Somogyi Hírlap, 2005. május (16. évfolyam, 101-125. szám)

2005-05-29 / Vasárnapi Somogyi Hírlap, 22. szám

Utazás, turizmus 2005. május 29., vasárnap Elvarázsolt erdélyi utakon Erdély vonzó úti cél a magyarországi magyarok számára, akik elsősorban a gyönyörű táj, a magyar emlékek és az olcsó árak miatt utaznak. TAVALY KÉTMILLIÓAN KELTÜNK ÁT A ROMÁN-MAGYAR HATÁRON, a szakemberek szerint az idén még ennél is többen utaznak Erdélybe. J ó szezon elé néz az erdélyi idegenforgalom, a főpróba ugyanis jól sikerült. A csík- somlyói dombságot min­den eddiginél több ember lepte el a híres pünkösdi búcsújárás­kor. Szakemberek szerint ez az idegenforgalmi szezon nyitá­nya. A félmilliós tömeg java ré­sze a határon túlról, főleg Ma­gyarországról érkezett.- Már az év elején érezni le­hetett, hogy az idei turisztikai szempontból jobb lesz, mint a tavalyi, mert 33 százalékkal nőtt a határátlépések száma az előző évihez képest - tudtuk meg Má- téffy Győzőtől, a román idegen- forgalmi hivatal vezetőjétől. - Ez jó jel, számunkra azt vetíti előre, hogy a főszezon is hason­ló lesz. Különben is azt tapasz­taljuk, megnőtt országunk iránt az érdeklődés. A beutazók egy- harmada magyarországi lakos. Egyébként rohamosan fejlődik Románia turizmusa, míg 1998­délyi utakat sok utazási iroda kí­nálja. Miskolczi Endre, az Ad- venture idegenvezetője erdélyi specialistának számít, ráadásul Brüsszel az EU turisztikai bi­zottság szaktanácsadója. Romá­nián kívül Bulgária és Törökor­szág tartozik hozzá. Ő mondta, hogy a csíksomlyói zarándékút sikere nagyban meghatározza a későbbi idegenforgalmat.- Aki ide eljön pünkösdkor, ízelítőt kap Erdélyből, beleszeret a tájba és az emberekbe, és többnyire már a nyáron vissza­tér baráü társasággal. A magya­rok először általában csoportos utakon fedezik fel a tájat, később már inkább egyénileg jönnek, is­merősökkel összefogva, két-há- rom kocsival kelnek útra. Von­zók számukra az árak, egy-két ezer forintért ugyanis éjszakán­ként megszállhatnak panziók­ban, de a szállodai költségek is alatta vannak a mieinknek. Az étkezés és a benzin is olcsóbb. Székelyudvarhely: a legmagyarabb város, már csak rossz emlék, hogy a szavazás után kitettek egy táblát a G-pont diszkó­ban, miszerint „magyarokat nem szolgálunk ki" Korond: gazdag falu, magyar árakkal, egy-két „Igen” trikóval, a kerámiák persze még mindig szépek Parajd: a kürtös kalács kihagyhatatlan, a sóbánya ugyancsak Farkaslaka: az elvarázsolt falu, ahol minden Tamási Áronra emlékeztet Békás-szoros: már az odavezető út is lenyűgöző ig évente átlagosan 7-800 ezren lépték át határunkat, az el­múlt években már kétmillióan, s az idén két és fél millióra számítunk. A varázslatos Erdély vonze­reje igen nagy - a legtöbben ide­utaznak a Romániába látogatók közül -, különösen a magyaror­szági magyarok körében. A csíksomlyói búcsúra több ezer busz szállította honfitársainkat, és az autósokról akkor még nem is beszéltünk. A klasszikus er­- Erről magunk is meggyő­ződhettünk. Parajdón találkoz­tunk Reisz Erzsébettel, aki a 80- as évek végén Erdélyben meg­szervezte a falusi turizmust, ami igazából csak a 90-es évek elejére vált szervezetté.- Amíg feketén mentek a dol­gok, elég siralmas volt a helyzet, még fürdőszoba sem volt a szál­lásokon. Most már ez szinte el­képzelhetetlen, minimum két- három szobánként mindenhová építettek mellékhelyiséget. Reisz Erzsébet egyébként bá­nyamérnöki, míg lánya, László Ildikó az agrármérnöki állását hagyta ott a turizmusért. Mind­ketten panziókat üzemeltetnek Parajdon, ahol félpanzióval már 15-20 euróért megszállhatunk. A román utak egyébként nem olyan rosszak, mint a hírük, s ez igaz Erdélyre is. Ám miután túl sok a lovaskocsis és biciklis helybéli, valamint nagy a teherautó-forgalom, nem lehet gyorsan haladni. A világ leg­rosszabb útja egyébként Parajd és Gyergyószentmiklós között van, arra csak néhány Dáciával, egy tejesautóval és egy magyar turistabusszal találkoztunk. A helyi úton akkora árkok van­nak, hogy a krosszozók is elun­nák magukat. Viszont végig egy patak mellett visz az út, ahol né­ha marhapásztorok mossák jó­szágaikat és félúton, a Bucsin- tetőn egy kis kávézó is van, ahol igazi vajas kenyeret lehet enni, s ott pár forintért meg is lehet szállni az emeleten. Gyergyó- szentmiklóson sokan megfor­dulnak, de főleg azért, mert erre megy az út a Gyilkos-tó és a Bé­kás-szoros felé. Amikor viszont benéztünk az egyik sörözőbe, magát Csurka Istvánt láttuk, aki egy térképet tanulmányozott. Korond már inkább hasonlít vásározó falura, mint kis erdélyi településre. A házak itt feltű­nően nagyok és szépek, hiszen sokan átjárnak Magyarországra is árulni. Az árak pedig kicsit el­szaladtak, több ismerősünk ol­csóbban megvette ugyanazt a tányért Szovátán. Igaz, a hely varázsa is számít. Az áfonyalek­vár igazán kiváló, az áfonyapá­linka viszont díszes csomagolá­sa ellenére felejthető e műfaj­ban. Farkaslaka viszont igazán elbűvölő hely Székelyudvarhely felé félúton. Tamási Áron sírhe­lyénél mindig látni legalább egy magyar csoportot, amely el- énekli a székely himnuszt. A kocsmáros pedig megnyug­tat, hogy a népszavazás hatása már múlóban. Túl sokan érkez­tek ahhoz a Csíksomlyói Búcsú­ba, hogy bárki is azt hihetné, magukra maradtak az itteniek. Amúgy pedig a táj, a csend és az itteniek barátságos fogadtatása sokakat elgondolkoztat, hogy érdemes lenne legalább egy kis üsztást venni faházzal, s nyug­díjasán itt élni, legalább az év nagyobbik felében. A magyar nyugdíjból egyelőre erre talán telne is. Dalia László­Temesi László SZOVÁTA, A PARADICSOM A híres fürdőhely egyelőre nem a legszebb arcát mutatja, hiszen a régi szállodák és vil­lák felújításra szorulnak, de így is érdemes odáig elmenni. Kár, hogy a Medve-tóban csak nyáron lehet fürödni. A Danubius több szállodát és villát megvett, s egyet már felújí­tott, sőt wellness-centrummá alakított át, s az már pünkösdkor is telt házat mutatott. Bár csak háromcsillagosnak mondja magát, szol­gáltatásai miatt többet érdemelne. A vendé­gek 90 százaléka természetesen magyar. Szovátán 1500 forintért is lehet magánszállá­son fürdőszobás szállást találni, s innen jó kirándulásnak ígérkezik Korond, Farkaslaka, Székelyudvarhely, Csíkszereda vagy a másik irányba Gyergyószentmiklós, Békás-szoros, a Gyilkos-tó. Ez utóbbi utat viszont csak edzetteknek ajánljuk, hiszen a kátyúk, göd­rök miatt csak lépésben lehet haladni. A táj viszont mindenért kárpótol. egyetlen félretett forint sem lustálkodhat! K&H befektetés hozzon ki még többet kötöttség nélküli, díjmentes — pénzügyi beszélgetés személyes banki tanácsadó — egyedülálló, új szolgáltatás — Ha felkeresi tanácsadóink egyikét, biztos lehet benne, hogy egyetlen félretett forintja sem lustálkodhat többé! Munkatársaink szakszerű tanácsadással segítik, hogy befektetéseivel a lehető legnagyobb hozamot érje el. Sőt! Azokat a forintokat is megtalálhatjuk, amiről ói még Ön sem tudott! További információért jöjjön el bármely K&H bankfiókba, látogasson el a www.khb.hu honlapra, vagy hívja a K&H Befektetési vonalat a 06 40 444 888 telefonszámon! A hirdetés nem minősül ajánlattételnek vagy befektetési tanácsadásnak. További információt a K&H bankfiókokban, illetve a www.khb.hu honlapon talál.

Next

/
Thumbnails
Contents