Somogyi Hírlap, 2005. július (16. évfolyam, 152-177. szám)

2005-07-14 / 163. szám

12 SOMOGYI HÍRLAP - 2005. JÚLIUS 14., CSÜTÖRTÖK NYUGDÍJASOK A kitüntetettek (ülő sor balról): Kiss Krisztina, Gimesi Lajosné, Böndi Anita, (álló sor balról): Nagy Árpádné, Hermann István és Tlllmann Károlyné Szent Kristóf ünnepén elismerés Hat somogyi kitüntetett A főigazgatóság budapesti szék­házában tartották a múlt héten a Szent Kristóf-nap központi ren­dezvényét. Az ágazat védőszent­jének ünnepén Barát Gábor fő­igazgató összegezte a 2004-es esztendő tapasztalatait. Hangoz­tatta: a szolgáltató közigazgatás és az ügyfélbarát ügyintézés igazgatóságainknál nemcsak kö­vetelmény, hanem a nyugdíjbiz­tosítás történetével együtt járó tradíció. Bár a növekvő felada­toknak egyre csökkenő létszám­mal kell megfelelni, az ügyfél elégedettségét vizsgáló felméré­sek azt mutatják, hogy a biztosí­tottak, a nyugdíjasok és a foglal­koztatók bizalommal fordulnak hozzánk. A kormány, valamint az Ifjúsági, Szociális, Családügyi és Esélyegyenlőségi Minisztéri­um nevében Göncz Kinga mi­niszter asszony méltatta és kö­szönte meg a nyugdíjbiztosítás munkatársainak elkötelezett hi­vatástudatát, áldozatkészségét. Barát Gábor kitüntetésekkel jutalmazta a múlt évben kiemel­kedő teljesítményt nyújtó kollé­gák munkáját. A Somogy me­gyei igazgatóság hat munka­társa részesült elismerésben. Tillmann Károlyné ügyfélszol­gálati osztályvezető az ágazat legmagasabb kitüntetését, a Szent Kristóf-plakettet érdemel­te ki. Hermann István fellebbe­zési revizor Szent Kristóf-emlék- érmet vehetett át. Kiss Kriszti­na jogi osztályvezető, Gimesi Lajosné pénzügyi ügyintéző, Böndi Anita nyilvántartási ügy­intéző és Nagy Árpádné nyug­díj-biztosítási ügyintéző főigaz­gatói dicséretben részesült. Egy nap az Adrián A spliti autópálya elkészültével közelebb került a tenger So- mogyhoz, akár egynapos fürdő­zésre is érdemes nekivágni az útnak. így tettek a múlt héten a táskái nyugdíjasok, rasinjai bará­taik egy hónappal korábbi láto­gatását viszonozva utaztak az Adriára.- Gyönyörű látvány maga az út is - meséli lelkendezve a fris­sen szerzett élményeket Czobor János elnök (képünkön). - Égbe szökő hegyek között, félelmetes mély szakadékok fölött ívelő völgyhidakon vezet az autópá­lya, tizenhárom alagutat számol­tunk meg Rijekáig. Innen még harminc kilométert utaztunk egy kis fürdőhelyre, ahol ebéd­del vártak horvát barátaink. A negyvenöt táskái kiránduló­ból talán ha öten láttak már ko­rábban tengert, hisz amíg dol­gozni bírtak, a nyár és a kora ősz a termények, gyümölcsök ha­lasztást nem tű­rő betakarításá­val telt. Most óvatos kíváncsi­sággal merész­kedtek a lágy hullámokba. Kissé hidegnek találták a vizet, egyórányi lubic­kolás után inkább sétálni indul­tak, ámulva csodálni a páratlan tengerparti miliőt, a kecses jach­tokat, a lomha mozgású, behe- mót komphajókat, a mediterrán parkokat és persze a tisztaságot, a gondosságot, az udvariasságot, amivel lépten-nyomon találkoz­tak. A rasinjai barátságnak kö­szönhetően életre szóló élmény­nyel gazdagodtak. Mozgás, sport a sor végén aktivitás A legnagyobb kihívás saját lustaságunk legyőzése Katona Csongor A megkérdezett nyugdíjasközös­ségek tíz programlehetőség kö­zül az utolsó helyek egyikére tet­ték a sportot, a mozgást A Nyug­díjasok Országos Szövetsége ta­valy tavasszal végzett felmérésé­nek összesítése hozta ezt a szo­morú végeredményt. A vizsgálatokat Jász-Nagykun- Szolnok, Tolna, Baranya, Borsod- Abaúj-Zemplén, Pest, Győr-Mo- son-Sopron és Heves megye, va­lamint több fővárosi, összesen negyvenhét klubban, egyesület­ben végezték, 51 és 70 év közöt­tiek sporttal kapcsolatos vélemé­nyét vizsgálták. A felmérés abból a sajnálatos alaphelyzetből in­dult ki, hogy a fizikai aktivitás sem az egyénekre, sem a közös­ségekre nem jellemző. A válaszokban leginkább az életkorra való hivatkozást talál­ták: megöregedtünk, idős a tag­ság, gyenge az egészségünk. Volt, aki elismerte a szemlélet-beli hiá­nyosságot is: részben a korunk, részben a megszokás miatt nem sportolunk. Úgy képzelik, hogy sportolni csak tornateremben, profi sporteszközökkel lehet, va­gyis kevesen isme-rik az egysze­rű, bárhol végezhető, könnyed, élménydús szenior közösségi mozgáskultúra-ele-meket Ily mó­don a sok kérdőíven hangoztatott eszköz- és helyiséghiány csak ki­fogás. A példaértékű sporttelje­sítmények között legtöbben a Tá­jak, Korok, Múzeumok túraprog­ramjait említették. A felmérésben részt vevők többsége a kihívást, teljesítmény­kényszert jelentő sportnál fonto­sabbnak tartja a nyugalmat, a kényelmet, valós akadálynak a tunyaságból való kilépést Meg is írják: a legszebb győzelem saját lustaságunk legyőzése. Az idős kor emellett számos (élelmi indí­tékot is hordoz. Egy nem várt si­kertelenség érzelmi kudarca egyeseket újabb, odaadóbb mun­kára serkent, másokat pedig megadásra késztet, megtör. Az idősek eme utóbbi kategóriába tartoznak. Motiváló erő viszont a játék, a csapathoz való érzelmi • kötődés öröme. Örvendetes, hogy egyre többen ismerik fel a sport, a mozgás jelentőségét az egészségmegőrzés folyamatá­A mozgásszegény életmód indokai romlása miatt abbahagytam Egyéb okok, nem tudom miért Nincs időm a sportolásra Biztató kezdet: több százan vettek részt a patakwni sportnapokon Családi Megöregedtem, körülményeim nem nekem való akadályozzák bán, szülte minden válaszadó szeretné harmadik életszakaszát testi-lelki egészségben tölteni. A felmérés készítőinek előze­tes feltételezései műiden pon­ton beigazolódtak. Az elégtelen sport és aktivitás okai a korosz­tály szocializációjában, a szak­emberek, sportszervezők hiá­nyában, közömbösségében, az idősek mozgáskultúráját, sport- lehetőségeit ismertető kiad­ványok hiányában, az anyagi és technikai háttér elégtelenségé- a kormányzati akarat hiá- és a kérdésben érintet- együttműködésének hiá­nyában keresendők. Az idősek sportjának kérdése nagy tévedési lehetőségeket is hordoz. Figyelmeztető jelek lát­hatók arra nézve, ha úgy fogunk bizonyos elképzelések megvaló­sításához, hogy előtte nem tanul­mányozzuk az idős korral foglal­kozó tudományos tapasztalatok teljes körét, vakvágányra futhat­nak a kiválónak ígérkező ötletek is. Végül felhívják a figyelmet, hogy a társadalom idősbarát szemléletének kialakításában lé­nyeges előrelépés lenne szüksé­ges. Akkor nem lenne kérdéses, hogy ki-ki a maga területén, az esélyegyenlőségi elvek tisztelet­ben tartásával, mekkora figyel­met szenteljen erre a jelentős tár­sadalmi csoportra. Kinek-kinek személyes és társadalmi felelős­sége kellene legyen az idősek korosztálya iránti tartozás tör­lesztése. Ezt követeli a tisztesség és a népesség öregedésének vi­lágméretű tendenciája is. Megyéken átívelő barátság Füleki Tímea Parlagfűnyűvők klubja- Ha bemegyek a magam falujá­ba, bemegyek a láger kocsmájá­ba - énekelték a balatonszent­györgyi nyugdíjas-egyesület tag­jai. Az asszonyok ezzel a nótával fogadták a község híres-neves vendéglátóhelyén a nagyrécsei klubból érkezett látogatókat A zalai szépkorúakkal májusban vette fel a kapcsolatot a Szent- györgyi Környezetvédelmi és Kulturális Nyugdíjas Egyesület - A hétvégi, egynapos baráti együttlét után úgy tűnik, a két megye klubjai között újszerű, szoros kapcsolat bontakozik ki - mondta Rigó Jánosáé, a szent- györgyi egyesület vezetője. Hu­szonhat Zala megyei szépkorú érkezett első alkalommal Szentgyörgyre, a derűs napon a vendéglátók bemutatták közsé­gük valamennyi látnivalóját a vendégeknek. A Csillagvár megújult kiállításai láttán nem­csak a látogatók, maguk is el- ámultak. A zalaiak megnézték a község intézményeit, a délutánt harmonikaszó melletti nótázás- sal, beszélgetéssel töltötte a kel­lemes hangulatú találkozó öt­venhat résztvevője. A kaposvári Szigetvári utcai idő­sek klubjának tagjai 1998 óta gyűjtik, irtják a parlagfüvet. Szá­mos díjat nyertek már hasznos munkájukért, egyszer húszezer forint volt a jutalom, másszor sapkákat, pólókat, csokoládét, apróbb ajándéktárgyakat kap­tak. Most nem tudnak semmifé­le gyűjtőversenyről, amelyre ne­vezhetnének, de korábban sem az elismerésért vállalták a fá­rasztó gyomlálást, inkább a maguk, gyermekeik, unokáik egészségének óvása volt a cél­juk - tudtuk meg Rózsa Ibolyá­tól, a klub vezetőjétől (képünkön). A Lonka-hegy környékén gyomláltak csapatostól a délutá- ni órákban, a ta- gok elhoztak a ■“ lakóhelyük kör­í nyékén fellelt ^ parlagfüvet is, ‘gy a napokban * kilenc tömött ^ zsák levegőmér­gező gyomnövényt adtak át az ÁNTSZ képviselőjének a gyűjtő­helyen.- A kilenc zsákon kívül volt még egy jól megpakolt szatyor is - pontosított beszélgetésünk tanúja, a klub egyik tagja. HÍREK Gyalog Szlovákiába A patalomi nyugdíjasok a Park-otthonnal közös kirán­dulást szerveztek a Duna-ka- nyarba. Visegrád, Esztergom nevezetességeinek megtekin­tése után a Mária Valéria-hí- don átsétáltak Szlovákiába. Az egyesület százhúsz ezer forinttal járult hozzá a ki­ránduláshoz. (szá) Meszelés, takarítás Az önkormányzat és az Áfész segítségével nagytakarítást, meszelést tartottak a klub- helyiségben a balatonmária- fürdői Ősz Idő klub tagjai. A máriai és keresztúri szépko- rúak hagyományos Anna-bál- jukra készülnek, (ft) Félévzáró Földváron Sikeres tavaszt tudhat maga mögött a Balatonfóldvári Nyugdíjas Egyesület, állapít­hatták meg az év eltelt ré­szét értékelő találkozójukon. Versmondóik, táncosaik, énekkaruk megérdemelt el­ismeréseket szereztek a kis­térségi bemutatón és más rendezvényeken, (ft) Öregdiákok találkozója A Nagyatádi Szakmunkás- képző Iskolában ötvenhét éve végzett tanulók találkoznak szombaton. Az ország távoli szegleteiből, de még Auszt­ráliából is várják egykori di­áktársaikat az összejövetel szervezői, (csm) Evés közben jött meg az étvágy Krutek József Kikapcsolódást, a szabad idő hasznos eltöltését, új barátsá­gok kialakulását jelenti a Mik­lósi Vidám Csapat nyugdíjas tagjainak részvétele az egyre szaporodó főzőversenyeken. Rajthoz, azaz a tűzhely mellé áll­tak a Miklósiban rendezett szár­nyasparádén is, három kategó­riában készítettek versenymű- veket Kovács Józsefné a hatvan- ötödik évében jár, négy éve tagja a csapatnak. Azt mondja: evés közben jött meg az étvágy, ezért kaptak kedvet a főzőcskéhez.- Az ételeket a csapat közösen f találja ki, mindenkit meghallgat- | va állítjuk össze a menüt - ma- 5 gyarázza a módszerüket Kovács | Józsefné. - Nekünk, idősebbek- A csapat Gelger Györgyné, Kovács Józsefné, Ács Tlbomé, Sneldler Istvánná nek néha fárasztó a versenyeken való részvétel, mégis szívesen megyünk. A legutóbbi verse­nyen már öt órakor hozzálát­tunk az előkészületekhez. Nagy a nyüzsgés üyenkor a tűzhely körül. Mindenk igyekszik, hogy a legjobbra sikerüljön az étel. Örülünk, ha ízlik, sorban állnak érte. Jó a csapathoz tartozni.- A nyugdíjasnak legrosz- szabb, ha otthon begubózik, kö­zösséget kell keresni, ott elfelejti búját-baját, betegségét, kikap­csolódunk, barátokra találunk - vonja le a tanulságot Kovács Józsefné. - A féljem olykor mo­rog, hogy hétvégeken gyakran vagyok távol, de igazán nem ha­ragszik. Öt unokám meg alig várja, hogy hazaérjek és mesél­jek a versenyről.

Next

/
Thumbnails
Contents