Somogyi Hírlap, 2005. május (16. évfolyam, 101-125. szám)

2005-05-22 / Vasárnapi Somogyi Hírlap, 21. szám

2005. május 22., vasárnap 1 fflflffiflf^^WÜWPIMPIM| Közélet, politika, gazdaság 5 Határ mellett olcsó lakni Országhatár mellett sokat lehet spórolni. A „túloldalon” vásárolt holmik ugyan­is sokszor az itthoni ár feléért kaphatók, bár ez nem mindenre igaz. Szlováki­ából és Ukrajnából élelmiszert, Szerbiából ruhaneműt, a sógoréktól pedig az éppen aktuális „akciós” termékeket érdemes hozni. H uszonhárom forint. Nagyjából mindig eny- nyivel olcsóbb a szlo­vákiai Párkány benzin- kútjainál kapható üzemanyag a magyar töltőállomások árainál. Ha nálunk emelnek, néhány nap késéssel odaát is drágul a ben­zin, de a különbözet marad. Az Esztergomban élők elsősorban mégsem csak tankolni járnak át a hídon. A fő vonzerő a két túloldali szu­permarket, azaz a Lidi és a Billa. Előbbi az olcsóbb, utóbbi a mi­nőségibb vá­lasztékot kí­nálja, ám a magyar pénz- tárcának mindkettő árai üdítőek. A gyü­mölcs- és húsárak átlagosan 20 százalékkal olcsóbbak, a hagyo­mányosan kiváló sajtokból is érdemes venni, az edami kiló­jáért mindössze 700 forintot kérnek. A százszázalékos gyü­mölcslevek mellett remek spa­nyol, chilei és olasz borokat lehet kapni, literenként átszámolva 400-500 forintért. A félliteres ke­tchup és a mogyorós csoki után Esztergomot csak egy híd választja el Pár­kánytól, a diákok és a tanárok akár lyukasórán át­ugorhatnak egy kis olcsó bevá­sárlásra. is filléreket számolnak. Sláger még az írható CD, ami tizes cso­magban kapható, s ha vissza­osztjuk az árát, kiderül, hogy egy kijön 80 forintból.- Az iskola közel van a híd­hoz, sokszor előfordul, hogy aki­nek lyukasórája van, átugrik a túloldalra bevásárolni - mesélte az egyik helyi lakos. - Esztergom néha kong az ürességtől, mert odaát egy komplett ebéd kijön 1200 forintból. A szórakozóhe­lyekre a beugró csak pár száz fo­rint. Most, hogy jön a jó idő, a strandot is egyre többen keresik fel: ez egész napra 650 forint. Az ukrán határ mellett lakni is felér egy főnyereménnyel. Ma már minden kapható, ráadásul zömében sokkal kedvezőbb áron, mint nálunk. A fő sláger persze még mindig a cigaretta (egy doboz Marlboro light 160 forint), az üzemanyag és az ol­csó cukor, de mivel ezek behoza­tala nagy mennyiségben legáli­san nem lehetséges, érdemes in­kább a többi árucikkre figyelni. Megjegyzendő: ezekből sincs ke­vés. A Nike és adidas szabadidő- ruha a piacon 3200 forintba ke­rül, a hivatalos márkaboltban 6000-8000 forint - vagyis még ott is csupán a fele annak, mint amennyit nálunk elkérnek érte.- Nemrég Ungváron vettünk egy elegáns csillárt 2400 forintért - mesélte a záhonyi László Algitta. - Egy fél aktatáskányi ki­váló bonbon sem kerül többe 400 forintnál. Ugyanazt a full extrás babakocsit, amit nálunk 30 ezer forintért kínálnak, odaát már 12 ezerért meg lehet kapni. Csak azt sajnálom, hogy bútoro­kat nem lehet áthozni, pedig azok is gyönyörűek... Nemrég vásároltam eredeti Polaroid nap­szemüveget 4000 forintért.- Mindössze 18 kilométert kell utazni, s bármihez hozzájut az ember - jelentette ki egy má­sik helyi lakos. - A múltkor a de­zodortól a gümialjú lábtörlőig te­lepakoltam a bevásárlókocsit, volt abban minden, alig bírtam eltolni a pénztárig, és csupán 4000 forintot fizettem... A szerb ha­tár túloldalán már nem ek­kora a bőség. Igaz, az alkohol és a dohányáru náluk harmadá­ba kerül, ám a fináncok is résen vannak... Ugyanakkor a legális kirucca­násokon is szé­Magias barna kanyar (ü) 68 Ft'D.Ski KIIII (Szlovákia) 6.50 Ft/db Tál (Szlovákiai 107 ft/l Trappista sajt (Ukrajna) 320 Ft/kg Őrült kává (Ausztria) 7$8Ft/kg Sör (Szlovákia) 60 Ft/0,51 100% gyümülcslá (Szlovákia) 80 Ft Epar (Ausztria) 380 Ft/kg Márkás sportcipő (Szerbia) 2000 Ft Márkás larmer (Szerbia) 2000 Ft pen lehet keresni. A Szegeden élő F. szerint főleg a ruhaneműt érdemes áthozni.- A szabadkai piacon egy adi­das sportcipő 2000 forint. Ná­lunk ennek a tízszereséért lehet megkapni. Azt nem tudom, hogy eredeti-e, de ugyanolyan strapa­bíró, mint az itthon vásárolt vál­tozat. Egyébként is: ha gyorsan nő a gyerek, nem mindegy? Hasonló a helyzet a Levi's far­merekkel is, amelynek darabját ugyancsak két darab ezresért le­het beszerezni. A márkás orkán­dzseki nadrággal együtt 3000 fo­rint. Mesélik, nemrég a határ­őrök egy asszonynál 100 pár zoknit találtak. Amikor megkér­dezték, mi ez, a nő csak vállat vont és azt felelte, nagy a család. Szó nélkül továbbengedték.- Ruházaton kívül mást nem­igen érdemes hozni - mondta Fe­renc. - Ha csak a jobb minőséget nem díjazza valaki. Én például rajongok a remek őstermelői füs­tölt sajtokért. A legjobb pálinká­kat Észak-Bácskából érdemes hozni: az igazi szilva literje 500 forint, a barackért már 2000 fo­rintot is elkérnek. A sógorék szomszédságában élőknek főleg a határ túloldalán meghirdetett akciókat érdemes figyelni: Ausztriában ugyanis sokkal több az árengedmény, mint nálunk. Mosószert, öblítőt szinte mindig kapni olcsón. A kilós extra párizsi 2 euró, és finomabb, mint a nálunk kap­ható változat. A kávé ára 450 fo­rinttól startol, a legolcsóbb azonban kétségtelenül az ás­ványvíz. A kópházi határtól né­hány száz méterre található ugyanis a Juvina ásványvíz pa­lackozója, ahol a gyár felépített egy közösségi kutat. Ott 12 csapból ingyen folyik az ás­ványvíz. Kóp- házáról szinte mindenki oda­jár, de még Sopronból is sokan érkez­nek nagy mű­anyag kannák­kal. mm FONTOS MONDAT Rácz Jenő egészségügyi miniszter „Mindenkinek elege van a jelenlegi helyzetből. A rossz fizetés­ből, az embertelen munkakörülményekből. Ha az orvosok lát­ják a célt, s az nekik is tetszik, akkor együtt fognak működni." Szabados Krisztián, a Political Capital Institute igazgatója „Ami a Fideszt illeti: teljes csőd, ahogy a párt a 100 lépésre reagált.’’ Dióssy Gábor, a Gazdasági Minisztérium politikai államtitkára „Három év alatt 431 kilométer sztráda készül el - példátlan teljesítmény. Ez nem dumakormány, tessék kimenni, és meg­nézni az építkezéseket.” Metes György, a légiforgalmisták szakszervezeti elnöke „Mehettem volna repülőgép-karbantartónak, de láttam, hogy kicsik a hangárok, és a gépek farka kilóg az esőbe, ettől el­ment a kedvem. így a légi irányítás mellett döntöttem.” Soma „Egy nő legfőbb feladata, hogy enni adjon a családjának.” turMIX DUGÓ. A hét közepén ömlött az eső, és ahogy az már lenni szokott, pillanatok alatt bedugult Budapest. A kocsisorban araszolva volt idő azon is meditálni: miért „haldoklik” a főváros; miért nem készülnek új (kerülő)utak, miért nem épülnek hidak, miért hepehupás az MO-s betoncsik, s miért mindig hóban, sárban, esőben döglenek be a lámpák a kulcs- fontosságú kereszteződésekben. Egy biztos: nem csak a pénzhiány okolható a bajokért, sok a sara a városvezetés­nek, a forgalomirányítóknak. A rendőrök felelőssége külön lapra tartozik. Amit a mundérosok művelnek, az maga a vicc. Szerdán például egy „yard” sem akadt, ame­lyik ellenőrizte volna azt a kosaras, sárgán villogó és átlag 20 km/órával tovagördülő járgányt, amelyik lassan és méltóságteljesen végigvonult a zsúfolt Margit körúton. * ERTEKELES ***** Ez már döfi **** Elmegy ,*** Átlagos ** Gyengus * Bukta APEH-PROGF1AM. Az adóhivatal a régi. Bár folyton-folyvást a megújulásról hallani, valami­revaló, könnyen szerkeszthető, biztonságo­san futó programot még sosem sikerült létre­hozniuk. Pedig az APEH a héten ismét jelezte: a jövő az e-adózásé, az elektronikusan elkészített, internetes bevalláso­ké. Szép, szép, de ehhez az álomhoz értő szakembergárda is kellene, akik nemcsak a sikeres vállalkozókra gondolnak, ha­nem a nagy átlagra is, akik ősrégi komputereken, ezeréves programokon, uram bocsá’, „keskeny sávon” működnek. Nem önszántukból! ** BAFIÁTH. A csatlakozás évfordulója alkalmából tartott konfe­rencián Baráth Etele európai ügyekért felelős tárca nélküli mi­niszter elmondta, hogy a csatlakozás hatása jól érezhető, az emberek jobban élnek, mint egy évvel korábban. Talán nem ártana, ha végre Baráth úr is álruhát öltene és mint a főnöke, Gyurcsány Ferenc, elvegyülne a nép között, mondjuk, benéz­ne egy józsefvárosi kocsmába, netán hallgatózna egy falusi törpeközértben. Neki még a rejtőzködés is könnyebben men­ne, hiszen a kutya se ismerné fel. * Vesztésre állunk a hulladékfronton? Hulladékfronton DÚL A HÁBORÚ A LAKOSSÁG, A KÖRNYEZETVÉDŐK, A KORMÁNYZAT, A FELDOLGOZÓK ÉS A FOGYASZTÁSI CIKKEK GYÁR­TÓI KÖZÖTT. A tanárok viszont így szélmalomharcot vívnak, amikor a gyereke­ket próbálják meggyőzni, hogy külön gyűjtsék a papírt, üveget és műanyagot. A z átlagembert legfel­jebb addig foglalkoz­tatja a hulladék sorsa, amíg kiviszi a kukába a szemetét, s persze azt reméli, egy-két napon belül elszállítják. Csak akkor döbben rá, országo­san mekkora problémát is je­lent, ha netán sztrájkolnak a ku­kások, és hosszabb ideig bűzö- lög a háza előtt. Vagy akkor kap nagyobb nyilvánosságot, ami­kor már-már nyíltan háborúz­nak egymással a zöldek és a sze­métlerakók építői, mint ez pár éve történt Pest megyében. A környezetvédők addig győz­ködték a lakosságot, hogy csak a sokadik kijelölt településen egyeztek bele a beruházásba. A fejlett világban persze már évtizedek óta felismerték, csök­kenteni kell a szemét mennyisé­gét, hiszen lassan belefulladnak. A gyártók arra törekednek, mi­nél kevesebb csomagolóanyagot állítsanak elő, illetve azok kör­nyezetbarátok legyenek. A la­kosságot pedig megtanították, hogy válogatva gyűjtsék a hulla­dékot, így könnyebben elhe­lyezhetőek, felhasználhatóak. Flazánkban is már évek óta foly­nak az ez irányú küzdelmek, ám alig történt valami. A főváros egyes részeiben, több települé­sen már megjelentek a szelektív hulladékgyűjtéshez való konté­nerek, de nagyon vegyes a kép. Van, ahol valóban ügyel arra a lakosság, hogy külön gyűjtse a fehér, a színes üveget, a szerves anyagokat, a papírt, fémet, má­sutt reményte­len a próbálko­zás. Lassan nincs olyan is­kola, ahol ne foglalkozná­nak ezzel a kérdéssel, hi­szen egyetér­tés van, ebben- a korban kell Forrás: KSH 2003-ban (tonna) Lakosságtól- hagyományos úton 2 599 609- szelektív módon 49 800- lomtalanítással 129 200 Gazdasági szervezetektől 1 412 700 Közterület-tisztítással 150 000 flsszaaen _________________4 347 300 rá nevelni a gyerekeket a kör­nyezettudatos viselkedésre. Jobb esetben ők magyarázzák el a szüleiknek, mi a helyes teen­dő, ám a gyakoribb az, hogy a felnőttek rossz példáját követik. Ahol viszont nincs mód szelek­tív hulladékgyűjtésre - a lakos­ság döntő többségénél ez a hely­zet -, ott nem is kérdés, hogy vá­logatás nélkül ömlik telepekre vagy jobb esetben az égetőkbe. További problémát jelent a veszélyes hulladék és az az elektronikus szemét. Az ele­mek, akkumulátorok töredék hányada kerül csak a begyűj­tőkhöz, több­ségük a ku­kákban köt ki. Amíg az em­bereket nem teszik érde­keltté valami­lyen módon, hogy a kijelölt telepekhez juttassák el, addig ez is marad a helyzet, sajnos a környezetettudatosságukra ma még nem számíthatunk. Szakér­tők szerint országos rendszerek helyett a térségek különböző le­hetőségeihez kellene igazítani a szelektív gyűjtést.' Van olyan te­rület, ahol a papírt indokolt a kö­zeli papírgyárba1 vinni, másutt az égetőmű miatt az energetikai felhasználás indokolt. Ugyanígy a színes kukákból sem kell min­denhol külön edényeket kihe­lyezni, sokszor elég lenne a szerves és a szervetlen szemét szétválasztása. De a pénztárcáján keresztül sem egyszerű meggyőzni a la­kosságot, ezt bizonyítja a mű­anyag üdítőpalackok története. Az eldobható, de drágább üve­gek még mindig népszerűbbek, mint a visszaválthatók, bár kor­mányzati lépések történtek már, hogy változzon a helyzet. A ter­mékdíjakra vonatkozó szabá­lyozás idén január elsején mó­dosult. A korábbi tömegalapú díjfizetést fölváltotta a darabala­pú. Ez azzal jár, hogy még in­kább megemelkedik az eldobha­tó csomagban forgalmazott ita­Az ilyen látvány kiábrándító, szerencsére egyre kevesebb helyen tapasztalhatunk hazánkban ehhez hasonlót lók ára, így remény van arra, hogy a vásárlók szívesebben for­dulnak a visszaváltható palac­kok felé. Az új termékdíj-szabá­lyozásnak köszönhető folyamat csak lassan megy végbe. A szak­tárca arra számít, 2007-ig megáll az újrahasznosítható csomago­lások térvesztése, ezt követően pedig fokozatosan növekedhet az arányuk. Hogy mekkora ez a probléma, azt jól jelzik az ada­tok. Évente 1,2 milliárd palackot veszünk, ebből a mennyiségből hatszor meg lehet tölteni a buda­pesti Hősök terét. Az viszont ör­vendetes, hogy fellendült a hul­ladékgazdálkodási piac, amiben közrejátszik, hogy jelentős uni­ós pénzekhez lehet hozzájutni. Jelenleg az elektronikai hulladék és a roncsautók kezelése a slá­ger, de sokakat érdekel az eldo­bott csomagolóanyagok újra­hasznosítása. Hazánkban 140 vállalkozás foglalkozik ezzel.

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents