Somogyi Hírlap, 2005. augusztus (16. évfolyam, 178-203. szám)

2005-08-14 / Vasárnapi Somogyi Hírlap, 33. szám

4 Közélet, gazdaság, politika 2005. augusztus 14., vasárnap Országimázs: zeng az ének Néhány éve nincs uborkaszezon országimázs-attrakciók nélkül. Igaz, most nem Tony Curtis vagy egy újabb tűzijáték hivatott népszerűsíteni kis hazánkat, hanem az ARC óriásplakát-kiállítás és néhány kapcsolódó műsorszám, így Oláh Ibolya nemzeti dala. I dén hatodik alkalommal ren­dezték meg a plakátkiállítást a Felvonulási téren. A meg­nyitón mindjárt egy ősbe­mutatót láthatott a publikum, Oláh Ibolya egy különleges, ha­zaszeretetről szóló dalt énekelt, melynek címe: Magyarország. A rendezvény szervezője, a rap- perként ismerős Geszti Péter és a Megasztárrá lett roma lány, ahogy várható volt, agyba-főbe dicsérte egymást. G. P. őstehet­ségnek nevezte az ország Ibiké- jét, mire az éne­kesnő azzal vágott A frissen hiva- vissza, hogy tatába tépett „Geszti Péter igazi köztársasági zseni”. elnök, Sólyom A rajongás László kijeién- nem ragadt át tette: „szomo- mindenkire. Nagy rá, hogy a köz- Bandó András ve­beszédben a gyes érzelmekkel haza szó úgy fogadta a Geszti­szerepei, hogy Oláh kettős közös hazaáruló. ” dalának hírét. Úgy Ezen a maga érzi, ma a felfutta- eszközeivel az tott, megcsinált elnök is változ- sztárok korát ál­tatni akar. Kér- jük, és bár Oláh dés, mit ér, ha Ibolyának kiváló a zeng az ének? hangja, nem biz­tos, hogy a leg­jobb választás. - A magam részéről szívesebben hallgatnám Palya Beát vagy Se­bestyén Mártát. Ha ők énekelné­nek Gesztivel, hitelesebbnek érezném a produkciót, és nem a biznisz szaga érződne ki belőle. A humorista egyébként is szkep­tikus. Mint mondja, egyetlen dalba nehéz belesűríteni, bele- zsúfolni a hazaszeretet érzését, egyúttal képet adni a jelenkorról, a mai Magyarországról. Bandó azért példálózik, hiszen volt már olyan művész, muzsikus, akinek sikerült a lehe­tetlen. Zoránt és az Apám hittét, Koncz Zsuzsát és a Kárpáthyék lányát, valamint az LGT egyik örökbecsűjét (Miénk itt a tér) emlegeti. Azonban a nevezett slágerek egyike sem valamiféle pártsugallatra vagy épp PR- szempontok alapján íródott. A humorista amondó: eleve veszé­lyes terep az imázsdalírás. „Bár­ki úgy járhat, mint Tolcsvay Bé­la, aki az egyik dalában a gyö­nyörű Magyarországról énekel, de így giccs lett és kifejezetten nyálas. Nem tud sem lelkesíteni, sem megríkatni” - magyarázza. A politikai szereplőkről és azok országimázs-romboló akci­óiról gyakran értekező közíró, Debreczeni József itt és most nem kívánt véleményt mondani, bár jelezte: megvan a maga ver­ziója. Ugyanakkor állítása sze­rint nem kompetens a témában, no persze, sokan mások sem azok, akik ilyesmivel foglalkoz­nak. Az üzletember, Palotás Já­nos szerint nagyon úgy fest, hogy a hagyományos imázst ille­ne vegyíteni a modern Magyar- ország képével. Az országimázs ugyanis nem más - vallják az elemzők -, mint az adott nem­zetről szerzett információk ösz- szessége. Bár akad olyan rek­lámszakember is, aki állítja: ez is csak pelenkareklám... Bandó odáig megy, hogy bevallja: ő spé­ciéi nemigen hisz a nagy országimázs-produkciókban. - Emlékszem, sok-sok éve déli szomszédunknál nyaraltam és folyton az ottani „Karéi Gott” ré­mesen giccses dalát kellett hall­gatnunk. Ennyi volt a refrén: Ju­goszlávia, Jugoszlávia, és persze tele volt közhelyes dolgokkal. Pár évvel később a lelkesítő szó­zatok ellenére darabjaira hullott, szétesett az ország. A fentiektől függetlenül el kell ismerni: ma egy modern or­szágnak mindent meg kell ten­nie az ország megismertetéséért, jobb nemzetközi megítéléséért. Elemzők szerint az állam rövid időn belül Állam® lesz. Világo­sabban: a globalizáció és az eu­rópai integráció hatásai arra késztetik az országokat, hogy márkákként jelenítsék meg ma­gukat. Igaz, nem csak a kor­mány, a mindenkori államappa­rátus tehet valamit az ügy érde­kében, hanem a civil mozgal­mak, a magáncégek is. Innen nézve tehát, amit Gesztiék most bevállaltak, közügy. Sz. Z. A. Oláh Ibolya nem először énekel nekünk, rólunk. Korábban még a Megasztár tehet­ségkutatón adta elé' Máté Péter Hazám című slá­gerét, amit ké­sőbb Brüsszel­ben, az Eurépai Unió vezetőinek is eldalolt, egyér­telműen politikai, felkérésre ÖNKRITIKA GYENGESÉGEINKRŐL A Gallup Intézet is vizsgálódott imázsügyben, ám a közvélemény-kutató főként arra volt kiváncsi: milyen az önképünk, avagy mely erkölcsi tulajdonságok felől néz­zük a magyar társadalom tagjait. Nos, valamivel keve­sebben vélik úgy, hogy tisztaság, rendesség, gerinces­ség, becsületesség, megbízhatóság jellemzi őket/min- ket. Egyértelműen kirajzolódik két komoly gyengeség. „Az egyik a mértékletesség hiánya, a másik az együtt­működés és a társadalmi-közösségi összetartás készsé­gének a relatív hiánya. Ami egy bizonyos formában pozi­tívum, a más formában negatívum is lehet. A ravaszság, jég-hátán-is-megélni-tudás, agyafúrtság itt ügyeskedővé torzul, a becsvágyó, törekvő ember pedig törtetővé vá­lik” - véli a tanulmány. Nagyra nőtt a Diáksziget Bár az elmúlt napok időjárása nem sok jót ígért, a már-már hagyomá­nyosnak tűnő nyitónapi vihar elma­radt, így a Sziget népe önfeledten bulizhatott. A lendület azóta is (ki)tart, ráadásul gyülekeznek a sztárok: ma Toy Dolls és Franz Ferdinand, holnap Nick Cave adja a talpalávalót. É vről évre csak ámul az em­ber: mivé lett, milyen nagy­ra is nőtt az egykori Diák­sziget. Valaha ugyebár ez a légyott a rendszerváltással meg­szűnt építőtáborokat volt hivatott helyettesíteni, hangzatosabban: hi- ányt/űrt pótolt. 1993-ban az egész hajcihő még amolyan zenekari tá­bornak festett, amit a Sziámi együt­tes köré szervezett néhány fanati­kus. Ma teljesen mások a léptékek, a méretek, a nemzetközi figyelem is jelzi: a magyar kultúrkemping vi­lágszenzáció, de legalábbis európai ügy. No meg üzlet, biznisz a javá­ból. Gerendái Károly, Müller Péter Sziámi és a többi szigetszabász me­net közben hip­piből yuppivá alakult, üzlet­emberekké, akik patika­mérleggel jár­nak, és értik a csíziót. Van okuk az örömre, elvégre a 2005-ös „évad­ban” az elővételben árusított heti belépők tíz nappal a rendezvény előtt elfogytak. Tegnap este pedig ismét kitehették a „megtelt!”-táblát. Egyébként az egyhetes rendez­vény költségvetése is minden ko­rábbi - akár a pepsis, akár a kistehe- nes - rendezvényhez képest gigá­szinak mondható. Az 1,8 milliárdos költségvetés négyszázmillióval ha­ladja meg a 2004-es fesztivál bü­dzséjét. A kísérőrendezvények, így a Civil Sziget is kisebb birodalom­má nőtte ki magát. Itt van minden­ki, aki számít: krisnások, táltosok, jogvédők, önámítók, miniszterek és BOZŐKI, a rock- miniszter lelke­sen szólózott, a rockerhad még­se neki csápolt a szemtanúk. Apropó, miniszterek, politikusok. No, ők aztán tudnak alkotni, mernek nagyok lenni; néha jobbak, mint a vándorcirkuszosok vagy a tűznyelők. Amióta felfedez­ték, milyen sikeres a dzsembori, szinte váltják egymást. Két éve még Medgyessy Péter is itt volt, ő akkor (fél)meztelenkedett is. Néhány púnk megemlékezvén a nagy pilla­natról, a pálinkaház előtti kaval- kádban felvetette: a jövőben lehetne egy külön politikusbuli is a Nagy­színpadon. „Odafent azután az összes hülye kedvére il-j legethetné magát” - nyo­matékosította az ötlet­gazda Bergamo. És lön csoda! Nem sokkal később a Sziget egy frekventált pontján maga a kulturális miniszter, Bozóki András tépdelt egy gitárnyakat. Amúgy az állatkert is kitelepült. ^Mondjuk, egy teve vagy egy rozmár nem férne itt el, vi­szont a városligeti műintézmény sátra Óbuda e máskor kies táján he- lyet/teret kapott. Szó se róla, a re­keszizmokat rendesen kikezdi a lát­vány, amikor a ZOO-park lelkes munkatársa egy maréknyi orosz­lánszőrt varázsol elő - figyelem! - az „állati alkatrészek bőröndjéből”. Azért a legdöbbenetesebb élmény évek óta a karaoke-színpadon hall­ható sikoly-show. Éjjel például egy erősen kopaszodó, köpcös, Mano- war-pólóban feszítő figura vonította el a Guns & Roses egyik klassziku­sát, a „jezterdéjt”. Még szerencse, hogy az idei Szigeten ínyencségek is akadnak, profi muzsikusokból sincs hiány. A Moorcheeba és a Quimby nagy visszatérése már az első napon iga­zolta: nem a TNT vagy a V- ’Kjp Tech a '""l*—' zenei világ csimborasszója. De füljárattisztí- tásban élen járt Youssou N’Door, Baaba Maal vagy a Blues Színpadon vitézkedő Ferenczi György is. A fér­finép pedig csütörtök este óta nem tud felocsúdni. Egy ausztrál lány ugyanis megigézte a hímeket. Nem meglepő hát, hogy tegnap egyre több kapatos rocker tudakolta: in­dul-e fapados járat a távoli földrész­re, ahol Natalie Imbruglia lakozik... Szabó Zoltán Attila ! Mi is összefognánk, ha jobban mennének Tőle a dolgok!

Next

/
Thumbnails
Contents