Somogyi Hírlap, 2005. május (16. évfolyam, 101-125. szám)

2005-05-01 / Vasárnapi Somogyi Hírlap, 18. szám

2005. május 1., vasárnap wmummmmmmmmmmmmmmmmmmm Riport, interjú 7 A pénz nem enyhít a fájdalmon Az utóbbi hetekben nyilvánosságra került ORVOSI MŰHIBÁK SOKKOLTÁK AZ ORSZÁGOT. Azok a családok, amelyek tragikus körülmények között ve­szítették el egyik tagjukat, az első órákban természetesen csak az iszonyú fájdalmukkal néznek szembe, ám később sokan keresik a felelőst szeretteik elvesztése miatt. S mindnyájan Ábrahám Lászlót hívják, aki szinte az egyetlen ügyvéd az országban, aki ilyen ügyekkel foglalkozik. M ikor volt legutóbb kórházban, már­mint betegként? - Néhány napja a vérnyomásomat ellenőriztettem és EKG-vizsgálatot végeztek. Nem vagyok beteg - a tigrisbuk­fencet még ma is meg tudom csi­nálni talán azért, mert rend­szeresen részt veszek szűrővizs­gálatokon.- Hogyan fogadják az orvo­sok, nem tart tőlük?- Nagy tisztelettel bánnak ve­lem, ahogy én is velük, sok bará­tom van közöttük. Persze, ka­pok névtelenül gyalázkodó leve­leket, telefonokat, hogy jobb, ha külföldön kezeltetem magam,.s volt, aki azt mondta, még azt sem érdemiem meg, hogy vért vegyenek tőlem.- Ez persze rút dolog, de azon talán ön sem csodálkozik, hi­szen minden megnyert perével kínos helyzetbe hoz egy orvost és kórházat.- Én más oldalról közelítem meg a kérdést. 1990-ben a szege­di orvosi egyetem rektora kért meg arra, hogy jogtanácsosként segítsem a munkáját. Akkor is voltak műhibák, csak sokkal ki­sebb publicitást kaptak, s ritkán jártak el a kórházak ellen. Hét év után új vezetőt választott az egyetem, aki már nem tartott igényt a munkámra. S miután láttam, hogyan működik az egészségügy, úgy éreztem, elég szakértelemmel rendelkezem ahhoz, hogy a műhibák kárval­lottjait képviseljem.- Ezek szerint ön a barikád túloldalára került.- Lehet, hogy ez a látszat, de a Magyar Orvosi Kamara elnöke is elismerte egy riportban, kö­szönettel tartozik nekem az or­vostársadalom, hiszen én is sok problémára ráirányítom a figyel­müket, illetve segítek kiszűrni azokat, akik nem valók erre a pályára. S még valami. Én csak polgári peres ügyekben képvise­lem az ügyfeleimet. Vallom, hogy az orvos is ember, aki hibázik.- A magyar betegeknek félni­ük kell amikor kórházba men­nek, könnyen baj érheti őket?- Az utóbbi hetekben, hóna­pokban töb­ben is meg­kérdezték tő­lem, hogy me­lyik klinikára, kórházba fe­küdjenek be, volt olyan szü­lő, aki a gyere­ke mandula­műtétje előtt kért tőlem ta­nácsot. Egyik esetben sem javasoltam nekik konkrét intéz­ményt. A gyógyítás veszélyes üzemnek számít, ahol történhet­nek tragédiák. Ám ilyen esetben vállalni kell érte a felelősséget. Van olyan ügy, amely hat éve húzódik, Dunaújvárosból pedig két hónapja nem kapok meg egy iratot. Ezzel szemben a kecske­méti főigazgató, Zombor Gábor különösen korrekt volt, amikor az ügy maszatolása helyett őszintén azt mondta, a mandula­műtét során kollégáinak tragi­kus tévedése okozta a kunszent- miklósi kisfiú halálát, majd sike­rült peren kívül megegyeznünk a kártérítésben.- Igaz, hogy ez több mint tíz­millió forintra rúg?- Ha sikerült megszereznünk a biztosító jóváhagyását, akkor megmondom a pontos összeget, addig csak annyit közölhetek, hogy nem erősítem meg, de nem is cáfolom az erről szóló híreket.- Akik nem értenek egyet a mühibaperekkel azzal érvelnek, hiába fizet a biztosító, a kórház, az életet vagy akár egy szemet nem lehet visszaadni a milliók­kal sem.- A fájdalom nem csökken, de a pénzzel új lehetőség nyílik ar­ra, hogy más irányba forduljon egy család élete. Akinek meghal a babája, talán könnyebben vál­lal új gyereket, ha tudja, anyagi­lag ez nem jelenthet gondot. Aki a végtagját veszti el, a havi jára­dékból könnyebben talál magá­nak segítséget.- Ma már előfordul hogy a bí­róság tízmilliós kártérítést ítél meg, sőt, még havi 2-300 ezer fo­rintos járadék is jár. Ezt ön mél­tányosnak tartja a károsulttal és a kórházzal szemben?- Ezek az összegek már töb- bé-kevésbé elfogadhatóak, főleg, ha azt vesszük, néhány éve a ha­sonló ügyekért pár százezret és húsz-harmincezer forintos jára­dékot szabtak csak meg a bírósá­gok. Az intézményeknek persze ez súlyos anyagi gondot jelent, hiszen a felelősségbiztosítások alapján a biztosító csak ötmillió forintig áll helyt, a többit a kór­házaknak kell kigazdálkodniuk. De talán emiatt még jobban fi­gyelnek a betegeikre, így meg­előzhető lesz több műhiba. Per­sze, az is előfordul, hogy valaki műhibára hivatkozva próbálja megpumpolni a kórházat, de az intézményeknek és a biztosító­nak felkészült jogászi apparátu­sa van a visszaélések elhárításá­ra. Inkább az a gond, hogy gyak­ran még akkor sem akarnak pe­ren kívül megállapodni, ha egy­értelmű a felelősségük. Az egyik biztosító felülvizsgáló főorvosa nekem egyszer úgy fogalmazott, őket azért fizetik, hogy ne kell­jen fizetniük. Ilyenkor kell pert kezdeményeznünk.- Az orvoslás mely területéről találkozik a legtöbb gonddal?- Szinte mindenhonnan. A legtöbb baj azonban a terhes­séggel és a szüléssel van. Sok kismamát ér a szörnyű hír a szü­lés után, hogy gyerekének nyi­tott a gerince, hiányzik a fél ve­séje, valamely végtagja, netán vak. Holott a szakszerű ultra­hangvizsgálatokkal ezek többsé­ge kiszűrhető lett volna. S van olyan esetem, hogy elmulasztot­ták a császármetszést, így az oxigénhiány miatt lett fogyaté­kos a kisgyerek.- Az ilyen jellegű perekben va­lójában a szakértők csapnak össze, s azon múlik a döntés, ki érvelt meggyőzőbben, hiszen a bíróság laikus. Hogyan szület­het így igazságos ítélet?- Nem minden örvös szak­értő mondja ki, hogy súlyosat hibázott a kollégája, de sokat ja­vult a helyzet az elmúlt évek­ben. Korábban előfordult, hogy a beteg hasüregében felejtett tör­lőkendőről azt állították, ez a műtéti kockázat körébe tarto­zik. Ma már egyértelmű, hogy ez műhiba. Ha pedig a szakvéle­mények akkora ellentmondás­ban vannak egymással, hogy képtelenség megállapítani, ki­nek van igaza, akkor az Egész­ségügyi Tudományos Tanács mondja ki a végső szót. Viszont nehéz azzal a szakvéleménnyel mit kezdeni, amely a szegedi egyetem ügyében születik, miu­tán a tanács elnöke, Varga Tibor professzor az ottani orvos szak­értői intézet vezetője. Ilyenkor mindig elfogultságot jelentek be a bíróságon.- Ön munkája során nagyon sok tragikus sorsú emberrel és családdal találkozik. Hogy viseli mindezt lelkileg?- Nehezen. A munkám gyak­ran hazakísér, otthon sem tudok megfeledkezni róla. Ilyenkor el­megyek sétálni, biciklizem vagy olvasok. Ha pedig meg tudunk egyezni peren kívül vagy győ­zünk egy tárgyaláson, akkor jó érzés tölt el, hogy legalább így tudtam segíteni. Almási B. Csaba Született: 1943. június 22., Szeged Diploma: József Attila Tudomány egyetem Állam- és Jogtudomány Kar, Testnevelési Főiskola Munkahelyei: ügyvéd, jelenleg még a Tisza Volán Rt. Igazgatósé gának elnöke is, oktat a szegedi egyetem jogi karán, továbbá a Magyar Kriminológiai Társaság Dél-magyarországi szekciójának az elnöke Család: 40 éve nős, felesége kutatóbiológus, fia ügyvédjelölt Aki újra felfedezte Amerikát TANKA LÁSZLÓ ÉVEK ÓTA JÁRJA A NYUGATI VILÁGOT, s kutatja a magyarokat, hogy aztán újságot, könyvet adjon ki róluk, klubot szervezzen nekik, sőt egy irodát is alapított, hogy a hazatelepülő vagy csak hazalátogató magyarok könnyebben boldoguljanak. E lső hallásra kissé hihetet­len, hogy az amerikai magyaroknak azóta van lapjuk, mióta ön elkezdte járni az Újvilágot.- Az erdélyi, vajdasági és a felvidéki magyarokról sokat tu­dunk, de él még hárommillió magyar a nyugati világban, akik­ről az átkosban nem sokat lehe­tett tudni. Nagyon engem sem érdekelt, hiszen se rokonom, se ismerősöm nem volt odaát. Elő­ször 1999-ben jártam Ameriká­ban és megdöbbentem, hogy magyar utcák, boltok, iskolák vannak arrafelé, szóval felfedez­tem a magyar Amerikát. Ez az­óta misszió, most utazom oda ti­zenötödször, de ahogy az ott élő 1,7 millió érdekel, úgy az ötszáz­ezer kanadai, a 80 ezer ausztráli­ai és a Dél-Afrikában letelepült 40 ezer magyarra is kíváncsi va­gyok. Az American Hungárián Panorama című magazin is több mint egy újság, hiszen 1999 óta kiépítettünk egy hálózatot az öt­ven tudósítóval és nemrégiben kiadtuk az Amerikában élő ma­gyarok arcképcsarnokát. Hihe­tetlen történetek vannak benne, magyarokról, akik egy szál ga­tyában érkeztek meg az államok­ba, még angolul sem beszéltek, de később Nobel- vagy Oscar-dí- jasok lettek...- Meglepetéssel fedeztem fel hogy Paul Newman, Paul Simon és Goldie Hawn is magyar szár­mazású, bár róluk sose gondol­tam volna, nem is nyilatkoztak erről szemben Tony Curtisszel Harry Houdinivel vagy Mariska Hargitayval- Pedig az ottani magyarok emlegetik, hogy Paul Newman a clevelandi magyar közösségben nőtt fel, s édesanyja a Makóról származó Fetzer Teri volt. Az perrsze igaz, de talán nemcsak a magyarokra jellemző, hogy miu­tán befutnak, sztárok vagy ép­pen milliárdos üzletemberek lesznek, elszakadnak a régi ott­honuktól, közösségüktől. Ez nem igaz Tony Curtisre és Ma­riska Hargitayra sem, aki például ott lesz a következő magyar bá­lon New Jerseyben.- Mégis avasson már be, hogy van az, hogy utazgat Ameriká­ban egy magyar újságíró és hiába van ott 800 bejegyzett magyar kö­zösség, ő alapít újságot, könyvet ad ki, majd hiába létezik a Ma­gyarok Világszövetsége, ő szerve­zi meg a hazatelepülök klubját és nyit magyarságszolgálati irodát?- Én nem egy magányos új­ságíró vagyok, aki utazgat a vi­lágban. Szerencsém is volt, hogy sikerült egy hálózatot felépíteni, ők írják a lapunkat is, s van kö­zöttük történész, pap, fogorvos, újságíró és színésznő is. Nekik még fontos a magyarságuk, s mi­után ezért nem kapnak fizetést, sőt még tiszteletdíjat sem, így munkaidejük sincs. Most is tíz városban tíz találkozót szervez­tek nekem, s miközben meghir­detjük a magyarok világszépe versenyt, valamint a magyar származású képzőművészek vi­lágkiállítását, új kapcsolatok szü­letnek, s ezekből talán újabb könyvek, kiállítások lesznek. A Panoráma Világklubban a haza­térő, hazatelepülő magyarok ta­lálkoznak, s annak a Magyar Kultúra Alapítvány házában ta­láltam helyet a Várban, vagyis nem zárkóznak el a hazai szer­vezetek az együttműködéstől. A Magyarságszolgálati Irodában a hazatelepülőknek segítünk, töb­bek között vállalkozói, befekte­tői és egészségügyi ügyekben.- Nem szólták meg a Magya­A melbourne-i Bocskay-házban a vendéglátóival rok Világszövetségétől hogy mit kontárkodik bele az ő dolgukba?- Ez egy civil kezdeménye­zés, amit nem engedek átpoliti­zálni. Nem törekszem egyik párt felé sem. Pedig állami pénzből könnyebb lenne ez a küldetés. Egyébként pedig, ha ezekkel a dolgokkal foglalkozna a Magya­rok Világszövetsége, akkor én már bele sem kezdtem volna.- Az ausztráliai magyarokról jóval kevesebbet tudunk, mint az amerikaiakról- Ott csak 80 ezer magyar él, de a közösségek jóval összetar- tóbbak, mint az amúgy sokszí­nűbb Amerikában. Melbourne- ben van a világ legnagyobb ma­gyar központja. Dolláronként ad­ták össze a pénzt, s megvettek egy többhektáros parkot, ahol Született: 1954. május 12., Nyírábrány Diploma: újságíró, jogász Pályafutása: a Nógrád Megyei Hírlap munkatársa, majd főszer­kesztője. 1991-ben megalapítja a Médiamix Kiadót. 1999-tól az American Hungárián Panorama magazin tulajdonos-főszerkesz­tője. A Panoráma Világklub (2003) és a Magyarságszolgálati Iroda (2005) alapítója. Család: felesége tanárnő, gyer­mekei: Melitta, Benedek, Timon templom, bálterem, könyvtár, ét­terem, cserkészház, sőt még egy sportpálya is épült. Nem véletlen, hogy Budapesten létezik Ausztrá­liai Magyarok Baráti Köre, míg az amerikaiaknak nincs hasonló egyesületük. D. L.

Next

/
Thumbnails
Contents