Somogyi Hírlap, 2005. augusztus (16. évfolyam, 178-203. szám)

2005-08-19 / 194. szám

II. KADARKÚTI VÁROSAVATÓ SOMOGYI HÍRLAP - 2005. AUGUSZTUS 19., PÉNTEK Faluból indultak, városba értek szemléletváltozás Az ünnep elmúlik, de a városi rang megmarad Kadarkút a gyarapodó lélekszámú települések közé tartozik. Az Itt élők büszkék arra, hogy az utcákon sok gyerekkel találkozhatunk Takács Zoltán Zöldre van a rácsos kapu festve. A népdal jut az ember eszébe, amikor körbenéz Kadarkút köz­ponti terén, s látja a művelődési ház frissen festett kerítését A Szent István parkban éppen egy fűnyíró berreg versenyt a Hősök terén dolgozóval. Látszik, hogy ünnepre készül a település: a fa­luközpontból városközpont lesz. „Na, most aztán lesz itt nagy felfordulás, még az újságírók is jönnek” - kapom el egy párbe­széd végét a parkban, ahol köz­hasznú munkások rendezik a te­repet. Hamar kiderül számukra, hogy ez a pillanat már most elér­kezett. Varga Lászlóné szerint nem is baj, hogy végre jobban a figyelem középpontjába kerül a település. Szerinte a kadarkútiak megítélése is változhat ezzel.- Közhasznú munkásként dol­gozom, így naponta találkozom azzal, hogy megbecsülik értékei­ket a kadarkútiak. Annak ellené­re, hogy a közterületek rendben tartása bizony sok munkát ad. Varga Lászlóné szerint azon­ban nem ez a legnagyobb baj a te­lepülésen. Sokak számára még a mindennapi kenyér előteremtése is nehéz, sorban állnak a köz­hasznú munkáéit Talán a kapos­vári ruhagyár ideköltözése hoz­hat változást sok család életébe. Egyetért ezzel Nagy Lajos, a helyi varroda üzemvezetője is, aki éppen a boltból sétál vissza munkahelyére.- Úgy hírlik, hogy a ruhaipari tevékenységre tökéletesen alkal­mas épületet őszig szeretnék fel­újítani. A dolgozók többsége be­járó, s nagyon sokan éppen Ka­darkút környékéről utaztak ed­dig a megyeszékhelyre. Nagy Lajos úgy gondolja, hogy nemcsak a ruhagyári beruházás­ból, hanem a városi rangból is profitálhatnak az itt élők.- Ezentúl remélem több pénzt kap az önkormányzat a fejleszté­sekre, mint községként. Amúgy meg eddig is elég sok busz indult a faluból, így aki másutt dolgo­zik, gond nélkül elutazhat. A menetrendhez igazodik a buszmegálló büféje is, ahol Koloszár Mariann szolgálja ki a vevőket immáron kilenc éve. Mint mondta: reggel öttől este ötig nyitva áll a kis bolt a várako­zók előtt.- Ha rossz az idő, akkor nő meg a forgalmam. Na és persze a fizetési és a segélyosztási napo­kon. Olyankor aztán pár napig nagyon jól fogy a süti, a szend­vics és az üdítő. Koloszár Mariannt az orvosi ügyelet és a közösségi élet hiá­nya bosszantja leginkább. Az utóbbi panaszt megerősíti a ti­zenhét éves Farkas Adrienn is.- Ez persze nem jelenti azt, hogy rossz volt itt gyermeknek lenni. Én nem kívánnék ma­gamnak másik gyerekkort. Csu­pán egy olyan hely hiányzik, ahol a tinik nem csak beszélget­ni és inni tudnak. Mire a város egyik meghatáro­zó közéleti személyiségéhez, a gyógyszerész Répay Gáborhoz érünk, vüágossá válik: minden korosztály nagy reményekkel várja az első kisvárosi éveket. A patika sokat látott tulajdonosa azonban óvatosságra int- Abban bízhatunk, hogy a vá­rossá válás valódi szemléletválto­zást hoz a kadarkúti emberek­nél. Ha a gondolkodásuk megvál­tozik és nagyobb önbizalmuk lesz, az erőt adhat az álmok meg­valósításához. A gyógyszerész úgy véli: a képviselőknek kell mindebben elsősorban példát mutatniuk. Mindig a köz akaratát kell néz­niük.- Az én legnagyobb kívánsá­gom az lenne, ha mindenki megtalálná azt a munkát, amely megélhetést nyújthat a családja számára. A beszélgetés végére a délutáni műszakban dolgozók buszai is begördülnek a megállóba, s egye­sek a patika felé veszik az irányt A főúton a megyeszékhely irányá­ba haladva föltűnik, hogy az egyik portán kerítésfestéshez ké­szülődnek. Fülünkbe csengenek a gyógyszerész szavai: lehet, hogy a várossá válás valódi szemlélet- változást hoz. „Abban bízhatunk, hogy a várossá válás valódi szemléletváltozást hoz a kadarkúti embereknél. Ha a gondolkodásuk megvál* tozik és nagyobb önbizalmuk lesz, az erőt adhat az álmok megvalósításához. ” hírek Új burkolatot kap a Szabadság utca Már kiírták a közbeszerzési pályázatot a Szabadság utca burkolatának elkészítésére. A képviselő-testület a napokban dönt arról, hogy melyik cég lesz a nyertes. Az önkormány­zat a Regionális Fejlesztési Ta­nácshoz nyújtott be pályáza­tot, s a költségek felére a tá­mogatást el is nyerte. Új épületet kapnak a tűzoltó szerkocsik Elkezdődött a tűzoltószertár építése. Ebben kapnak helyet az oltáshoz használt szerko­csik, valamint a parancsnoki iroda. A költségek elérik a két és fél millió forintot. Úgy ter­vezik, hogy az ügyeleti tűzol­tóságon hét főállású és 4-5 ön­kéntes lánglovag teljesít majd szolgálatot. Kívül-belül kifestették az óvodát Befejeződött az óvoda nyári felújítása. A kéthetes szünet alatt kifestették és kitakarítot­ták az épületet. Öt csoportba százhuszonöt kicsi jár. Az el­képzelések szerint tornate­remmé alakítják az üresen ál­ló szolgálati lakást. Ötvennyolc új építési telket mértek ki 58 építési telket alakított ki az önkormányzat, már az új tele­pülésrendezési tervvel össz­hangban. Ezeket egyenként 600 ezer forintért értékesítik. Kadarkúton nyolc szociális bér­lakás is van, s a jövőben újab­bak építésével is számolnak. Bútort gyűjt a népszerű gyógyszerész Répay Gábor gyógyszerész szenvedélye a faragás, az in­tarziakészítés és a régi búto­rok restaurálása. Édesapja, a település monográfiáját is el­készítő Répay Lajos gyűjtő­szenvedélyét örökölte. Lakásá­nak minden zegzugában régi korok felújított bútorai a roko­kó asztalkától a Zsolnay cse­répkályháig. Legújabb szerze­ménye egy díszes citera. Egy hektárral nő a szabadidő-park A sütőhelyekkel is ellátott sza­badidőpark népszerű a Kadar­kútiak körében. Az önkormány­zat most további hektárnyi te­rületet vásárolt, s így a park szabadtéri rendezvények lebo­nyolítására is alkalmassá válik. Friss hajtások a korfán Kadarkút a növekvő lélekszá­mú települések közé tartozik. Bár a plébániai adatok a kör­nyező nyolc falu adatait is tar­talmazzák, jól érzékelhető, hogy Kadarkúton minden év­ben több a keresztelő mint a te­metés. Az 1993-as egyházme­gyei névtár például 75 gyermek és 13 felnőtt kereszteléséről ad számot, miközben 63 embert temettek. Tavaly 87 apróságot tartottak a keresztvíz alá, mi­Tanult emberek Kadarkút büszke arra, hogy lakosainak többsége legalább középfokú végzettségű. A fel­nőttkorú lakosság 36 százaléka végzett középiskolában, 8 száza­léknyi a diplomások aránya. További 50 százalékot megha­ladó a szakmunkás, akiknek egy része a szakma mellé már érettségi bizonyítványt is szerzett A kadarkúti közép illetve sza­kiskolának jelenleg is 400 tan­ulója van. közben 64-en hunytak el. Ka­darkúton sok a három-négy gyermekes család, s Verkman Jó­zsef polgármester örömmel em­lítette, hogy legtöbbjük olyan nagy család, ahol tisztességgel nevelik, s taníttatják is a gyere­keket. Lukácsi Géza plébánostól tud­tuk meg, hogy a legutolsó ke­resztelő július 24-én volt: Gájer Lajos és Gancz Mónika gyerme­ke a Péter nevet kapta. MEGKÉRDEZTÜK A KADARKÚTIAKAT A kadarkútiakat arról kérdeztük: augusztus 22-én már város­lakóként felébredve más lesz-e valamiben az életük. Miben szeretnék, ha mielőbb más lenne? takácsné paréj Beáta pedagógus: - Jó érzés, hogy mostantól elmondhatom, városi tanár lettem. Az is­kola szempontjából is előrelépésnek tartom, fel­vesszük a versenyt a nagyvárosi intézményekkel. A helyi boltokban biztos nagyobb lesz a választék, hasonló, mint egy kaposvári bevásárlóközpont­ban, ráadásul itt nem kell tolakodni. Ráadásul a címtől még ugyanolyan emberléptékű helység marad Kadarkút Bogdán Éva felszolgáló: - Semmi jóra nem szá­mítok. Szerintem nem oszt, nem szoroz, hogy vá­ros lett a községből. Biztosan emelkednek az in­gatlan és telekárak is. Az orvosi ügyelet meg­szűnt, állítólag mentőállomás lesz helyette. Az viszont tetszik, hogy szépül a falu, készülünk az ünnepségre. Remélem felpezsdül egy kicsit itt az élet, talán többen költöznek Kadarkútra és építenek új házakat. steller Henriett értékesítő: - Szerintem fokoza­tosan fogjuk érezni a várossá válást. Négy éve köl­töztem Győrbe, úgy terveztem a nyári szabadságo­mat, hogy haza tudjak jönni az avatásra a szülőfa­lumba. Úgy tudom, okmányiroda is lesz. Egy hát­rányát látom, valószínűleg emelkedik a biztosítás ára az autóra és az ingatlanokra. Viszont több tá­mogatást nyer az önkormányzat, amiből szépülhet a település. lóki istvánné üzletvezető: - Örülök a változásnak, pedig nem is itt lakom, Hencséről járok át a virágüz­letembe. A vevők is azt mondják, megváltozik mos­tantól az élet Eddig is sok turista jött a környező te­lepülésekről a virágaimért, remélem a város még jobban vonzza majd a vendégeket Később biztosan úgy kiépül Kadarkút, hogy nemcsak a hétköznapo­kat, hanem a hétvégéket is érdemes lesz Kadarkúton tölteni. végh János szobafestő: - Nem várok én semmit a városi címtől. Most váltok munkahelyet, ezután ál­lattenyésztéssel foglalkozom. Nem lesz több mun­kahely attól, hogy már nem községként emleget­jük a települést. A tűzoltóállomásnak örülök és ta­lán nagyobb lesz a forgalom, több turistát vonz a város. Jó volna egy diszkó vagy egy videotéka, mert eddig nem sok lehetősége nyílt a fiataloknak a szórakozásra. szabó imre bolttulajdonos: - Szerintem minden­ki örül a faluban. Kadarkút mindig is összetartó erőt jelentett a környező települések között, iga­zán megérdemli, hogy kiemeljék közülük. A bol­tomban eddig is a megfelelő színvonalra töre­kedtem, ezután még jobban figyelek az áruim minőségére. Azt hallottam, hogy a kaposvári ru­hagyár ideköltözik, jó volna több munkahely az embereknek. lőczi jánosné takarító: - Nem hiszem, hogy megváltozik a közösségi élet, legfeljebb a falu fej­lődik. Remélem végre megépítik a csatornát, mert már régóta várunk rá. Jó volna végre dél­után 3 órakor is friss pékárut venni, talán még az árakat is lejjebb viszik és akkor nem kell Kapos­várra utazni. Ezzel a benzint is megspórolnánk. Ha tényleg ide jön a ruhaüzem, nem lesz ennyi munkanélküli.

Next

/
Thumbnails
Contents