszlám vallás világszerte való terjedése csaknem hétszáz év késéssel kezdődött a kereszténységhez képest. Szóval lesz még olyan, amit el kell tűrnünk, mégis irgalmasabbnak kell lennünk hozzájuk. Nem lehet a mi mértékegységeinkkel mérni őket, s számonkérni rajtuk a szokásrendszerünket. Boldogan figyelem azokat a híreket, amelyek például arról szólnak, hogy magasrangú iszlám küldöttség járt XVI. Benedek pápánál. S azt is, hogy több európai nagvárosban már iszlám egyetemek működnek. Az ezek által nyújtott tudás nem a bombakészítésről, hanem a toleranciáról szól. A gondolkodó iszlám hitű tömegeknek sem érdeke, hogy megutálja őket az emberiség. Egy két nemzedéken belül létrejön egy olyan értelmiségi réteg, amelyik tisztábban lát, megbízható, s egyben képes is hatni saját népére.- A mai terroristák sem tekinthetők buta embereknek. Ml több, köztiszteletben álló, rég angol állampolgárságú tanárember is részese volt a robbantásoknak...- Jézus Krisztust idézve: ez a fajta másként ki nem megy, mint böjttel és imádsággal. Ami a világi megoldásokat illeti: az ilyen esetekben a jog legszigorúbb eszközeivel kell eljárni, s akár a legfejlettebb pszichiátriai módszerekkel. A média minden lehetőségét kihasználva kell figyelmeztetni a veszélyre. Legyen szó akárcsak veszélyes gondolatokról is. A keresztény egyházak tényleges összefogására is szükség lenne azonban, hogy ne csak egy januári egységhéten, néhány ima erejéig bújjanak össze. Csak így alakíthatnak mintegy folyamatos védőpajzsot a társadalom fölé, imáikkal, engesztelésükkel.- Nincs tehát szükség a világvallások erejének, tömegbefolyásának, mintegy a megversenyeztetésére?- Nincs, mert egy határ után mi keresztények úgysem tudnánk mit kezdeni a terroristákkal. Mondjuk, ha egy Al-kaida tag egy templomban robbant, a túlélő keresztény nem tudja hite nevében főirobbantani a tettest. Épp azért, mert a jézusi gondolattal ütközik az, hogy a dobott kőre egy másik visszadobásával válaszoljon. Szóval a kereszténység tevőlegesen nem lehet ellenfele a - amúgy csak iszlám mezben fellépő - terrorizmusnak. Semmiképp sem tekintem őket valódi iszlám hívőknek. Ha az iszlám használná a mi fogalmainkat, úgy mondhatnák, muzulmán eretnekek, és halálos bűnösök.- Tény viszont, hogy ezek az emberek a hitük adta erővel készek önmagukat Is fölrobbantani. A keresztények közül talán kevesebben vállalnának, akár valóban jó cél érdekében is, efféle vértanúságot..- A kereszténységben ez a fajta cselekedet mindig is tilos volt. Legfeljebb az ókeresztény eltévelyedések között találunk erre példát.- Jóllehet szentjeink nagy része vértanú is volt- Az más. Ők csak elszenvedték a vértanuságot. Egy terrorista viszont kiprovokálja a biztos halált, s nem néz se Istent, se embert.-Az elmúlt évtizedekre visszatekintve aliga tagadható, hogy a keresztény egyházakat - elsősorban az ateizmus térnyerésével kapcsolatban - folyamatos deffenzíva jellemezte, míg az iszlámot erős offenzíva.- Valóban, s ezért sem tudom megmondani, a keresztény világegyház tevőlegesen mit állíthatna szembe a terrorizmussal. Például a szekták által szétszabdalt teljesen tehetetlen anglikán egyház, amelyik nemcsak Rómától szakadt el, hanem hovatovább önmaga lényegétől is. Az egyházaknak önmagukat kéne újból fölfedezni, komolyan venni, s a társegyházakkal valódi egységre törekedni. Ami a mohamedán előretörést illeti, ennek jelentőségét nem szabad eltúlozni, hiszen ez csak vákumje- lenség. Az éhező, elszigeteltségben élő nomád, mintegy mélyet sóhajt a friss levegőből, amikor azt mondják neki: te egy világvallás tagja vagy, s biztos a mennyországod. Végül is az egész világ megérett egy spirituális korszakváltásra. Igaz a lélek dolgainak változásához mindig sokkal hosszabb idő kell, mint egy terrorizmusellenes törvény létrehozásához vagy valamilyen drákói akcióhoz. Mohamed követői: arccal Mekka felé A HAGYOMÁNY SZERINT Mohamed, prófétaként valamikor 610 körül lépett a nyilvánosság elé. Az általa előadott, kezdetben még kiforratlan tanítás lényege, az egyetlen istenben (ar- Rahman) a Könyörületesben, később Allahban való hit. Mohamed tanításai szerint Allah örök, mindenható, és láthatatlan. Ő a fény és az értelem, az égben lakik, trónusán ülve kezében sorstáblát és írónádat tart. Ő alkotta az első embert, Ádámot, s a teremtés pillanatában létrehozta valamennyi ember lelkét is. E lelkek trónusa körül várják, hogy emberi testbe költözzenek. Az Iszlám tanítása szerint az igaz hívőnek öt alapelvet kell teljesítenie, ötféle kötelezettségnek kell eleget tennie. Ezek közül a legfontosabb az egyistenhit („Egy az Isten, és Mohamed az ő Prófétája"). A kötelezettségek közé tartozik, a napi ötszöri (Mekka felé leborulva) elmondott ima. Ugyancsak alapvető előírás, hogy évente - később, már csak életük során egyszer - el kell zarándokolniuk a szent helyekre (Mekkába, és Medinába). Az iszlám Magyarországon BUDA ÉS PEST utoljára 1689 augusztusában ébredt a müezzin énekére, az iszlám híveinek száma újabban mégis gyarapodik. Az itt élő arab és török kolóniákon, valamint a boszniai menekülteken kívül egyre több hazánkfia is az iszlámot választja a fogyasztói életforma helyett. Magánélete és vallása nem válik külön. A muszlim egész élete istentisztelet. Ezt kifejezendő, semmit sem tehet anélkül, hogy azt ne Isten nevében tenné. Továbbá nem tehet semmi olyasmit, ami ne lenne szükséges vagy célszerű. Éppen ebben áll az iszlámnak mint vallásnak a vonzereje: itt, ezen a földön ad követhető és egyszerű cselekvési programot. Magyarországon belül három főbb körzetben gyakorolják hitüket: Budapesten, Pécsett és Szentendrén. A pécSi és szentendrei hívők a budapesti vezetés irányítása alatt állnak. A mohamedán hívők száma, mintegy háromszázra tehető. A félelem „filozófiája" CSAK A MARXISTÁK gondolták úgy, hogy a vallás a félelemből keletkezett. Jóllehet, mondjuk a macskák mindig is féltek a mennydörgéstől, ám semmiféle vallásos megnyilvánulás nem tapasztalható náluk. Az idomított cirkuszi állatokon sem. A félelem a lét természetes velejárója. Emberek is félnek, mondjuk betörés vagy más bűncselekmény elkövetésekor, ám nem lesznek ettől vallásosabbak, csak ravaszabbak, óvatosabbak vagy még aljasabbak. A fenti bevezető gondolatsor azt sugallja, mintha a közös félelem közös akolba terelné a világ iszlámnak kiszolgáltatott részét, s mintha ez az összefogás lenne a kereszténység új hajnala. Csakhogy a félelemből nem lesz keresztény megújulás. Abból csak hírzárlat lesz, szigorítások lesznek, hogy például újjlenyomatot kell adni a vízumhoz, a magukat fenyegétettnek érző országok alkotmányokat fognak módosítani, ahol túllépnek az emberi szabadságjogokon. Szóval a félelem inkább a diktatúrát provokálja ki, ami viszont ellentétes a kereszténységgel - mondta Balás Béla (képünkön). i
