Somogyi Hírlap, 2005. május (16. évfolyam, 101-125. szám)

2005-05-20 / 116. szám

SOMOGYI HÍRLAP - 2005. MÁJUS 20., PÉNTEK 1 VILÁGTÜKÖR Az egyházi ingatlanok mostoha sorsa kárpótlás Épületek ezreit kellene visszaszolgáltatni a magyar felekezeteknek Romániában A legértékesebl MAGYARORSZÁG Nagyvárad VGíndafehárvár ■ ROMÁNIA REÖtfHL-Gi Az amerikai képviselőház külügyi bizottsága egy­hangúlag elfogadta azt a határozati javaslatot, amely a kommunista ura­lom alatt elkobzott romá­niai egyházi ingatlanok igazságos, méltányos és gyors visszaszolgáltatását sürgeti. Lukács János, Kolozsvár A tervezetet Tóm Lantos, a kép­viselőház külügyi bizottságának rangidős demokrata párti tagja terjesztette be április 6-án Tóm Tancredo republikánus párti képviselőtársával együtt. A do­kumentum a bizottság után a tel­jes ház elé kerül. Romániában a többi volt szocialista országhoz viszonyítva is rendkívül lassan halad a visszaszolgáltatás folya­mata. A négy magyar történelmi egyháztól (a római katolikustól, a reformátustól, az evangélikustól és az unitáriustól) 2140 iskolát, kórházat és más intézményt ko­boztak el a háború után törvény­telenül. A zsidó egyházközsége­ket több mint ezer ingatlantól fosztották meg, a görög katolikus egyházat pedig feloszlatták. „A Szent István által alapított gyulafehérvári római katolikus főegyházmegye például 400 igényt nyújtott be az országos restitúciós bizottsághoz” - tájé­koztatta lapunkat Komáromi Attila, az érsekség jogtanácsosa. Ezek közül 65 kérést bíráltak el kedvezően, a többi intézése folyamatban van. „A katolikus egyház még azt a 65 épületet sem tudta hiánytalanul birtok­ba venni, amelyről a kedvező döntés már megszületett” - mondta Komáromi. A jogász sze­rint ennek az az oka, hogy a visz- szaszolgáltatást előíró törvénye­ket folyamatosan megtámadják A gyulafehérvári Batthyaneum könyvtárának épülete számos értékes kéziratot és ősnyomtatványt tartalmaz, de az egyház birtokon kívül van a különböző igazságszolgáltatá­si fórumokon, így végrehajtásuk évek óta húzódik. Komáromi példaként említette a hírneves gyulafehérvári Batthyaneum könyvtár épületét. A számos ér­tékes kéziratot és ősnyomtat­ványt tartalmazó Batthyaneum visszaszolgáltatásáról több kor­mányhatározat és törvény is megszületett már a rendszer- változás óta eltelt időben, az egy­háznak mégis szinte folyamato­san a bíróságot kellett járnia. Ma már a Legfelsőbb Bíróság kedve­ző ítéletét is magukénak tudhat­ják, de az egyház még mindig birtokon kívül van. „Másfél hó­napja levélben kértük a művelő­dési minisztériumot, írja alá az átadási-átvételi jegyzőköny­vet - mondja Komáromi Attila. - Választ egyelőre nem kaptunk.” A határozati javaslat felszólít­ja Bukarestet, hogy intézkedjen a vallási közösségek tulajdoná­nak méltányos és igazságos restltúciójáról a törvények, az al­kotmány és a nemzetközi egyez­mények szellemében. Batthyaneum-kincs A GYULAFEHÉRVÁRI Sorokat, valamint a 25 millió dollárra becsült Aranykódexet a Batthyány Ignác erdélyi püs­pök által a 18. században ala­pított könyvtárban őrzik. A kó­dex 810 körül keletkezett, és elefántcsont fedőlapja van. Benes-dekrétumok, tovább dúl a szoborvita Megy is, de marad is az orosz miniszterelnök Bohózattá silányodott Hodorkovszkij pere az adócsalással és sik­kasztással vádolt egykori orosz olajmágnás, Mihail Hodorkovszkij perében csütörtökön is hiába várt a fővádlott és társa, Platón Lebegyev a büntetés mérté­kére. Irina Kolesznyikova bírónő beérte azzal, hogy' mintegy négy órán keresz­tül további részleteket olva­sott fel a csaknem ezer­oldalas ítéletből. Izraeli bosszú a palesztin rakéták miatt saul mofaz izraeli védelmi miniszter utasította a had­sereget, hogy „minden le­hetséges eszközzel” mérjen csapásokat a palesztin fegy­veresekre, akik aknagráná­tokat és rakétákat lőnek ki a Gázai övezet zsidótelepei­re és a határ menti izraeli településekre. A választá­sok óta feszült a helyzet Japán javaslat a Kuril- szigetek sorsáról kompromisszumra szólítot­ta fel Moszkvát Macsimura Nobutaka japán külügy­miniszter a vitatott hovatar- tozású Kuril-szigetek ügyé­ben, hogy elháruljon a leg­főbb akadály a két ország békekötése elől. Moszkva és Tokió a második világ­háború vége óta nem kötött békeszerződést, s ennek fő oka a Kuril-szigetekkel kap­csolatos területi vita. Somogyi Ferenc külügyminisz­ter levélben ismertette a magyar kormány álláspontját cseh kol­légájával a Prágában hétfőn fel­avatott Benes-szoborral kapcso­latban. A magyar kormány állás­pontja szerint Csehország, Szlo­vákia és Magyarország külön­leges kelet- és közép-európai történelme nem lehet megrontó- ja a jelennek és a jövőnek. Miközben a szlovák parlament döntő többséggel elutasította azt a szélsőséges indítványt, hogy határozatot fogadjanak el a né­met és magyar nemzetiségűek erőszakos áttelepítését lehetővé tevő Benes-dekrétumok megerő­újabban részletes tanácsokat ad­nak, kit és hogyan kell megölni a megszálló csapatok katonái kö­zül. Tegnap az interneten olyan hangfelvétel jelent meg, ame­lyen ABU MUSZAB AZ-ZARKÁVI, a második számú terroristaveze­tő az iraki síitákat kárhoztatja, a merényletek fokozását ígéri. A hang az amerikaiakkal való „hazaáruló együttműködéssel” vádolja a „hitehagyott” iraki kor­sítéséről, a szoboravatás más­napján Csehországba látogató Gerhard Schröder német kancel­lár kemény szavakkal határoló­dott el a bajor miniszterelnök, Edmund Stoiber szavaitól. Schröder a theresienstadti kon­centrációs tábor kegyeleti meg­emlékezésén kijelentette, hogy Stoiber „jelentéktelen politikus”, aki nem más, mint egy „önjelölt próféta”. A szudétanémetek tár­sasága most azt veti a kancellár szemére, hogy semmibe veszi a szülőföldjükről elűzöttek jog­fosztását - jelentette ki Bernd Posselt keresztényszocialista euroképviselő. ■ Gy. Z. mányt. A meg nem erősített hi­telességű üzenet az első, ami az al-Kaida nemzetközi terrorista­szervezet iraki, szárnyának ve­zetője, Zarkávi neve alatt az új, síita többségű kormány május eleji beiktatása óta megjelent. Egy olyan internetes honlapon található, ahol a múltban gyak­ran jelentek meg az iraki al- Kaida üzenetei. „Amit a kisebb­ségben lévő szunniták a síiták alatt elszenvedtek és elszenved­nek továbbra is, az sokkal rosz- szabb, mint amit az amerikaiak okoztak nekik. (...) Az ameri­kaiak megszállták Irakot, meg­rontották az országot és szent he­lyeket gyaláztak meg. ■ Csák E. Ellentmondások Üzbegisztán támogatása körül Egy üzbég ellenzéki vezető sze­rint Iszlám Karimov üzbég elnök bukása nem vezetne automati­kusan az iszlám radikálisok ha­talomra jutásához, hiszen az or­szágban létezik mérsékelt ellen­zék is, amely alternatívát jelent­hetne a Karimov-rendszerrel szemben. A norvégiai száműze­tésben élő Muhammad Szálih szerint ez az erő pártja, az Erk (Szabadság) Demokratikus Párt, amely széles körű társadalmi támogatást élvez, közel áll az ér­telmiséghez, a parasztsághoz és egyes vallási csoportokhoz is. ■ Taskent számít az Egyesült Államok anyagi és politikai támogatására. A politikus szerint Karimov bukásával a radikális iszlám ha­talomra jutása olyan „legenda”, amelyet maga Karimov talált ki. A Karimov-rendszer három pil­léren nyugszik: a katonaságon, a rendőrségen és a nagyhatalmak támogatásán. Bármelyik hiányá­ban a rendszer fél év alatt össze­omlana. A hatalom szorítása ke­ményebbé vált, amióta 2002-ben az Egyesült Államok stratégiai megállapodást írt alá Taskenttel, és nem vált valóra az ellenzék azon reménye, hogy Üzbegisz­tán ugyanolyan - egyébként mindmáig sikertelen - támoga­tást kap Washingtontól, mint Fehéroroszország. Oroszország pedig sajnálatos módon nyíltan támogatja Karimovot. Nagy-Bri- tannia volt az első, amely nyíltan bírálta a taskenü vezetést - álla­pítja meg az ellenzéki vezető. Fradkovhoz fogható gyenge kezű miniszterelnök alig akadt Orosz­ország legutóbbi másfél évtize­des történetében - írja az egyik moszkvai napilap. A kormányfő küszöbön álló tá­vozásáról egyre többször röp­pennek fel hírek, de menesztése egyelőre nincs napirenden. Moszkvában köztudott, hogy a kabinet tagjai nyíltan viszály­kodnak egymással, s a minisz­terelnöki utasítások jobbára tel­jesítetlenül maradnak. Putyin elnöknek azonban Fradkov le­váltásával egy időben ki kell je­lölnie utódát. Minthogy a kor­mányintézkedések kedvezőtlen Kiszivárgott hírek szerint az Egyesült Államok ellenzi, hogy Németország az ENSZ Biztonsá­gi Tanácsának állandó tagja le­gyen. Condoleezza Rice külügy­miniszter kijelentette: nem lát indokot arra, miért legyen az EU- nak még egy tagja a vétójoggal rendelkező állandó BT-tagok kö­zött. Washington a négy új jelölt, Németország, Japán, India és Brazília közül állítólag csak Japán állandó BT-tagságát támo­gatja. Richard Boucher ugyanakkor azt nyilatkozta, hogy az USA még nem alakította ki álláspont­ját a BT kibővítéséről. Kijelenté­sével a külügyi szóvivő közvetve hatása csak a jövő év elejére vá­lik érzékelhetővé, Putyin addig alighanem kivár a cserével. Andrej Molcsanov kormány- szóvivő badarságnak nevezte azokat a sajtóhíreket, amelyek szerint a kormányfő egészségi okokra hivatkozva még e héten benyújtaná lemondását. A Fradkov-kormány nem tud­ta tömeglázongás nélkül beve­zetni a lakossági kedvezménye­ket pénzjuttatásokra váltó refor­mokat. Bár februárban a kabinet átvészelt egy bizalmatlansági in­dítványt, az alsóházi elnök jelez­te: egyes miniszterek két hóna­pot kapnak hibáik kijavítására. cáfolta a The Washington Post idézett jelentését. A BT kibővíté­sére vonatkozó javaslatról való­színűleg már júniusban szavaz az ENSZ-közgyűlés. Nem biztos azonban, hogy a tervezet meg­kapja az elfogadásához szüksé­ges kétharmados többséget. Ez azt jelenti, hogy a 191 ENSZ-tag- állam közül 128 támogatására lenne szükség. A négy ország ál­tal előterjesztett határozatterve­zet azt tartalmazza, hogy a jelen­leg tizenöt tagú Biztonsági Taná­csot hat állandó és négy úgy­nevezett rotáló taggal kellene ki­bővíteni. Az előterjesztők szerint mindez jobban megfelelne a 21. század politikai realitásainak. Asszonyok és gyerekek Zarkávi célkeresztjében Találgatások a Biztonsági Tanács bővítési tervéről

Next

/
Thumbnails
Contents