Somogyi Hírlap, 2005. július (16. évfolyam, 152-177. szám)

2005-07-09 / 159. szám

SOMOGYI HÍRLAP - 2005. JÚLIUS 9., SZOMBAT EZ A HÍR NEMESVIDEN Gyarapodó a falumúzeum A település központjában, egy több mint százéves épü­letben látható a falu öröksé­ge. Egy korabeli paraszti ház belsejét rendezték be. A bútorokat, eszközöket a nemesvidiek adták össze. A múzeum állandóan gyara­podik, legutóbb egy kukori­catörő került a tárgyak közé. A háznak lakói is vannak, embernagyságú bábuk vár­ják a betérőket. Egyéves a nyugdíjasklub Egy éve már, hogy 15 fővel megalakult Karancz Lászlóné vezetésével a nyugdíjasklub. Az önkormányzattól kaptak egy felújított klubhelyiséget, aminek berendezéséről már maguk gondoskodtak. Azóta kéthetente tartanak összejöve­telt. Legutóbb tárcsán sütött szalonna mellett beszélték meg tervezett programjaikat. Gondnokot választottak A marcali munkaügyi kiren­deltség támogatásával július elsejétől gondnoka van a köz­temetőnek. Az önkormányzat a rendszeres szociális segély­ben részesülők között pályáza­tot írt ki. Ez alapján választotta ki azt a dolgozót, akinek a te­mető gondozása a feladata. Négymillió fejlesztésre Pályázati támogatásokkal csaknem négymillió forintos fejlesztés valósul meg a falu­ban. A belső utak felújításá­ra, mintegy 1,2 kilométer hosszan, több mint kétmillió­hétszázezer forint jut. Egy­millió-háromszázezer forint­ból pedig a közhasznú és közcélú dolgozók munkájá­hoz szükséges eszközöket vásárolják meg. Leteszik az alapcsövet Mintegy kilencszázmillió forint­ba kerül Nemesvid, Somogy- simonyi és Zalakomár szenny­vízberuházása. A három telepü­lés a fejlesztéshez szükséges nyolcvanszázalékos támogatott­ságból hatvan százalékot szer­zett meg eddig. Közben felállt az operatív bizottság, kiválasztották a lebonyolító műszaki csoportot és elindították a közbeszerzési eljárást Nemesviden, Kisviden és Somogysimonyiban a szenny­vízhálózatot építik ki. Zalako- márban pedig bővítik a szenny­víztisztítót, hogy elbírja a további terhelést Az alapcsövet novem­berben már szeretnék letenni. EZT FŐZIK NEMESVIDEN Fehérboros csülök A boros csülök receptjét Ador­ján Lászlónétól kaptuk. A más­fél kilogramm megtisztított, ki­csontozott csülköt besózza, megborsozza. Két deciliter fe­hérborban puhára párolja. Amikor megpuhult, tűzálló tál­ra teszi. Közben összekeveri a sütéshez szükséges fűszere­ket. Egy deciliter olajba bele­tesz három gerezd zúzott fok­hagymát, ízlés szerint borsot, borsikát. Ha a párolásból ma­radt az edényben fehérboros lé, azt is hozzá­keveri. Ezzel az öntettel nyakon borítja a csülköt és előmelegített sütő­be teszi. Nagy lángon piros ro­pogósra süti. A CIKKEKET VIGMOND ERIKA ÍRTA. FOTÓK: KOVÁCS TIBOR AZ OLDAL ELKÉSZÍTÉSÉT AZ ÖNKORMÁNYZAT TÁMOGATTA Csülökparádé a parkban változások Tagintézmény lett az általános iskola és az óvoda- Az új kemencéinket meg kell, hogy nézzék! - fogadott bennün­ket Árvái Tibor polgármester és már mutatta is az utat a hivatal melletti területre. - Két újat épí­tettünk, társadalmi munkával és anyagfelajánlásokból. Költségve­tésünkből százezer forintot gaz­dálkodtunk ki, hogy a közeledő csülökparádén még többen süt­hessenek. Már az elmúlt évben is nagy sikere volt, szinte sorban álltak a versenyzők a kemencék előtt. A park nevét is megváltoz­tattuk, ezentúl Kemence park a neve. Természetesen a csülökpa­rádé foglalkoztat a legjobban bennünket, de azért másra is büszkék vagyunk. Az elmúlt na­pokban végre megvalósult a Teleházban a műholdas inter­netlehetőség. A felmérések alap­ján a térségben az egyik legjob­ban felszerelt Teleházzal rendel­kezik a település. A 15 éves Bogdán György még beszélgetésünk közben is a szá­mítógép képernyőjét figyelte. Baráti levelezésbe mélyedt. - Minden héten legalább két na­pon eljövök internetezni - mondta. - Most érezhetően sok­kal gyorsabb a gép.- Én gyakrabban járok - vet­te át a szót a 14 éves Németh Dá­niel - Nemcsak a számítógépek A Teleházban nem csak az Internet népszerű, hanem közösségi helyként Is működik az Intézmény miatt, hanem hogy együtt le­gyek a többiekkel. Németh Gézától, a teleház ve­zetőjétől megtudtuk, hogy egyre nagyobb a hat számítógép ki­használtsága. Egyben közösségi helyként is működik, ahol talál­kozhatnak egymással a fiatalok. Naponta mintegy húszán kere­sik fel a Teleházat A nyitva tar­tással is a fiatalok igényeihez igazodnak. Hét végén és a nyári szünetben is jöhetnek. Antics /ózse/iskolaigazgató is benézett a gyerekekhez. Tulaj­donképpen egy megbeszélésre jött a polgármesterhez, ugyanis megszűnik a Hóy Tibor Általá­nos Iskola és Óvoda önállósága, az alacsony létszám miatt. Szeptembertől a marcali Noszlopy iskola és a központi óvoda tagintézménye lesz - Le kell szögezni, hogy ugyanúgy helyben járnak az iskolások és óvodások, a ne­vünk is megmarad - mondta az igazgató. - A változást nem érzik sem a gyerekek, sem a szülők. Ugyanazok a pedagó­gusok foglalkoznak velük, csak éppen a marcalival közös tantestületek tagjaiként. MÜLT ES JOVO Százféle virág a kertben Újra beült az iskolapadba Annyi virág nincs is a faluban, mint Rába Istvánék udvarában. Tavasztól őszig százféle nyílik itt folyamatosan. - Nagy a kert, nagy a telek, akad bőven munka - mutat körbe a 72 éves Rába Ist­ván. - 1993-ban mentem nyug­díjba, de egy percig sem unatko­zom. Segítek a feleségemnek, Magdikénak és foglalkozom a hat unokámmal is. Fényképeket vesz elő és törté­neteket elevenít fel. Minden dá­tumra és adatra pontosan emlék­szik. - 1954. július 5-én jelent­keztem a nemesvidi általános is­kolába mint történelem-földrajz szakos tanár - mondta. - A tan­év elején 182 tanuló volt és ve­lem együtt 8 pedagógus. Csak­nem 40 év tanítás után onnan is vonultam nyugdíjba. Testneve­lést is oktattam 20 éven keresz­tül. Én honosítottam meg például a kézüabdát Bizony, remek csa­pataink voltak - mosolyodott el. Az iskolai évek alatt kezdte el a most már nyugdíjas pedagógus a falumúzeum törzsanyagát is gyűjteni a gyerekekkel együtt. Jó néhány személyes holmija talál­ható a múzeumban, például a pólyája is. Idén egy nagyon szép évfordulóra készül. November 5- én lesz 50 éve, hogy feleségét oltárhoz vezette. Két éve új utat választott boldo­gulásához a 34 éves Kassai Zsolt Rákényszerült a munkahelyvál­tásra és az iskolapadba is beült - 1988-ban végeztem .a Marcali Szakképző Iskolában Villanysze­relőként - mondta. - Majd jött egy mestervizsga, aztán a vízve­zeték- és központifűtés-szerelés. Most félúton vagyok a gázcsőhá­lózat- és készülékszerelési tanul­mányaimban. Nemesvid legfiata­labb vállalkozója 2003-ban dön­tött úgy, hogy a saját lábára áll. 14 évig dolgozott Vésén karban­tartóként Miután a munkahelye megszűnt, választania kellett - Alaposan körülnéztem a környé­ken - emlékezett - Nem voltam megelégedve a kínálattal és sze­rettem volna a településen ma­radni. Nem vagyok az a barango- lós típus, itt érzem jól magam. Két hónapos korom óta itt lakom, itt akarok boldogulni. így lettem egyéni vállalkozó. Most két év távlatában is ki merem jelenteni: nem bántam meg. Elárulta: folyamatosan van mun­kája, csak az otthonival boldogul nehezebben. A felesége már két hete mondogatja, hogy nézze meg a mosógépet Mivel az nem határidős munka, lehet vele csúszni. Azonban megígérte: mihamarabb sort kerít rá. NEMESVIDI MAGÁNÜGYEK Egyidős a magyar forinttal Horváth József éremgyűjtő büszke arra, hogy egyidős a magyar forint­tal, amit 1946- ban adtak ki. Gyűjtése révén 1946 óta min­den forgalomba került pénzér­me a birtokában van, még az emlékérmek is. A Magyaror­szágon használt fém és papír fizetőeszközökből több ezer darabot őriz. Legutóbbi szerze­ménye az aggteleki cseppkő­barlang ötezer forintos emlék­érme. Számára minden pénz egy darab történelem, az esz­tétikai szépségén kívül. Tagja a Magyar Eremgyűjtő Egyesü­let nagykanizsai klubjának is, ahol minden második szomba­ton jönnek össze. A nősülés óta horgászik Balatonfenyvesi lányt vett fe­leségül 1959- ben Karancz László. így a nyári szabad­ságokat a tó mellett töltöt­ték. Ekkor vált hobbijává a horgászat és ked­venc időtöltése a mai napig is. Számára a horgászat olyan, mint bármely másik szenvedély. Ha valaki rászo­kik, nem lehet abbahagyni. Leggyakrabban egy háromta­gú baráti társasággal jár hor­gászni. A legbüszkébb arra a fogásra, amit a Nyugati Öv­csatornáról hozott el. Tizen­három kiló hatvandekás busa akadt a horgára. Mégis in­kább a süllőre esküszik, fő­leg kifilézve és kirántva. Tízévesen aljat hímzett A hetvenéves Filebics Imréné még csak tíz­éves volt, mi­kor a babája szoknyaalját kihímezte. Az­óta is elősze- , retettel hasz­nálja a tűt és a hímzőfonalat. Nyáron ritkábban, de télen annál gyakrabban. Amikor csak ideje engedi és néha éj­szakába nyúlóan is, a mintá­kat öltögeti. Leginkább a so­mogyi fehérhímzéseket szere­ti. Otthonában kevés munká­ját őrzi, mert nagyon sokat el­ajándékozott. Jelenleg a’ ne­mesvidi énekkar kilenc tagjá­nak varrja a sokszínű, gyön­gyös főkötőket. Ez lesz a jel­legzetes viselete a hagyomány- őrző népdalkörnek. Agyagozik az iparművész A szakmája a hobbija Bogdán Klára népi iparművész­nek. Fazekas­műhelyében csak úgy ég a keze alatt a munka. Jelen­leg éppen a kapolcsi vásárba készül. Közben pedig a barát­nője esküvőjére vendég pálin­káskupicákat készít, szám szerint hatvanöt darabot. Az országos népművészeti pályá­zaton, az Iparművészeti Mú­zeumban is öt munkája van kiállítva. Kancsók, korsók és gyümölcsszűrő. Mindig kitalál új dolgokat. A mai napig is rá­csodálkozik minden egyes al­kalommal, hogyan formálódik át egy darab föld színes, időt­álló cserépedénnyé. Hagyományom íjász Miután a labdarúgást abba­hagyta, másik sport után né­zett Németh Zoltán. Végül rátalált az íjá­szatra és már I öt éve rend­szeresen feszíti a húrokat. Bevallása szerint ösztön, te­hetség és nagyon-nagyon sok gyakorlás kell hozzá. Belé­pett a somogyi és zalai tago­kat tömörítő Fürkész íjászok Egyesületébe is. Nemcsak azért, hogy még jobban elsa­játítsa az íjjal való bánásmó­dot, hanem a hagyományőr­zés miatt is. Különböző be­mutatókon, korabeli öltözék­ben, honfoglalás kori életké­pek keretében mutatják be a magyarok mindennapjait. Vadászjelenetek a fában Varga Zoltán amatőr fafaragó j a könnyen megmunkál­ható fákat kedveli. A kör­te és a dió után nyúl a leggyakrab­ban. Először karcolta a fát, majd áttért a domborításra. Képein előszeretettel ábrázol vadászjeleneteket, de az er­dei állatok életét is szívesen bemutatja. Általában fotók és a képzelet alapján formálja ki a remekműveket. A képek mellett használati tárgyakat is készít, mint például leg­utóbb egy vaddisznóagyar- alátétet. Amikor a nemesvidi általános iskola felvette Hóy Tibor nevét, az alkalomra egy kopjafát faragott. ALMANACH - 140 - NEMESVID

Next

/
Thumbnails
Contents