Somogyi Hírlap, 2005. augusztus (16. évfolyam, 178-203. szám)

2005-08-07 / Vasárnapi Somogyi Hírlap, 32. szám

2005. augusztus 7, vasárnap 1"^ ■ | ■ ■ ■ B Riport, interjú 7 Kóka és a Pannon Puma A gazdasági minisztert beiktatása óta kóstolgatja az ellenzék. Kövér László például egy lapin­terjúban kijelentette: „a kormány milliárdosai az állam emlőin szívták magukat dagadtra”. A Fidesz ideológusa Kókával példálózott, mondván: cége azáltal nőtt hatalmasra, hogy a Sulinet progra­mon keresztül állami forrásokat szívott le. Persze, az Elenderrel nagyra nőtt, dúsgazdag tárcave­zért sem kell félteni. Szerdán kioktatta a Fideszt, amiért az általa bekért gazdaságfejlesztéssel kapcsolatos javaslataikat szakmailag gyenge nívón „szállították” le neki. Azért nem mindig ilyen szigorú. Ha a Playboy magazin fotósa kéri, boldogan pózol helikoptere mellett. MmS Egy playboy vallomásai „Hála istennek, az én vagyoni gyarapodásom egy nyitott könyv. ” „Ha valami megtetszik, akkor tudom venni, nem kell külön bevásárlótúrára indulnom kará­csony előtt. ” „Kifejezetten az alacsony, vékony, sötét hajú, feszes testű, okos, talpra­esett lányokat szeretem. X M ív- Hllll A propó, Playboy. Nemrég a lap hasábjain őszintén beszá­molt sikereiről a pénzvilág­ban. Nem titkoha, ha ideje engedi, helikopterrel jár. Azóta is van min csámcsognia az ellenzéknek. Mint kezdő politikus kapásból lőtt egy jókora öngólt...- Én azt az utat választottam, hogy közszereplőként a nyilvánosság elé te­szek mindent, ami a helyzetemmel, a magánéletemmel, a gazdasági sikere­immel kapcsolatos. A megjelenítésé­ben viszont hibáztam. Ma már tudom, az őszinteség, a tapintat és a mértékle­tesség között megfelelő egyensúlyt kell találni. Az én generációmnak ez még nem mindig sikerül. Gyorsan hozzátenném: a gazdasági siker ön­magában nem szégyellnivaló. Nem is szeretnék olyan országban él- ni, ahol az efféle sikert tit- f kölni kell. I 4 ^ - Mégis; mint köz­szereplő, mit akart el­it i. - érni? x - Szokatlannak mondható az ed­digi életutam. Keveseknek volt olyan szerencséjük, hogy a kilencvenes évek közepén éppen egy informatikai vál­lalkozásba fogtak, amit később - vala­mikor az ezredfordulón - a tőzsde szárnyalásakor vásárolt fel egy ameri­kai cég. Jókor voltam jó helyen, ez tény. Bár a hozzáértők, az elemzők ilyen esetekben azért mindig kieme­lik: a lehetőség felismeréséhez, meg­ragadásához önmagában is speciális képességekre van szükség!- Nem kétlem. Ugyanakkor a nagy vallomás sokakban azt az érzést erősí­tette meg, hogy a magyar parlament­ben „lakóknak” fogalmuk sincs arról mik a gondjai egy hétköznapi ember­nek. Felkérhetem egy gyorstesztre?- Rendben.- Kezdjük a legkönnyebbel Mennyi most a 95-ös benzin literje?- Kettőszázhatvankettő forint.- Egy kiló burgonya a Fény utcai pi­acon?- Kettőszáz forint.- Mennyibe kerül egy ötvenszer há­rom lapos A/5-ös számlatömb?- Hatszáz forint. Mennyi egyéb­ként?- Valamivel kevesebb. Talán ötszáz. De térjünk vissza a magasabb régiók­ba Mi a Kóka-féle gazdaságpolitika lényege? " - Magyarországon azért akarunk új politikát, hatékonyabb,államot, ver­senyképességet, mert azt gondoljuk, ez az egyetlen útja a tár&jáalmi jólét fokozásának. AkltOr élné* majd job- tij4g^^^«k,’akk(ÉHfesz több szo- jftrjJjáMsfa fordítható pénz, és ak- komiiifcjjdfld; ^nvugdi uk, ha a g. ■ z daság gyorsunkért semmi más nem termeli meg a szükséges forrásokat, csak a növekedés. Szemben minden demagóg, voluntarista politikával, ahol egyes politikai szereplők aktuál­politikai érdekeiknek megfelelően be­szélnek teljes foglalkoztatottságról, minimálbér-emelésről. De a semmiből nem lehet osztogatni. Ha ezt tennénk, eladósodna az ország.- Az ellenzék most is azt szajkózza: nagy a baj. A sok utazással sincs min­denki kibékülve. Ráadásul sokak sze­mében Szlovákia lett az etalon.- Sajnos, az ellenzék nem tud túlte­kinteni a saját kicsinyes szempontja­in. Nem hajlandó belátni azt sem, hogy a gazdasági miniszter feladata az, hogy a társadalmi célrendszer esz­közeit szolgáltassa. Hogy a világ ne­gyedik legnagyobb országába elmen­jen, s megpróbáljon a magyar cégek­nek exportlehetőségeket teremteni In­donéziában. Tizenegy együttműködé­si megállapodást írtunk alá, és több száz millió dolláros exportbővítés le­hetőségeit kutattuk a térségben. A szlovákok előretöréséről meg csak annyit: Magyarországra tavaly 3,4 mil­liárd euró tőke áramlott be, ezzel szemben Szlovákiába kevesebb mint egymilliárd. Magyarországon a mun­kanélküliség 7 százalékot tesz ki, Szlo­vákiában 16-ot. S a befektetett műkö­dő tőke állománya nálunk kiugróan magas; egy főre vetítve 5 ezer euró! És sorolhatnám még... Ha Szlovákiát tát­rai tigrisként emlegetjük, akkor kére­tik Magyarországot Pannon Pumának hívni.- Részemről rendben. De látják, sej­tik ezt a nagytőkések is?- Kevés és nagyon érthető üzene­tekkel álljunk a világ elé. Elég, ha vilá­gossá tesszük: Kelet- és Közép-Európa ma a világ egyik legvonzóbb befekteté­si térsége. Magyarországot ezen belül a régió országaitól három dolog külön­bözteti meg. Az egyik az infrastruktú­ra. A második lényeges elem: a ma­gyar munkaerő képessége és a terme­lékenység. A harmadik a szabályozási környezet. Van tehát mire építkezni. És van még egy, a tőke számára vonzó tulajdonságunk: az országot négy pán­európai korridor szeli át, az ötödik a Duna. Egyenlő távolságra vagyunk az Adriától és Ukrajnától, Nyugat-Euró- pától és a gyorsan fejlődő Balkántól. Ha a fentieket méltóképpen reprezen­táljuk és kutatási tényekkel alátá­masztva szóba hozzuk bárhol a vilá­gon, állítom: sikerre vagyunk ítélve.- Kérdés, a választó is így gondol- ja-e. Lesz elég ideje a szocialista kor­mánynak a tervek megvalósítására? KÓKA JÁNOS Született: Budapest, 1972. július 5. Családi állapota: nős, gyerme­ke Bianka. Tanulmányok: Temesvári Pelbárt Ferences Gimnázium (1986-1990), Semmelweis Orvostudományi Egyetem, Álta­lános Orvostudományi Kar (1991-1996). Karrier: az Elender Computer Kft. ügyvezető igazgatója, majd vezérigazgatója (1996-1998), 2000 és 2002 közt a PSINet Europe üzletfejlesztésért felelős alelnöke. 2004 júniusától az Euroweb Internet Szolgáltató Rt. elnöke, szeptemberétől a Nemzeti Kutatási, Fejlesztési és Technológiai Hivatal (NKTH) Informatikai Program Tanácsá­nak elnöke.- Nyerni fogunk 2006-ban. Ezt ab­ból a politikából vezetem le, amit az elkövetkező tíz hónapban szeretnénk végigcsinálni. Ez nem lesz hagyomá­nyos kampánypolitika. Felelőtlen ígér­getések helyett a keretek megváltozta­tására törekszünk. Meggyőződésem, hogy az elmúlt három hétben átfordí­tottuk azt a Magyarország teljesítmé­nyét lealázó, hamis képet, amit az el­lenzék és vezére, Orbán Viktor festett. A Fidesznek nincsenek értékelhető gazdaságpolitikai javaslatai. Egyedül abban van igazuk, hogy itthon az ál­lamapparátus, a közigazgatás rosszul működik, a struktúrája elavult. Ám Orbánék, amikor hatalmon voltak, nem léptek előbbre ez ügyben sem. Mi viszont már elkezdtük a munkát ezen a területen is. Szabó Zoltán Attila Harminc éve a Főnök mellett Takács Ildikó, a TriGránit kommunikációs igazgatója nem gyűjti a címeket, mégis tucatnyit felsorolhat, többek között a Reklám Világszövetség alelnöke, és a Kanadai Kereskedelmi Kamara elnöke, mégis a legbüszkébb arra, hogy 30 éve Demján Sándor munkatársa. O n sosem félt attól hogy egyszer kitelik az ideje, s a Főnök egy ifjú titánra cseréli?- Nem így élem ezt meg. Baro- mian tisztelem, s az együtt átdol­gozott évek ellenére sem élhetek vissza a bizalmával. Ma pont úgy izgulok egy kampány előtt, mint, harminc éve. Demján mellett nem lehet rutinból dolgozni, s egyszer hibázhatunk, másodszor már nem illik. Karizmatikus vezető és ha nem tudtam volna vele lépést tartani, már rég nem lennék itt. Először a Budai Skála reklámosz­tályát bízta rám, később megjár­tuk Baskíriát, felépítettük a Bank Centert, a Pólust, a Westendet, a Nemzeti Színházat és a Művésze­tek Palotáját, vagyis egy ideje már ingatlannal foglalkozunk. Két kol­légám is van, akik ugyancsak har­minc éve itt vannak, Brückner Ist­ván és Nyúl Sándor, és nagyon so­kan, akik 20-25 éve a Főnök mel­lett dolgoznak. És borzasztóan összetart a csapat, a vállalati lojali­tást rólunk lehetne megmintázni, de mi ezt nem tanultuk, ilyenek vagyunk...- Az amerikai cégeknél gyak­ran kiégnek a középkorú mene­dzserek, s gond nélkül lecserélik őket huszonévesekre. Ez a veszély itt ismeretlen?- Nálunk is kemény a meló, de mi nem értünk rá kiégni, vagyis a kihívások edzésben tartottak. A fi­ataloknak sem volt sosem félniva­lójuk, hogy kirúgják alóluk a szé­ket, hiszen egy jó csapatban min­denkire szükség van. Ide pedig nem olyan könnyű bekerülni, így ritkán derül ki utólag, hogy téved­tünk. A csapatomban dolgozó fia­talokat egyetemi államvizsgákon fedeztem fel.- Állítólag szeretne egy kom­munikációs kamarát alapítani, de talán még nem érett meg rá az idő.- Nem megy az olyan köny- nyen, de a kitartásom határtalan. A17 szakmai szövetség már rábó­lintott, így többek között a reklá­mosok, piárosok, marketingesek és a lobbisok. A politikusok vi­szont még mindig nem vették fel a napirendre, márpedig törvényt kell módosítani.- Miért nem ön vezeti már a reklám-világszövetség magyar ta­gozatát?- Miután a világszövetség alel­nöke lettem, s így a magyar tago­zatot is felügyelem, le kellett mon­danom. Viszont az utódom, Pó- csik Ica ugyanolyan jól csinálja.-Jó a magyar reklám?- Nem hivatalból dicsérem, az egyik legjobb Európában. A ma­gyar kreativitás lassan világhírű lesz. A nagy műhelyek egyre több reklámot gyártatnak itt, mert egy kicsit olcsóbbak vagyunk, viszont legalább olyan jók a szakembere­ink, mint bárhol másutt a világon. A trend is kedvez nekünk, hiszen az agresszív reklám kora lejárt, in­kább humorosra váltott a stílus, s ebben mi erősek vagyunk.- Két hete ismét a Kanadai Kereskedelmi Kamara elnökévé választották, mit ér egy ilyen titulus?- Nekem fontos, hogy ahol sze­repet vállaltam, ott ne csalódjanak bennem és persze jól is menjenek a dolgok. Amikor alakult ez a ka­mara, Sarlós Bandi és a főnököm alapítók voltak, s engem bíztak meg, hogy képviseljem a céget. Később igazgatósági tag, majd al- elnök és négy éve elnök lettem. Sok üzleti ebédet szervezünk, ahova meghívjuk a magyar politi­kusokat és a legjobb szakértőket, hogy első kézből hallják Surá- nyitól, Rókától vagy legközelebb Bokros Lajostól, merre tart a ma­gyar gazdaság. Ma Kanada a kül­földi befektetők toplistáján rangos helyen van, ebben nekünk is van némi részünk.- Túl szép ez így, s azért ma­gam is tudok egy kudarcról az országképpel felsült, senkinek sem kellett.- Ez életem egyetlen bukása. A legjobb reklámszakemberekkel, többek között Serényi Jancsival, Visi Marival, Megyer Örssel, Pócsik Icával, Szeles Péterrel, Koncz Ernővel tizenöt éve kidol­goztunk egy országképet, amit az­óta sem tudtunk eladni egyetlen kormánynak sem. Egy-egy politi­kus dicsérte, de a pártok nem so­rakoztak fel mögé.- Megfejtette már, hogy miért kaptak kosarat?- Máig sem tudom. Miközben állandóan azt emlegetik, hogy a legtöbb Nobel-díjas innen szár­mazik, nem jut eszükbe, hogy egy ország imázsa 300 szegmensből áll. S mi ezekben rangos helyen ál­lunk, tehát érdemes lenne rá költe­ni, felállítani egy intézetet, ame­lyet sokan támogatnának. Senki ne higgye, hogy ma már nem tévesztik össze Bukarestet Buda­pesttel.-S ha egyszer mégis elfárad és már nem lesz kedve a Sóház (A TriGránit központja - a szerk.) felé kanyarodni?- Ma is előadok és tanítok piárt és krízis-piárt több főiskolán és egyetemen. A Budapesti Kommu­nikációs Főiskolán a szenátus tag­ja is vagyok. Bármelyik kinevezé­semnél jobban örültem, amikor megkaptam a tiszteletbeli főisko­lai tanár címet, hiszen ez azt is je­lenti számomra, hogy nem csak az operatív életben voltam sike­res. S van még egy fontos jelzés, hogy milyen sikeresek a tanítvá­nyaim. Dalia László Született: Budapest, 1941. Tanulmányai: EL.TE JTK (1974), Külkereskedelmi Főiskola (1982) Pályája: a Bécsi Jégrevü tagja (1970-ig), a Cooptourist osztály- vezető (1970-76), a Skála-Coop marketingigazgatója (1976-87), a Skála Reklám Stúdió ügyvezető igazgatója (1987-90), aYoung & Rubicam Hungary ügyvezető igazgatója (1990-93), a CEIC Holdings Toronto LM alelnöke (1993-95), a Gránit Pólus Rt. el­nök kommunikációs tanácsadója (1995-97), a TriGránit kommuni­kációs igazgatója (1998-), a Reklám Világszövetség alelnöke (2000-), a magyar tagozat elnö­ke (1989-2000) a Kanadai Ké- reskedelmi Kamara elnöke (2002-), a Szolnoki Kereskedel­mi és Gazdasági Főiskola főisk, tanára, a szenátus elnöke Család: férje szülész-nőgyógyász orvos, lánya jogász-közgazdász

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents