Somogyi Hírlap, 2005. június (16. évfolyam, 126-151. szám)

2005-06-08 / 132. szám

SOMOGYI HÍRLAP - 2005. JÚNIUS 8., SZERDA 3 MEGYEI KÖRKÉP Sínre kerül végre a kistérségek vonata HÁTRÁNY Felzárkóztató milliárdok az EU-ból A Napból jön a meleg víz alternatív energia A gyöngyöspusztai napkollektorrendszer a megtakarítások révén négy év alatt visszahozza az árát Nagy László Gyenesei István és Lehoczky Vilmos közösen avatták fel a még világszerte példátlan berendezést F0TÖ: kovács Aláírást gyűjtenek a tévés testületi ülésért A világon a legnagyobb alapterületű, közvetítő anyagként nem a hagyo­mányos fagyállót, hanem vizet használó napkollek­torrendszert avatták fel tegnap a Kőkúthoz tarto­zó gyöngyöspusztai szoci­ális otthonban. A 9,5 mil­lió forintos beruházással körülbelül harmincad ré­szére csökkennek az in­tézmény melegvíz-előállí­tási költségei. Vas András- Túlságosan ünnepélyes ez a pillanat - mondta a Himnusz és a Somogy-szignál elhangzása után Kőkút-Gyöngyöspusztán Gyenesei István, a beruházást fi­nanszírozó megyei közgyűlés elnöke sokkal jobb volna, ha ez lenne a természetes, a min­dennapos. Még ha egyedülálló dologról is van szó. A település szociális otthoná­ban ugyanis tegnap avatták fel a világon egyedülálló, közvetítő anyagként nem fagyálló folya­dékot, hanem egyszerű édesvi­zet használó 152 négyzetméte­res napkollektorrendszert, mely az otthon melegvíz-ellátá­sát biztosítja a jövőben.- Eddig tartályos gázzal állí­tották elő a meleg vizet - tájé­koztatott Lehoczky Vilmos, a ki­vitelező kft. ügyvezető tulajdo­nosa -, mely meglehetősen drá­gának bizonyult, hiszen havon­ta 170-180 ezer forintba került a felhasznált energia. A napkol­lektoroknak köszönhetően mos­tantól nagyjából 5 ezer forintra csökken az energiaköltség. A 9,5 millió forintos beruhá­zás, melynek keretében 35 har­minccsöves - összesen 1050 fűtőcsőnyi - napkollektor lett felszerelve az épület tetejére, így négy év alatt kitermeli a vétel­árát. Nyáron a teljes, míg a téli hónapokban a szükséges ener­gia kétharmadát biztosítja majd a beruházó reményei szerint kö­rülbelül harminc esztendőn át.- Mivel az előzetes hatásta­nulmányok alapján Somogybán évente 1270-1300 órát süt a nap - folytatta Lehoczky Vilmos -, így garantált, hogy jelentősen csökken az otthon hagyomá­nyos energiafelhasználása. A napkollektorok szórt fény ese­tében is kiválóan működnek, ráadásul napkövetőek, ami azt jelenti, hogy ellentétben a ha­gyományos típusokkal, ezeknél naponta kétszer, délelőtt tíz és délután két órakor merőlege­sen érik a fűtőcsöveket a napsu­garak.- Két szempontból is hatal­masat léptünk előre - tette hoz­zá Gyenesei István. - Javítot­tunk az itt élők életkörülménye­in, méghozzá úgy, hogy takaré­koskodni tudunk a hagyomá­nyos energiákkal, s nem mellé­kesen hosszú távon még anya­gilag is jól járunk. Éppen ezért folytatni szeretnénk az ilyen berendezések telepítését, s re­ményeink szerint hamarosan több, a megyei közgyűlés által fenntartott intézményben ter­melik napkollektorok a szüksé­ges energiát. A hátrányos helyzetű térségek felzárkóztatása nem szociális kérdés, hanem gazdasági szük­ségszerűség, mivel csak így le­het versenyképes az ország egé­sze - mondta Virág Rudolf, a re­gionális fejlesztésért és felzár­kóztatásért felelős miniszteri hivatal vezetője Barcson egy kistérségi tanácskozáson.- A területfejlesztésben emi­att növelni kell a kiegyenlítés szerepét. 48 hátrányos helyze­tű térség van ma Magyaror­szágon; Somogybán a Dráva mente és Tab környéke került a legelmaradottabb térségek közé, a többi zömmel északke­Csikós Magdolna Több mint négyszáz egyetértő aláírással is alátámasztott be­adványt juttatott el a Taranyért Egyesület a település önkor­mányzatához, amellyel a testü­leti ülések falutelevíziós közve­títését követelik. - Nem ez az el­ső kezdeményezésünk, régóta próbáljuk elérni, hogy legalább felvételről megnézhető legyen az önkormányzat ülése - mond­ja Töreki István, az egyesület alapítója. - Sokáig azzal utasí­tották el a kérésünket, hogy ezt let-magyarországi terület. A térségfejlesztés lehetősé­geiről a szakember elmondta: több pénz várható erre, mint eddig bármikor: évente 680 milliárd forint jön ilyen célra az országba. Ha azonban ezekhez a pénzekhez hozzá akarunk jut­ni, át kell gondolnunk az egész támogatási rendszerünket. A hazai források révén minde­nekelőtt az uniós pályázatok önrészét kell a pályázóknak elő­teremtenie. Elmondta: végre a megfelelő sínre került a térségek szerelvé­nye, hiszen létrejött a kistérsé­gi támogatási rendszer, és az beépült az EU támogatási prog­ramjába. csak néhány taranyi lakos sze­retné, s kár pénzt áldozni olyas­miért, amire nincs igény. Most kiderült: sokan szeretnék nyo­mon követni így is a testületi döntéseket, s azt hiszem, ez jo­gos igény. Reméljük, az átadott aláírásgyűjtő ívek meggyőzik a település vezetését és meg­változtatják korábbi döntésü­ket. Somosi József polgármes­ter kérdésünkre annyit mon­dott: a testület határoz a kér­désről, a beadvány a következő ülésen mindenesetre napirend­re kerül. Megújuló energiák: hatalmas lemaradás Az ÉU rendelete előírja a tagországok számára a megújuló - szél-, nap-, biomassza- és dízel- - energia minél nagyobb arányú használatát Magyarország ebben a tekintetben jelentősen elma­rad más országoktól, hiszen amíg például Ausztriában körülbe­lül 2 millió négyzetméternyi napkollektort használnak, addig idehaza alig 39 ezernyit: ennek elenyésző részét Somogybán. Ne hezíti az előrelépést, hogy jelenleg nincs állami támogatás nap- kollektorok telepítésére, míg az uniónál csak komolyabb, 120 millió forintnál nagyobb beruházás pályázhat támogatásért. A rendőrnek nem jár a plusz havi fizetés Állatihulladék-gyűjtő-vita Gungel Mónika A területfejlesztési tanács 13,5 millió forintos támogatásából újítják fel az idősek otthonát Babócsán. Péter István polgár- mester (képünkön) elmondta: a beruházás mintegy 1,5 millió forinttal kerül többe az elnyert támogatásnál, s ezt az önkor­mányzat önerőből fizeti. A re­konstrukció során rendbe te­szik a szociális intézmény tető- szerkezetét, és kicserélik a nyílászárókat. Az akadály- mentesítésen kívül a szociá­lis központot új szárnnyal is bő­vítik. A munkát a napokban megkezdik, s előreláthatólag ősz végére befejezik. Varga Andrea Megosztotta a csurgói kistérség polgármestereit annak a pályá­zatnak a beadása, amellyel az illegális dögkutak felszámolá­sához, illetve egy új állatihulla- dék-gyűjtő telep létrehozásához lehet forrást szerezni. Elmond­ták: a falvakban már alig tarta­nak állatot, legfeljebb macskát meg kutyát. Emellett a kistér­ség társulása ötmillió forintot nyert folyékony, állati és szi­lárd hulladék elhelyezését szol­gáló mikrotérségi gyűjtőszige­tek kialakítására, s ennek a ter­vei már elkészültek. Kovács Zol­tán berzencei polgármester sze­rint azonban a vállalkozás ösz­tönző lehet, ha egy korszerű ál- latihulladék-begyűjtő telep léte­sül a térségben. Végül a pályá­zat elkészítésére voksoltak. Jakab Edit Elutasította a megyei munka­ügyi bíróság annak a somogyi rendőrnek a keresetét, aki azt sérelmezte: nem kapta meg a 2004. évre járó 13. havi jutta­tást. A kereset szerint az előző évre járó plusz egyhavi járan­dóságot a következő év január 16-ig kellett kifizetni. 2004 ele­jén meg is kapták a 2003. évit. 2005 elején azonban az erre az évre járó „nulladik havi fizetés­ként” vehették fel a plusz havi juttatást. A 2004. évi - a rendőr szerint - elmaradt, ezért perel­te be a rendőr-főkapitányságot. A munkaügyi bíróság a kerese­tet elutasította, mondván: nincs olyan jogszabály, mely szerint kötelező lett volna kifizetni a vi­tás összeget. Somogybán ez volt az első ítélet ilyen ügyben, a munkaügyi bíróság előtt százas nagyságrendű hasonló kereset vár elbírálásra. Az ügy érdekes­sége, hogy volt olyan megye, ahol a járandóságukat perlő rendőröknek adtak igazat. Hangágyúval lőnek a varjúra védett madár Kicsipegetik a kukoricát és a borsót Évek óta visszatérő' gondot okoznak a varjak Segesden. A védett madarak tavasztól nyár végéig megszállják a települést, és közben jelen­tős károkat is okoznak a mezőgazdaságban. Csikós M. Kár - mondják a segesdiek, ha a varjakról esik szó. A fekete ma­darak ugyanis évek óta megke­serítik életüket. Főként azok zú­golódnak, akiknek földjük van, s az éppen kikelt kukoricát, bor­sót kicsipegetik a madarak. A kiskerttulajdonosok sincsenek jobb helyzetben: a cseresznye, a meggy is lefogy a fáról, mire le­szedhetnék. Fisli István az idén másodszor vetett kukoricát négy hektáron, mert az elsőt kiették a varjak.- Több tízezer forintomba ke­rült ez a pusztítás: az első vetést teljesen tönkretették. Kiszedik azonban a földből a kis csírákat is, amikor épp csak fejlődésnek indultak, így minden munkánk kárba vész - mondta. Néhány éve már aláírásokat is gyűjtöttek a faluban, s több helyre is eljuttatták. A válasz azonban nemhogy megnyugtat­ta volna őket, de legtöbbjüknek elfogadhatatlan volt.- Vessék mélyebbre a kukori­cát, hogy ne tévessze össze a nem magevő madár a csírát a kukaccal; ez volt az egyik válasz - mondta Mohr Tamás polgár- mester. - A másik javaslat a fé­regirtózás volt. A gondot legin­kább az okozza, hogy a varjú vé­dett madár, s irtani, elpusztítani nem szabad. Egyszer megpró­báltuk befolyásolni a szaporodá­sát: szakértők bevonásával le­szedtük a fészkeket, de másnap­ra visszarakták. Korábban lehetett lőni a var­jakra riasztásul, ám hamar meg­szokták a zajt Most új módsze­ren gondolkodnak: hangfrek­venciás ágyú bevetését tervezik. VELÜNK KÖNNYEBB Raiffeisen BANK www* raiffeisen.hu Hívja a 06 40 48 48 48-as telefonszámotl Megújul az idősotthon Vállalkozói számlavezetés \ 490 ■ jér vU Ft havi díjért Raiffeisen Minimum Számlacsomag • számlavezetés • hozzáférés az internetes és telefonos számlavezetési szolgáltatásokhoz • üzleti bankkártya

Next

/
Thumbnails
Contents