Somogyi Hírlap, 2005. június (16. évfolyam, 126-151. szám)

2005-06-12 / Vasárnapi Somogyi Hírlap, 24. szám

2005. június 12., vasárnap 4 Közélet, gazdaság, politika Mit ér egy roma műsorvezető ROMA SZÁRMAZÁSÚ MŰSORVEZETŐKET KERES az RTL Klub, amit egye­sek képmutatásnak és cinikusnak tartanak. Sokak szerint nem a kirakatot kel­lene megszépíteni, hiszen annál még a Győzike-show is többet ér. M ondják, az RTL Klubnak van némi lelkifurdalása ami­att, ahogyan oly­kor a romákat megjelenteti a képernyőn, ezért kitalálta, hogy csapatába roma szárma­zású műsorvezetőket is tobo­roz. Amikor például Fábry Sán­dor egyik romaparódiájában azt mesélte, hogy Lakatos Ven­del lánya a sivatagban találko­zott Szaddám Huszeinnel, „megfújta a cilinkóját”, egy né­ző feljelentette, mondván, a showderes messzire ment. Megkapta a magáét Győzike reality komédiája is, amit mi­közben kétmiliióan néznek, azzal vádolnak, hogy a „luxus­életű díszcigányként” emlegett romasztár erősíti a romákkal szembeni előítéleteket. Igaz, a csatorna korábban nagyot dobott, amikor a Barátok közi­ben roma származású gazdag ügyvédnő is megjelent. A té­vékben nem érvényesül az elv, hogy a romák a lakosságon be­lüli arányuknak megfelelően jelenjenek meg a képernyőn. 2015-re a magyar lakosság tíz százalékát - egymillió embert - jelenti majd a cigányság. HORVÁTH KÁLMÁN a Duna Tv roma származású bemondója- Meg kellett vívnom a harcomat, eleinte csudabogár voltam, de bizonyítottam. Más roma is lehetne bemondó vagy műsorveze­tő. így megmutathatnánk, hogy erre és sok másra is alkalmasak vagyunk. GESZTI PÉTER szövegíró, reklámszakember- Vannak tehetséges, cigány származású fiatalok, akik befuthatnának a médiában. Nem maradhatunk e tulipános ködös világ­ban, hogy kifizetjük a gázszámlájukat, ahe­lyett, hogy tanítanánk őket halat fogni. DR. FURMANN IMRE a Nemzeti Kisebbségvédelmi Jogi Iroda vezetője- Nem értem az ódzkodást. Miért ne lehet­nének föműsoridőben a képernyőn roma műsorvezetők és bemondók, színészek a szappanoperákban, miért ne reklámozhat­nák cigányok is a multik árujait? Messing Mária szociológus úgy véli, az lenne a legfonto­sabb, hogy a romák szórakoz­tató és hírműsorokban, vala­mint reklámokban is szerepel­jenek, kellenének roma mű­sorvezetők, szakértők és showmanek is. A Program az Összetartó Társadalomért munkatársai ezért készítettek szakértői listát, amelyen szak­májuk által elismert, roma szociológusok, pszichológu­sok, közgazdászok és mások szerepelnek, hogy az újság­írók tőlük is kérhessenek véle­ményt.- Műsorvezetőket nem kí­nálunk erről a listáról - mond­ja Debre Krisztina, a PÖT szó­vivője. - A szakértői adatbázi­son kívül egy „színes listát” is összeállítottunk romákról, akiket az utca embereként is megszólaltathatnak a szer­kesztőségek, hogy például egy cigány taxisofőr is elmond­hassa véleményét a benzinár­emelésről. Az RTL Klub a Hégető Ho- norka Alapítvánnyal roma származású műsorvezetőket keres: a két legjobbnak egy évig havi bruttó százezer fo­rintos ösztöndíjat adnak, fizetik angolnyelvtanfolya­mukat, egyiküknek szerző­dést ajánlanak.- Cinizmus és képmutatás ez a pályázatnak álcázott hir­detés - mondja Tóth Klára publicista. - Nem a pályázat volt a lényeg, hanem az, há­nyán nézik a csatornát. Diszk­riminatív és megalázó az is, DEBRE KRISZTINA évek óta a cigányokért dolgozik, miu­tán maga is az. Ám csak most ismertük meg, hogy Batiz András szóvivő menyasszonya lett és az év esküvőjére készülnek hogy a műsorvezetőjelöltek szintjét leszállítja az érettségi­re, amikor ma a bemondóktól is diplomát kérnek. Miközben a tévék a Fekete Doboz iskolá­jában vagy a Független Média Központban felkészített roma származású műsorvezetők tu­catjaiból választhatnának. És miért nem vetítenek inkább a cigányságot hitelesen bemuta­tó dokumentumfilmeket? Kolosi Péter, az RTL Klub programigazgatója úgy véli, ilyen dokumentumfilmek nem valók kereskedelmi csa­tornára. Vándor Ágnes kri­tikus szerint a köztévének kellene készíttetnie és sug­ároznia ilyen dokfilmeket, ahelyett, hogy a kereskedelmi tévéktől átvett sztárocskákat futtatnának.- Nem válaszoltam Tóth Klára indulatos cikkére, mert nincs azon a szinten, amelyet válaszra lehetne méltatni - folytatja Kolosi Péter. - Nem biztos, hogy mindenben iga­zunk van, de szakmai butaság AZ ELSŐ FECSKÉK Roma származású műsorve­zetők a TV2 Aktívjában is dolgoznak, de az RTL Klub és a köztévé hírműsoraiban is láthatók roma riporterek tudósításai. Az mtv 12+ cí­mű ifjúsági híradójában és a Provokátorban is vezetnek műsort roma fiatalok. A Hír Tévében két roma műsorve­zetőt foglalkoztatnak. Is­mertnek számít Mohácsi Viktória, aki a Múzsa című kulturális programot vezette, majd EP-képviselő lett. Bogdán Mária a sziniakadé- mia tévés szakán végzett, az MTV Háló és Jelentés című műsoraiban volt látható. Debre Krisztina, a kormány- szóvivő Batiz András meny­asszonya a Fókuszba készí­tett riportokat. Az ősszel in­duló M3 csatornán is lesz­nek roma műsorvezetők. Nincs nyilvántartás arról, összesen hány roma szár­mazású dolgozik az elektro­nikus médiában. Elkészítése diszkrimináció lenne. az, hogy a Független Média- központból is választhatnánk roma származású műsorveze­tőt. Előadásokat tartok náluk, tudom, nem televíziósokat ké­peznek. A Győzike-műsor mi­att nincs lelkifurdalásunk, an­nak, hogy roma származású műsorvezetőket keresünk, semmi köze olyasmihez, ami­ben nem is kellett megszólalni a lelkiismeretünknek. A tévés pályázatra eddig száz roma jelentkezett. Csontos Tibor Fideszes gyerek nem barátkozik szóéival Már nemcsak a felnőttek, hanem a gyermekek is keményen politizálnak. Előfor­dul, hogy azért közösítik ki társukat, mert nem az általuk favorizált pártot kedveli. Egyesek szerint a tanárok is sokat tesznek azért, hogy a fiatalságot befolyásolják. A pszichológus szerint oktatni kellene, hogy mi a politika, mert a diákok nem mindig ismerik ki magukat A z egyik vidéki alapítvá­nyi gimnáziumban az igazgatói iroda falán ha­talmas MIÉP-zászló lát­ható, a diákok pedig honfitárs­nak szólítják egymást. Ez utóbbi persze még nem baj, ám az egy­más közti beszélgetések során Trianonról sokkal több szó esik, mint bármely hétvégi focimeccs­ről, s az is állandó téma, hogy miként lehetne visszafoglalni Er­délyt. Maga az intézmény egyéb­ként jó hírű iskolának számít, az itt folyó oktatás színvonala ma­gas, ezért sok olyan szülő is ide íratja be gyermekét, aki egyéb­ként nem a nemzeti oldalra sza­vazott. Ezek a családok általában amondók, hogy a tanulmányi eredmény a fontos, no és persze a szigor, amellyel akár egy egész osztályt drogtesztre küldenek, ha csak felmerül a gyanú, hogy valaki kábítószerezett. Ilyenkor a rajtakapott diák azonnal repül. A szülők ezt díjazzák, s ha van is véleményük az ideológiai körí­tésről, amondók: amint csemeté­jük kikerül a gimnázium falai közül, úgyis elfelejti azt, amit a tananyag mellé kapott. A mai gyerekeket a szokásos­nál is jobban foglalkoztatja ­mondhatni: felzaklatja - a politi­ka. Egy angolnyelvtanár nemrég például azt a feladatot adta az osztálynak, hogy öt, előre meg­adott szó felhasználásával írja­nak fogalmazást. A kulcsszavak teljesen hétköznapiak voltak, három-négy gyerek mégis azt kerekítette ki, miként kellene eltenni láb alól a jelenlegi kor­mányfőt, hogy a jobboldal vezére visszakerülhes­sen a hatalomba. Amikor a pedagógus figyelmez­tette a fiatalokat, hogy senkinek a halálát nem illik kívánni, azt a gúnyos választ kapta, hogy „ak­kor maga is biztos emeszpés...” A gyerekek 6. osztályos általá­nos iskolások voltak. Zágon Judit pszichológus és iparművész nemrég nyílt levelet írt Orbán Viktornak címezve az egyik hetilapban, közölve: mi­ként közösítették ki társai har­madikos gimnazista lányát csak azért, mert megtudták róla, hogy nem Fidesz-drukker.- A választások idején a hete­dikes lányom azzal jött haza, hogy a társai lehülyézték, mert ő rokonszenvesnek találta Med- gyessy Pétert - mondta az édes­anya. - Szerencsére nem viselte meg nagyon a dolog, de többé soha nem beszélt a szimpátiájá­ról. Az viszont már engem is szí­ven ütött, amikor a kilencéves kisfiam sugárzó arccal jött haza, hogy „képzeld, a legjobb bará­tom is SZDSZ-es!” Kiderült, hogy a két kisgyerek hetekig nem merte a másikat megkér­dezni, mindkettő attól félt, hogy a másik családja esetleg Fidesz- szimpatizáns, s akkor vége az ő jó kapcsolatuknak... Zágon Judit nem hiszi, hogy a levele eljutott volna Orbán Vik­torhoz, de amondó, hogy ha az ember „beletehet valami jót a nagy közös befőttbe, akkor azt A KATEDRÁRÓL NE HIRDESSENEK IGÉT! A szociológus is azt a véleményt osztja, hogy a katedra nem a politikai állásfoglalások kihirdetésének terepe. Antalóczy Tímea úgy véli, a mai gyerekek azért fogékonyak a politikai üzenetekre, mert a világban kevés számukra a tájékozódási pont, a pártok pedig épp ezt kínálják nekik. kötelessége megtenni, mert attól fogva az ott van, még ha mák- szemnyi is”. Meg aztán nemso­kára ismét kampányidőszak jön, s ezzel kapcsolatosan sokakban nőhet a szorongás.- Sajnos, a pedagógusok rit­kán tudnak pártatlanok maradni - jelentette ki. - Ma már nagy in­telligenciára vall, ha egy tanár nem osztja meg a gyerekekkel a politikai meggyőződését, illetve nem kezd különböző „sugallato­kat” közvetíteni... A politika és az iskola viszo­nyának kitárgyalására nemrég konferenciát is szerveztek - mondta Aáry-Tamás Lajos, az oktatási jogok biztosa, aki sze­rint az iskolákból nem feltétlen kell száműzni a politikát.- Sokan azt hiszik, hogy a po­litika az, amiről a politikusok be­szélnek, holott ez nagy tévedés - jelentette ki az oktatási ombuds­man. - Szerintem bárminek, ami a közélethez tartozik, helye van az oktatási intézmények falai kö­zött. A totális tiltás helyett in­kább olyan alapelveket kellene elfogadni, amelyek kijelölnék azokat a határokat, hogy meddig merészkedhet a politika. Az oktatási jogok biztosa sze­rint nem jellemző, hogy a peda­gógusok bevinnék a napi politi­kai témákat az iskolákba, bár azt elismerte, hogy a 2002-es válasz­tások idején néhányan nem áll­ták meg, hogy nyíltan agitálja­nak. Ennek ki­védésére 2006- ban jogi eszkö­zökkel nincs le­hetőség, de az megoldás lehet­ne, ha az iskolák a kampányidő­szakra etikai kódexet fogadná­nak el. Aáry-Tamás Lajos egyéb­ként nem tartja rossznak, ha egy tanár a diákjai előtt nyíltan vál­lalja politikai szimpátiáját.- A tanárokat is megilleti a véleménynyilvánítás szabadsá­ga, a gyerekek pedig nem bu­rokban élnek - jelentette ki- - Az egy téveszme, hogy őket meg kell védeni a bűnös, kinti világ­tól. Ők is olvasnak Az egyik is- újságot, néznek kólában híradót, semmit a hatodikos nem érünk el az- gyerekek ki- zal, ha álszent mó- közösítették dón megpróbáljuk az osztály- kirekeszteni őket társukat, abból, ami egyéb- mert nem ként körülveszi a Fidesznek őket. A demokrá- drukkol cia alapja a vita, ennek kell megte­remteni a feltételeit az iskolá­ban is. Másként látja ezt a pszichiá­ter, aki szerint a demokrácia já­tékszabályai csak egyenlő felek között működnek. Dr. Belső Nó­ra szerint egy tanár-diák diskur­zusban mindig jelen van az alá- fölérendeltségi viszony.- A tanár is ember, s ha egy tanuló világnézeti kérdésben máshogy vélekedik, az óhatatla­nul megmarad benne. A pszichiáter amondó: a gyerekek 12 és 18 éves kor kö­zött a legfogékonyabbak, s emiatt mind a szülők, mind pedig a pedagógusok felelőssé­ge igen nagy. Szerinte oktatni kellene, mi is az a politika, hogy mind a gyermekek, mind pedig a tanárok helyén tudják kezelni az időnként fölerősödő jelszavakat és akciókat. D. T. 4

Next

/
Thumbnails
Contents