Somogyi Hírlap, 2005. július (16. évfolyam, 152-177. szám)

2005-07-10 / Vasárnapi Somogyi Hírlap, 28. szám

2005. július 10., vasárnap Közélet, politika, gazdaság 5 Féltjük a munkánkat Egy felmérés igazolta: napjainkban már a legtöbb magyar attól fél, hogy elveszíti a munkáját. Tehát ha eddig nem érkezett volna meg a kapi­talizmus, akkor most itt van. A munkanélküli segély pedig túl kevés. A háromszáz éves Parádí Üveggyár­ban ma egyetlen kemence Özemet , mm Amikor jól ment a „bolt”, majdnem ! A stresszlistán immár toronymagasan vezet a munkahely elveszté­sének rémképe. Rá­adásul a munkaadók stílusa, embertelensége is fokozza a pá­nikot. Létezik olyan bank, ahol nem volt szent még a karácso­nyi ünnep sem, és hivatalosan december 24-ével ebrudalták ki a feleslegessé vált munkaerőt. A VR információi szerint olyan multinacionális cég is működik hazánkban, amelyik miután öt­fordulós pályázatot hirdetett, s annak végén megtalálta az ideá­lis jelöltet a piackutatói posztra, alig két hónappal később - ter­mészetesen még a próbaidő alatt - eltanácsolta a delikvenst. Amikor a fiatal diplomás, nyelv­tudással rendelkező hölgy az okokat kutatta, főnöke elárulta neki: megvannak vele elégedve és sajnálja is a történteket, de a külföldi központban azt követe­lik, az osztályon ketten dolgoz­zanak, ne hárman! - Érthetet­len, hogy erre a hosszadalmas felvételi procedúra meghirdeté­se előtt miért nem gondoltak a vezetők - summázza a lapunk­nak nyilatkozó, neve elhallgatá­sát kérő munkavállaló. Persze, nem csak a multik háza táján bukkanhatunk efféle méltánytalanságokra. Egy csa­ládi tulajdonban lévő, a piacon jelentős szereplőnek tartott, marketingtanácsadással foglal­kozó vállalkozás úgy működik már hosszú évek óta, hogy ki­használja a kiskaput, miszerint a próbaidő alatt minden indok­lás és felmondási határidő nél­kül szélnek ereszthető a jelölt. Ami különösen csúnya az egészben, hogy a próbaidő alatt kevesebb munkabérért alkal­mazható a tapasztalt, jó refe­renciákkal rendelkező, ám ki­szolgáltatott helyzetben lévő ember - említi a cégnél két és fél hónapot lehúzott, majd an­nak rendjei?) és módja szerint kiebrudalt Gábor. Újabban már a valaha beton­biztosnak hitt tanári pálya sem kecsegtet szép reményekkel. Egy dunaújvárosi tanárnővel például az évzáró ünnepségen tudatták kollégái (az igazgató úr ekkor sem vette a bátorságot), hogy nem köt vele újabb, egy évre szóló szerződést az iskola. Szakmai hiányosságokat azon­ban nem tudtak felhozni vele szemben; a történelem szakos Máriáért ugyanis rajonganak a gyerekek, és a felkészültségét, hozzáállását is megsüvegelik. A döntést egyébként az teszi ki- kezdhetővé, hogy az osztályfő­nöknő diákjai jövőre lesznek nyolcadikosok, így a váltás mindenki szerint a legrosszabb­kor jött. - Ha nincs más megol­dás, elhagyom a pályát - rögzíti a tanárnő. Mint mondja, azt kü­lön fájlalja, hogy a napokban az iskolatitkárral üzent neki egy­KADAR ERIKA pénztáros- Megszoktam, hogy itt Borsodban bizonyta­lanságban élünk, mert kevés a munkahely. Ezért természetes, ha félek, hogy munka nél­kül maradok. Már csak a korom miatt is. Volt már arra példa, hogy elvesztettem a munka­helyemet. PASZTOREK JUDIT hlrdetésvozető- Én már rutinos vagyok ebben, mert leg­alább háromszor „hagyott el” a munkahe­lyem, amitől persze nagyon elkeseredtem. Annál is inkább, mert két gyermekem van. Végül összekaptam magam, az optimista ter­mészetem kihúzott a gödörből. kori munkaadója: ugyan ugor­jon már be a papírjaiért. Persze, nem csak az értelmiségi pályá­kon érzékelhető a feszültség. Az egykori szakmunkások, be­tanított munkások „hada” ke­rült utcára az elmúlt évtized­ben, sokan közülük ma hajlék­talanok. Nagyné Farkas Anna, a Fővárosi Munkaügyi Központ kirendeltségvezetője megerősí­ti: napjainkban bárkit érhet „baleset”. Immár a munkanél­küliség egyszerre gondja, jogos félelme a pályakezdőknek, a fi­atal diplomásoknak és a 45 év felettieknek. A szakember ta­pasztalatai szerint immár a ki­lencvenes években felkapott szakmákban, így az informati­kai, a marketinges és a logiszti­kai területen dolgozókat is elér­te a vég. Sőt, nekik van talán a legnehezebb dolguk. Ezen­felül az admi­nisztratív te­rületen szin­tén kicsi a munkaerő- igény, mint ahogy a fizi­kai dolgozók sem számít­hatnak sok jóra. Az állás­keresők életét sokszor meg­nehezíti a burkolt vagy nyílt diszkrimináció, a mun­kaadói oldalon érzékelhető nemtörődömség is. Ezt a szak­értő megerősíti s elárulja: nap mint nap találkozik lelkileg meggyötört, megnyomorított emberekkel, akiket sajátos „vetélkedőkre” invitálnak a különböző cégek. - A hűség sem kifizetődő - jegyzi meg. A cégek egyre-másra bocsátják el létszámleépítés címén azo­kat, akik huzamosabb ideig náluk dolgoztak. Nagyné arról nem tud, létezik-e olyan feke­telista, ami azon cégeket gyűj­ti egybe, ahol az embertelen bánásmód általánosnak mondható. Ugyanakkor min­den álláskereső figyelmébe ajánlja az általuk (is) szerve­zett álláskeresői tréningeket. Ezeken ugyanis a munkaválla­lási tanácsadók megpróbálják felvértezni a „csatába” indulót. Szabó ZoltAn Attila A Békés Me­gyei Munka­ügyi Központ­ban állítják: a földrajzi környezet sem mellékes szempont. A falvakban élők esélyei eleve rosz- szabbak! ______p! . _________________________________________________________________________ Mr ® 1 ■frA Z fc ■■ M l I »J:1 m Heller Ágnes filozófus „Ha Amerikában vagy Angliában egy ellenzéki képviselő a kormánypártiakkal ért egyet, hát velük szavaz. Nem azért, mert vakondok, hanem mert a lelkiismerete szerint dönt.” Szulák Andrea műsorvezető „Ha nem látnák milliók a képem, akkor a hakni is csappan­na. Miből élnék? A színházi gázsi annyi, amennyi.” Bruck Gábor kommunikációs szakértő „Nem dolgom tanácsot adni a Fidesznek, de tíz éve követ­kezetesen elkövetik ugyanazt a hibát. Az erő lehet nagyon imponáló, de demokráciában inkább félni szoktunk tőle.” György Péter esztéta „Egy középfiatal magyar esszéista a minap átírta Kantot: mondván: »A napsütötte ég fölötted, az erkölcsi törvény kí­vüled." így vannak ezzel a Heti hetes sztárjai is. Lakni, en­ni, inni. A többire már nem emlékeznek.” Kovács Zoltán a Tornyi-ügyről „Miként lehetséges az, hogy Tornyinak lassan mindenki tartozik, de ő még nem tett le semmit a magyar futball asz­talára. Hát, ez sem igaz így, Tornyinak komoly sikerei vol­tak a kilencvenes évtizedben, például Diósgyőrött.” turMIX OLIMPIAI KARIKA. A nép hallatja hangját, ám afelől ne legye­nek illúzióink, hogy a nagypolitika hazai nagyágyúi elgondol­kodnak s kicsit magukba néznek a kritikák hallatán. A héten a 2012-es olimpia győztesének (London) megnevezése nyomán került ismét szóba a 2002-ben a Fidesz által szorgalmazott, de még időben elvetélt olimpiai pályázatunk. A rádióban az ak­kori miniszteri biztos is feltűnt, s mondta a magáét, mintha mi se történt volna. Szerinte lett volna sanszunk abban a mezőny- ben is, ahol még London, Párizs, Madrid, New York és Moszkva szerepelt. Egy hallgatói ***** SMS azonban lehűtötte a kedélyeket. A röpke Ez már döfi okfejtés így szólt: „Nálunk egykarikás lenne **** az olimpia, mert menet közben ellopnák, eF Elmegy tüntetnék, felélnék a maradék négyet!” Telita- ,*** tálat, nemde? Átlagos * * ** ** Gyengus FORMÁN KÍVÜL. Tíz-tizenöt éve a Forma- * 1 -es tévéközvetítések idehaza a közröhej Bukta kategóriájába tartoznak. Ma már csak szép emlék, amikor a valóban hozzáértő Dávid Sándor kommentálta a futamokat. Jó ideje lelkes amatőrök és cinikus, édes anyanyelvűnket önfeledten gyepáló, öre­gedő bonvivánok szövegelnek nekünk. A Palik-klónok leg­utóbb, a francia nagydíjon is kitettek magukért. íme, pár aranyköpés: „létezhetetlen”, „összegyülekeztek”. Persze, gyönyörűek a verseny hevében kiköpött félmondatok, nyelvtörők is. Az egyiket ide is másoljuk: „pruljártak a rünó- sok”. Sebaj, az aktuális viadalt már a német vagy angol csatornákon követjük nyomon. Eljött az ideje a csatorna­váltásnak... * HALADÁS. A hírek szerint az idén mindössze három kilo­méternyi új kerékpárút épül, cirka 180 millió forintból. Ez ám az európai tempó. No igen, lendületben az ország. ** ERTEKELES Egyre többet ehetünk utalványra Sok időnek kell még ahhoz eltelnie, hogy az étkezési utalványok ne csupán hozzájárulások le­gyenek a dolgozók ebédjeihez, hanem valóban fedezzék is azokat. Egy nemrég készített felmé­rés szerint az átlagos munkahelyi ebéd ma 1070 forintba kerül, míg a melegétel-utalványok adómentes értékhatára 8000 forint. O lcsó fizetéskiegészí­tés - az étkezési utal­ványok egyre inkább ezt a funkciót töltik be azoknál a cégeknél, ahol a dolgozók efféle juttatásban részesülnek. A munkaadók ugyanis élnek azzal a lehető­séggel, hogy az utalványok egy bizonyos értékhatárig - a hideg étkezés esetében ez 4000, a melegnél pedig 8000 forint - adómentesek, s így al­kalmasak arra, hogy közter­hektől mentesen lehessen ve­lük kiegészíteni a dolgozók ja­vadalmazását. A GKI Gazda­ságkutató Intézet és a Szonda Ipsos nemrég végzett közös felmérésének eredményei sze­rint bár a dolgozók 56 százalé­ka fogyaszt meleg ebédet munkanapokon, csupán egy­ötödük étkezik a munkahe­lyén vagy egy közeli étterem­ben, a többség még mindig otthonról viszi a főtt ételt. Ádler Judit, a GKI kutatásve­zetője szerint a jelenlegi adó­mentes értékhatárnak legalább a duplájára lenne szükség ah­hoz, hogy az utalványok való­ban megoldják az emberek munkahelyi étkezését.- Amikor arról beszélünk, hogy mennyire kevés a jelenle­gi 4000, illetve 8000 forint, ne feledjük, hogy 2002-ben még csupán 1400 és 2200 forintért kaphattak adómentesen az em­berek étkezési utal­ványt - figyelmezte­tett a szakember. - Az utóbbi évek fej­lődése tehát látvá­nyos. Más kérdés, hogy az Európai Unió azon országai­ban, ahol az étkezé­si utalványoknak nagyobb hagyomá­nyai vannak, a brut­tó kereset 20 száza­lékát is megközelí­tik az efféle juttatá­sok. Nálunk ugyanez az arány jelenleg mindössze 5 százalék. A tapasztalatok azt mutat­ják, hogy étkezési utalványt általában a nagyobb vállalatok adnak. A kisebb cégeket a jut­tatással járó adminisztráció, illetve az erre fordítható forrá­sok hiánya tartja távol a lehe­tőségtől. Úgy tűnik, lassan ki­alakul egy olyan kör, ahol az étkezési utalvány része a vál­lalati kultúrának. A számok arról árulkod­nak, hogy a cégek átlagosan az adómentes értékhatárnál 400 forinttal kisebb összegű utal­ványt adnak dolgozóiknak, de ez a különbség állandó - va­gyis ha a törvényben meghatá­rozott érték nő, akkor ők is szívesen emelnek. Jelenleg egyébként ország­szerte ötezer helyen lehet be­váltani a melegétel-utalványo- kat, s 14 ezer üzletben fogad­BEISKOLÁZÁS EGYMILLIARDERT Az étkezési utalványokon kívül a legnépszerűbb - és pilla­natnyilag a legidőszerűbb is - a beiskolázási utalvány. Az adómentes juttatást - gyermekenként akár 34 ezer forin­tot - július 1-jétől négy hónapon keresztül használhatják fel az iskolások szülei tankönyvekre, taneszközökre és ruházatra egyaránt - jelentette ki Arnaud Erulin, az Accor Services Magyarország igazgatója, hozzátéve: a beisko­lázási utalvány lényegesen többet ér, mintha készpénz­ben kapná a dolgozó ezt a juttatást. Tavaly több mint 130 ezer gyerek kapott Ticket Service beiskolázási utalványt, egymilliárd forintot meghaladó értékben. ják el ugyanennek a „hideg” változatát - mondta Besse- nyey Bálint, az Étkezési Utal­vány Forgalmazó Egyesülés el­nöke. Szerinte a melegétel-ki- szállítást végző cégek kínála­tának növekedésével a munka- vállalók többsége számára ma már reális lehetőség a meleg étkezés, ezért elérkezett az idő, hogy az állam elsősorban ezt ösztönözze - szemben a hideg étkezéssel.- Sajnos, az emberek nagy része idegenkedik a hétközna­pi éttermi meleg ebédeléstől, mivel egyértelműen anyagi okok miatt luxusnak tartják azt - mondta. - Ám a tapaszta­latok azt mutatják, hogy ha a dolgozók kellő ösztönzést kap­nak erre, eleinte csak havonta néhány alkalommal, később pedig már rendszeresen egyre többen választják a vendéglői étkezést. (százalék) II 2883 6 hideg es meleg ZZ, utalvány — 2884 ,0 * __ íoss 12 cs ak hideg utalvány Z 2803 8 csakmeleg - 2004 5 utalvány Z, ™ 2005 6 sem utalvány. —24 semmástámo- Z_2804 20 gatás________~~ 2085 21

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents