Somogyi Hírlap, 2005. augusztus (16. évfolyam, 178-203. szám)

2005-08-23 / 196. szám

ALMANACH 2 0 1 SOMOGYZSIT FA SOMOGYI HÍRLAP - 2005. AUGUSZTUS 23., KEDD Befogadták a külföldieket tagoltság Talán az új kultúrház fogja majd össze a lakosságot Kisebb tömeg gyülekezik a pos­tahivatal előtt délelőtt. Ki motor­ral, ki biciklijével parkol a kis té­ren. A levegőben szalonna illata száll, ahogy követem a füst irá­nyát, egy takaros udvart látok. - Az osztrákok grilleznek a kert­ben - mondják a zsitfaiak. - Mindig kitalálnak valamit. Vagy az udvarukat szépítik, vagy la­pátolnák főzőcskézni. A falu 210 ingatlanjából 68 külföldieké. Kovácsné Hosszú Gizella postás azt mondja: befogadták a néme­teket a helyiek, barátságos né­pek és egész jól megértetik már magukat. Pápics Teréz körjegyző azonban hozzáteszi: bajunk csak azokkal van, akik megvet­ték a telket, de évek óta nem lát­tuk őket. Az udvarukat pedig el­lepi a gaz. Se gondnokot nem bíztak meg, sem elérni nem tud­juk őket külföldön. Somogyzsitfa területét tagolt­ság jellemzi, három kilométer választja el a három település- részt egymástól. Sajnos, ez a közéletre is rányomja bélyegét - folytatja a körjegyző. A képvise­lőtestület legutóbb épp a hegyi utak melletti vízelvezetés prob­lémájáról tárgyalt. Ugyan a pin­cesor csak két kilométerre van a falutól, mégis négy út vezet oda. Ebből egy kiépített. A többit Mindig nagy élet van a játszótéren. Csak a nagyobbak számára nincs terem, ahol este találkozhatnának rendszeresen feltúrják a mező- gazdasági gépek, így a kátyúk miatt gépkocsival szinte járha­tatlan. Egy út azonban mégsem elég, így összesen 12 kilométert kellene rendbe hozatni. Szőke Erika épp a boltba in­dult. Azt mondja: nincs olyan hely, ahol összegyűlhetnének a tinédzserek. A kultúrházat még el sem kezdték felújítani, így Somogysámsonba vágynak es­ténként, mert ott este 9-kor ki­szállingóznak a fiatalok az utcá­ra. Oda viszont szüleik nem en­gedik átbiciklizni őket. - így ma­rad a házak előtti pletykálás vagy dvd-zni gyűlünk össze dél­utánonként - mondja. Ahogy a boltba érünk, Lutor Károlyné fo­gad minket, 1983 óta dolgozik itt. Azt meséli: régen nagyon jó forgalma volt, az utóbbi években azonban csak a napi cikkekért járnak át az üzletbe. Inkább a közeli városok bevásárlóköz­pontjaiban szerzik be az árukat Állandó kuncsaftok azért akad­nak, s nem ritka pillanat, hogy jóízűeket nevetnek a bolt előtt egy itallal a kezükben. Azt kí­vánja: mindig legyen ok egy kis vidámságra a falubelieknek. Kertre cserélt varrógép Rumi Józsefné sorra veszi elő hímzéseit és büszkén mutatja legkedvesebb darabjait. - Hí­meztem én színessel is, de a legszebb mindig a fehér anya­gon a fehér fonal - mondta. - Oltárterítők is kerültek ki a ke­zem alól, azokat nem tudom megmutatni, de itt a faluban és Somogysámsonban is látható a kápolnában. Á 80 éves asszony abban a házban született, amiben ma is lakik. Somogyzsitfát csupán egy évre hagyta el, amikor 1948-ban férjhez ment So­mogysámsonba. Végül is férjé­vel együtt visszaköltözött a fa­luba. Tíz évig mezőgazdaság­ban dolgozott, majd női szabó lett és 62 éves koráig dolgozott a szakmában. - Bizony be kel­lett osztani a munkát - emléke­zett vissza. - Volt négy he­gyünk, amit rendben kellett tartani, nappal odajártam ki. így legtöbbször még éjjel is a varrógép fölé hajoltam. Még ma is működik, amit 1941-ben vettem. Rumi Józsefné elárulta: egyre ritkábban ül le a varrógéphez vagy veszi elő a hímeznivalót. Sokat pihen, nyáron pedig öt unokája között tölti idejét, vagy a kiskertben dolgozgat. A nagymama ment gyesre Kissné Térdig Klára munkahe­lyéről, a postáról kiszaladva öle­li magához két és fél éves lányát, Cintiát. A nagymamája hozta el, aki Klára helyett van most gye­sen. - Marcaliban dolgoztam, de a régi munkahelyemre nem vet­tek volna vissza - kezdte a be­szélgetést - A helyi postán fel­ajánlottak egy lehetőséget, amit meg kellett ragadni. Anyukám­nak pedig ideiglenesen meg­szűnt a munkaviszonya, így megegyeztünk: a gyes hátralévő időszakát ő veszi igénybe, hogy én elmehessek dolgozni. A kis Cintia Sávolyra jár majd óvodába. Az ovis évek elején még az apukája viszi majd, mi­vel István Sávolyon dolgozik egy mezőgazdasági cégnél trakto­rosként. Később már a többiek­kel együtt buszon utazik majd.- 2000-ben házasodtunk ösz- sze - mosolyodon el a 26 éves fi­atalasszony. - A férjem egy évig Somogyzsitfán talált munkát és egy bálon ismerkedtünk meg. Míg a lányunk kicsi, nevelése szempontjából sokkal jobh neki ez a környezet. Terveink között azonban szerepel, hogy a jövő­ben elköltözünk majd. Á gyerek­nek is nagyobb lehetőségei van­nak városi iskolában. A legköze­lebbi célunk egy új autó. EZ A HÍR SOMOGYZSITFÁN Megújultak az utak Új aszfaltburkolatot kapott valamennyi belterületi út a faluban. A beruházás 8,3 mil­lió forintba került, melynek egy részére a Területfejlesz­tési Tanácstól nyert támoga­tást az önkormányzat. Össze­sen 1940 négyzetméter utat építettek újjá. Két utcában lesz járda Járdát építenek a Kossuth és az Ady utcában. A 830 méter hosszú útszakasz aszfaltozá­sára 2,2 millió forintot nyert az önkormányzat TEKI pályá­zaton. Ez az összeg csak húsz százaléka a költségeknek, a többit önerőből finanszíroz­zák. Várhatóan október végé­re készül el az új járda. Készül a kultúrház terve A fehéregyházi kultúrház fel­újítását tervezi az önkormány­zat. A beruházás 15-20 millió forintba kerülne és egyelőre a pályázati lehetőségeket mérle­geli a képviselő-testület. Az 1960-ban épült kultúrházban könyvtár is működik. A mun­kálatok során lecserélnék a tetőt, vizesblokkot alakítaná­nak ki az épületben és aka­dálymentesítést is terveznek. Károkat okozott az idő Egy udvart és egy melléképü­letet öntött el múlt héten a víz a Hegyi úton. Az állandó eső­zések miatt eltömődött egy át­eresztő, így egy nyolcméteres új szakaszt kellett újjáépíte­ni. A munkálatokat az önkor­mányzat finanszírozta. Még csak álom a csatorna A falu három településrészében egyaránt a szennyvíz elvezetése okozza a legnagyobb problémát. Az önkormányzat 1990 óta ke­res pályázati forrást a kiépítésre, de kétezer fő alatti települések nem is reménykedhetnek egy­előre a szennyvízcsatornázás­ban. Havonta egy-két alkalom­mal jár a szippantóautó, ilyen­kor az egész falut büdös szagfel­hő borítja be. Egy szippantás tíz­ezer forintba kerül, ilyenkor öt köbméter szennyvizet tud elszál­lítani az autó. Sajnos, gyakran több fordulót is kénytelenek fi­zetni a lakók. A helyiek azt mondják: bíznak benne, hogy előbb-utóbb megoldja az önkor­mányzat a csatornázást. EZT FŐZIK SOMOGYZSITFÁN Hamis mézes Hozzávalók: 25 dkg porcukor, négy tojás sárgája, tíz kanál kristálycukor, két dl víz, har­minc dkg liszt, egy csipet szó­dabikarbóna, négy tojás ke­ményre vert habja, őrölt szeg­fűszeg, fahéj. Elkészítése: a 25 dkg porcukrot kikeverjük a tojássárgákkal, közben megpi­rítjuk a tízkanálnyi kristály- cukrot, felengedjük két dl víz­zel és ha felolvadt, hozzáadjuk a kikevert krémhez. Belekever­jük a szódabikarbónás lisztet, végül hozzáadjuk a lisztet és a fűszereket. Zsírral kikent, ki­lisztezett tepsibe öntjük és a piskótához hasonlóan sütjük. Ha még ennél is édesebbre vá­gyik a kóstoló, meghintheti egy kis porcukorral vagy lek­várral ízesítheti. A CIKKEKET MEISZTERICS ESZTER ÉS VIGMOND ERIKA ÍRTA. FOTÓK: TÖRÖK ANETT AZ OLDAL ELKÉSZÍTÉSÉT AZ ÖNKORMÁNYZAT TÁMOGATTA SOMOGYZSITFAI MAGÁNÜGYEK Unokázásra cserélte végleg a kötögetést Amikor 1979-ben megszület­tek az ikrek, Térdig Emőné akkor fordult a kötögetés és a hímzés felé. A kicsik mellett gyakran soká­ig fent kellett maradnia és ké- zimunkázással foglalta el ma­gát. Elsősorban ruhákat kötött a gyermekeinek, maga örömé­re pedig hímzőfonalat vett a kezébe és asztalterítők, futók, valamint más kisebb díszíté­sek mintáit öltögette. A varrás nem áll távol tőle, mivel hu­szonhárom évig a helyi varro­dában dolgozott. Már ritkán nyúl a kötőtűért, szinte min­den percét unokájával tölti. Virágcserepeket díszít a papírszalvétákkal A 25 éves Balázs Klára jelen­leg saját terve­zésű kulcstar­tókat készít. Korábban már kipróbálta a gyöngyfűzést, a szövést, tás­kákon és szalvétákból is re­mekműveket alkotott. Kivágta a mintákat a szalvétákból és képeket állított össze, de még virágcserepek díszítésére is felhasználta. Hobbija még kö­zépiskolás korában alakult ki, amikor magazinokban látta, egyszerű anyagokból milyen szépeket lehet létrehozni. Csak egy kis fantázia kell hoz­zá. Ha valamit kitalál, addig dolgozik, míg el nem készül. Kerékpárral járja a falut protézissel a lábában A mozgás megszállottja lett az 52 éves Mo- sockiné Hor­váth Ilona. Mi­után protézist kapott mindkét lábába és le­százalékolták, úgy döntött, nem hagyja el magát. Otthon tornával kezdi a napot. A délelőtti bevásárlás, főzés és takarítás után bicikli­re száll és végigjárja a telepü­lést. Időnként megáll, hogy szót váltson az ismerősökkel, megtudakolja, mi újság a falu­ban, majd továbbkerekezik. Sokat sétál és ha csak teheti, kirándulásokon is részt vesz. Alkalmanként még táncra is perdül egy-egy összejövetelen. Szívesen segíti az időseket a szorgalmas állatgondozó A somogyzsitfai idősek, ha a ház körüli munkában se­gítségre szo­rulnak, szól­nak Bogdán Sándornak. A 25 éves fiatal­ember, aki állatgondozóként dolgozik a termelőszövetkezet­nél, szívesen segít szabadide­jében. Füvet kaszál, összegyűj­ti a lehullott faleveleket, fát vág össze, vagy ha kell, havat lapátol. Bármilyen munkát el­végez, ami a nyugdíjasoknak már nehezen megy. Öt-hat idős ember fordul hozzá rend­szeresen. Természetesen saját otthonát sem hanyagolja el. Háza körül példás rend van. Mindig a hús a sláger a családi asztalon Mióta Koma Jánosáé férjével együtt nyug­< díjba ment, az állatok között, a kertben és a somogyzsitfai hegyen telnek a napjai. A hétszáz négyszögöles hegyen lugas rendszerű szőlő ad hat- nyolcszáz liter, többségében vörösbort és vele együtt per­sze rengeteg munkát is. Ott­hon baromfit nevelnek, disz­nót hizlalnak. Most éppen a kacsavágás ideje érkezett el. A kertben is minden megte­rem, amire a családnak szük­sége van, de a 64 éves asz- szony elárulta: azért a hús a sláger az asztalon. Könyvtáros keddenként és szakmai tanácsadó A 70 éves Ott Györgyné egy percig sem unatkozik. Azonkívül, hogy a család­jával tölti a leg­több idejét, kedd délutá­nonként könyvtárban dolgo­zik. Mindig megvárja az utol­só buszt is, ami a diákokat hozza. Olyan nem fordulhat elő, hogy az iskolások ne jus­sanak hozzá a tanuláshoz szükséges könyvekhez. Emel­lett a nemesvidi hagyomány- őrző asszonykórus szakmai ta­nácsadója is. Segít az össze­gyűjtött népdalokat rendsze­rezni és egy-egy fellépésre összeállítani a nótacsokrot. » Ú f 1 4 MÚLT ÉS JÖVŐ

Next

/
Thumbnails
Contents