Somogyi Hírlap, 2005. június (16. évfolyam, 126-151. szám)
2005-06-10 / 134. szám
SOMOGYI HÍRLAP - 2005. JÚNIUS 10.. PÉNTEK VILAGTUKOR Vád alá helyezték Iliescut Embertelen bánásmódra való bujtogatás, törvénytelen letartóztatások elrendelése - ilyen vétségekért kell felelnie a volt román államfőnek a törvényszék előtt. Ion Iliescu - akit az 1990 júniusában megszervezett bányászjárás miatt helyeztek vád alá - betegsége miatt nem tudott megjelenni a meghallgatáson, egyébként tagadja, hogy vád alá helyezték. Az 1989es rendszerváltás után diákok százai tüntettek Bukarestben a Nemzeti Megmentési Front politikája ellen. Iliescu a zsiF völgyi bányászokat hívta segítségül, hogy „állítsák helyre a rendet”. Mintegy negyvenezer, botokkal felfegyverkezett bányász özönlötte el Bukarestet, és sok embert megvertek. ■ Lukács János, Kolozsvár Német nyilatkozatháború bizalmi kérdés Bírálják és kiszivárogtatással vádolják az államfőt Berlinben pattanásig feszült a belpolitikai légkör. Schröder kancellár tegnap Horst Köhlerrel folytatott tárgyalásokat az előrehozott választások lebonyolításáról. Toronyi Attila A köztársasági elnök személye példátlan támadások kereszttüzébe került Németországban. Az SPD vezetői azt róják föl a konzervatív kötődésű Köhler- nek, hogy beleártja magát a párt- politikai csatározásokba, és kiHorst Köhler elnök az al- kotmányt /édi jelentéseivel az ellenzéknek kedvez. A szociáldemokrata frakció helyettes vezetője azt mondta: Kohlért a CDU kemény magja befolyásolja, ezért nem elfogulatlan. Ráadásul a Nemzetközi Valutaalap korábbi főnökeként túl sok időt töltött Washingtonban, így nem ismeri ki magát a német belpolitikában. A szociáldemokraták valójában attól tartanak, hogy Köhler akadályokat gördít a szeptemberre tervezett, előrehozott választások elé. Köhler a kereszténydemokraták jelöltjeként került a semlegességet követelő államfői posztra. A bírálatok kiváltó oka a Dér Spiegel beszámolója volt, amely szerint a kancellár Köhler előtt feltárta: valójában azért akar új választást, mert az észak-rajna- vesztfáliai vereség után ingatagnak tartja a parlamenti többséget. A szociáldemokraták szerint az elnöki hivatal adta ki a hamburgi hetilapnak a bizalmas körben elhangzottakat. Sajtóközlemények szerint viszont nem felel meg a tényeknek, hogy a kancellár és a szövetségi elnök viszonya megromlott. Maga Gerhard Schröder tűrhetetlen támadásnak minősítette és visszautasította párttársainak Horst Kohlért bíráló A kancellár megbízik az elnök elfogulatlanságában GERHARD SCHRÖDER JÖVŐ hét csütörtökig tájékoztatja a parlament alsóházát (Bundestag) terveiről. Eszerint július elsején veti fel a bizalmi kérdést a képviselőházban, ennek okairól is akkor nyilatkozik. Ha a parlament megvonja tőle a bizalmat, az államfő három héten belül feloszlathatja a képviselőházat, és új választást ír ki. A kancellár kijelentette: teljesen megbízik az államfő elfogulatlanságában, és felszólította az SPD politikusait, haladéktalanul hagyják abba Köhler bírálatát. szavait. Mindamellett nyílt titok, hogy közöttük korábban is voltak koccanások, legutóbb az észak-rajna-vesztfáliai tartományi választás után. Akkor született meg a döntés Schröder és Müntefering SPD-pártelnök között az idő előtti választások kezdeményezéséről. Ennek kikényszerítése a német alaptörvény értelmében nem egyszerű. A parlament nem oszlathatja föl önmagát, az államfőnek tehát nagy a szerepe az események irányításában. A kancellárnak el kell veszítenie a bizalmi szavazást ahhoz, hogy kérhesse az államfőt: oszlassa fel a Bundestagot. Amint az egy tegnapi hírműsorban elhangzott, Schröder legfőbb gondja, hogy miként szervezze meg a többséget, amely nem szavaz neki bizalmat. A képviselőházban a kormányzó szociáldemokraták és zöldek vannak többen, ám a jelek szerint egyik frakció sem vállalkozik szívesen a kancellárbuktató szerepre. Bush esetleg hajlik a tábor bezárására? guantánamo Kemény bírálatok, ezúttal a Nobel-díjas Jimmy Carter részéről Jimmy Carter volt amerikai elnök szorgalmazza Kuba szigetén az amerikai hadsereg guantána- mói börtöntáborának bezárását - Az Egyesült Államok ezzel a lépéssel látványosan bizonyíthatná, hogy az emberi jogok tényleges védelmezője - jelentettte ki a Nobel-díjas politikus a Georgia állambeli Atlantában egy konferencián. - Amerikának fól kell hagynia azzal a gyakorlattal is, hogy foglyait átadja más országoknak, ahol aztán megkínozzák őket. - A Carteréhez hasonló állásponton van a szenátus külügyi bizottságának demokrata vezetője, Joseph Biden is. Szerinte a tábor megkárosítja az Egyesült Államok hivatását, hogy az emberi jogok védelmezője legyen, és a terroristacsoportok számára szükségtelen érveket szolgáltat szélsőségesek toborzásához. ■ A mai napig A világméretű ke- nem emeltek mény kritika nyo- vádat a fogvamán az vehető ki tartottak ellen. George W. Bush amerikai elnök szavaiból, hogy megvizsgálja a guantánamói fogolytáborral kapcsolatos lehetőségeket. Az azonban nem derült ki a Fox News tévécsatornának adott interjúból, hogy a börtön bezárásáról van-e szó.- Minden lehetőséget megvizsgálunk, hogy lássuk, miképpen tudjuk célunkat, Amerika megvédését elérni - jelentette ki a Fehér Ház lakója. - Amit nem akarunk, hogy olyanokat is szabadon bocsássunk, akik később visszatérnek és károkat okoznak nekünk. Elvégre a fogvatar- tottak esetében terroristákról van szó. - A Donald Rumsfeld védelmi minisztertől származó értesülések szerint nincsenek tervek a tábor bezárására. - Nem ismerek senkit a kormányban, aki kívánná Guantánamo bezárását - közölte szerdán a norvégiai Stavangerben Rumsfeld, mielőtt a Bushsal készült interjút sugározták volna. Guantánamón jelenleg ötszáznegyven foglyot tartanak, egy részük már több mint három esztendeje raboskodik. A tábor- lalókat az afganisztáni tálib milícia vagy az al-Kaida terrorszervezet tagjainak tartják. Vádat azonban a mai napig nem emeltek ellenük. ■ Gyulay Zoltán HIRSAV Szlovákiában ismét följelentették Durayt JÁN SLOTA ismét bűnvádi feljelentést tett Duray Miklós ellen, mert a szlovákiai magyar politikus a trianoni békediktátum évfordulóján azt mondta: „a magyarság nem pusztul - tisztul”. Beadták a fellebbezést Hodorkovszkij ügyvédei A kilenc évre ítélt orosz olaj- mágnás, Mihail Hodorkovszkij védőügyvédéi hét-. főn beadták fellebbezésüket. Indoklásuk szerint a nem jogerős ítélet jogellenes és megalapozatlan. Genrih Padva, az ügyvédcsoport vezetője legkorábban őszre várja a másodfokú döntést. Palesztin megbeszélések a közel-keleti tűzszünetről MAHMÚD ABBÁSZ palesztin elnök csütörtökön Gázában találkozott a legfontosabb szervezetek képviselőivel. A palesztin autonómiahatóság irodájában az esetleges tűzszünetről folytatott megbeszéléseken részt vett a Fatah, a Hamász és az Iszlám Dzsihád küldöttsége. Helyet kér az unió a Biztonsági Tanácsban az európai unió Is kapjon helyet az ENSZ Biztonsági Tanácsában - hangzott el tegnap Strasbourgban, az Európai Parlament ülésén. A határozati javaslat annak nyomán született, hogy a világszervezet reformja minden regionális csoportnak egy-egy helyet biztosítana a testületben. Szerbia ism^t segélyt kap az Egyesült Államoktól Washington elégedett azzal, ahogyan Belgrád együttműködik a hágai Nemzetközi Törvényszékkel, érzékeli elszántságát Ratko Mladic letartóztatására, ezért újra folyósítani fogja a Szerbiától megtagadott segélyt. Hamis ügynöklisták Szlovákiában a nemzeti emlékezet Intézetének honlapján megjelent névsorok nem hitelesek - állítja Ján Budaj. Véleményét a szlovákiai rendszerváltás vezéralakja arra alapozza, hogy maga is szerepel az egykori kommunista államrendőrség ügynökeinek listáján. Afganisztánban a helyzet változatlan a közelmúltban történt erőszakos cselekmények miatt Afganisztánt illetően alaptalan a derűlátás - jelentette ki Jaap de Hoop Scheffer. A NATO-főtitkár szerint az a cél, hogy a szeptemberi parlamenti választásokat biztonságban bonyolítsák le. Uniós vezetők bagdadi villámlátogatása Váratlanul az iraki fővárosba látogatott Jack Straw és három európai uniós vezető. A brit külügyminiszter mellett ott volt Javier Solana kül- és biztonságpolitikai főbiztos, Benita Ferrero-Waldner, a külkapcso- latok biztosa, továbbá az EU soros elnökségét ellátó ország képviseletében Jean Asselborn luxemburgi külügyminiszter. A vendégek háromnegyed órás megbeszélést folytattak Talabani iraki államfővel. A találkozó egyik témája a június 22-re tervezett brüsszeli Irak- konferencia volt. A Washington által is támogatott tanácskozás napirendjén mindenekelőtt a közép-keleti ország háború utáni újjáépítése szerepel, s arra több mint nyolcvan ország, illetve nemzetközi szervezet küldi el képviselőjét. Talabani elnök közölte, hogy az iraki szunnita arabok 25 helyet kapnak az ország alkotmányának kidolgozásával megbízott bizottságban. Az alaptörvénynek augusztus közepére kell elkészülnie. Benita Ferrerro-Waldner az iraki látogatáson bejelentette, hogy az EU néhány hónapon belül állandó képviseletet nyit Bagdadban. Alkotmánymódosítással az elnöki jelölés ellen A bécsi parlament képviselőháza elfogadta az alkotmány módosítását, amely megakadályozza, hogy Siegfried Kampl a felsőház elnöke lehessen. A jobboldali politikus néhány hete bajtársgyil- kosoknak nevezte azokat az osztrákokat, akik megszöktek a Wehrmachtból. Kampl azt is állította, hogy brutális nácivadászat tombolt Ausztriában a második világháború után. A karintiai politikus az Osztrák Szabadságpárt listáján jutott felsőházi képviselői mandátumhoz, és a tartományi parlament döntése alapján töltötte volna be fél évig a Bundesrat soros elnöki tisztét. A parlamenti pártok felszólították a politikust, ne vállalja az elnöki tisztséget, és adja vissza mandátumát. Miután ezt nem tette meg, a Wolfgang Schüssel vezette Osztrák Néppárt kezdeményezte az alkotmány mindazon paragrafusainak megváltoztatását, amelyek eddig a felsőházi elnöki tisztség betöltésének feltételeit megszabták. Az FPÖ egyik képviselőjét leszámítva minden más törvényhozó megszavazta a módosítást, amelyet még kétharmados többséggel el kell fogadnia a felsőháznak is. A karintiai tartományi parlament viszont június végén már új felsőházi elnököt választhat Siegfried Kampl helyett. «T. A. _z
