Somogyi Hírlap, 2005. június (16. évfolyam, 126-151. szám)

2005-06-28 / 149. szám

8 SOMOGYI HÍRLAP - 2005. JÚNIUS 28., KEDD GAZDASÁGI TÜKÖR Harmincháromból lesz a kettő? adó A szakértők szerint az emelések mellett előfordultak csökkentések is rarasi A Lidi a háztartások egyharmadát már elérte az áruházlánc 29 üzletével működésének első hat hónapjában a háztartások megközelítőleg 29 százalé­kát érte el. Az üzletlánc az élelmiszerek és italok piacán erősebb, míg a vegyi áruk­nál piacrésze kisebb, (bk) Nem perük az államot a vasi kisfalvak visszavonta a keresetét a Vas megyei Harasztifalu, Rádóckölked és Nagyköl- Ked, a községek ugyanis a Ausztria-Magyarország Interreg program keretében sikerrel pályáztak, és hoz­záláthatnak a csatornázás­hoz. Ezért okafogyottnak tartják, hogy a támogatási rendszer hiányossága miatt pereskedjenek az állammal szemben, (bk) Új áruházlánc kacérkodik a magyar piaccal AZ amerikai Wal-Mart Stores, a világ legnagyobb kiskereskedelmi áruházlán­ca a jövőben meg akar je­lenni Közép- és Kelet-Euró- pában is. Magyarország mellett Oroszország és Lengyelország lehet vonzó célpont a jövőben. Első­sorban felvásárlások révén akarnak terjeszkedni a térségben, (bk) A BUX-index 2005. június 27-én NYERTESEK Mié Fi BIF 4 000 5,26 43 TVK 5 790 1,49 87 Énász 8 995 1,30 ____138 Rl chter 29 850 0,17 1803 Mól 1700Q 0,06 4963 VESZTESEK forrás; bét hmm FHB 1358 -2,30 97 Econet_________60 -1,64 10 Bo isqdChent2230 -1,59 807 Mtelekom 864 -0,80 1328 OTP 6629 -0,61 2 569 A kormány adót csökken­tő reformígéretére az el­lenzék válasza: nem most kellene nekilátni, hiszen eddig 33-szor adót emel­tek. Összességében nem emelkedett az adóterhelés az elmúlt három évben - állítják a szakértők. Kaszás Erzsébet Az elmúlt három évben megva­lósult adóváltozásokat elsősor­ban az Európai Unióhoz történt csatlakozásból fakadó kötelezett­ségek okozták. Az adóemelése­ket tartalmazó lista másik nagy csoportja nem több, mint az ér­tékkövetést szolgáló intézkedés, így például a gépjármű súlyadó­jának változása. A maradék egy-két adóemelés pedig nemzetgazdasági szem­pontból fontos, mivel kiemelt gazdaságpolitikai célt szolgál. A listában is szereplő innováci­ós járulékot például nem kell szeretni, de kutatás-fejlesztési tevékenységet végeznünk kelle­ne, hiszen jelenleg a nemzeti jö­vedelemnek mindössze egy szá­zalékát fordítjuk erre. Egyéb­ként, amelyik cégnek van saját kutatás-fejlesztési tevékenysége, annak nem kell innovációs adót fizetnie - összegez Pitti Zoltán tudományos kutató, a Corvinus Egyetem oktatója. Akit adószak­értőként arra kértünk, hogy ér­tékelje azt a 33 (többek szerint 32) tételt, amelyet a Fidesz, mint a kormány által 2003-tól napja­inkig megvalósított adóemelést, összegyűjtött. Erre hivatkozott egyébként Orbán Viktor volt mi­niszterelnök is a lapunknak adott interjúban (2005. június 17.), amikor 3 év alatt 33 adót emelő változásról beszélt. A sor a jövedéki adó meg­emelésével kezdődött: 2002-ről 2003-ra a cigaretta szálankénti adója 4,20 forintról nőtt 4,95 fo­rintra, a vágott dohányé 32 szá­zalékról 33 százalékra. Majd több termék esetében megszün­tették vagy korlátozták az általá­nos forgalmi adó levonhatóságát, például az irodaként szolgáló la­kások felújításakor a telefon- számlák esetében. 2004-ben egye­bek között az egészségügyi járu­lék emelkedett 3 százalékról 4 százalékra, és megszűnt a befek- tetésiadó-hitel. Az áfakulcsok is megváltoztak: megszűnt a 0 szá­zalékos, és 12-ről 15-re nőtt a kedvezményes kulcs. Emelke­dett a súlyadó, az örökösödési il­leték. Új adónemek születtek, mint a levegő-, a víz- és a talajter­helési díj, az energiaadó, az in­novációs járulék. Az idei évre vo­natkozó, kedvezőtlen változások közül néhány: a fogyasztási adót felváltotta a regisztrációs díj; nőttek a cégbejegyzéssel, tulaj­donszerzéssel, a bírósági eljárá­sokkal kapcsolatos illetékek. Az osztalékadó 20-ról 25 százalék­ra emelkedett. Belépett a 4 szá­zalékos vállalkozói járulék stb. Sok-e vagy méltányolható te­hát 3 év alatt 32-33 adóemelés? Összességében hogyan hatottak ezek a változások a lakosságra és a vállalkozásokra, a magyar gazdaságra? „Az ilyen összeállí­tások csak akkor vehetők figye­lembe, ha hozzátesszük, hogy a vizsgált időszakban: emelkedett- e a fizetett közterhek aránya a nemzeti jövedelem (GDP) száza­lékában; az emelkedéssel együtt milyen tehercsökkentő intézke­dések születtek; az adóváltozá­sok között mi volt az európai uni­ós tagságból fakadó kötelezett­ség, s mi volt az önkéntes válla­lás; s végül az adóváltozások szakmailag indokoltak-e vagy sem” - folytatja Pitti Zoltán. Aki úgy véli, hogy a vizsgált időszak­ban a GDP arányában számolt adóterhelés nem emelkedett. Ám kétségtelen, hogy a terhelés belső összetétele módosult, azaz a jövedelmet terhelő adók mér­A Sulinet-kedvezmények nőttek séklődtek, miközben a fogyasz­tás terhelése emelkedett. Az adóváltozások jelentős ré­sze ráadásul az EU-csatlakozás­ból fakadó kötelezettség - ért egyet Kerekes Anikó, az Adóta­nácsadók Egyesületének elnök- helyettese, aki idő hiányában mélyebb értékelésre nem vállal­kozott, ám megjegyezte: az uni­ós kényszer miatti változásokat, amelyeket a döntéshozók nem mérlegelhettek, nem nevezné adóemelésnek, „bár tényleg az”. A teljesség igénye nélkül ide tar­tozik: a nulla áfakulcs megszün­tetése, a termékek és szolgáltatá­sok kedvezményesből normál kulcs alá történő átsorolása, a jö­vedéki adózás alá tartozó termé­kek adótartalmának (lásd: ciga­retta) EU-minimumra emelése, a fejlesztési célú adókedvezmé­nyek lehetőségének szűkítése. Az adócsökkentő intézkedé­sek közül említést érdemel a sze­mélyi jövedelemadó sávhatárai­nak emelése és az adókulcsok csökkentése, a minimálbér adó­mentessé tétele, az egyszerűsí­tett vállalkozási adó (eva) beve­zetése, a társas vállalkozások ál­tal fizetett iparűzési adó megha­tározott százalékával az adóalap csökkentése, az egészségügyi hozzájárulás (eho) mérséklésé­nek megkezdése, a Sulinet-ked- vezmény, a kutatás-fejlesztési tevékenység adókedvezményé­nek növelése és egyéb intézke­dések. Ezek a szakértők szérint még akkor is méltányolandók, ha ők maguk egyes konkrét megoldásokkal éppen szakmai szempontból utólag sem tudnak azonosulni. Ritter Imre, a Treier és Ritter Adótanácsadó ügyvezetője kol­légáihoz képest másként köze­lít: „Az összegyűjtött adóemelé­sek tények, ezzel nem lehet vi­tatkozni. Ahogy azzal sem, hogy emellett voltak az adót csökken­tő intézkedések is, és a kettő lé­nyegében azonos mértékben. A jelenlegi adórendszer fő problémái azonban szerintem nem is ezek. Hanem az eva, ami szerintem a feketegazdaság táp­talaja. Hiszen az evásnak, miu­tán a költségszámlákat nem kell gyűjtenie, csak a bevételeit, egy­szerűen nem érdeke, hogy bárki­től is számlát kérjen. A BÉT indexe az elmúlt napokban Nagy borral akar előrukkolni két dudás Gerard Depardieu vörös nedűjével tör piacra Némileg „finomodott” mostanra Szeremley Huba magyar borász és Gerard Depardieu francia filmcsillag közös borkészítési terve. Amint azt egy hete a Reg­gel megírta, a húsz éve borász- kodó, ma már egy tucat körüli szőlőbirtokon gazdálkodó szí­nész Badacsonyban készül bort készíteni. Ezt megerősítették tegnap a Szeremley-birtok és a Magyar Turizmus Rt. sajtótájé­koztatóján. Azt azonban „korai­nak” nevezte Kardos Gábor érté­kesítési igazgató, hogy cserébe Szeremley is kapna szintén négy-öt hektár szőlőt és borké­szítési infrastruktúrát a Loire völgyében, az Anjou-borvidé- ken. Ezt egyébként a magyar szőlősgazda mondta el lapunk­nak. Most azonban kiderült, hogy ez eddig elképzelés, még maga Depardieu sem tud róla. így az is bizonytalanná vált, hogy még ebben az évben, kará­csony körül elkészülne a Depar­dieu borásza által francia tech­nológiával magyar szőlőből az el­Mikor tölti ki itt készült borát? ső közös (új)bor. Most annyit erő­sítettek meg Szeremleyék, hogy a francia színész egy „nagy bor­ral” szeretne debütálni a magyar (bor)színpadon. Elsősorban vö­rösről van szó, kékfrankos és ca- bernet sauvignon fajtákról. De megtudtuk, hogy szeretne hang­súlyosan jelen lenni a shirazzal is Magyarországon. (Ez egy ausztrál eredetű, mélyvörös szá­raz bor, külföldön Syrah néven is ismert.) A Depardieu-féle terv része föld szerzése a badacsonyi Sze- remley-birtokon. Vásárlás törvé­nyi akadály miatt kizárt, ezért a francia bérelni fog vagy közös használatba vesz egy részt a ma­gyar dűlőkön. ■ B. M. Európai és amerikai üzleti fogásokat tanulhatnak A budapesti Közép-európai Egyetemen lévő CEU Business School és a milánói Bocconi Egyetem bejelentette, hogy inno­vatív elsődiplomás-képzést indít. A Kettős Nemzetközi Gazdasági Képzés egyesíti az európai üzle­ti gyakorlatot, az amerikai me­nedzsment- (vállalatvezetési) stí­lust, valamint a fejlődő piacok előtt álló kihívásokat. Az új program célja, hogy fel­vértezze Közép- és Kelet-Európa leendő gazdasági vezetőit a glo­bális gazdaság jelentette kihívá­sokhoz szükséges készségekkel. A program részeként a diákok két multikulturális egyetemi ka­ron élnek és tanulnak majd, el­ső két évüket Budapesten, az utolsó kettőt pedig Milánóban töltve. A program sikeres befe- jeztekor két értékes diplomát szereznek meg: egy olasz első diplomát (laurea) nemzetközi gazdaságból és menedzsment­ből a Bocconitól, valamint egy amerikai első diplomát (Bache- lor of Science) nemzetközi gaz­daságból az amerikai akkreditá- cióval rendelkező CEU-tól. A program célja, hogy felké­szítse a piacgazdaság kezdetén tartó Közép- és Kelet-Európa üz­leti vezetőinek új generációját a globálizáció és az integráció ki­hívásaira. Arra, hogy képesek le­gyenek alkalmazkodni a társa­dalmi és gazdasági környezet gyors változásaihoz. ■ Gy. Z. MNB-árfolyamok Hivatalos devizaárfolyam 2005. június 27-én €/Ft $/Ft €/$ ‘ — s* IíÍseM mm mm v.JÉWt vgWP:- . • 4 4 247,20 203,27 1,21 +0.24 Ft -1,54 Ft -1 cent

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents