Somogyi Hírlap, 2005. május (16. évfolyam, 101-125. szám)
2005-05-01 / Vasárnapi Somogyi Hírlap, 18. szám
2005. május 1., vasárnap wmummmmmmmmmmmmmmmmmmm Riport, interjú 7 A pénz nem enyhít a fájdalmon Az utóbbi hetekben nyilvánosságra került ORVOSI MŰHIBÁK SOKKOLTÁK AZ ORSZÁGOT. Azok a családok, amelyek tragikus körülmények között veszítették el egyik tagjukat, az első órákban természetesen csak az iszonyú fájdalmukkal néznek szembe, ám később sokan keresik a felelőst szeretteik elvesztése miatt. S mindnyájan Ábrahám Lászlót hívják, aki szinte az egyetlen ügyvéd az országban, aki ilyen ügyekkel foglalkozik. M ikor volt legutóbb kórházban, mármint betegként? - Néhány napja a vérnyomásomat ellenőriztettem és EKG-vizsgálatot végeztek. Nem vagyok beteg - a tigrisbukfencet még ma is meg tudom csinálni talán azért, mert rendszeresen részt veszek szűrővizsgálatokon.- Hogyan fogadják az orvosok, nem tart tőlük?- Nagy tisztelettel bánnak velem, ahogy én is velük, sok barátom van közöttük. Persze, kapok névtelenül gyalázkodó leveleket, telefonokat, hogy jobb, ha külföldön kezeltetem magam,.s volt, aki azt mondta, még azt sem érdemiem meg, hogy vért vegyenek tőlem.- Ez persze rút dolog, de azon talán ön sem csodálkozik, hiszen minden megnyert perével kínos helyzetbe hoz egy orvost és kórházat.- Én más oldalról közelítem meg a kérdést. 1990-ben a szegedi orvosi egyetem rektora kért meg arra, hogy jogtanácsosként segítsem a munkáját. Akkor is voltak műhibák, csak sokkal kisebb publicitást kaptak, s ritkán jártak el a kórházak ellen. Hét év után új vezetőt választott az egyetem, aki már nem tartott igényt a munkámra. S miután láttam, hogyan működik az egészségügy, úgy éreztem, elég szakértelemmel rendelkezem ahhoz, hogy a műhibák kárvallottjait képviseljem.- Ezek szerint ön a barikád túloldalára került.- Lehet, hogy ez a látszat, de a Magyar Orvosi Kamara elnöke is elismerte egy riportban, köszönettel tartozik nekem az orvostársadalom, hiszen én is sok problémára ráirányítom a figyelmüket, illetve segítek kiszűrni azokat, akik nem valók erre a pályára. S még valami. Én csak polgári peres ügyekben képviselem az ügyfeleimet. Vallom, hogy az orvos is ember, aki hibázik.- A magyar betegeknek félniük kell amikor kórházba mennek, könnyen baj érheti őket?- Az utóbbi hetekben, hónapokban többen is megkérdezték tőlem, hogy melyik klinikára, kórházba feküdjenek be, volt olyan szülő, aki a gyereke mandulaműtétje előtt kért tőlem tanácsot. Egyik esetben sem javasoltam nekik konkrét intézményt. A gyógyítás veszélyes üzemnek számít, ahol történhetnek tragédiák. Ám ilyen esetben vállalni kell érte a felelősséget. Van olyan ügy, amely hat éve húzódik, Dunaújvárosból pedig két hónapja nem kapok meg egy iratot. Ezzel szemben a kecskeméti főigazgató, Zombor Gábor különösen korrekt volt, amikor az ügy maszatolása helyett őszintén azt mondta, a mandulaműtét során kollégáinak tragikus tévedése okozta a kunszent- miklósi kisfiú halálát, majd sikerült peren kívül megegyeznünk a kártérítésben.- Igaz, hogy ez több mint tízmillió forintra rúg?- Ha sikerült megszereznünk a biztosító jóváhagyását, akkor megmondom a pontos összeget, addig csak annyit közölhetek, hogy nem erősítem meg, de nem is cáfolom az erről szóló híreket.- Akik nem értenek egyet a mühibaperekkel azzal érvelnek, hiába fizet a biztosító, a kórház, az életet vagy akár egy szemet nem lehet visszaadni a milliókkal sem.- A fájdalom nem csökken, de a pénzzel új lehetőség nyílik arra, hogy más irányba forduljon egy család élete. Akinek meghal a babája, talán könnyebben vállal új gyereket, ha tudja, anyagilag ez nem jelenthet gondot. Aki a végtagját veszti el, a havi járadékból könnyebben talál magának segítséget.- Ma már előfordul hogy a bíróság tízmilliós kártérítést ítél meg, sőt, még havi 2-300 ezer forintos járadék is jár. Ezt ön méltányosnak tartja a károsulttal és a kórházzal szemben?- Ezek az összegek már töb- bé-kevésbé elfogadhatóak, főleg, ha azt vesszük, néhány éve a hasonló ügyekért pár százezret és húsz-harmincezer forintos járadékot szabtak csak meg a bíróságok. Az intézményeknek persze ez súlyos anyagi gondot jelent, hiszen a felelősségbiztosítások alapján a biztosító csak ötmillió forintig áll helyt, a többit a kórházaknak kell kigazdálkodniuk. De talán emiatt még jobban figyelnek a betegeikre, így megelőzhető lesz több műhiba. Persze, az is előfordul, hogy valaki műhibára hivatkozva próbálja megpumpolni a kórházat, de az intézményeknek és a biztosítónak felkészült jogászi apparátusa van a visszaélések elhárítására. Inkább az a gond, hogy gyakran még akkor sem akarnak peren kívül megállapodni, ha egyértelmű a felelősségük. Az egyik biztosító felülvizsgáló főorvosa nekem egyszer úgy fogalmazott, őket azért fizetik, hogy ne kelljen fizetniük. Ilyenkor kell pert kezdeményeznünk.- Az orvoslás mely területéről találkozik a legtöbb gonddal?- Szinte mindenhonnan. A legtöbb baj azonban a terhességgel és a szüléssel van. Sok kismamát ér a szörnyű hír a szülés után, hogy gyerekének nyitott a gerince, hiányzik a fél veséje, valamely végtagja, netán vak. Holott a szakszerű ultrahangvizsgálatokkal ezek többsége kiszűrhető lett volna. S van olyan esetem, hogy elmulasztották a császármetszést, így az oxigénhiány miatt lett fogyatékos a kisgyerek.- Az ilyen jellegű perekben valójában a szakértők csapnak össze, s azon múlik a döntés, ki érvelt meggyőzőbben, hiszen a bíróság laikus. Hogyan születhet így igazságos ítélet?- Nem minden örvös szakértő mondja ki, hogy súlyosat hibázott a kollégája, de sokat javult a helyzet az elmúlt években. Korábban előfordult, hogy a beteg hasüregében felejtett törlőkendőről azt állították, ez a műtéti kockázat körébe tartozik. Ma már egyértelmű, hogy ez műhiba. Ha pedig a szakvélemények akkora ellentmondásban vannak egymással, hogy képtelenség megállapítani, kinek van igaza, akkor az Egészségügyi Tudományos Tanács mondja ki a végső szót. Viszont nehéz azzal a szakvéleménnyel mit kezdeni, amely a szegedi egyetem ügyében születik, miután a tanács elnöke, Varga Tibor professzor az ottani orvos szakértői intézet vezetője. Ilyenkor mindig elfogultságot jelentek be a bíróságon.- Ön munkája során nagyon sok tragikus sorsú emberrel és családdal találkozik. Hogy viseli mindezt lelkileg?- Nehezen. A munkám gyakran hazakísér, otthon sem tudok megfeledkezni róla. Ilyenkor elmegyek sétálni, biciklizem vagy olvasok. Ha pedig meg tudunk egyezni peren kívül vagy győzünk egy tárgyaláson, akkor jó érzés tölt el, hogy legalább így tudtam segíteni. Almási B. Csaba Született: 1943. június 22., Szeged Diploma: József Attila Tudomány egyetem Állam- és Jogtudomány Kar, Testnevelési Főiskola Munkahelyei: ügyvéd, jelenleg még a Tisza Volán Rt. Igazgatósé gának elnöke is, oktat a szegedi egyetem jogi karán, továbbá a Magyar Kriminológiai Társaság Dél-magyarországi szekciójának az elnöke Család: 40 éve nős, felesége kutatóbiológus, fia ügyvédjelölt Aki újra felfedezte Amerikát TANKA LÁSZLÓ ÉVEK ÓTA JÁRJA A NYUGATI VILÁGOT, s kutatja a magyarokat, hogy aztán újságot, könyvet adjon ki róluk, klubot szervezzen nekik, sőt egy irodát is alapított, hogy a hazatelepülő vagy csak hazalátogató magyarok könnyebben boldoguljanak. E lső hallásra kissé hihetetlen, hogy az amerikai magyaroknak azóta van lapjuk, mióta ön elkezdte járni az Újvilágot.- Az erdélyi, vajdasági és a felvidéki magyarokról sokat tudunk, de él még hárommillió magyar a nyugati világban, akikről az átkosban nem sokat lehetett tudni. Nagyon engem sem érdekelt, hiszen se rokonom, se ismerősöm nem volt odaát. Először 1999-ben jártam Amerikában és megdöbbentem, hogy magyar utcák, boltok, iskolák vannak arrafelé, szóval felfedeztem a magyar Amerikát. Ez azóta misszió, most utazom oda tizenötödször, de ahogy az ott élő 1,7 millió érdekel, úgy az ötszázezer kanadai, a 80 ezer ausztráliai és a Dél-Afrikában letelepült 40 ezer magyarra is kíváncsi vagyok. Az American Hungárián Panorama című magazin is több mint egy újság, hiszen 1999 óta kiépítettünk egy hálózatot az ötven tudósítóval és nemrégiben kiadtuk az Amerikában élő magyarok arcképcsarnokát. Hihetetlen történetek vannak benne, magyarokról, akik egy szál gatyában érkeztek meg az államokba, még angolul sem beszéltek, de később Nobel- vagy Oscar-dí- jasok lettek...- Meglepetéssel fedeztem fel hogy Paul Newman, Paul Simon és Goldie Hawn is magyar származású, bár róluk sose gondoltam volna, nem is nyilatkoztak erről szemben Tony Curtisszel Harry Houdinivel vagy Mariska Hargitayval- Pedig az ottani magyarok emlegetik, hogy Paul Newman a clevelandi magyar közösségben nőtt fel, s édesanyja a Makóról származó Fetzer Teri volt. Az perrsze igaz, de talán nemcsak a magyarokra jellemző, hogy miután befutnak, sztárok vagy éppen milliárdos üzletemberek lesznek, elszakadnak a régi otthonuktól, közösségüktől. Ez nem igaz Tony Curtisre és Mariska Hargitayra sem, aki például ott lesz a következő magyar bálon New Jerseyben.- Mégis avasson már be, hogy van az, hogy utazgat Amerikában egy magyar újságíró és hiába van ott 800 bejegyzett magyar közösség, ő alapít újságot, könyvet ad ki, majd hiába létezik a Magyarok Világszövetsége, ő szervezi meg a hazatelepülök klubját és nyit magyarságszolgálati irodát?- Én nem egy magányos újságíró vagyok, aki utazgat a világban. Szerencsém is volt, hogy sikerült egy hálózatot felépíteni, ők írják a lapunkat is, s van közöttük történész, pap, fogorvos, újságíró és színésznő is. Nekik még fontos a magyarságuk, s miután ezért nem kapnak fizetést, sőt még tiszteletdíjat sem, így munkaidejük sincs. Most is tíz városban tíz találkozót szerveztek nekem, s miközben meghirdetjük a magyarok világszépe versenyt, valamint a magyar származású képzőművészek világkiállítását, új kapcsolatok születnek, s ezekből talán újabb könyvek, kiállítások lesznek. A Panoráma Világklubban a hazatérő, hazatelepülő magyarok találkoznak, s annak a Magyar Kultúra Alapítvány házában találtam helyet a Várban, vagyis nem zárkóznak el a hazai szervezetek az együttműködéstől. A Magyarságszolgálati Irodában a hazatelepülőknek segítünk, többek között vállalkozói, befektetői és egészségügyi ügyekben.- Nem szólták meg a MagyaA melbourne-i Bocskay-házban a vendéglátóival rok Világszövetségétől hogy mit kontárkodik bele az ő dolgukba?- Ez egy civil kezdeményezés, amit nem engedek átpolitizálni. Nem törekszem egyik párt felé sem. Pedig állami pénzből könnyebb lenne ez a küldetés. Egyébként pedig, ha ezekkel a dolgokkal foglalkozna a Magyarok Világszövetsége, akkor én már bele sem kezdtem volna.- Az ausztráliai magyarokról jóval kevesebbet tudunk, mint az amerikaiakról- Ott csak 80 ezer magyar él, de a közösségek jóval összetar- tóbbak, mint az amúgy sokszínűbb Amerikában. Melbourne- ben van a világ legnagyobb magyar központja. Dolláronként adták össze a pénzt, s megvettek egy többhektáros parkot, ahol Született: 1954. május 12., Nyírábrány Diploma: újságíró, jogász Pályafutása: a Nógrád Megyei Hírlap munkatársa, majd főszerkesztője. 1991-ben megalapítja a Médiamix Kiadót. 1999-tól az American Hungárián Panorama magazin tulajdonos-főszerkesztője. A Panoráma Világklub (2003) és a Magyarságszolgálati Iroda (2005) alapítója. Család: felesége tanárnő, gyermekei: Melitta, Benedek, Timon templom, bálterem, könyvtár, étterem, cserkészház, sőt még egy sportpálya is épült. Nem véletlen, hogy Budapesten létezik Ausztráliai Magyarok Baráti Köre, míg az amerikaiaknak nincs hasonló egyesületük. D. L.
