Somogyi Hírlap, 2005. június (16. évfolyam, 126-151. szám)

2005-06-27 / 148. szám

SOMOGYI HÍRLAP - 2005. JÚNIUS 27., HÉTFŐ ALMANACH 110- KOTCSE EZ A HÍR KOTCSEN Rendet tartanak a közhasznúak Hosszú évek óta először elége­dett Feledy Gyula polgármes­ter a közhasznú munkások számával. Most öt közhasznú és három közcélú foglalkozta­tására nyílott lehetőség, így rendben tudják tartani a köz­területeket Több helybéli ta­lált ilyen módon munkát Se­gély helyett bért kapnak, s nem kell más településre eljár­niuk. A hivatalsegéd is közcé­lú foglalkoztatott, az intézmé­nyeket is ő takarítja. Postás és könyvtáros egy személyben Kötcse is hatszáz fő alatti tele­pülés - 550 körül van most a lakosság száma -, mégis meg­maradt a postahivatala. Egy időben „harcolni” kellett érte, ám az önkormányzat végül megegyezett a postával. A hi­vatal hat órán át tart nyitva. Meglátogatták a testvértelepülést Weichersbachban jártak a kö­zelmúltban a kötcsei képvise­lők. Testvértelepülés az észak- hesseni. Németországból már járt delegáció Kötésén, az itte­ni képviselők azonban most először utaztak oda. Új lelkésze lesz a gyülekezetnek Hamarosan lejár a szerződése Havasi Kálmánnak, a jelenle­gi evangélikus lelkésznek. Mivel ezt nem újítja meg, várhatóan nem túl sokára új lakója lesz a parókiának. Büszkék a kúriáikra Kilenc kúria mesél Kötcse di­cső múltjáról. Kilenc abból a ti­zenkilencből, amit a 19. szá­zadban építettek. Első tulajdo­nosai valaha mind valamiféle rokonságban álltak az Antall- ősökkel, a néhai miniszterel­nök, Antall József családjával. Kilenc kúria maradt meg (fő- és alispánoké, orvosoké, ügyésze­ké volt régen), s mára szinte va­lamennyi régi szépségében lát­ható, mert új gazdára lelt. Szá­mos ismert személyiség vásá­rolt kúriát Kötésén. Egykori kú­ria az iskola és óvoda épülete is. Négy műemléknek számít. Büszkék rá a kötcseiek, hogy ilyen módon sikerült megőriz­ni a múlt egy darabját. EZT FŐZIK KOTCSEN Kemencében sült csülök Veszprémiék pincészetében gyakran kerül asztalra a ke­mencében sütött csülök. Hoz­závalók nyolc személyre: 2 hátsó sertéscsülök; két deci étolaj; só, bors, ételízesítő, há­rom gerezd fokhagyma, 1 kiló vöröshagyma. A megtisztított csülköket ki­csontozzuk. A fűszerekkel és az étolajjal páclevet készítünk, a csülköket beleforgatjuk. Ezután két napig hűtőben pácoljuk, közben három-négy alkalom­mal megforgatjuk. Cseréptál­ban előfűtött kemencében pu­hára pároljuk, majd szeletekre vágva pirosra sütjük. A vörös­hagymát karikára vágjuk, lisztbe for- gatjuk, majd olaj­ban pirosra sütjük és tálaláskor a hússzeletekre tesszük. Köretnek a csülök levével leöntött sós burgonyát adha­tunk, mellé jófajta kötcsei vörösbort. Iskoláért, oviért foggal-körömmel csillagó Borral csalogatják Kötcsére a turistákat Kötésén nemhogy csökkent, ha­nem éppen ellenkezőleg, nőtt az óvodások létszáma. Igaz, ez nem abból következik, hogy megállt a rohamos népességfogyás és hir­telen népszaporulat ütötte volna föl a fejét a faluban. A szomszé­dos Nagycsepelyen bezárt az óvoda, onnan jár át tizenhárom apróság, s emiatt az eddigi egy helyett két csoportban nevelik már a kicsiket a kötcsei oviban.- Foggal-körömmel ragaszko­dunk az óvodához és iskolához, szerencsére eddig az önkor­mányzat is partner volt ebben - mondja Vargáné Naár Szilvia óvodavezető. Kötcsei sajátosság: az óvoda és iskola egy épületben van, udvaruk is egy. Ha nem is kötcsei specialitás, mégis szembeötlő: a falu kellős közepén a teret árusok hada le­pi el, minden létező szabad he­lyen portékájukat kínálják. - Nincs vásárterünk, ahová be le­hetne irányítani a kereskedőket; igény meg van az olcsó holmik­ra - igazít el Feledy Gyula pol­gármester. Nem panaszkodhatnak a köt­cseiek: dupla postai szolgáltatást kapnak, hiszen Richter Imréné is várja hat órán át a betérőket a hivatalban és a mozgópostás is járja a községet Nagyon elége­dettek vele, állapíthattuk meg Játék a közös udvaron. Kötcsei sajátosság: az óvoda és az iskola is egy épületben van, s a játszótér Is közös rögtönzött közvélemény-kutatá­sunk nyomán. Része már Kötcse is a balatoni borúinak, nem véletlenül, hi­szen híres szőlőtermelő vidék. Opperheim József pincészete messze földön ismert, lassan a Veszprémi család is fölzárkózik. Utóbbiak arról is „nevezetesek”: elmondhatják, hogy Somogy me­gyében a legmagasabbra telepí­tett szőlőterület az övék. A Csillagónak nevezett tetőről vala­ha azt írták a földrajzkönyvek: Somogy legmagasabb pontja. Ma már ez a dm a szomszédos szólá- di Almán-tetőé - utóbbi titkos ka­tonai pont volt, ezért sokáig nem szabadott feltüntetni a térképe­ken -, ám ahogyan Veszprémiék mondták, majd hordanak a Csü- lagóra kevéske földet.. Kitűnő a bor, takarosak a por­ták, a közterületek - hiába, a sváb gyökerek...-, híres embe­rek vásárolják meg a hajdani kú­riákat. Ez Kötcse, a csendes zsákfalu, melynek éppen a bor jelentheti az egyik kitörési pon­tot. Ahogyan Hegedűs János helybéli vendéglős is mondta: - Egyre többen leszünk, akik tudunk már színvonalas szol­gáltatást nyújtani a turistáknak; ha összefogunk, vendégeket csalogathatunk. MÚLT ES JOVO Egy showsztár Kötésén A CIKKEKET FÓNAI IMRE ÍRTA. FOTÓK: GÁTI KORNÉL AZ OLDAL ELKÉSZÍTÉSÉT AZ ÖNKORMÁNYZAT TÁMOGATTA Egész Európában ismert a szakmabeliek körében Cor de Jong, a holland lóidomár. Kötésén vett birtokot, az egyko­ri téesz-istállót alakította át olyan módon, hogy akár 7-8 hó­napot is ott tölthet. S most már Kötésén idomítja a lovakat.- Nagyon kemény munka egy ló betanítása - magyaráz­ta. - Az alapokra elég egy­másfél esztendő, ám öt-hat évet is rá kell szánni, mire „show-sztár” lesz valamelyik­ből. Nem cirkuszba szánom ugyanis őket. Speciális lovas- show-műsorokba kerülnek a négylábúak; az effajta rendez­vények nagyon népszerűek Finnországban, Angliában, Svédországban, Szlovéniában, de Amerikába is vittek már tő­lem lovat. Cor de Jong maga is egy lo- vasshow-csapatot alkot lá­nyával, Martina de Jonggal. A fiatal hölgy egy revücsapat tagjaként járja Európát, de most már ő is Kötcsére tér ha­za és ilyenkor részt vesz a lo­vakkal való foglalatoskodás­ban, az idomításban. Az apa egyre kevesebbet utazik, új hazájában megtalálta azt a békét, nyugalmat, amire min­dig is vágyott. Szőlőben a család Nő a szőlőtelepítési kedv Kötésén, de Veszprémi László szerint még mindig kevesen vannak, akik komoly nagy­ságrendben vállalkoznának rá. Veszprémiéké a családi gazdaság; pincészetük része a balatoni borútnak. Tíz hek­tárra növelték a termőterüle­tüket, így aztán valóban a család minden tagjának mun­kát ad a szőlő. - Egyre többen járnak vissza hozzánk bor­kóstolásra - így Veszprémi László. - S öröm, hogy nem csak német csoportok, ha­nem belföldi fiatalok is. Ez egy teljesen másfajta vendég­látás, mintha a termék több kézen keresztül menne át. Reméljük, egyre többen rá- éreznek az ízére, mert Kötcse jövője éppen ez lehet. Olyat kell kínálnunk vendégcsalo­gatónak, amiért eljön a turis­ta a Balaton mellől. Arról meg már majd mi gondosko­dunk, hogy vissza is térjen. Folyamatosan fejlesztünk. Szabadtéri kemencénkben rétest, csülköt is süthetünk már. S ha majd helyben pa­lackozzuk a borainkat, akkor talán elérjük azt is, hogy az egész család számára jöve­delmező lesz a szőlőtermelés. KÖTCSEIMAGÁNÜGYEK Éjszakánként fest az orvos polgármester A rendelője a műterme Feledy Gyula polgármesternek, aki „főállásban” WMKHKRL** magán-állator­vos. Csak alig több, mint egy éve kezdett el komolyabban festeni, akkor talált rá az akrilra. A helyi kul- túrházban (hatvanadik szüle­tésnapján) már bemutatta leg­sikerültebb képeit, s úgy tű­nik, vándorkiállítás lesz belő­le. Hamarosan ugyanis Bala- tonföldváron mutatkozhat be, s meghívták már Balatonszár­szóra is. Háromszáznál járhat már a művek száma; legin­kább este, éjszaka fest, más­kor nem jut rá ideje. Nem érzi hátránynak a tanítónő a kisiskolát Apali-Szabó Marianna még em­lékszik: tizenöt éve hetven fö­lött volt az isko­lába járó diá­kok száma. A tanítónő a véget ért tanév során már csak negy­venhármat számlálhatott össze. A kis létszámú osztályok nagy előnyt jelentenek, mert a tehet­ségek pallérozására is jut idő. Gyógypedagógus, gyógytor­nász, logopédus figyel a gyere­kek fejlődésére. Van tornate­rem, néptáncoktatás, a kistér­ségi társulás révén most a bú­torzatot tudták kicserélni. A pedagógus nem érzi a hátrá­nyát, hogy kisiskolában tanít Három évtizede fotózza a falut Három évtizede dolgozik Köt­ésén fényképészként Markóczy Aladár. Éppen fél évszázada kezdte a szak­mát a főváros­ban. A fotózás azóta teljesen átalakult, de még ma is sokan igénylik, hogy egy-egy alkalmat hivatá­sos fényképész örökítsen meg. Korábban maga járta a térsé­get, ma már inkább a kolléga­női. Újabban Kelemen Kriszti­na, akinek kiállítása is látható Szárszón. Markóczy Aladár la­borja négy alkalmazottat tud eltartani, de a digitális kame­rák megjelenése óta csökken­nek a megrendelései. Dohányvágó és falvédők az útszéli vendéglőben Gyűjtik a régmúlt emlékeit vendéglőjükben Hegedűsék.- Télen kocsma vagyunk, nyá­ron vendéglő; ilyenkor van igény a konyhá­ra, számos hí­resség a törzs­vendégünk, így például Dés László és barátai, akik meglá­togatják itt, Kötcsén - mondta Hegedűs János. - Nemrég kezd­tük gyűjteni a régiséget; kiál­lítjuk az étteremben és szíve­sen fogadják. Verses falvédők, százéves fotók, 1855-ből szár­mazó vándorkönyv, dohányvá­gó - ízelítő a gyűjteményből. A vendéglős szerint mindez növeli a forgalmat is. Szeretnek együtt lenni a családias légkörijén Több gyermeket adnak át most az átlagnál az iskolának - tud­tuk meg Var­gáné Naár Szil­via óvodaveze­tőtől. Ez Köt­csén annyit je­lent, hogy a ne­bulók az egyko­ri kúriaépület egyik feléből a másikba „költöznek”. Igazán családias a légkör az intéz­ményben. Az óvodavezető sze­rint éppen emiatt jó ott dolgoz­ni, s lényegesen könnyebb így az átmenet az óvodából az isko­lába. Három óvónő és két dajka foglalkozik a negyven apróság­gal, idén már két csoportban, mert csatlakoztak hozzájuk a nagycsepelyi gyerekek is. József Attiláról mesélnek a régi nagy öregek Mihály Gyula pincéjénél gya­korta összeülnek a régi köt­cseiek; törté­neket mesél­nek, énekel­getnek, a házi­gazda szaval. A helytörté­nész szobája páratlan régészeti gyűjte­ményt rejt, mely a falu rég­múltjáról mesél. Valaha fel­nőtt-honismereti szakkört is vezetett a községben. Kiállí­tásokat, nagy sikerű előadá­sokat szerveztek a nyolcva­nas években Csepinszky Má­riával. Mihály Gyula ma sem nyugszik; nemrég derítette ki, hogy Gárdonyi Géza édes­anyja Kötcsén nevelődött. A 4

Next

/
Thumbnails
Contents