Somogyi Hírlap, 2005. augusztus (16. évfolyam, 178-203. szám)

2005-08-11 / 187. szám

OMOGYI HÍRLAP - 2005. AUGUSZTUS 11., CSÜTÖRTÖK 7 VILAGTUKOR Idő kérdése az atomterror *iszkos bombák Szakértők új támadási formákra figyelmeztetnek Drea északi és déli része között, a panmindzsoni elválasztó vonalon tegnap üzembe helyezték a közvetlen kapcsolattartást szolgáló „forródrótot” lat évtizeddel a hirosimai tomtámadás után újabb ukleáris rémálom izgatja köztudatot - írja a Die réssé című osztrák lap. Csák E.-Gyulay Z. szak-Korea és Irán tömegpusz- tófegyver-raktárai valós fenye- 3tést jelentenek a stabilitásra, rlamilyen formában azért a emzetközösség mégiscsak el- nőrzés alatt tudja tartani. Van ionban egy másik veszélyfor- is is, amelynek pusztító erejét igha lehet az atombombáéval sszevetni, viszont annál aku- ibb: a terroristák radioaktív ryagokkal követhetnek el me­nnyieteket. Már nem lehet lessze az idő, amikor valame- ik nyugati nagyvárosban úgy- svezett piszkos bombákat vet- 3 k be - figyelmeztetnek a szak- -tők: Rolf Tophoven, az esseni rrorizmuskutató intézet veze- je és Friedrich Steinháusler, a ilzburgi egyetem professzora. „A forgatókönyv semmi esetre sm tartozik a sci-fi világába” - ondta a közelmúltban Kofi An­nán. Az ENSZ főtitkára tisztában van a helyzet komolyságával. A „piszkos bombákat” ugyanis az atombombákkal ellentétben otthon is össze lehet barkácsolni, a tervrajzok máris elérhetők az interneten. Lényege: a közönsé­ges ipari robbanóanyagot radio­aktív burkolattal látják el, s a rob­banás során néhány lakóháznyi területen sugárszennyezés lép­het fel. Közvetett bizonyítékok utalnak arra, az al-Kaida, Osza- ma bin Laden terrorhálózata máris készített nukleáris pokol­gépet Egy feltételezett terroris­Phenjan garanciákat kér tárgyalópartnereitől EGYELŐRE BIZONYTALAN, SÍkerÜl- e megállapodni Észak-Koreával nukleáris programjának leállí­tásáról. A pekingi hatoldalá tárgyalások 3 nap után nem hoztak látványos eredményt, teljes kudarcról azonban nem lehet beszélni. A felek (a két Korea, az Egyesült Államok, Japán, Kína és Oroszország) megállapodtak abban, hogy augusztus 29-én ismét találkoz­nak. A szándék közös, csak a lépések sorrendisége tér el. valamennyi érintett azt szeret­né, ha Észak-Korea atommen­tes lenne, és rendeződnének kapcsolatai a világgal. Washington úgy véli, hogy Phenjannak nem szabad zsa­rolnia állítólagos atombombá­jával, s teljesen le kell monda­nia a nukleáris fegyverekről. Betiltaná az áramtermelő atom­létesítményeket is, s attól tart: a Phenjan által tervezett köny- nyűvizes reaktor átalakítható katonai célokra. Észak-Korea szerint az első az, hogy az USA vonja ki (állítóla­gos) atomfegyvereit Dél-Koreá- ból, és nemzetközi garanciákat kér az ország biztonságára. Rá­adásul elvárná, hogy az atom­leszerelésért cserébe a külföld nyújtson segítséget a gazdaság helyreállításához. Christopher Hiti amerikai küldöttségvezető közölte: az új hatoldalú egyezte­tés előtt sor kerülhet kétoldalú megbeszélésekre is Phenjan és Washington között. tárói - Jósé Padilláról - kiderült, hogy konkrét tervek alapján „piszkos bombát” akart robban­tani. Az amerikai állampolgársá­gú férfit 2002 májusában a chi­cagói repülőtéren Pakisztánból jövet fogták el. A szükséges sugárzó anyagot viszonylag könnyű beszerezni: megtalálható például orvosi mű­szerekben, ipari mérőkészülé­kekben. Virágzik a világméretű atomcsempészet is, az urán és a plutónium keresett cikk a fekete­piacon. A „piszkos bombának” a pusztításon kívül messzemenő pszichológiai hatása is van: a su­gárzástól való félelmükben az emberek elmenekülnek az érin­tett városokból. A dolgozók tart­hatnak attól, hogy a robbanás­hoz közel eső munkahelyükön megbetegszenek. A gazdasági ká­rok tehát felbecsülhetetlenek. Önként adódik a kérdés: hogyhogy nem vetették be még a terroristák ezt az eszközt? A terrorkutató szakember vála­sza: „a merénylők egyelőre nyil­vánvalóan megelégedtek azok­kal a sokkoló hatású jelenetek­kel, amelyeket klasszikus bom­bával értek el”. Harad az amerikai szigor zonosítás Az államfőtől nem vesznek ujjlenyomatot Nem látogat az Egyesült Álla­mokba sólyom László államfő addig, míg az USA-ban a jelenle­gi vízum- és beléptetési rend­szerrel kell szembesülniük az oda utazó magyar állampolgá­roknak - mindezt a köztársasá­gi elnök lapunknak adott koráb­bi nyilatkozatában fejtette ki. Magyar államfő hivatalos látoga­táson eddig csak egyszer vett részt az Egyesült Államokban, 1999-ben Göncz Árpád utazott el az országba. Az Egyesült Államok buda­pesti nagykövetségén úgy tájé­koztatták lapunkat: hivatalos g úton járó, diplomata-útlevéllel rendelkező személyeknek, így természetesen a köztársasági el­nöknek sem kell részt venniük az úgynevezett biometrikus azo­nosítási eljárásban, mely során a többi között ujjlenyomatot vesz­nek, digitális felvételt készítenek a beutazóról; vízumra azonban nekik is szükségük van. A szep­tember 11-ei terrortámadás után bevezetett szigor enyhülésére a közeljövőben nem lehet számí­tani, az ez irányú miniszteri szintű tárgyalások ellenére nem várható a vízumkényszer felol­dása sem. Az amerikai fél állás­pontja az, hogy az enyhítéshez az elutasított magyar vízumké­relmek arányának három száza­lék alá kellene csökkennie; je­lenleg a beadványok húsz szá­zalékát utasítják el. ■ T. G. Augusztus 22-étől várható döntés a választásokról A karlsruhei székhelyű német alkotmánybíróság az előrehozott választásokról szóló vitában az augusztus 22-ével kezdődő hé­ten hozza nyilvánosságra dön­tését - szivárgott ki szerdán al­kotmánybírósági körökből. Ottó Schily belügyminiszter (SPD) és más politikusok ezt annak jele­ként értékelték, hogy a választá­sok kiírását megtámadó beadvá­nyokat elutasítják. Az SPD és a zöldek egy-egy képviselője azzal vádolta Ger- hard Schröder kancellárt (SPD), hogy lábbal tiporta az alkot­mányt, amikor „jól megrende­zett forgatókönyv szerint” el­vesztette a bizalmi szavazást a Bundestagban. Donald Rumsfeld szerint iráni fegyvereket találtak egyértelműen és félreérthe­tetlenül Iránból származó fegyvereket találtak Irakban - mondta az amerikai védel­mi miniszter. Az Egyesült Államok azt fontolgatja, hogy nem ad beutazó vízumot Mahmud Ahmanidezsád irá­ni elnöknek az ENSZ Köz­gyűlés őszi ülésszakára. Magyar sebesült afganisztáni balesetben felborult terepjárójával egy német katona Kabul közelé­ben. Ő meghalt, hárman megsérültek, köztük egy magyar katonanő. Kórházban ápolják. A terepjáró egy ko­csisor utolsó tagjaként igye­kezett vissza Kabulba, ami­kor a szerencsétlenség bekö­vetkezett. A konvoj az afga­nisztáni újjáépítésben részt­vevő egységhez tartozott. « Izraeli sétahajók ellen terveztek merényletet a török rendőrség őrizetbe vett 10 embert, akiket azzal gyanúsítanak, hogy merény­leteket terveztek izraeli tengerjáró sétahajók ellen. A gyanúsítottak egyikéről feltételezik, hogy részt vett a két évvel ezelőtti, isztambu­li robbantásokban. Helikopter-baleset a Balti-tenger fölött egy sikorsky 76 típusú heli­kopter a tengerbe zuhant két pilótával és 12 utassal a fe­délzetén az észt partoknál. Túlélőket a mentőegységek tegnap estig nem találtak. Discovery: irány Florida, Mars: még várni kell A kaliforniai Edward légi tá­maszponton kedden végrehaj­tott sikeres fóldetérést követő­en a Discoveryt fölkészítik arra, hogy hazaszállítsák Floridába. Az űrrepülőgépet a leszállópá­lyáról lassan egy hangárba von­tatják, ahol egy Boeing 747 Jumbo Jet hátára szerelik, hogy egy héten belül útnak indulhas­son. Az utazás csaknem egymü­lió dollárba (mintegy kétszáz- millió forintba) kerül, a külde­tés irányítói ennek megtakarí­tására erőltették - a rossz időjá­rás miatt sikertelenül - a Cape Canaveral-i leszállást. A NASA most újabb technikai gondok­kal került szembe: a Mars-szon­da tegnapra tervezett indítását műszaki okokból legalább egy nappal el kellett halasztani. A világ megmentésére készül Bili Clinton Az ENSZ Közgyűlésének meg­nyitása előtt találkozót szervez a világ vezetői számára Bili Clin­ton. A volt amerikai elnök ezen a fórumon ismerteti Clinton Global Initiative elnevezésű programját. A Le Monde-nak adott interjúban Clinton el­mondta: nem a davosi gazdasá­gi eszmecserét kívánja lemásol­ni, és nem a G8-csúcstalálkozó- val akar versenyezni. Arra törek­szik, hogy a résztvevők mind­egyike konkrét kötelezettségek ígéretével térjen haza, s tudja: el kell számolnia vállalásaival. A szeptember 15-17-ei talál­kozón négy határozatot kíván­nak elfogadni: az egyházak be­vonása a konfliktusok elkerülé­sébe; új gazdasági stratégia és új technológa a felmelegedés megállításához; a szegénység csökkentése; a fejlődő országok irányításának javítása. Clinton szerint az emberiség tudja, mit akar, de a politika lelassítja a döntéseket; ezért kell mozgó­sítani a polgári társadalmat. Ami a gyakorlati lépéseket illeti, a politikus a többi között az éghajlatváltozást említi. A felmelegedés az emberi ci­vilizáció létét fenyegeti, a ha­gyományos energetikában érde­kelt nagy cégek azonban akadályozzák az új energiahordozók és a „tiszta” technológiák bevezetését Az egyes kormányoknak nincs elég erejük, hogy ezzel a maga­tartással szembe­forduljanak; Clin tón szerint a köz vélemény nyomása segíthet. Összefogásra és együttműkö­désre lenne szükség a szegény­ség, mint világprobléma, leküz­désében is. Ebben államfők, cé­gek, szervezetek és adományo­zók egyaránt részt vehetnének. Ha a gazdag országok lemonda­nának nemzeti jövedelmük 0,5-1 százalékáról, a szegény­séget egy-két évtized alatt meg lehetne szüntetni - állítja. A világmentő program a ter­rorizmus felszámolását is célul tűzi ki, de nem említi magát a szót. Helyette a vallás szerepét hangsúlyozza a konfliktusok megelőzésében. Fel kell számol­ni a jogi alapjait annak az ideo­lógiának, amely Istenre, illetve a vallásra hivatkozik azért, hogy konfliktusokat robbant­son ki - hangsúlyozza a politi­kus világot megváltó elképzelé­sei között. ■ Csák E. Négy pontban terjeszti elő programját a világ vezetői előtt New Yorkban l

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents