Somogyi Hírlap, 2005. július (16. évfolyam, 152-177. szám)
2005-07-14 / 163. szám
SOMOGYI HÍRLAP - 2005. JÚLIUS 14., CSÜTÖRTÖK Lépések a régi dicsőségért turistacsalogató Egy újszerű agrármodell lehetne a kitörési pont Mintha az egész falu egy hatalmas park volna: tágas, gondozott terek, virágok és bujazöld növényzet mindenütt. Igazi paradicsom azoknak, akik csendre, nyugalomra, tiszta levegőre áhítoznak. Ám a mozgalmas életre, jólétre, karrierre vágyóknak Gálosfa nem éppen az ígéret földje. Egyelőre... Gálosfa neve a nyolcvanas években fogalommá vált Egymást követték a rendezvények, turistacsalogató látványosságok, a kastélyszállóban már jó előre le kellett foglalni a helyet Az egykori pezsgő élet helyett ma egy álmos kisfalut lát a betérő. A kastélyszállón lakat van, az önkormányzati épületek üresen állnak. Csak a remény maradt, hogy talán egyszer újra fel lehet ébreszteni álmából a háromszáz lelket számláló települést Tóth József polgármester szerint ehhez elsősorban szemlélet- változásra és összefogásra volna szükség. A faluban nagy a munkanélküliség, szinte nincs olyan család, amelyik ne kapna valamilyen segélyt Akik dolgoznak is, kénytelenek naponta ingázni a megyeszékhely és a falu között. Most azonban az önkormányzat merész és egyedülálló ötlettel állt elő: egy ökoszociális mezőgazdaA gálosfai gyerekeknek igazi kaland minden napjuk: erdők, ligetek, játszóterek csábítják a legkisebbeket sági modellt szeretne megvalósítani, s erre építeni a turizmust Persze, mindezt csak apró lépésenként. Az „alapanyag”, a meseszép környezet adott, csak rendbe kell tenni. Ott vannak az elhagyatott szőlőkultúrák, gyümölcsösök, megműveletlen földek is. Minden adott egy környezetkímélő, elsősorban kézi munkaerőt igénylő, minőségi mezőgazdasági termeléshez. S ha a faluban létrejönne a tervezett idősek otthona s lassan egyre több turistát lehetne a településre csábítani a kezdeményezéssel és különféle rendezvényekkel, újra be lehetne indítani a konyhát, amely „felvevőpiaca” lenne a helyben termett zöldségeknek, gyümölcsöknek. Persze, a helyiek lelkesedése és segítsége is szükséges a megvalósításhoz. Ezen a téren még van mit tenni... Jó volna hasznosítani a jelenleg üresen álló épületeket is, ám ez százmilliós beruházás lenne a legszerényebb becslések szerint is. Ha több civü szervezet alakulna a faluban - jelenleg egy van, az Élhető vidékért Alapítvány -, nagyobb eséllyel lehetne pályázni a központi forrásokra. MÜLT ES JOVO Naponta egy pohár jó bor A falu éledésében bíznak Dékány Lajos decemberben tölti be a hetvenedik évét.- Azt- mondja: teljesen más az élet a faluban, mint fiatal korában volt. Annak idején vendégektől visszhangzott a kastély, ma már azt sem tudják a helyiek, épp ki az egykori uradalom tulajdonosa. Evek óta kézről kézre jár az épület. Az idős férfi persze örül, hogy fejlődik a település, csak azt mondja: nehéz megszoknia a fiatalok jövés-menését. Furcsa számára, hogy manapság a gyerekek a szomszédos településre járnak iskolába, méghozzá busszal. Napközben szinte kiürül a falu, az utóbbi években már nem jellemző, hogy kiülnének az emberek a házak előtti padokra beszélgetni. Az idős férfi még emlékszik: régen szinte minden udvarban tartottak teheneket és lovakat, mára talán egy gazda él a településen. Lajos bácsi máig ragaszkodik a földhöz, nyugdíjas éveiben szőlőt gondoz. Rizlin- get és kékfrankost is-termel, kifejezetten házi használatra. Az idős férfi szerint az élhet hosz- szú életet, aki sokat dolgozik és megiszik mindennap egy pohár jó bort. Sőt, szerinte az sem baj, ha kettőt.... A legifjabb gálosfai, a két hónapos Szilárd türelmesen szemlélődik édesanyja, Kajdocsí Tímea ölében. Szemmel láthatóan jól érzi magát. Különösen, hogy nővére, a 12 éves Patrícia is szívesen babusgatja az apróságot.- Nagyon jó baba, nyugodt és kiegyensúlyozott, pedig a vártnál egy hónappal előbb született - mondja a 31 éves édesanya. A család tősgyökeres gálosfai, úgyhogy - mondják - nehezen szakadnának el a falutól. De a kényszer nagy úr... Édesanyjánál élnek élettársával és a két gyerekkel. Párjának nincs munkája, pedig a molnár- és a kőművesszakmát is kitanulta. A fiatalasszony most a picivel van otthon, de neki sincs sok esélye, hogy munkát találjon majd a közelben. Azt mondja: Kaposváron sem szívesen veszik fel a gálosfaiakat, mert útiköltséget nem szeretnek fizetni a munkáltatók. így felmerült, hogy Kaposvárra költöznének, ott talán könnyebb volna lehetőséget találni. De azt is mérlegelni kell, hogy a család nem szívesen adná fel a falu nyújtotta nyugalmat Abban bíznak, hogy Gálosfán újra felpezsdül az élet, újraéled a kastélyszálló, és lesz munkalehetőség is. EZ A HÍR GÁLOSFÁN Egy járdát tudtak felújítani Gálosfán szinte az összes út és járda felújításra szorulna. Ám erre egyelőre nincs forrás, hisz csak a belső utakra legalább tízmillió forint kellene. A járdákra is több millió forintot kellene költeni. Az idén a Petőfi utcában egy 155 méteres járdaszakaszt sikerült megcsináltatni. Ez másfél millió forintba került, melyből 500 ezer forintot pályázaton nyertek. Szelektíven gyűjtik a hulladékot Szeretnék bevezetni a településen a szelektív hulladék- gyűjtést, már csak azért is fontosnak tartják ezt, hogy megóvják a falut körbeölelő festői környezetet. A falu pályázaton 300 ezer forintot nyert egy hulladéksziget kialakítására. Remélik, a lakosságot is sikerül megnyerni a jó célnak. Sportöltöző épül a volt postából ,Új szerepet kap a település egykori postája: az átalakítás után sportöltözőként működik majd. A munkákat sportminisztériumi pályázati forrás segítségével sikerült megvalósítani. A régi épület átépítésére, felújítására hárommillió forintot fordítanak. Elviszik a falu hírét Nemzetközi tábort szervezett az önkormányzat. A napokban tíz egyetemista érkezik Gálosfára Angliából, Francia- országból, Németországból és Olaszországból. Az Útilapu Alapítványon keresztül sikerült megteremteni a kapcsolatot, s a lehetőség bárki számára nyitott: minden önkéntest várnak a közösség országaiból, aki szeretne segíteni és egyúttal megismerni Somogy legszebb tájait. A táborozó diákok ugyanis nem elsősorban pihenni jönnek Gálosfára. Kiveszik a részüket a munkákból, a játszótér felújításából és a karbantartásból, s ezért cserébe ellátást kapnak, programokat szerveznek számukra. A falubeli fiataloknak jó lehetőség lesz ez a nyelvgyakorlásra, s azt is remélik, hogy a külföldi diákok elviszik majd a település hírét. EZT SÜTIK GÁLOSFÁN Feketeerdő-torta Hat vagy nyolc tojásból kakaós beletesznek egy deka porcuk- piskótát sütnek, kettévág- rőt, két deka kakaót. A torják. Öt deci kompótlét talap közepére egy kufelfőznek egy csomag 0b ^ pác tejszínt tesznek, kivaníliapudinggal, esi- ' *'%-’* % felé haladva három pet fahéjjal, három ‘ ’ ^centiméterenként körkanál cukorral. Állan- ' gyűrűt kerekítenek, ködóan kevergetik, majd zé rakják a meggyes krémielőtt felforr, beleteszik a met és ráteszik a másik tortala- meggyet és ezzel felfőzik. Két pót. Tejszínnel megkenik az ol- csomag tejszínport két deci tej- dalát és a tetejét, majd étcsoko- jel felvernek, a kemény habba Iádét reszelnek rá. A CIKKEKET JAKAB EDIT ÉS MEISZTERICS ESZTER ÍRTA. FOTÓK: TÖRÖK ANETT AZ OLDAL ELKÉSZÍTÉSÉT AZ ÖNKORMÁNYZAT TÁMOGATTA GÁLOSFAI MAGÁNÜGYEK Hazánkban lelt otthonra az angol fiatalember Ken Owen az olaszországi Lo- nigo városában ismerkedett meg magyar barátnőjével. Együtt dolgoztak egy bioborgazdaságban, egy éve költöztek Gálosfára. A Japánban született angol fiatalember korábban már járt hazánkban magyar utcazenész barátaival és azt mondja: megtetszett neki a kultúránk. A fiatalember szerint Magyarországnak lelke van, nem úgy, mint a legtöbb nyugat-európai országnak. Bár munkája még nincs, valószínűleg nem lesz nehéz dolga, mivel négy nyelven beszél. Régen kályhát készített, ma már„csibészkedik” Károly Gyula 1969 óta lakik a településen. Eredeti szakmája cserépkályha- és kandallókészítő, mégis azt mondja: jelenleg „csibészként” dolgozik. így vicceli meg a munkájáról érdeklődőket, ugyanis ez annyit jelent: csibegondozó. Régebben Szombathelytől Igáiig számos városban dolgozott, de azt mondja: nem érte meg lakást bérelni, ezért inkább munkahelyet váltott. Most húszezer kiscsibét gondoz egy helyi vállalkozónál. A férfi ezzel időt nyert, így megspórolja az utazást és többet lehet családjával. Lakodalmakban zenél az iskola mellett Orsós Ferenc családjában senki nem muzsikált. A tizenhét éves fiúnak azonban mindene a zene. Általános iskolás korától tanult furulyázni, rusban is, mára úgy tűnik, a szintetizátor lett az ő hangszere. Jelenleg a Kinizsi Pál Élelmiszeripari Szakképzőbe jár, de azt mondja: ő csakis a zenei pályán szeretné folytatni. Rajong az igazi mulatós, lakodalmas zenéért, egyik kedvence az Mc Hawer és a Teknő együttese. Most épp egy klarinétos hölggyel akar társulni, hogy együtt járjanak haknizni. Lovas huszárt és hintót farag a gyerekeknek Bodrog Mihály lakatosként egész életében vassal dolgozott. Két éve egymaga tanult meg a fával bánni. Azt mondja: párszor elvágta a kezét, de csak megtanulta a fafaragást. Tehetségét nagyapjától örökölte, aki szintén fafigurákat készített. Művei nem egyszerű szobrok, hanem fajátékok. Lovas hintókat és huszárokat farag, melyeket aztán vízfestékkel színesre fest és lelakkoz. Unokáinak és a helyi gyerekeknek igazán egyedi játékokat készít. Műveiből kiállítást is rendeznek a falunapon. Eleinte csak játszott, ma honlapokat készít Bojtor Dániel szereli a falu összes számítógépét. A fiú idén érettségizett a Noszlopy Gáspár Köz- gazdasági Szakközépben és műszaki informatikusnak készül. Első számítógépét nyolcévesen kapta, azóta ez a szenvedélye. Azt mondja: eleinte csak a játékprogramok érdekelték, mára azonban megtanult honlapot építeni és programozni is. Legutóbb egy győri versenyen mérte fel tudását. A helyi fiatalokkal gyakran beköltöznek pár napra a művelődési házba és összekötik a gépeket játszani. Késő éjszakáig dolgozott kedvenc terítőin Kelemen Józsefné számára a hímzés, kötöge- tés és horgolás nemcsak hobbi. Egy mezőkövesdi asz- szonytól tanult meg kézimunkázni, majd megrendelésre készítette Németországba, Jugoszláviába a szebbnél szebb térítőkét. Az asszony hozta a mintákat és a cérnát, Kelemen Józsefné pedig hímezte. Az idős hölgy azt mondja: szinte minden darab a szívéhez nőtt. Egyes párnákon, térítőkön annyira szívesen dolgozott, hogy a téeszben végzett fárasztó mezőgazdasági munka után késő éjszakáig készítette őket. ALMANACH - 059 - GÁLOSFA
