Somogyi Hírlap, 2005. június (16. évfolyam, 126-151. szám)

2005-06-23 / 145. szám

12 SOMOGYI HÍRLAP - 2005. JÚNIUS 23., CSÜTÖRTÖK NYUGDÍJASOK HÍREK Üdülési csekk A korábbi feltételekkel újra Igényelhetnek üdülési csekket a nyugdíjasok, tudtuk meg Héjjas Károlytól, a megyei szövetség szociális bizottságá­nak vezetőjétől. Meghosszab­bították a tavasszal kifogásolt rövid határidőt, ezúttal szep­tember 1-ig lehet benyújtani a kérelmeket az internetről le­tölthető igénylőlapon. Új klub Jakéban Jákói Hagyományőrző Klub néven alapítottak nemrég ci­vil szervezetet a falu nyugdí­jasai. Tálján Ferencet válasz­tották elnöküknek, aki tizen­két tagtársa megbízásából a klub felvételét kérte a me­gyei szövetségbe. A szemlét értékelték Tegnap Ecsenyben találkoztak a toponári kistérséghez tartozó klubok vezetői. A nyári szünet előtti utolsó tanácskozásukon a nemrég tartott kulturális be­mutató tapasztalatait össze­gezték. A figyelmes szervezé­sért a klubvezetők elismerésü­ket fejezték ki a szemlét ren­dező toponári egyesületnek. BALATONRÓL A ZSELICBE A kelet-balatoni kistérségi egyesületek mintegy negyven tagja, vezetője a zselici tájjal ismerkedett a múlt heti kiránduláson, Bárdudvarnokon, Kaposszentbenedeken, Szen­nában, a Petörke-völgyben jártak. A bányai Panoráma vendéglőben töltötték a nap hátralevő részét. A babgulyás és kemencés lángálló mellé fogyasztott zamatos kőröshegyi bor és a harmonikamuzsika biztosította a felhőtlen hangulatot. Elvették az örömüket Öreg házak bontása után elgazo­sodott terület csúfította a jákói fa­luképet A nyugdíjasklub tagjai azonban nem mentek el félrefor­dított fejjel a siralmas látvány mellett, tavaly kigazolták, parko­sították az elhanyagolt falurészt. A gödrök eltüntetéséhez kértek néhány kocsi töltésfóldet, termő­réteget hordtak rá, virágokat ül­tettek. Idén tavasszal korábban kezdhették, igényesebb virágok kerültek az ágyásokba. Idős asz- szonyok térden csúszva végezték a nehéz munkát, a szemet-lelket gyönyörködtető virágos kert kár­pótolta őket fáradságukért Nemrég keserű hangvételű le­velet kaptunk Jákóból, tönkretet­ték az örömünket, panaszolta a nyugdíjasklub elnöksége. A ta­valy kapott töltésfóldet visszavet­te a tulajdonosa, virágostól, min­denestől markolóval kocsira ra­katta, elszállíttatta. Kárba veszett a verítékes munka, a palánták költsége, a kedvüket is elment, hogy még egyszer rendbe tegyék az elcsúfított területet.- Nem akarunk mi ebből a tör­ténetből ügyet csinálni, legyen békesség a faluban. De szó nél­kül sem hagyhatjuk, mert meg­bántották a lelkünket - kom­mentálta bölcsen az esetet Murá­nyi Ferencné klubelnök. A nyugdíjak értékvesztése aránytorzulás Átfogó korrekciós emelést javasol a képviselet A közelmúltban konferenciát rendeztek a kaposvári megyeházán, amelyen Somogy, Zala, Tol- na és Baranya vezetői, szakértői az Idős­barát önkormányzat-pályázat tapasztala- ll>« /fii tait elemezték. A tanácskozás egyik elő- adójával, Mihalovits Ervinnel (ké|)ünkön),*L//^3B a Nyugdíjasok Országos Képviseletének elnökével a nyugdíjak értékvesztéséről beszélgettünk. Katona Csongor- A törvény szabta feltételek szerint évente emelik a nyugdíjakat, a tizenhar­madik havi juttatás fokozatos bevezetése és a méltányosság felújított lehetősége némi többletet is jelent, a nyugdíjasok so­kasága mégis lecsúszásról, elszegénye­désről beszét Alaposak ezek a panaszok?- Igen, ez napjaink legégetőbb érdekvédelmi feladata. Alacsony járandóságuk miatt a szegények között nyolcszázezer nyugdíjas van. Elengedhetetlen, hogy költ­ségvetési forrásból a kormány fo­kozatosan változtasson ezen, hi­szen a nyugdíj-megállapítás ko­rábbi rendszere vezetett ide. Az alacsony nyugdíjakat (és bére­ket) korábban a fogyasztói árak támogatásával kompenzálták, megszűnése húszszázalékos ér­tékvesztést jelentett 1990 után. Az Antall-kormány idején, 1992- ben ma is érvényes törvényt ho­zott a parlament a veszteség fo­kozatos pótlására, kifizettek ti'z- üzenkétmilliárdot, de azóta szó sem esik a nyugdíjak felzárkóz­tatásáról. Képviseletünk nem osztrák ellátást követel, hanem a magyar kereseti, jövedelmi vi­szonyokhoz igazodó nyugdíjakat.- A nyugdíjba vonulás idejéhez köthe­tő az egyes embereket ért veszteség mér­téke?- Pontosan így van, ezt az Or­szágos Nyugdíjbiztosítási Fő- igazgatóság e tárgyban készült átfogó tanulmánya is hitelesen bizonyítja. 1991 előtt a rendszer­telenül változó, a költségvetés helyzetétől függő emelési szabá­lyok miatt keletkezett értékvesz­tés, majd az új megállapítási sza­bályok az 1991. január 1. és 1995. december 31. között nyugdíjba vonulókat hozták különösen hát­rányos helyzetbe. Jelentős eltérés mutatkozik a régi és az újonnan megállapított ellátmányok szint­jében előbbiek rovására, ezt a rendes évi nyugdíjemelési tör­vényben rögzített szabályok szerint nem lehet mérsé­kelni. Jól értesült körök­ből biztató híreket hal­lottunk arról, hogy a kormány ősz elején a nyugdíjasok köz­érzetét javító lépé­sekre készül. Egyesek ne­vezhetik ezt kam- pányfo- gás­nak, mindenesetre mi örömmel fogadunk minden olyan intézke­dést, amelyek az őszhajúak nem­zedékének helyzetén javítanak.- Szakértők bírálják a nyugdíjemelést meghatározó svájci indexálást A képvi­seletnek ml az álláspontja?- A magas infláció és az ala­csonyabb bérnövekedés idősza­kában alkották ezt a törvényt, ak­kor elfogadható volt. Változott azonban a helyzet, így például idén négy százalék alatti infláci­óval és nyolc-küenc százalék kö­rüli nettó bérnövekedéssel szá­molva a nyugdíjak csak hat szá­zalékkal emelkedhetnének, ami a bérek és a nyugdí­jak arányának évek óta tartó további romlását eredményezi. Képvise­letünk a bérek és a nyugdíjak azonos mértékű emelését szorgalmazza.- Mit tehet, mit tesz az érdekképviselet a fen­tebb bizonyított érték- vesztés folyamatának megfékezéséért? A Nyugdíjasok Országos Képviseletének indítványa A NYOK javaslata szerint a 21 és 30 év közötti szolgálati idővel rendelkezők 2 százalékos, a 31 és 40 év szolgálati idővel rendel­kezők 3 százalékos, a 41 év feletti szolgálati idővel rendelkezők 4 százalékos korrekciós nyugdíjemelést kapnának. Az 1991 előtt nyugdíjazottak még az idén, az 1995. december 31-e előtt nyugdí­jazottak jövőre jutnának az értékvesztés miatti különbözethez.- A nyugdíjba vonulás idő- •pontja miatt bekövetkezett vesz­teségek pótlására szakértők be­vonásával korrekciós intézkedé­sek tervét dolgoztuk ki. Elnöksé­günk és társadalombiztosítási bi­zottságunk többször tárgyalta ezt a kérdést. Javaslatunk hason­latos az Antall-kormány idején al­kalmazott konstrukcióhoz, vagy­is két tényező határozza meg a korrekció mértékét, a nyugdíjba vonulás éve és a szolgálati idő hossza. Első lépésként az 1995- ben és azt megelőzően nyugdíjba vonultakra gondoltunk, őket sújtja leginkább az értékvesztés. Több mint másfél millió embert, a nyugdíjasok hatvan százalékát érintené ez az intézkedés.- A költségvetés mai gondjai között megvalósíthatónak tartja a javaslatot?- A korlátozott lehetőségekkel számoltunk, ezért azt indítvá­nyozzuk, hogy két lépésben hajtsák végre tervezetünket. El­sőként idén ősszel, előrehala­dott korukra tekintettel, a rend­szerváltás előtt nyugdíjazottak részesüljenek nyugdíj-kiegészí­tésben, az 1991 és 1995 között nyugdíjazottak pedig jövőre kapják meg a hátrányos megál­lapítási szabályok okozta vesz­teség visszapótlását.- Dicséretes elképzelések. A megvaló­sításhoz vannak-e eszközei az érdekkép­viseletnek?- Nem udvariasságból mon­dom, de a média, a sajtó komoly segítséget nyújt azzal, hogy tájé­koztatja a közvéleményt a nyug­díjak értékvesztésének folyama­táról és a változtatás szükséges­ségéről. Somogy nyugdíjasai méltán büszkék lehetnek virág­zó kulturális életükre, de pénz­ből élünk, gondjainkat a nótázás nem takarhatja el. Ha sokan tud­nak ezekről a nyilvánvaló hátrá­nyokról, arról beszélnek a klu­bokban, és a szépkorúak szava, véleménye, kívánsága eljut a po­litikusokhoz is. Előterjesztésünk támogatására kértük az Idősügyi Tanácsot, a testület tekintélye nyomatékot ad kérésünknek. Újra Őszikék Sok munka és lelkesedés pótolta a tapasztalatot Háborús, culágeres diákévek emlékezés Hadikórház az iskolából, maltert hordtak a tanulók Az első diplomás tanítók voltak FOTÓ: LÁNG RÓBERT Varga Andrea Megyei versíró pályázatot hir­detett a Berzencei Szeretet Szociális Otthon. Az előzmé­nyekre így emlékezett Szőke József igazgató: „Alig pár hó­nappal munkába állásom után a szociális otthon parkjában sétáltam. Megállított egy em­ber, hozzám hajolt és ezt súg­ta: - Én verseket írok. Elolvas­ná őket? ”. Az igazgató nem­csak elolvasta a verseket, ha­nem azóta maga is írásra ösz­tönöz mindenkit, akiről tudja, hogy szívesen és tehetséggel faragja rímekbe érzéseit, gon­dolatait. A pályázatot három éve írták ki először. Tavaly ti­zennégy szociális otthonból huszonhat poéta küldte el több mint hatvan versét. Szőke Jó­zsef elmondta: ezúttal szep­tember 2-áig jelentkezhetnek a megye bentlakásos szociális otthonaiban élő alkotók három verssel, amelyeket szakértő zsűri értékel. A legjobbakat az Őszikék című kiadványban adják közre, szerzőiket pedig meghívják Berzencére egy iro­dalmi délutánra. Gungel Mónika 50 50 éve kaptak először tanítói diplomát a Kaposvári Középfo­kú Tanítóképző Intézet végzős hallgatói. Múlt heti találkozóju­kon elhunyt társaikra, tanáraik­ra emlékeztek kegyelettel, aztán a képzős évek ma már szinte hi­hetetlen eseményeit idézték fel. A leendő tanító bácsik bizony culágereskedtek, maltert, téglát hordtak az iskolát építő kőmű­veseknek. Steiner Mátyás hajda­ni iskolaigazgató így emlékezett ötven évvel ezelőtti diákjaira: - Szegény családok gyermekei­nek taníttatását szorgalmazta akkor a politika, hozzánk is so­kan jöttek vidékről, megilletőd- ve mozogtak eleinte a városi is­kolában. Kedves, szeretetre mél­tó fiúk, lányok voltak... A Kaposvári Egyesületi Le­ánygimnázium tanulói hatvan­éves érettségi találkozójukra gyülekeztek szombaton. A kép­zeletbeli becsengetés után hu­szonegyen ültek az asztalok mellett. Háborús években foly­tatták tanulmányaikat, család­tagok, rokonok elvesztésének fájdalma szomorította napjai­kat. - Az iskolában hadikórhá­zat rendeztek be, lovas kocsik­kal hordták a sebesülteket - emlékezett Pellérdi Gyuláné. - Amikor reggel elindultunk az iskolába, még nem tudtuk, hol ülhetünk a padokba. Szeret­nénk kedves latintanárunk, ifj. Lendvai Ernő szülőházán emléktáblát elhelyezni. Megér­demelné, hogy a város utcát ne­vezzen el róla. Ma már szinte elképzelhetet­lenek az akkori iskolai körül­mények. Lehet, hogy ötven év múlva az idei írásbeli érettségi körüli botrány tűnik ilyen hi­hetetlennek. Jeki Gabriella Sánta Imrénét tavaly ősszel vá­lasztották a Barcsi Városi Nyug­díjas Klub élére. Elődje, Vir- goncz Lajosné magasra tette a mércét, élénk klubéletet terem­tett tevékeny tagtársai közre­működésével. - Hogy boldogul a feladattal? - kérdeztük az el­nök asszonyt.- Eleinte nem volt könnyű, sok munkával jár ez a megtisz­telő megbízatás, ha azt akarom, hogy minden rendben legyen - vallotta be őszintén Sánta Im- réné (képünkön). - Ha meg­akadtam, elődöm mindig kész­séggel segített nagy tapasztala­tával. Úgy érzem, mostanra be­lerázódtam a szervezés sokrétű feladatába. A barcsi klub vezetését 2004. szeptember 25-én vette át. A kezdeti izgalmak után a novem­ber végi Katalin-bál sikere, fel­szabadult hangulata nyugtatta meg. Meghitt karácsonyi ünne­pet tartottak, majd újra bálok következtek, pótszilveszter és farsangi mulatság ötletes masz­kokkal, maskarákkal. Május elején kirándul­ni mentek, Si- kondán füröd- tek, nagy sétát tettek Orfűn, megnézték az abaligeti csepp­kőbarlangot. Tavaly a különle­ges asztali örömök halételek ve­télkedőjén jeleskedtek, idén májpuffancspörkölttel bizonyí­tották, hogy a belsőségek elké­szítésének is mesterei. Tizenhat tagú kórusuk sok meghívást kap, minősítő verse­nyeken, vesznek részt Gyurko- vics Tibor kórusvezető hozzáér­tő és türelmes munkájának kö­szönhetően. A nyáron újabb ki­rándulásokat terveznek, a má- riagyüdi búcsújáró helyre ké­szülnek és a Balaton északi ol­dalán Hévízre, Balatonudvariba, Tihanyba szeretnének eljutni. Az új elnök lelkesedése, mun­kabírása pótolta a tapasztalat kezdeti hiányát. Nyugdíjas klubtársai elfogadták, támogat­ják, örömben telnek az együtt- létek. Ez pedig nagyon jó érzés. (

Next

/
Thumbnails
Contents